Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-26 / 269. (1307.) szám

ímeiaMD Mai uámunh ie oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikcá nQ.pHo.piCL Felelős szerkesztő: • DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACIÍ GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hirlap, Praha Tartományi rendsier, vagy teljhatalmú minisztérium! A kormány és a kormánytöbbség álláspontja ellenkezik egymással — A Hlinkapárt nagy dilemma előtt — Svehla taktikázása a szavazás körül Prága, november 25. Cseh kormánykö rökből az alábbi érdekes értesülést kaptuk, amelyet minden meg.jegyzés nélkül, de természetesen fentartással közlünk: — A szlovák néppárt és a kormány közt folyó tárgyalások, mint ismeretes, nem ve­zettek eredményre. A közvetítést röviddel ezelőtt Krainár dr. vállalta magára. Kramár villájában ma egész nap folyt a tárgyalás a szlovák néppárt egyik vezető embere, to­vábbá Kramár és Sramek között s a fontos tanácskozások tárgyát a tartományi rendszer kérdése képezte. — Ezzel kapcsolatban azt is mondotta informátorunk, hogy a kormány egyöntetiileg a teljhatalmú minisztérium likvidálása ellen foglal állást, de Szlovenszkó viszonyainak konszolidációja érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy a szlovenszkói teljhatalmú miniszté­rium élén hivatalnokember legyen, de semmi szin alatt sem pártomber. A tartományi rendszer bevezetése nehezen menne, mert elsősorban a zsunarendszerről szóló törvény érvénytelenítését vonná maga után. A zsuparendszer bevezetését azonban a polgári pár­tok nyomása miatt a történelmi országokban mai napig sem hajtották végre és éppen a cseh nemzeti demokraták és a cseh néppárt ellenzése folytán most sem akarják végre­hajtani .Ha viszont a teljhatalmú minisztériumot beszüntetik s helyébe élctbeléptetnék a megyeszövetsóget (Zsupny Svazt) és a főzsupáni hivatalt, úgy ez nem képzelhető el anél­kül, hogy a zsuparondszert a történelmi országokban is be ne vezessék. — E kontroverzia következtében tehát még mindig kétes a teljhatalmú minisztérium sorsa. Az az érdekes helyzet áll fönn ugyanis, hogy a kormány a tartományi rendszer el­len foglal állást, viszont a cseh polgári pártok, főleg Kramár és Sramek a tartományi rendszer gondolata részére akarják megnyerni Hlinkáékat. A kormány és a kormány- többség egyes pártjai tehát ebben a dologban egyelőre ellentétes álláspontot foglalnak el. Am ia költségvetést illeti, úgy értesülünk, hogy annak nem lesz szilárd többsége a sza­vazásnál. Svehla ugyanis úgy taktikázik, hogy a költségvetés egyes tételeire különböző többségeket szorez. így egyes tételeket a cseh és német polgári pártokkal együtt a Iliinka-párt megszavaz, azokat a tételeket pedig, amelyek ellen Hlinkáék állást foglalnak, igy az elnökségi tételt a külügyminisztérium költségvetését azokat meg fogják szavazni a cseh nemzeti szocialisták, sőt valószínűleg a szociáldemokrata pártok is. Kérdés azon­ban az .hogy a második olvasásban, amikor általánosságban kell elfogadni a költségve­tést, milyen többséget tud majd biztosítani magának a kormány elnök. A mai helyzet sze­rint ugyanis ehhez még nincsen meg a több ség. Kormánykörök szerint a költségvetési ja­vaslatot mindenképpen bo akarják fejezni szombatig és szavazás alá bocsátják. Más ol­dalról szerzett információnk szerint a kormánypártok közül nagy számú szónok jelentke­zett szólásra, mert azzal a veszéllyel számolnak, hogy a költségvetéshez szükséges többsé­get szombatig nem sikerül megtalálni s ezért a költségvetési vitát még hétfőig vagy ked­dig kell elhuzniok. Ha a költségvetést tető alá hozzák, akkor kormánykörökből nyert értesülésünk szerint Svehlának az a terve, hogy a parlamentet hosszabb időre elnapol- tatja. ü szlovák kultúra sérelmei a költségvetési vitában „A szlovák egyetemen egyetlen szlovák tanár sincsen" — A cseh bankok Sziovenszkón Is csak a „saját" embereiket aSkamazzák — A Hlinkapárt föltétel nélkül megszavazza a költségvetést! ­Mámé nasich dóst Itt Prágában, ahol a mi lapunk a ma­gyarság legnyugatabbra kitolt előőrse, a ma­gyar érdekek védelmezője és a magyar kul­túra reprezentálója, oapról-napra megtörté­nik, hogy felkeresik szerkesztőségünket Prá­gába került magyarok, hogy segítséget, taná­csot, útbaigazítást kérjenek. Sajrfos, a nagy idegenben, mi is erőtelenek vagyunk és nem áll módunkban, hogy minden hozzánk fordu­ló, bajba keveredett magyar társunknak olyan módon nyújthassunk támogatást, ami segíte­ne rajta. Mert a legtöbben azért jönnek, hogy valamilyen uton-módon munkaalkalom­hoz segítsük őket, vagy hasznos tanácsokat adjunk arra vonatkozólag, hogyan helyezked­hetnének el az ezertornyu Prágában. Mi ter­mészetesen nagyon keveset tehetünk érde­kükben. Miután azonban ezek a jelenségek napról-rapra ismétlődnek, meg kell állapi­tanunk, hogy itt egy belső vándorlási folya­mat indult meg és a főváros nemcsak kör­nyező vidékének emberfölöslegét szivja fel, hanem távolabbi vidékekre, az elfekvő Szlo- yenszkóra és Ruszinszkóra is vonzást gyako­rol. Valami olyan téves hit kerülhetett for­galomba, hogy itt szlovenszkóiak és ruszin- szkoiák részére munkaalkalom és elhelyez­kedési lehetőség van. Ez a hit aztán annyi­ra elkápráztatja az odahaza munkanélkül siuylődőket, hogy vonatra ülnek, feljönnek a ragyogó. fővárosba, végigkilincselnek minder- he'lyét,” hogy azután reményükben csalatkoz­va, minden pénzükből kiköltekezve koldulják össze a hazautazáshoz szükséges költséget Egy ilyen félrevezetett földiák jött be teg­nap is a szerkesztőségbe és a keserűségtől elcsukló hangon panaszkodott el, hogy mi­után három nyelven tökéletesen beszél, igen jó murkaerő, azt gondolta, hogy itt boldogul­hat Azonban mindenünnen ezzel a stereotyp válasszal utasították vissza: Mámé nasich dóst: Van nekünk elég saját emberünk. Láto­gatónk az egyszerű ember logikájával és na­gyon helyes logikájával igy fakadt ki: Hátha van nekik elég emberük, ha itt csak cseh munkás kaphat kenyeret a szlovák, ruszin, magyar, német munkás pedig hiába kilincsel, minekünk is oda kellene kiáltani a mi por­tánkon: Mámé nasich dóst Hiszen nekür azért nincs kenyerünk, mert Szlovenszkót le­építették, a megmaradt kevés üzembe pedig a történelmi országokból telepítettek le mun­kásokat, minden megerüsedett helyet lefog­laltak, mig az őslakosoknak nem marad más lehetőségük, mint a vándorbotot venni a ke­zükbe. Természetesnek tartjuk, ha a munkanél­küliek elsősorban a fővárosban keresnek munkaalkalmat, mert hiszen egy milliós vá­ros a maga nagyszerű gazdasági apparátusá­val mindig több elhelyezkedést nyújthat, mint a leépített, elszegényedett, gyarmatosí­tott Szlovenszkó és Ruszinszkó. Visszagon­dolunk a régi időkre, amikor Budapest egy óriási gazdasági testnek volt a centruma. Ott bizony a sokat hangoztatott nemzetiségi el­nyomás eleven cáfolatára nem mondották a munaa'.kálmat keresőknek, hogy van ne­künk elég magyarajku munkásunk, hanem mindenkinek kenyeret nyújtottak, aki becsü­letesen dolgozni akart Budapest építkezései­nél csaknem kilencven százalékban szlovák ajkú könnyeseket alkalmaztak a Duna-parti kubikosok nagy részben az Alsó-tiszai rácok sorából kerültek ki és igy a főváros jótéko­nyan szabályozta egy hatalmas terület gazda­sági vérkeringését. A mostani körülmények között azonban Prága csak felvesz, de nem ad vissza a provinciáknak. A szlovenszkói városokban, melyek az el­szegényedett Szlovenszkó gazdasági centru­Prága, november 25. A kulturális és szo­ciális vitát ma egész nap folytatják. Az ér­deklődés most sem növekedett, mert a te­remben csak néhány törvényhozó ül, mig a klubhelyiségekben igen fontos tanácskozások folynak. A legnagyobb érdeklődéssel várjak Hod- zsa kultuszminiszter ma estére bejelen­tett felszólalását. Nyilatkozata az Eisler- afférra fog vonatkozni. A mentelmi bizottság tegnap késő este tárgyalta a Hodzsa—Kreibich-esetet s szó­többséggel elhatározták, hogy a házelnök Kreibich képviselőt a Hodzsa miniszter el­len tett kijelentéseiért részesítse megróvás- ban. A mai ülés folyamán kiosztották még a cseh néppárt javaslatát az 1924 október 9-én kelt 221. számú törvény módosifásá- * i maj, amelyekben itt-ott mégis akad munka, építkezés, valahogy más gyakorlat uralkodik, mint a mámé nasich dost-é. Pedig a váro­sok a középitkezéseknél az állammal szemben elvileg kimondják, hogy helybeli munkáso­kat kell alkalmazni. A vállalkozók azonban ezt a kikötést a szerződés ellenére nem res­pektálják és a városok nem tudnak érvényt szerezni kj kötésüknek. Szinte fehérholló i számba megy egy olyan vállalkozás, amely- ! ben a helyi ipart és munkásságot nmukale- jhetőséghez juttatják. A városok gazdasági ra, amely az alkalmazottak beteg-, rok­kant- és aggkori biztosítására vonatkozik. A módosító javaslat indokolásában rá­mutatnak a cseh néppártiak hogy a szociális biztosítási törvény, amely 1926 julius 1-én életbelépett, nem vált be s óriási ellenke­zésre talált főleg a mezőgazdasági és ipari munkaadóknál, sőt az alkalmazottaknál is. Javasolja, hogy a táppénzt fizessék ismét a megbetegedés első napjától az ünnepnapok levonása nélkül. A rokkant- és aggkoTi bizto­sításnál ugyanazon illetékosztályokat létesít­sék, mint a betegbiztosításnál. Az aggkori biztosítás élvezetét nem a hatvanötödik, ha­nem az ötvenötödik életévhez kössék. A mezőgazdasági és háztartásbeli cselé­dek biztosítási kötelezettsége csak a rok­kantságra és aggkorra vonatkozzék. Az életére ez határozottan nagy veszteséget je­lent. A pénz rendesen idegen vállalkozó zse­bébe vándorol, a legkisebb szöget Prágából szállítják, a történelmi országokból odake­rült munkások minimálisát költenek Szlovén- szón és még a kenyeret is Prágából hozatják hatalmas tételekben. Mi nem kívánjuk azt, hogy a szloven- szkóiaknak Prágában adjanak munkaalkal­mat, de tiltakozunk az ellen a gyarmatosító politika ellen, amely kiveszi a kenyeret a szlovenszkói őslakosság kezéből. iparoatanoncok biztosítása ne legyen kö­telező. A szociális biztosítás módosítása tehát, amint ezt általánosságban minden munka­adó, de számtalan alkalmazott is éppen szo­ciális szempontból kivánja, meg fog valósul­ni mert hiszen a vita folyamán elhangzott beszédekben a polgári pártiak egyöntetűen követelték a biztosítási törvény módosítását. A szlovák iskoiaügy hibái Malypetr elnök negvedtiz órakor nyitja meg az ülést. A folytatólagos kulturális és szociális vitában ma Schollies német nemzeti volt az első szó­nok, aki adatok felsorolásával bizonyítja a németség iskolai elnyomatását. A költségve­tést nem fogadja el. A szlovák egyetemen nincs szlovák tanár Sivák szlovák néppárti: Szlovenszkó is­kolaügyét bdrálgatja. Rámutat arra, hogy 1914-ben a magyar kormány egyetemet léte­sített Pozsonyban. Ideiglenesen meg nem felelő épületekbe helyezte. Azonban már ki volt dolgozva a terv egv hatalmas egyetemi épületre. Közbejött az államfordulat, az egye­temet átváltoztatták szlovák főiskolává, de az orvosi fakultáson kivitt más uj épület nem épült, egyébként minden változatlanul ma­radt A szónok rámutat arra. hogy a történel­mi országokban óriási pénzösszegeket áldoz­nak az egyetemekre, az egyetlen szloven- szkóira semmit. A pozsonyi egyetemet nem lehet szlo­váknak nevezni, ott csehül hivataloskod­nak. a hirdetmények is cseh nyelven je­lennek meg. A kormány egyáltalában nem törődik azzal, hogy szlovák tanárok kerüljenek oda. Hlinka: A szlovák egyetemen egyetlen szlovák tanár sincs. Sivák (folytatja): A szociális helyzet is tarthatatlan. Barakkokban laknak a diákok. Internátusra nincsen pénz, ezzel szem­ben Pozsonyban 80 millió koronás rend­őr igazgatósági palotát építettek. Machácsek (közbeszól): Hiszen rendőr- állam vagyunk! Sivák (folytatja): Pedig egy internátus felépítéséhez csak hatmillióra volna szükség. A kormány egyáltalában nem törődik a szlo­vák népművészet fejlesztésével. Szakiskolák­ban is óriási a hiány. Követeljük, — folytatja a szónok — hogy az iskolákban vallási és erkölcsi alapon tanítsanak. (Úgy van! Úgy van!) A vallástalanságot az importált cseh ta­nítók vezették be. Azt mondta a kultuszmi­niszter ur .hogv igen sok a szlovák középis­kolai növendék és emiatt nőni fog az intellb gens proletáriáitus. Ez a szónok szerint azért van, mert a szlovákok nem tudnak a saját or­szágukban elhelyezkedni. A teljhatalmú minisztérium 147 alkal­mazottja között csak 37 szlovák van. A Hypotecsné Banka 30 tisztviselője kö­zül csak hat a szlovák. Az iskolaépületek a legszomorubb állapotban vannak. Van gim­názium, amelynek udvara közös egy korcs­mával. Kifogást emel az ellen, hogv a kassai Nemzeti muzeum igazgatója, Pollák, cseh zsidó. Hvozdik (közbeszól): Aki kereskedik. Sivák (folytatta): Még a templomi régi­ségekkel is kereskedik. A szlovák kulturegylet, amely a prevrát előtt óriási szolgálatot tett a szlovák nemzetnek, ma nein kap egy fillér ál­lamsegélyt. A kormány a szlovák kul­túra érdekében semmit sem tesz. Köve­teljük, hogy Szlovenszkó tényleg szlo- vák legyen. (Úgy van!) Sivák ezután rámutat arra. hogv a szloven­szkói italmérési engedélyeket revízió aki vették. Az eredmény ina az, hogy több korcs­ma vám, mint volt a régi magyar rézsűn alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents