Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-24 / 267. (1305.) szám
1926 november 24, szerda. ^ímr/VVA<^ATJL-HTnRIiAT>-—Ktjrs*™-'Míaij*i,xmBBUiKj£im. , za. mjsi'vrr'W!'. irLuu«MK.Mi«L.jggg 3 Kína ki akarja söpörni az idegeneket Beszélgetés a kanfoni seregek parancsnokával — A Mennyei Birodalom eljövendő w?a folyik: politikai, gazdasági és kulturális irányiban. A kulturális harc velünk szemben az: gyengíteni a hitéletet, terjeszteni a racionalizmust, elvenni iskoláinkat, művelődésiünk lehetőségeit, intelligenciánkat gyengévé tenni. A gazdasági harc pedig az, hogy bennünket anyagilag legyöngiisenek a birtokelvételek által, ellenálló erőnket igy megtörjék s szolgalelküvé süly ess zenek. Politikai szempontból pedig az a tendencia, hogy az állam vezetéséből bennünket mindenünnen kizárjanak. Itt nem segítenek a frázisok! Itt a büdzsé kétszer kettő négye már egészen világosan alátámasztja azt, amit én hirdetek! Méltóztassék csak megnézni azt, hogy a büdzsé szerint hány iskola és főiskola táplálta tik, amely a magyaroknak az élőimén ételét garantálja; hány magyarra esik egy magyar egyetem, hány magyarra esik egy magyar tanítóképző, hány magyarra esik egy gimnázium: akkor meglátják azonnal a büdzséből azt, hogy egyetem nem esik egy sem, tanítóképző egyetlenegy sem és a gimnáziumok alig 20 százaléknak felelnek meg, Ha pedig azt nézzük, hogy a tudományos működésben kutatási stipendiumokból a magyarnak mennyi jut: hát nem jut neki semmi! Ha pedig a gazdasági politikában nézzük csak a telepítéseket s az .agrárreformot, akkor egész evidensen előttünk áll az, hogy a telepítési politika és az agrárrefonmnak célzata nem a mezőgazdasági elsődleges cél: miniéi erőteljes ebiben agrárerőkkel, konzervatív erőkkel fejleszteni és erősíteni az állaim polgárait s a gazdaságnak egyes strukturált, hanem az, hogy azokon a határokon, ahol magyarság, él s ahol szomszédságban van az anyaállamával, ott szigeteket teremteni egyrészt, hogy a nemzeti érzést az ofct- lévckből kiöljék, másrészt a birtokosok birtokait élvévé a stabil magyar érzésű intelligenciát legyöngitsék s ezáltal biztonságban higyjék .magukat, hogy el tudják nyomni azt a magyar lelket, amely magyar lélek pedig a cseheknek nem vétett soha. Ugyanígy van ez politikailag is ebben az országban. Az egész büdzsében egyetlen tétel nincsen, amely a magyar fajhoz hűségesen megmaradtak részére a politikai tömörülésnek a lehetőségét megadná és amiben az autonómia előkészítésének nyoma volna. Akármelyik tárcáját is nézem a büdzsének, sehol nincsen szem elől tévesztve az a centralizáció, amely Prágát teszi ennek az államnak teljes központjává. Sehol nem látom azt a törekvést, amely akár kulturális, akár gazdasági, akár tarifális szempontból az igazi demokrácia követelményem alapuló demokratikus repüblikában a centralizmussal ellentétben az etnikai fajok szabadságát és egyenlőségét akarná megteremteni. Részletkérdésekkel nem akarok foglalkozni. Nem akarok apró nehézményekkel előjönni. A büdzsé szelleme az, ami ellen tiltakozóim s ez az, ami arra késztet, hogy annak a pártnak, amelyhez tartozni szerencsém van, a szlovenszkói őslakosok pártjának nevében kijelentsem, hogy a költségvetést nem fogadom el! Történjék bármi is, egyben hívek maradunk: amit Önöktől tanultunk meg, amit most mindenütt tanítanak a magyar iskolákban, ott is, ahol a gyerekek többet nem tudnak, csak ezt a verset, a szlovák himnuszt, s tudják meg, hogy mi is együtt imádkozzuk s hirdetjük azt, hogy Hej, madWi, este nase road'arská recs zsije, Zsije, Z3űje duch miadWsky, bude zsiity na veky! Hrom a peddo, máimé vasé preti ná.m sú rzteky! Zierhut a földosztás gazdasági alapokra való helyezéséről Zierhut német agrárius: A jövő évi költségvetés sokkal előnyösebb, mint a múlt költségvetései voltak. Ezt látjuk elsősorban abban, hogy az államadósságok nem növekednek s a fennálló adósságok nagyobbrészt jóvá- tételi tartozások. Megelégedéssel állapítja meg, hogy az uj költségvetés alapelve a takarékosság. S erre a takarékosságra komolyan törekszik a kormány. Az adórendezés terén Englis pénzügyminiszter dicséretet érdemel. Azt az adóreformot valósítja meg, ameLondon, november 23. A Chicago Tribüné külön tudósítója Kiukiangban, 130 mér- földnyire Hankautól a Yangse völgyében, meginterjúvolta Csinagajsehct, a kínai kantom csapatok parancsnokát. A kommunista tábornok szerint a kantoni csapatok célja, hogy Kinában leverjék a militar izmust és az imperializmust. Ha ez megtörténik, akkor a kantornak népkormányt állítanak fel, teljesen Szunjatszen elveinek megfelelően. A győzelem után rögtön összehívják a nemzetgyűlést és rendeznek minden nemzeti ügyet, maid akcióképes kormányt alakítanak. - Minden Kínával kötött szerződést megsemmisítenek és helyükbe olyan szerződéseket állítanak, amelyek méltóképpen tiszteletben tartják a kínai nép érdekeit. A Kinában állomásozó idegen hadseregeket haz&kiildik s megszüntetik az Paris. november 23. A francia fővárosban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az eljövendő decemberi genfi tanáosülésszak- I nak, mert a német—francia viszony végleges tisztázását várják attól. Mindinkább bizonyossá válik, hogy Chamberlain, Briand és Stresem&nn mellett Mussolini is Genfbe jön, vagy pedig, ha a duce külföldi utazása lehetetlen volna, akkor a három genfi államférfiu- val azonnal az ülésszak befejezése után találkozni fog egy olasz haíármcnti városban. A Matin mai számában Sauerwein hangoztatja, hogy a decemberi ülésszakon minden számottevő államférfiunak jelen kell lennie, mert az ellenőrzés kérdésével kapcsolatban beható vita fog megindulni az egész európai politikáról. Németország loyális együttműködése okvetlenül szükséges. Ha továbbra is elhalasztják á legégetőbb kérdések megoldását, akkor ■ az európai helyzet igen sokát szenvedne. Az ellenőrzés kérdésében a legjobb kárpótlás Némteország számára a Rajna-vidék azonnali kiürítése. Az ellenőrzés kérdését nem szabad egyoldalú jogi szempontból m ~"tárgyalni hanem foglalkozni kell annak politikai oldalával is. Franciaországnak nacv érdeke, hogy állandó biztonsági rendszert vezessenek be, mert határait csak igV tudja .megvédelmezni. Az Echo de Parisban Pertinax is sokat foglalkozik az ellenőrzés aktuális kérdésével. Szerinte Németország és Franciaország ismét a régi vitatkozásba estek és ismét a békeszerződés egyes paragrafusainak alkalmazásáról tárgyalnak. Más ut nincs, minthogy ismét Chamberlaint kérjék fel a döntésre. Locarno és Thoiry révén Franciaország tulajdonképpen az angol gyámkodástól akart megszabadulni, de már ma látható, hogy ez a politika szánalmas hajótörést szenvedett. A francia külpolitika tehetetlensége folytán decemberben Genfben ismét nem fog más történni, mint a szokásos rothadt és veszedelmes kompromisszum megkötése. Harmadiknak a vitához Grumbach szól Ivet a Bund dér Landwirte már évek óta követel. A pénzügyiminiszter a bankkaimartláb leszállítását is keresztülviszi. A költségvetés, ha nem is hibátlan, mégis elfogadható. Egyetlen elv lebegjen az államvezetők szeme előtt: általános adóleszállitás és a takarékosság. Arra kell törekedni, hogy az állaim a sajátjából tartsa fenn magát. A földreform kérdésében — jelentette ki a szónok — az eddigi eljárásit nem helyeseltük s még ma sem tudjuk jóváhagyni. Eddig a földosztás nemzeti célt szolgált. Ennek egyszersmindenkorra véget kell vetni, mert ez nem kibékülést, hanem a nemzetek között állandó harcot idéz elő. A földosztást csakis gazdasági elvek alapján szabad végrehajtani. A telepítés is sok kivetni valót hagy hátra, mert idegen követségek kiváltságos jogait. Kína vissza fogja hódítani az idegenektől megszállt kikötőket is. Uj vámtarifát léptet éleibe és ellenőrizteti a politikával foglalkozó misszionáriusokat. Egyetlen idegen állampolgárnak sem lesz joga a kormány beleegyezése nélkül földet vásárolni, bankot nyitni, vagy bankjegyeket kiadni. Belpolitikai programként a kínai tábornok a sajtó- és a gyülekezési szabadságot, valamint a szabad hitvallásgyakóriást állította fel. A nyilatkozó tábornok jelenleg 35 éves, tagja a kuomintun-végrehaitóbizottság- nak és a kommunista pártnak. A nyilvánosság úgy véli hogv ő a kantoni politika diktátora. de a tábornok interjújában most ki- feitette, hogy minden határozat a kuomintunhozzá a Quotidienben. A szélsőséges ellenzéki lap hevesen megtámadja a népszövetséget amiatt, mert a genfi intézmény egyáltalában nem készült fel az ellenőrzés átvételére, holott a népszövetségben egyesült kormánynak már évekkel ezelőtt észre kellett volna venniük, hogy az ellenőrzést bizonyos idő múltán át kell venniük. Chamberlain az erős és hatalmas népszövetségért London november 23. Az angol parlament népszövetségi bizottságában Chamberlain külügyi államtitkár tegnap este fontos beszédet mondott. Miután röviden vázolta Németország népszövetségi fölvételének történetét, rátért a márciusi és szeptemberi népszövetségi ülésszak titkos tárgyalásainak védelmére. Véleménye szerint a titkos tárgyalásukat abnormális körülmények tették szükségessé, • mert teljes nyíltság esetén Németország sohasem került volna be a népszövetségbe. A négy európai nagyhatalomnak közös munkát kell végeznie a népszövetségben mindaddig, amig a népszövetség oly erős nem lesz, hogv akaratát, vagy ítéletét minden állam kénytelen lesz tiszteletben tartani. Semmi sem veszedelmesebb, mintha a népszövetségben levő államok két ellentétes táborra oszlanak és ha a kis államok arra a meggyőződésre jutnak, hogy a nagyhatalmak közötti ellentétek szitásával saját maguknak hasznot kovácsolnak. Veszedelmes módszer az is, ha egyes államok nagyon szigorú marsruttával küldik képviselőiket a népszövetségbe, mert ezzel elveszik e képviselőktől a lehetőséget hogv koncessziókkal esetleg nagy előnyöket szerezhetnek államaik részére. Chamberlain szerint, miután a németek beléptek a népszövetségbe, teljes lojalitással vesznek részt annak munkáidban. A lefegyverzés kérdésében Chamberlainnak az a véleménye, hogy előbb kimerítő előkészületeket kell tenni, mielőtt a világkonferencia összeülne, Cecil álláspontjához csatlakozik, aki mint ismeretes, az 1927-es évet nem tartotta alkalmasnak az általános leszerelés keresztülvitelére. I ezen a téren valóságos uzsorakereske- deíem folyik. Az erdők államosítását gazdasági okokból elitéli. Az állam nem nyújthat olyan keresetet a lakosságnak, mint a magántulajdonos. Erdőt legfeljebb községeknek szabad adni. A költségvetésit elfogadja. Besnes csatlósa centrálisaim akarja Szlovensskót Hrusovsky cseh nemzeti szocialista védelmébe veszi Beámat az ellene megindult támadásokkal szemben. Üdvözli Németországnak a népszövetségbe való belépését. A viszony Ausztria és Csehszlovákia között nagy aktívuma Bemos külpolitikájának. Reméli, hogy a most fennálló incidens komoly következményekre nem vezet s reméli, hogy a Magyarországgal kötendő kereskedelmi végrehajtóinzottságtól függ. Decemberben végiéi tisztázzák a német-francia viszonyt A nagy négyes !a?áSk©sé — Francia hangok az ellenőrzés problémájáról - Pertinax a francia külpolitika csődjéről | Café „LUX0R“ Dancing § V Václavské nárr. 49. £ Prága legelőkelőbb kávéháza | \ , v 'y Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc » S — Színházi vacsora — Magyar borok — A $ é jó magyar társaság- találkozóhelye szerződés a két állaim közötti viszony javulására fog vezetni. Szlovenszkó teljhatalmú minisztériumának feladatát befejezettnek látja, miért is pártja a minisztérium beszüntetését s a fözsupáni hivatal felállítását kívánja. Kifogást emel az ellen, hogy a földosztás ügyében benyújtott interpellációjára eddig még nem kapott választ. Tudni akarja, hogy képviselők vagy azok rokonai közül kik és mennyi földet kaptak. (Éles szóváltás a nemzeti szocialisták és agráriusok között.) A kommunisták kizárása az állami hivatalokból Dubieky cseh agrárius: A kommunisták ellen éles támadást intéz, mert nyíltan hirdetik, hogy ők továbbra is kémkedni fognak. Más államban ezt sehol nem tűrnék, még Oroszországban is a 1 egterroriszt ilkusabban nyomnak el minden ellenzéki mozgalmat. Egészen természetes, hogy a hadsereg az állam legfőbb támasza. Elhatározta a kormány, hogy a katonák választójogát beszünteti. Követeli, hogy az állami hivatalokból távolítsák el a kommunistákat. Dérer felszólalása Dérer Iván dr. cseh szociáldemokrata pártja nevében kijelenti, hogy a költségvetést elfogadhatatlannak találja, ezért ellene fog szavazni. Itt a bizalmi kérdés a döntő momentum, mondja. Hiába állítják azt, hogy a költségvetést az állam és nem a kormány számára kell megszavazni. A múltban is az volt a lényeg, hogy a költségvetés megszavazásával egyúttal bizalmat szavaztak a kormánynak. Ma nincsenek rendkívüli állapotok, nem látjuk azt, hogy az állam veszélyben volna , s ezért kellene okvetlenül megszavazni a költségvetést. A nemzeti koalíció szétesését általában az állam érdekei szempontjából károsnak mondják. Pedig az egész nemzet pártjainak egységes koalíciója nem normális állapot, csak rendkívüli időkben, háború esetén, óriási gazdasági vagy pénzügyi krízisek alkalmával van létjogosultsága ennek az abnormális állapotnak. A nemzet összes osztálypártjainak állandó együttműködése veszélyezteti a demokráciát. Nemzeti koalíciókat láttunk a világháború alatt Angliában és Franciaországban, de a háború után azonnal szétbomlott ez a koalíció és mindenütt visszatértek a régi, háború előtti parlamentarizmusra. Sohasem hiba a,z, ha a nemzetnek egyik része kormányban van, mig a másik része ellenzékben Az £is5er-íigy Ezután áttér a belpolitikai helyzet ismertetésére, majd utal az utóbbi napok politikai szenzációjának középpontjában levő Eisler-aííérre és a lex Cyrillre. Rámutat arra, hogy súlyos vádakkal illették a pa.rla- menti pártokat és a törvényhozótestületet is. Az a vád ellenük, hogy nyomást gyakoroltak rájuk a lex Cyrill érdekében. A miniszter- elnöknek kötelessége volna a megvádolt plénumát megvédenie, mert a kormány hallgatása különböző kombinációkra ad alkalmat. Ismertetni kellett volna az okokat, amelyek a lex Cyrillt előidézték. Arról volt ugyanis szó, hogy a Coburg-birtokok öröksége tulajdonképpen Józsiás Fülöp herceget illette volna meg, azt a herceget tehát, aki a magyar legitimistákkal állott Összeköttetésben, akik a régi Magyarország visszaállításával a Habsburgok restaurációját akarják. Vele szemben állott a kevésbé exponált Cyrill heroeg, aki a család bolgár ágából származott, tehát szláv volt. Nem vethetik tehát egy köztársasági érzelmű embernek sem a szemére, hogy az államra veszélyes Józsiás herceggel szemben a szláv ághoz tartozó Cyrill herceget igyekeztek előnyben részesíteni. A miniszterelnöknek kötelessége lett volna a W? A W % ^ | ® W H Ez a lap a csehszEovákiaé maPecwnbw 8-én | íflAHiMAt 1 IC9Ifi9 SffiS* 1®? ieianlk mag az UJudJJll tM (jjuül|jd* sFrfSps:
