Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-28 / 271. (1309.) szám

c99(S november 28, vasárnap. syia.^j!.ílűLSt,lttf^gguAaaaaBfcS-XSgBH fim íjw—mmmm mi ni m •> ■■■ ■ ■ —'■■■■ ■■ 1 •«.». /tjjwniniiwi mi ih '■ ww.m hi.i aw.n.wc^KW» ujwnmi——— - *—• —------------------------------------------ - _.,. SnmMv&nr a pgggárí kormányza&rdSi a ifülliigwaiisríil és a magyar namseli párt kü¥€teiéseir#l A pártvezér nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére — Fontos politikai tárgyalásai miatt nem szólalhatott föl a költségvetési vitában Sseiut-Iviájay József, .miután a mai költ­ségvetési vitában a rendkívül fontos politi­kai tárgyalásai miatt fizikailag nem állott módjaiban felszólalni, álláspontját az alábbi nyilatkozatban hozza a közvélemény tudomá­sára. Az ország belpolitikájában a legközelebbi multibán olyan változás jelei mutatkoztak, milyenekre még a legyűrni eselbb pesszimis­ták vagy optimisták se mertek gondolni. Csehszlovákia belpolitikai életének külső képét olyan kormány képviseli, amelyben az úgynevezett állami ént ártó cseh, illetőleg csehszlovák nemzet tagjain kívül németek is helyet foglalnak. A kormány megalakítását megelőző időkben és talán azóta is hangzot­tak el olyan kijelentések a csehszlovák pol­gári pártok eddigi vezetői részéről, amelyek azt a látszatot keltették, hogy tényleg re- zsimváltozás következik be és hogy az ed­digi nacionalista szellem fölé kerekedik a polgári demokrácia, amelyik minden, az ál­lamban élő nemzet részére teljes egyenjogú­ságot óhajt biztosítani. A kép másik része a polgári jelszó alatt felvonuló és egyesülő pártoknak azt a szán­dékát igyekezett a köztudatba vinni, hogy a nemzetközi szocialista gazdasági és pénzügyi program nyolc éves uralkodó befolyása által okozott súlyos károk re­parálása fog megtörténni. Ez alatt a jelszó alatt — a nemzeti egyenjogú­ság és a polgári törvénykezés — született meg ez kormány és jött létre ez a többség. Mi magyarok a legelső alkalommal is kifejeztük abbeli aggodal­munkat, bogy a két jelszó vailóraTáltása nem könnyön fog menni és azoknak a jöMezeanüeknek, akik a kormányzás­ban való résztvételre határozták él magukat, bizo- nyosfotou elkedvetlenedő st okoz annak a nehéz helyzetnek a felismerése, amelybe jutottak. Igyek­szem mindvégig objektív maradni és a legszigo­rúbb objektivitással óhajtok beletekinteni a poli­tikai helyzet rejtelmeibe és vizsgálni, vájjon a kor­mányzás szelleme mennyire felel meg ennek a ki­indulási pontnak. A rezslmváltozás nem jelentett forduló pontot a nemzeti politikában Alki az állami költségvetésben olvasni tud, az megtalálja benne az állami igazgatás irányának minden részét. Az előttünk fekvő költségvetés a szokott részletességgel sorol­ja fel a tételeket, de sehol semmi nyomát nem látni annak, hogy a rezsim váltó zás tényleg fordulópontot jelentett volna az ed­digi nemzeti politikával szemben. Mert a nemzeti kisebbségeket és első­sorban a bennünket érdeklő tételek egyikénél sem látunk javulást. Ellenben megállapítjuk, hogy a csehszlovák kulturszükségletek aránytalanul jól vannak dotálva. Nem látunk az elbocsátott tisztvise­lők és nyugdíjasok égbekiáltó nyomorának enyhítésére egyetlen fillért sem. Nem látunk egyebet egy-két töredékszrü összegnél és tudunk egyes más köpenybe burkolt tételek­ről, amelyek a magyar nemzeti kisebbség kulturális és gazdasági igényeit volnának hivatva szolgálni. Érdekes lesz megáll apát auunk azt, hogy a kormányzás szelleme mennyire alkalmaz­kodik a másik jelszóhoz: a polgári irányhoz. Érdemes a kérdéssel kissé részletesebben foglalkozni. Nyolc esztendő óta ebben a házban a gazdasági kérdések kivétel nélkül a polgáriak és a marxisták közötti kom­promisszum alapján intézteitek el. Természetes és igy van ez az egész világon, ahol gazdaságilag olyan különböző csopor­tok lépnek koalícióba, hogy a szocialisták állásfoglalása és kívánságai döntő súllyal nehezednek rá a gazdasági és pénzügyi tör­vényhozásra. Itt is igy történt és ennek a kompromisszumos rendszernek eredménye volt az egymással sok tekintetben ellentétes és a polgári közgazdaság elméletével egy­általán össze nem férő pénzügyi, gazdasági és szociális törvényalkotás és ennek szelle­méiben való állami igazgatás. Az uj kormánynak — azt mondják: pol­gári — nemzetiségileg vegyes polgári koalíció fog a háta mögött álluni. Legalább is igy indokolták a cseh naciona­lista pártok eddigi felfogásuk revideálását, amelyik abban kulminált, hogy Csehszlová­kiát kizárólag csehek kormányozhatják. A költségvetés számadatai itt egészen világo­san beszélnek. Az adóreformtörvényjavaslat, amelynek a legközelebbi időben való tárgya­lása várható, szintén alkalmas arra, hogy belőle megállapítsuk, hogy vájjon az úgyne­vezett polgári irány mennyiben óhajt érvé­nyesülni. A költségvetés adóbázisa nem reális Beszéljenek a számok: Az állami költ­ségvetés 9.5 milliárd kiadást tüntet fel. En­nek fedezése két főforráisból történik: az egyik az állami üzemek bevétele, amelyik kereken egy milliárdot tesz ki, a másik az állampolgárok hozzájárulása különböző cí­meken. Nyilvánvaló, bogy a csehszlovák állam polgáraira háruló 8.5 milliárd teher olyan hihetetlen nagy összeg, melynek előteremtése csak a legkegyetlenebb eszközök igénybevételé­vel történhetik és amelyik sokszorosan túllépi az állam polgárainak teherbíró képességeit. Természetes, hogy ez az óriási teher első sorban és túlnyomó részben a termelést sújtja, mert a fogyasztási adók végeredmé­nyükben szintén a termelőre hárulnak át. Ki fizeti meg tehát azt a 8.5 milliárdot elsősor­ban és legfőképpen? A közgazdaság minden ága, a gazda, az iparos, a kereskedő. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az ál­lamban élő egész magángazdaság a legsúlyo­sabb krizist éli, vagy az előtt áll, egészen nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a költ­ségvetés számainak mesteri összeállítása végeredményben azt fogja jelenteni, hogy a krízist az államnak a legfőbb adófizető polgársága átélni nent fogja és természe­tes, hogy ha ez évben még menne is en­nek az óriási összegnek az előteremtése, a következő években nem fog menni és igy uehéz lesz ismét a számok türelmes természete mellett is egy olyan költség- vetést állítani össze, amely reális bázi­son nyugszik. Hol a polgári szellemi pénzügyi politika? A polgári iránynak az első feladata lett volna szanálni a magángazdaság krízisét, megtalálni a módját annak, hogy az azt ter­helő óriási közterhek alaposan leszáll ittassá - nak. Ennek a lehetősége megvan, csupán az kell hozzá, hogy a Marx irá­nyát felváltsa a polgári szellemű pénz­ügyi politika. Csak az kell hozzá, hogy a termelést és ke­reskedelmei, nem mint eddig lépien-nyo- mon, csaknem minden pénzügyi, gazdasági és szociális törvénnyel jobban és jobban súj­tották, de a törvényhozás és állami igazgatás minden ágál egyszer már ezeknek a szolgá­latába állítsák. | n ,11 n i ni.wi^wwii iiw jnm m ■ » un í , ■ ———tra—■tm-, I 1.1 ÜOlllrS m ns .2 V 1*1 i-a c "n & . j c O >, DÚ n :§ !- e 1 5 »Z3 ■ ' O ís2 I * Ld °í ,pű i C 1 -SS “3 CT5 :S ö H g. I O'i i § §1 , c | & '2 * o - 8 s > ^ 5 m j Já ** - 8 v *8 £ O * CQ ne y-c =iss o s ÍNJ | CX ,s <o K 8 „MinM a termelés megkönnyítése és o csö^bátétele érdekében** Mióta a köztársaság területén élünk, az­óta sok mindenféle jelszó alatt folyt a kor­mányzás és a törvényhozás; ezek a jelszavak: a cseh nemzeti forradalom, mindent a valu­táért és főleg reformok, reformok minden vonalon. Természetes, hogy a reformálás irányát megint Marx köve­tőinek szelleme hatotta át és természe­tes az is hogy az egyik napról a másikra mind nehezebb és nehezebb lett a köz- gazdasági helyzet és természetes, hogy egyik napról a másikra mind jobban és jobban megromlott a külkereskedelem mérlege és hogy a munkanélküliség ré­me mind nagyobb arányokat ölt, kitűnő talajt biztosítva a kommunizmus terje­désének. Ideje volna és az úgynevezett polgári többségnek kötelessége volna azonnal hozzá­fogni annak a jelszónak a megkereséséhez, amelyikhez a törvényhozás minden része és az állami igazgatás minden ága kell hogy alkalmazkodjék. A nagy egészhez viszonyítva roppant kisjelentőségü az úgynevezett taka­rékossági akció és ebben a pillanatban leg­feljebb arra alkalmas, hogy főleg nemzeti vonatkozású kérdésekben a nemzeti egyen­jogúsággal ellentétes irányt szolgáljon. Az úgynevezett polgári irány vezetőinek meg kellene látni, hogy nem elegendő egyes kérdéseknek ötlet­szerű kiragadása a nagy egészből, nem elég az úgynevezett fokozatos és lassú át­menet, | Dr. Pick Imre f kórházi orvos tó & röntgen, kvarc és ^ $ diathermia intézete | t Léva, Te3eki-uíca 15. sz. \ X Telefon 75. tó | □ I V A legmodernebbül felsze- tó ^ relt röntgen intézet, a be­tó tegségek megállapításán ^ X kivül felületes és mély the­tó ráplát (gyógykezelés) Is A v eszközöl — Diathermiája tó tó krónikus nöl betegségek és mindennemű reumatikus tó ^ fájdalmak gyógykezelését S» eszközli 50% N M □ | tó Dólszlovenszkó legmodernebbül 'í ^ felszerelt közegészségügyi intézete ^ mert a kérdés éget, a termelés és a kereske­delem utolsó erőfeszítéssel próbál megbir­kózni a súlyos betegséggel, amelyet elsősor­ban a nyolcéves szocialista befolyás terem­tett meg de el kell határoznia a komoly ra­dikális tervszerű végrehajtását egy olyan programnak, amelyik a közgazdaság minden ágát szanálni képes és ezenkívül biztosítja az állami bevételeket. Az uj jelszó, amelyet a polgári iránynak zászlajára kellene tűznie: „Mindent a termelés megkönnyítése és olcsóbbátéte- le érdekében". Mindent —* ez a szó annyit jelent, hogy a termelést befolyásoló és a termelést nehe­zítő s a gazdasági krízist okozó és általában a közgazdasági életre befolyást gyakorló ősz- szes tényezők a jelszónak szolgálatában áll­janak. A köztársaság törvényeinek nagy része, azoknak szelleme, azoknak végrehajtása ellene fordul annak a nemzeti vagyon­nak. amelyik bőségesen fizethetné az adókat, bőségesen támogathatná az álla­mot szükségletei beszerzésénél és tönk­reteszi az adójövedelmek alapját. Ezeket a törvényeket az elsőtől az utol­sóig mind meg kellene változtatni mert ezek ugv, mint egyik láncszem a másikba kapcso­lódnak össze és teljesen egyoldalú a vámpo­litika vagy a szociális törvénykezés stb. kér­déseit kiragadni külön-külön, mert ez jelen­tőség nélkül való és ha egyes osztályokon ta­lán pillanatnyilag segií, a súlyos válságot el­oszlatni nem képes. Az olcsóbb termelés tesz versenyképessé A termelést befolyásoló tényezők között az európai gazdasági helyzet, vagy mondjuk, a világgazdasági helyzet is szerepel. Rende­sen ezzel szokták elodázni a nagy kérdések megoldását, rendesen ez az a nagyon jól fel­használható ürügy radikális intézkedések ha­logatására. Megengedem, hogy Csehszlová­kiának a világgazdasági helyzetre való befo­lyása nem olv jelentékeny, hogy ezen változ­tatni tudna, ténv azonban, hogv azok az álla­mok. amelyek olcsón termelnek — tehát kon- kurrensképesek — óriási fölényben vannak a magángazdaság helyzete szempontjából, mint azok, amelyekben, úgymint itt, nyolc esztendő alatt a termelést és általában a köz- gazdasági életet minden eszközzel megbéní­tani, bilincsekbe verni igyekeztek. ff Hem iáfiuk a polgári iráni? Mf@il©dlé§ét“ Nem látjuk hogy az úgynevezett polgári kormányzás gondolt volna az adók és szo­ciális terhek radikális eszközökkel való leszállítására. Nem látjuk, hogy a sivár hitelviszonyok enyhítése érdekében tett volna valamit. Nem látjuk, hogy az állam külpolitikája ennek megfelelő változáson ment volna keresztül, nem látjuk az át­fogó programot, amelyik a földreform, a tasuti tarifa és számtalan egyéb kérdés­ben megteendő lépésekkel behatóan foglalkozott volna. Egyáltalában nem lát­juk a polgári irány kifejlődését, talán azért, mert úgy látjuk, egy politikai já­tékra van szükség, amelyik akörül forog, hogy polgári és szocialista pártokat egymás ellen játszanak ki csak azért, hogy a költség- vetést és talán még más nagyjelentőségű tör­vényeket tető alá hozzanak a mögöttünk levő nyolc esztendő szellemében. Lehetnek olyan körülmények, amelyek ezt az elindulást ne­hézzé teszik, nyilvánvaló azonban, hogv ezt kell követelnünk és ezt kell várnunk nem­csak azért, mert ez volt az egyik jelszava az uj politikai alakulásnak, de azért is, mert ez az első kötelessége annak a kormányzatnak, ha el akarja inditani a konszolidáció tartós és biztos folyamatát. Mert nem elég beszélni a szociális bizto- i sitás törvényének novellizálásáról. mint ahogy az ebben a házban a cseh többségi pártok egyik vezetője tette, hiszen ez csak egy kis része az egésznek, annak az egésznek, amelyiknek nem célja a mun­kásságot tönkretenni, de éppen ellenke­zőleg a mozgékony és termelő tőke akció- képességének feltámasztásával töménte­len sok munkaalkalmat teremteni anél­kül, hogy az olyan nagyjelentőségű és nagyfontosságu szociális gondoskodás kérdéséről elfeledkeznénk. Ez a kormányzás tehát sem az egyik, sem a másik, születése órájában elkiáltott jelszó komoly és erélyes munkálásához hozzá nem látott. Szeretném, ha a jövőben változás állana be különösen azért, mert ebben a kormányban a német nemzeti kisebbség tag­jai is résztvesznek, akik tulajdonképpen az összes itt élő nemzetiségi kisebbségeknek exponenseiként szerepelnek a külföldi köz­vélemény szemében. Megállapítom azt is, hogv a cseh és né­met polgári pártok tagjai túlnyomó részében azonos felfogás uralkodik, csak az elhatározó kezdeményezés hiányzik, vagy eszmeszegény­ség, avagy politikai kényszerűség okozza en­nek elmaradását. A magyar nemzeti párt kiweteiéiei A magyar nemzeti párt szükségesnek tartotta a kormány elmeikének átadott elabo- rálamban felállítani a követeléseit, melyek 14 pontiban foglaltattak össze és nemzeti és gazdasági követelések. A követelések leg­nagyobb részének megoldása a létező törvé­nyek kereteiben rövid utón adható meg; másik része uj törvények hozásával nyerhet­ne megoldást. Ezek a követelések vonatkoz­nak: Kiutasítások, állampolgárság és illetőség kérdésére; a bírói járások sérelmes területi változásának megoldására; az elbocsátott tisztviselők és nyugdíjasok ügyére; magyar nemzetiségű tisztviselők kinevezése, illetve véglegesítése; egyházpolitikai kérdések, egyebek között a kongruatörvépv novellálá- sa, a kongnia felemelése, a felekezeti tanir ügyvédvizsgára készü- | loic kérjenek „IJTMCTA í Ó^-t, Dr. Bcbérváry f Szemináriumától, BUDAPEST 3V., Váczj u. 20. 3

Next

/
Thumbnails
Contents