Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-11 / 256. (1294.) szám

2 1926 november 11, csiitörtöfc Sii^semanri a világgazdasági konferencia genfi előadója Genf, november 10. December 6-án meg- ryitják a népszövetségi tanács negyvenhar­madik ülésszakát. Az ideiglenes napirendet már megküldték az érdekelt kormányoknak. A tanács elsősorban a világgazdasági konfe­rencia előkészítő bizottságának jelentését ve­szi tudomásul. Az előkészítés munkálatainak eredmé­nyét egy külön tanácsbizottság terjeszti a tanács elé s e tanácsbizottságnak elő­adója Stresemann dr. német tanácstag lesz. Igen jelentős tárgya lesz a tanácsülésnek a fegyverkezések korlátozásának kérdése is. Ezzel viszont szoros összefüggésben állnak a teljes ülésnek az arbitrázsra, a biztonságra, a leszerelésre és a magánfegyvergyárakra vonatkozó határozatai. Franciaország, Ang­lia, Olaszország és Románia kérésére a ta­nács határozatot hoz abban a tekintetben, váj­jon a hágai döntőbíróság elé terjeszthetők-e az európai Dima-bizottság kompetenciája kö­rül fölmerült román-angol ellentétek. Pénz­ügyi téren megbeszélik Danzig helyzetét- A pénzhamisítás kérdése is szóba kerül, amenyiben megbeszélik a pénzhamisítás ese­tében nyújtandó nemzetközi segítség módo­zatait. Kommunista röpiratokat foglaltak le Budapesten Budapest, november 10. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti rendőrség hosszabb megfigyelés után tegnap este nagymennyiségű röpiratot foglalt le, amelyek kommunista propagarda céljait szol­gálták. A röpiratokban a szovjetunió elisme­rése, a mai magyarországi államrendszer meg­bontása és a szociáldemokrata párt felrobban­tása és a magyarországi kommunizmus viss- szaállitása mellett agitálnak. A rendőrség a rop iratok terjesztőit, akik legnagyobb részt kisiparosok és niagánhivatalnokok, kihallga­tásuk után őrizetbe helyezte. A kihallgatás során nagyarányú kom­munista szervezkedés részletei bontakoztak ki, amelyet rengeteg pénzösszegekkel, tökéle­tes eszközökkel az egész országra kiterjedő hálózattal építettek ki- A szálak külföldre vezetnek, mert a szervezet olyan nagyará­nyú havi kiadással dolgozott, hogy azt a Vági- párt kasszája nem tudhatta fedezni. Hetényi főkapitányhelyettes kijelentette, hogy a leleplezett szervezet egyike a legve­szedelmesebbeknek a kommunizmus óta. A rendőrségnek még nehéz munkája lesz. Az ügyből kifolyólag eddig hat ember van letartóztatásban. . Baldwin az európai népek összefogásáról AsangoS minisi*ere?nöka külSn szövetségek ellen — Cham- berla.n távo marad — Primo de Rivera el­oriensáiódik Mussolinitól ' London, november 10. Baldwin pre- mierminiszter tegnap a Guildhallbau nagy beszédet mondott, amely várható következ­ményeiben is nagyjelentőségű. Baldwin vég­re tisztázta a hivatalos angol sajtó ingadozó álláspontját a német-francia közeledésről folyó tárgyalások tekintetében. Eddig ugyan­is egyes hivatalos angol lapok, mint a Ti­mes, nagy horderejűnek állították be a né­met-francia közeledést, míg. .más lapok, igy a szintén hivatalos Daily Telegraph, jelen­téktelennek mondották azt. Baldwin nyilatkozatából nemcsak az vi- láglik ki, hogy ezek a tárgyalások tényleg folyamatban vannak, hanem, mint szavainak megválogatásából kitűnik, azt is megállapí­totta, hogy a tárgyalások immár nagyon előrehaladott stádiumba jutottak. Berlinből és Párisból az angol premiert állandóan pontosan tájékoztatják, úgy hogy valószinüleg nem tette volna ezt a kijelen­tést, ha az nem felelne meg a valóságnak: „Franciaország és Németország azon fára­doznak, hogy az ellentétek még ma is fenn­álló okait a kölcsönös engedékenység, okos politikájával eliminálják.“ Még érdekesebb volt, amit az angol ál­lamférfin az európai népek összefogásáról és egységes frontjáról mondott. A külön szövetségek elvetése és az egység hangozta­tása annál fontosabb, mert, mint ismeretes, Chamberlain külügyi államtitkár csak a kö­zelmúltban találkozott Mussolinival s ennek a találkozásnak általában egy külön angol- olasz szövetség létrejöttét tulajdonították. Angliában mindenki tudja, hogy a kül­ügyi államtitkár lelkes kive és csodá- lója Mussolininak. A hivatalos politika és a közvélemény ellenben nem szíve­sen látják a faseizmust. Chamberlain Baldtvin tegnapi megnyilatkozásánál nem jelent meg s ezt a távolmaradást általában azzal magyarázzák, hogy Chamberlain nem azonosíthatja magát a miniszterelnök közvetve fascistaelle- nes és olasz szövetségellenes megnyi­latkozásával. Végül Baldwin beszédének harmadik érde­kessége a spanyol nagykövet szerepe. Lon­donban a spanyol nagykövet a diplomáciai testület doyenje s mint ilyen az ünnepi ösz­sze jövet el eken csak rövid pohárköszöntőt szokott mondani. Most kivételesen lelkes és hosszú beszédet mondott, melyben egyene­sen dicsőíti az Empire külpolitikáját és a népek szolidaritását. Ezt a beszédet általában úgy tekintik, mint a spanyol külpolitika uj orientációját. Spanyolország a jelek szerint éppen az ola­szoktól szított Macia-íéle összeesküvés lelep­lezése következtében elorientálódik Musso­lini politikájától és Angliához közeledik. A spanyol nagykövet továbbá azt is ki­fejtette, hogy7 minden nagykövet a szivére veheti Baldwin most elhangzott intését, mert mindegyiknek az enrópai népek összefogá­sára kell törekednie. Ebből a mondásból vi­szont arra következtet az angol sajtó, hogy Spanyolország megbánta népszövetségi sze­replését 'és a jövőben igyekezni fog jóváten­ni az elkövetett hibákat. A spanyol tüzérség még nem nyugodott meg Páris, november 10. A spanyol tüzérségi lázadás következményeit még mindig nem kü­szöbölhette ki a diktatúra. Hivatalos jelentés szerint 18 tüzérségi tábornok közül kilencet nyugdíjaztak. 1800 tüzérségi tisztet felfüggesz­tettek állásából. A fiatalabb évfolyamú tisztek önmaguk mnodtak le rangjukról és po’gári foglalkozás után néztek. A tüzérség tovább forrong s bármely pillanatban újabb kitörés­re kerülhet sor. Németorszában elitéltek egy csehszlovák kémet Berlin, november 10. Hirschnergbeu teg­nap elítélték Seibischka Eduárd kereski mi utazót, aki csehszlovák állampolgár s aki­ről bebizonyosodott, hogy kémkedni próbált Csehszlovákia javára. A kémkedési pörről egyelőre minden részlet hiányzik. Sebischa két évi fogházbüntetést kapott. — Kér. szoc. pártgyiilés Késmárkon. Késmárki tudósítónk jelenti: Az országos keresztényszocia- li ' . párt késmárki szervezete vasárnap sikerült pártgyülést tartott, amelyen Fedor Miklós nem- zc';„ ölési képviselő és Teschler Antal dr. kör­zeti pártelnök vezetésével az országos pártveze­tőség több ellusztris tagja is részt vett. A gyű­lést Prandl Gusztáv helyi pártelnök nyitotta ír rrnid Fedor Miklós képviselő hosszabb be­szédben számolt be a belpolitikai helyzetről és a párt 'örvényhozóinak parlamenti tevékenysé­gé ről. Az általános tetszéssel fogadott beszámo­ló után Teschler Antal dr. körzet1 pártelnök emelkedett szólásra s ismertette azt a közérdekű munkát, amit a párt a megyei képviselőtestület­ben a f epésség őslakossága érdekében kifejt. Indítványára a gyűlés egyhangúlag hozzájárul a november 3-i kassai országos végrehajtóbi­zottsági ülés határozataihoz s úgy a párt orszá­gos elnökének, mint az országos pártvezetcség- nek lelkesedéssel bizalmat szavaz. Fleischmarm Gyula dr. főtitkár volt a következő szónok, aki a belpolitikai helyzet Iegujább alakulásának jelentőségét és várható következményeit méltatta és rámutatott az ellenzéki pártok uj feladataira. Schuster János központi titkár németnyelvű be­szédben utalva a Szlovenszkó és a történelmi or­szágok közötti gazdasági érdekellentétekre, han­goztatta, hogy a szepességi németeknek is a magyarokkal és szlovák okkal egyetemben sz!o- venszkői politikát kell folytatniok. I rfíiyi János körzeti. párttitkár beszéde fejezte be az autonómista program mellett szintvalló gy1"' : st — Szlovcnszkón erősödi ka kivándorlás Fran­ciaországba. Oroszkai tudósítónk jelenti: A Garatra és az Ipoly völgyének magyar falvakból a Francia- országba való kivándorlás rohamosan emelkedik. Ez az emelkedés párhuzamosan történik a munka- nélküliség erősödésével s a kenyértelenné vált ma­gyar munkások családjaikkal együtt kénytelenek elhagyni azt a hazai földet, ahol az ősök évszáza­dokon keresztül éltek és boldogultak. A telepíté­seknek is velejárója a kivándorlás, mer! minden idegenből jött telepes egy-egy őslakos exiszten- ciáját teszi tönkre. Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye 20 Boldogan nevettek hozzá. Bizony, mint­ha szükség volna ilyen nehéz felszólításokra, hogy megkapja, amit kér. Itt van ni, most nem is kéri, mégis kapja! Sokáig, erősen csókolták egymást. Bu- csuzkodás volt karjuk nagy erejében, amivel átfogták s nem eresztették egymást. Sírhat­nék kik és dalolhatnékjuk volt egyszerre s hogy egyiket se kelljen csinálniuk, egymásra tapasztották a szájukat. Gábor elengedte a kislányt és komolyan szólott hozzá: — Ide hallgass Ágika! Ha valaki tudja, hát akkor én tudom, hogy az a bitang Téglás Gábor nem más, mint egy semmirekellő, hebehurgya, rosszbanjáró ördögíajzat. Ha vénasszony volna, borsószalimán lenne a helye! És tudod-e, hogy azért én mégis sze­retem őt?! A kislány titokzatosan nevetett: — igen, kend szeretheti, mert kend nem ismeri jól őkéimét! Bezzeg én ismerem s nem is mondom én azt, amit kend! Gábor fanyarul mosolygott. No megállj, kis veréb, csiripelj csak! Hagy ütök a cső­rödre: — S ha szeretnéd, mit érnél vele? Két hétig állaná, utána azt mondaná: Menj csak, menj galambom, sok virág van még a réten s én alig győzöm mind leszedni magamnak, ha egynél ilyen sokáig időzök 1 Két hét hosz- szu idő s másnak annyi sem jut! A kislány arcát rémület szántotta végig. IJgy-o, ime, tessék! Háthogy olyan, amilyen­nek hirosztelik! Háthogy kikezd ez minden­kivel, akihez csak hozzáfér! S nem átallja ki is szólani, hogy ott is hagyja a letépett virá­gokat, egyet-egyet két hét múlva legtovább. Fuldokolva nyelte vissza a sírást. Néha, ha megbántják, a gyenge leánysziv is tud na­gyon erős lenni. Egy pillanatig úgy érezte, hogy menten összeesik s lehull 'ennek a ke­gyetlen hóhérnak a lába elé. A másik pilla­natban elszántságos nagy erő hidegitette el tüzelő keble mélyét. Jó, hát 'ha vége, legyen vége! Ezután már, ennyi szenvedés, bán-tá­lam és méltatlan végezet után már csak a ha­lál jöhet. Hanem előbb megmutatja nek;, hogy mit csinált vele! Jégcsapos ajkakkal, hidegen mondta a kislány: — Hát szólnék is én erre valamit, de minek! Van, aki azt hiszi, hogy ő olyan ked­ves, hogy örökké szeretni kell! A férges köríve is azt hiszi magáról, hogy őt is csak­úgy megeszik, mint a hibátalant! De mikor meglátja az ember, psz, mikor meglátja, hogy féreg van benne, psz, eldobja s jobbat választ. Psz! Meg is mondtam tegnap édes­apámnak, hogy csak biztassa Pataki Jánost, majd azt mondom neki, ha megkérdi, hogy eddig én a férgest kívántam, de csak azért, mert nem tudtam róla, hogy a‘! Mert én, mert én . kendet, Gábor ... gyű ... gyűlö­löm ... löm! Zokogva borult oda a túlságos erőfeszí­tés után a legény keblére. Eddig tartott csak az elszánás, de nagy volt és sok ez is ennek a kicsi szívnek. Ezután már úgyis a halál jön, legalább utoljára még ezen a nagy, erős, emelkedő mellen sirja ki magát. Legalább még egyszer átfogja ezeket a szik1 agörgető, kemény váltakat és még egyszer, utoljára odasimitja halál rasápadó, megkínzott kis arcát ehhez a kicserzett, kemény és sötét férfiarchoz. A legény már régen felbuzdult, nagy boldogsággal simogatta és ölelt© s a kislány még mindig úgy kesergett. Az előbbi fájda­lom megrázta őt, idő kellett a lecsillapul ásá- hoz. Gábor tenyerébe fogta a kislány arcát és megindult hangon beszélt hozzá. Most már tényleg csali őt látta, csak érette lélegzett, csali őt szerette, ügy tudott beszélni néki, ahogy éjjel a templomkert füvén s reggel, ide indultában elképzelte: — No hagyd már el, hagyd már el édes kicsi báránvkám! Ne szipogj már, ne bolon­dozz már! Hát nem tudod, hogy mért mond­tam én azt? Nem érezted a hangomon, hogy mért szóltam ki azokat a csúnyaságokat? Hagyd el már no, ide hallgass! Hát azt akar­tam én tudni, hogy mennyire szeretsz, hogy igazán szeretsz-e? Hogy nem csak úgy kis- lánymódra ábrándozol-e felőlem, hanem amikor megtudod, hogy milyen gonosz, fér­ges körtve vagyok, akkor is úgy tudsz-e érezni irántam, mit előbb! No, érted-e? Jól van-e ?! — Hányszor mond ... mondtam, hogy sze... szeretem! Mindig tudtam, hogy kend férg ... férges kört... körtve, de mégis min­dig sze... szereltem. Mindig, mindenki av­val kinzott, hogy miket csinál a menyecskék­kel meg mindenkivel, de én mégis szeret tem ... kend ... kendet..., ha férg... fér' ges is! — No látod! Hát csak ezt akartaim tudni! Mert ide figyelj! Ne szipogj már, hanem nézz rám! Hát tudod, én a mai napra egész-éjjel készültem. Olyan éjszakáin volt, mint Gábor fejedelemnek, miikor nem tudta, hogy más­nap ölik-gyilkolják, tömlöc mélyire vetik-e, vagy ő cselekszi ezt a fellázadt urakkal Ér­ied-e, hogy milyen választása volt? Nedves tömlöc mélye vagy megfényesitett uj korom a fején! Hát most már tudod, hogy hogyan érzett! így éreztem én is! Hanem egyről az­tán biztos voltam! Arról, hogy akármi vár G rám, reggel, legelőször, mindenek előtt id«» jövök hozzád és megmondok néked valamit! i Nézz a szemembe! Azért jöttem 1 J A kislány szorongva, de a legény meleg t hangjától mégis bizakodóan kérdezte: — Mit hát, mondja Gábor?! , ■ — Ide hallgass! Tudod-e, hogy honnan , var az én bátorságom az effélékhez? Örö'köl- , tem! Apámtól meg testvérbátyámtól maraTt rám! Tőlük tanultam meg, hogy aki bátor: ; cselekedjék, aki gazdag: adakozzék, aki erős:- verekedjék s csak halálában nyugodjék! — Csak legalább ne inna Gábor! Ezt az r egy rossz szokását hagyná el, édsapám. is ’ mondja! — vetette közbe elgondolkozva a ■ kislány. " — Móddal iszom én! S te vagy a kerék­- kötőm! Vagy legalábbis te leszel, ha úgy i akarod! Olyan meggyőződéssel mondta ezt, hogy ! a kislány ebben a percben hitte is neki. Gá­bor nekibátorodva folytatta: — Ide hallgass! Ha én azt mondanám, ■ hogy holnap elmegyek s megkeresem Dárius király egyenes leszármazottját, leütöm s el­veszem tőle az Írást és a rajzot, ami a k'n- csek helyéről van leírva s rajzolva, akkor én azt Ígért időre meg is csinálnám! Ha én hol­nap reggelre fehér szakállat akarnék, akkor egész' éjjel olyan erősen gondolnék rá. hagy holnapra s reggelre hosszú szekál lám nőne, még pedig nem is más szinti, hanem GSér. S ha én azt mondom, hogy ma e^ész é's>! ar­ra gondoltam, hogy léged én egész é'1 elme re meg foglak tartani magamnak s elvWzlek . feleségül, akkor az úgy is van s én erre Gon­doltam egész éjjel. S ha most meg akar"-Gmk fogni engem s meg akarnának győzni r' -er ember se volna elég a 1 egyiirésemh a S ón eddig szép munkákat készítettem, szép i’lvösi munkákat, Léta uram is mondotta nem egy­szer, de ha most leültetnének, hogy olyan szénét csináljak. amiVd még eddig nem csi­náltam s amilyen n világon sincs, akkor hoz- j 7áfognék s két nap alatt már kő / is vo’na s j a te orcáddal és a te alakoddal volna tele!

Next

/
Thumbnails
Contents