Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-28 / 271. (1309.) szám

c99(S november 28, vasárnap.

syia.^j!.ílűLSt,lttf^gguAaaaaBfcS-XSgBH

fim íjw—mmmm mi ni m •> ■■■ ■ ■ —'■■■■ ■■ 1 •«.». /tjjwniniiwi mi ih '■ ww.m hi.i aw.n.wc^KW» ujwnmi——— - *—• —------------------------------------------ - _.,.

SnmMv&nr

a pgggárí kormányza&rdSi a ifülliigwaiisríil és a magyar namseli párt kü¥€teiéseir#l

A pártvezér nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére

— Fontos politikai tárgyalásai miatt nem szólalhatott föl

a költségvetési vitában

Sseiut-Iviájay József, .miután a mai költségvetési vitában a rendkívül fontos politikai tárgyalásai miatt fizikailag nem állott módjaiban felszólalni, álláspontját az alábbi nyilatkozatban hozza a közvélemény tudomására.

Az ország belpolitikájában a legközelebbi multibán olyan változás jelei mutatkoztak, milyenekre még a legyűrni eselbb pesszimisták vagy optimisták se mertek gondolni. Csehszlovákia belpolitikai életének külső képét olyan kormány képviseli, amelyben az úgynevezett állami ént ártó cseh, illetőleg csehszlovák nemzet tagjain kívül németek is helyet foglalnak. A kormány megalakítását megelőző időkben és talán azóta is hangzottak el olyan kijelentések a csehszlovák polgári pártok eddigi vezetői részéről, amelyek azt a látszatot keltették, hogy tényleg re- zsimváltozás következik be és hogy az eddigi nacionalista szellem fölé kerekedik a polgári demokrácia, amelyik minden, az államban élő nemzet részére teljes egyenjogúságot óhajt biztosítani.

A kép másik része a polgári jelszó alatt felvonuló és egyesülő pártoknak azt a szándékát igyekezett a köztudatba vinni, hogy

a nemzetközi szocialista gazdasági és pénzügyi program nyolc éves uralkodó befolyása által okozott súlyos károk reparálása fog megtörténni.

Ez alatt a jelszó alatt — a nemzeti egyenjogúság és a polgári törvénykezés — született meg ez kormány és jött létre ez a többség. Mi magyarok a legelső alkalommal is kifejeztük abbeli aggodalmunkat, bogy

a két jelszó vailóraTáltása nem könnyön fog menni

és azoknak a jöMezeanüeknek, akik a kormányzásban való résztvételre határozták él magukat, bizo- nyosfotou elkedvetlenedő st okoz annak a nehéz helyzetnek a felismerése, amelybe jutottak. Igyekszem mindvégig objektív maradni és a legszigorúbb objektivitással óhajtok beletekinteni a politikai helyzet rejtelmeibe és vizsgálni, vájjon a kormányzás szelleme mennyire felel meg ennek a kiindulási pontnak.

A rezslmváltozás

nem jelentett forduló pontot

a nemzeti politikában

Alki az állami költségvetésben olvasni tud, az megtalálja benne az állami igazgatás irányának minden részét. Az előttünk fekvő költségvetés a szokott részletességgel sorolja fel a tételeket, de sehol semmi nyomát nem látni annak, hogy a rezsim váltó zás tényleg fordulópontot jelentett volna az eddigi nemzeti politikával szemben.

Mert a nemzeti kisebbségeket és elsősorban a bennünket érdeklő tételek egyikénél sem látunk javulást. Ellenben megállapítjuk, hogy a csehszlovák kulturszükségletek aránytalanul jól vannak dotálva. Nem látunk az elbocsátott tisztviselők és nyugdíjasok égbekiáltó nyomorának enyhítésére egyetlen fillért sem. Nem látunk egyebet egy-két töredékszrü összegnél és tudunk egyes más köpenybe burkolt tételekről, amelyek a magyar nemzeti kisebbség kulturális és gazdasági igényeit volnának hivatva szolgálni.

Érdekes lesz megáll apát auunk azt, hogy a kormányzás szelleme mennyire alkalmazkodik a másik jelszóhoz: a polgári irányhoz. Érdemes a kérdéssel kissé részletesebben foglalkozni.

Nyolc esztendő óta ebben a házban a gazdasági kérdések kivétel nélkül a polgáriak és a marxisták közötti kompromisszum alapján intézteitek el.

Természetes és igy van ez az egész világon, ahol gazdaságilag olyan különböző csoportok lépnek koalícióba, hogy a szocialisták állásfoglalása és kívánságai döntő súllyal nehezednek rá a gazdasági és pénzügyi törvényhozásra. Itt is igy történt és ennek a kompromisszumos rendszernek eredménye volt az egymással sok tekintetben ellentétes és a polgári közgazdaság elméletével egyáltalán össze nem férő pénzügyi, gazdasági és szociális törvényalkotás és ennek szelleméiben való állami igazgatás.

Az uj kormánynak — azt mondják: polgári — nemzetiségileg vegyes polgári koalíció fog a háta mögött álluni. Legalább is igy indokolták a cseh nacionalista pártok eddigi felfogásuk revideálását, amelyik abban kulminált, hogy Csehszlovákiát kizárólag csehek kormányozhatják. A költségvetés számadatai itt egészen világosan beszélnek. Az adóreformtörvényjavaslat, amelynek a legközelebbi időben való tárgyalása várható, szintén alkalmas arra, hogy belőle megállapítsuk, hogy vájjon az úgynevezett polgári irány mennyiben óhajt érvényesülni.

A költségvetés adóbázisa nem reális

Beszéljenek a számok: Az állami költségvetés 9.5 milliárd kiadást tüntet fel. Ennek fedezése két főforráisból történik: az

egyik az állami üzemek bevétele, amelyik kereken egy milliárdot tesz ki, a másik az állampolgárok hozzájárulása különböző címeken. Nyilvánvaló, bogy a csehszlovák állam polgáraira háruló

8.5 milliárd teher olyan hihetetlen nagy összeg, melynek előteremtése csak a legkegyetlenebb eszközök igénybevételével történhetik és amelyik sokszorosan túllépi az állam polgárainak teherbíró képességeit.

Természetes, hogy ez az óriási teher első sorban és túlnyomó részben a termelést sújtja, mert a fogyasztási adók végeredményükben szintén a termelőre hárulnak át. Ki fizeti meg tehát azt a 8.5 milliárdot elsősorban és legfőképpen? A közgazdaság minden ága, a gazda, az iparos, a kereskedő.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy az államban élő egész magángazdaság a legsúlyosabb krizist éli, vagy az előtt áll, egészen nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a költségvetés számainak mesteri összeállítása végeredményben azt fogja jelenteni, hogy a krízist az államnak a legfőbb adófizető polgársága átélni nent fogja és természetes, hogy ha ez évben még menne is ennek az óriási összegnek az előteremtése, a következő években nem fog menni és igy uehéz lesz ismét a számok türelmes természete mellett is egy olyan költség- vetést állítani össze, amely reális bázison nyugszik.

Hol a polgári szellemi pénzügyi politika?

A polgári iránynak az első feladata lett volna szanálni a magángazdaság krízisét, megtalálni a módját annak, hogy az azt terhelő óriási közterhek alaposan leszáll ittassá - nak. Ennek a lehetősége megvan,

csupán az kell hozzá, hogy a Marx irányát felváltsa a polgári szellemű pénzügyi politika.

Csak az kell hozzá, hogy a termelést és kereskedelmei, nem mint eddig lépien-nyo- mon, csaknem minden pénzügyi, gazdasági és szociális törvénnyel jobban és jobban sújtották, de a törvényhozás és állami igazgatás minden ágál egyszer már ezeknek a szolgálatába állítsák.

| n ,11 n i ni.wi^wwii iiw jnm m ■ » un í , ■ ———tra—■tm-,

I

1.1

ÜOlllrS m ns .2

V 1*1 i-a c "n & .

j c O >, DÚ n :§ !- e 1 5 »Z3

■ ' O ís2

I * Ld °í ,pű

i C 1 -SS “3 CT5 :S ö H g.

I O'i i § §1 , c | & '2

* o - 8 s > ^ 5 m

j Já ** - 8 v *8 £ O * CQ

ne y-c =iss o

s ÍNJ | CX ,s <o K

8

„MinM a termelés megkönnyítése és o csö^bátétele érdekében**

Mióta a köztársaság területén élünk, azóta sok mindenféle jelszó alatt folyt a kormányzás és a törvényhozás; ezek a jelszavak: a cseh nemzeti forradalom, mindent a valutáért és főleg reformok, reformok minden vonalon. Természetes, hogy a reformálás irányát megint Marx követőinek szelleme hatotta át és természetes az is hogy az egyik napról a másikra mind nehezebb és nehezebb lett a köz- gazdasági helyzet és természetes, hogy egyik napról a másikra mind jobban és jobban megromlott a külkereskedelem mérlege és hogy a munkanélküliség réme mind nagyobb arányokat ölt, kitűnő talajt biztosítva a kommunizmus terjedésének.

Ideje volna és az úgynevezett polgári többségnek kötelessége volna azonnal hozzáfogni annak a jelszónak a megkereséséhez, amelyikhez a törvényhozás minden része és az állami igazgatás minden ága kell hogy alkalmazkodjék. A nagy egészhez viszonyítva roppant kisjelentőségü az úgynevezett takarékossági akció és ebben a pillanatban legfeljebb arra alkalmas, hogy főleg nemzeti vonatkozású kérdésekben a nemzeti egyenjogúsággal ellentétes irányt szolgáljon. Az úgynevezett polgári irány vezetőinek meg kellene látni, hogy

nem elegendő egyes kérdéseknek ötletszerű kiragadása a nagy egészből, nem elég az úgynevezett fokozatos és lassú átmenet,

| Dr. Pick Imre f

kórházi orvos tó

& röntgen, kvarc és ^

$ diathermia intézete |

t Léva, Te3eki-uíca 15. sz. \

X Telefon 75. tó

| □ I

V A legmodernebbül felsze- tó

^ relt röntgen intézet, a betó tegségek megállapításán ^

X kivül felületes és mély thetó ráplát (gyógykezelés) Is A

v eszközöl — Diathermiája tó

tó krónikus nöl betegségek és

mindennemű reumatikus tó

^ fájdalmak gyógykezelését

S» eszközli 50% N

M □ |

tó Dólszlovenszkó legmodernebbül 'í ^ felszerelt közegészségügyi intézete ^

mert a kérdés éget, a termelés és a kereskedelem utolsó erőfeszítéssel próbál megbirkózni a súlyos betegséggel, amelyet elsősorban a nyolcéves szocialista befolyás teremtett meg de el kell határoznia a komoly radikális tervszerű végrehajtását egy olyan programnak, amelyik a közgazdaság minden ágát szanálni képes és ezenkívül biztosítja az állami bevételeket.

Az uj jelszó, amelyet a polgári iránynak zászlajára kellene tűznie: „Mindent a termelés megkönnyítése és olcsóbbátéte- le érdekében".

Mindent —* ez a szó annyit jelent, hogy a termelést befolyásoló és a termelést nehezítő s a gazdasági krízist okozó és általában a közgazdasági életre befolyást gyakorló ősz- szes tényezők a jelszónak szolgálatában álljanak.

A köztársaság törvényeinek nagy része, azoknak szelleme, azoknak végrehajtása ellene fordul annak a nemzeti vagyonnak. amelyik bőségesen fizethetné az adókat, bőségesen támogathatná az államot szükségletei beszerzésénél és tönkreteszi az adójövedelmek alapját.

Ezeket a törvényeket az elsőtől az utolsóig mind meg kellene változtatni mert ezek ugv, mint egyik láncszem a másikba kapcsolódnak össze és teljesen egyoldalú a vámpolitika vagy a szociális törvénykezés stb. kérdéseit kiragadni külön-külön, mert ez jelentőség nélkül való és ha egyes osztályokon talán pillanatnyilag segií, a súlyos válságot eloszlatni nem képes.

Az olcsóbb termelés tesz versenyképessé

A termelést befolyásoló tényezők között az európai gazdasági helyzet, vagy mondjuk, a világgazdasági helyzet is szerepel. Rendesen ezzel szokták elodázni a nagy kérdések megoldását, rendesen ez az a nagyon jól felhasználható ürügy radikális intézkedések halogatására. Megengedem, hogy Csehszlovákiának a világgazdasági helyzetre való befolyása nem olv jelentékeny, hogy ezen változtatni tudna, ténv azonban, hogv azok az államok. amelyek olcsón termelnek — tehát kon- kurrensképesek — óriási fölényben vannak a magángazdaság helyzete szempontjából, mint azok, amelyekben, úgymint itt, nyolc esztendő alatt a termelést és általában a köz- gazdasági életet minden eszközzel megbénítani, bilincsekbe verni igyekeztek.

ff

Hem iáfiuk a polgári iráni? Mf@il©dlé§ét“

Nem látjuk hogy az úgynevezett polgári kormányzás gondolt volna az adók és szociális terhek radikális eszközökkel való leszállítására. Nem látjuk, hogy a sivár hitelviszonyok enyhítése érdekében tett volna valamit. Nem látjuk, hogy az állam külpolitikája ennek megfelelő változáson ment volna keresztül, nem látjuk az átfogó programot, amelyik a földreform, a tasuti tarifa és számtalan egyéb kérdésben megteendő lépésekkel behatóan foglalkozott volna. Egyáltalában nem látjuk a polgári irány kifejlődését,

talán azért, mert úgy látjuk, egy politikai játékra van szükség, amelyik akörül forog, hogy polgári és szocialista pártokat egymás ellen játszanak ki csak azért, hogy a költség- vetést és talán még más nagyjelentőségű törvényeket tető alá hozzanak a mögöttünk levő nyolc esztendő szellemében. Lehetnek olyan körülmények, amelyek ezt az elindulást nehézzé teszik, nyilvánvaló azonban, hogv ezt kell követelnünk és ezt kell várnunk nemcsak azért, mert ez volt az egyik jelszava az uj politikai alakulásnak, de azért is, mert ez az első kötelessége annak a kormányzatnak, ha el akarja inditani a konszolidáció tartós és biztos folyamatát.

Mert nem elég beszélni a szociális bizto- i sitás törvényének novellizálásáról. mint ahogy az ebben a házban a cseh többségi pártok egyik vezetője tette, hiszen ez csak egy kis része az egésznek, annak az egésznek, amelyiknek nem célja a munkásságot tönkretenni, de éppen ellenkezőleg a mozgékony és termelő tőke akció- képességének feltámasztásával töméntelen sok munkaalkalmat teremteni anélkül, hogy az olyan nagyjelentőségű és nagyfontosságu szociális gondoskodás kérdéséről elfeledkeznénk.

Ez a kormányzás tehát sem az egyik, sem a másik, születése órájában elkiáltott jelszó komoly és erélyes munkálásához hozzá nem látott. Szeretném, ha a jövőben változás állana be különösen azért, mert ebben a kormányban a német nemzeti kisebbség tagjai is résztvesznek, akik tulajdonképpen az összes itt élő nemzetiségi kisebbségeknek exponenseiként szerepelnek a külföldi közvélemény szemében.

Megállapítom azt is, hogv a cseh és német polgári pártok tagjai túlnyomó részében azonos felfogás uralkodik, csak az elhatározó kezdeményezés hiányzik, vagy eszmeszegénység, avagy politikai kényszerűség okozza ennek elmaradását.

A magyar nemzeti párt kiweteiéiei

A magyar nemzeti párt szükségesnek tartotta a kormány elmeikének átadott elabo- rálamban felállítani a követeléseit, melyek 14 pontiban foglaltattak össze és nemzeti és gazdasági követelések. A követelések legnagyobb részének megoldása a létező törvények kereteiben rövid utón adható meg; másik része uj törvények hozásával nyerhetne megoldást. Ezek a követelések vonatkoznak:

Kiutasítások, állampolgárság és illetőség kérdésére; a bírói járások sérelmes területi

változásának megoldására; az elbocsátott tisztviselők és nyugdíjasok ügyére; magyar nemzetiségű tisztviselők kinevezése, illetve véglegesítése; egyházpolitikai kérdések,

egyebek között a kongruatörvépv novellálá- sa, a kongnia felemelése, a felekezeti tanir

ügyvédvizsgára készü- | loic kérjenek „IJTMCTA í Ó^-t, Dr. Bcbérváry f Szemináriumától, BUDAPEST 3V., Váczj u. 20. 3