Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-23 / 266. (1304.) szám

1926 november 23, kedd. 3 Poincaré még nem akar szanálni A francia miniszterelnök még nem látja elérkezettnek az időt a frankhossz megállítására — A közelgő szenátusi választások és a nemzeti koncentráció Paris, november 22. Poiucaré tegnap egy továbbképző iskola felavatásánál Tarbesben nagy be­stédet mondott, amelyben főleg a küszöbön álló szenátusi választásokról emlékezett meg. A miniszter­elnök hangsúlyozta a francia nép egységének szükségességét, amely különösen ma, az állandó pénz­ügyi veszedelem idején, életbevágó. A francia nép jövője van kockára téve; nemcsak a pénzügyek jövője, hanem az erkölcsi jövő is, a francia nép intellektuális expanziója, sőt a nemzetközi politiká­ban fontos függetlenség is. E veszedelmek láttára minden erőt koncentrálni kell. A pénzügyi szaná­lás nehéz és hosszadalmas munka. Azok, akik gyors megoldást várnak a pénzügyek terén, tévednek, mert a gyors munkából csak átmeneti eredmények érhetők el s tulsietve a francia devizát nem le­hetne örökre megmenteni. A mai kormányt lehetne más férfiakkal pótolni, de még hosszo időre meg kell maradnia a nemzeti egység gondolatának, mert csak a nemzeti egységgel s a pillanatnyilag szö­vetkezett pártoknak hatalmon lévő vezetőivel oldható meg Franciaország veszedelmes helyzete. Mindent el kell követni, hogy a nép érdekében a nemzeti szellem végérvényesen diadalmaskodjék Francóaors zá gb an. A baloldal a hossz katasztrófáit* következményeitől fél Parte, november 22. A baloldali sajtó Poincaré is a szanálás keresztülvitele mellett foglaltak A világ leghatalmasabb szövetségévé álakult át az elmúlt héten a világ leghatalmasabb birodalma: Nagy Británia. Kontinentális szem- rnel nézve a dolgokat, az ember alig érthetiy hogy ily szédítő arányú változás nyugodt előke­lőséggel és sima tárgyilagossággal folyhatott le a hat hét óta Londonban ülésező birodalmi kon­ferencián, amelyen az Empire minden részének vezetői a legtisztább egyetértésben fonták meg az uj csodálatos angol posztót. Nálunk, a száraz földön, ilyesféle dolgok húsz millió ember éle­tébe szoktak kerülni. Mert tagadhatatlanul nagy* dolog, ha egy eddigi központi birodalom egyen­rangú nagyhatalmak szövetségévé bomlik föl, — vagy zárul össze. Eddig az Empiret Londonból irányították, s a domíniumok a Doivniug Street- nek meg Amerynak, a kolóniák miniszterének voltak alávetve. A gyarmatügyi miniszter paran­csolt a kormányzóknak is, akik viszont a domí­niumok kabinetjeit tartották kezükben. Csak nem rég történt meg, hogy a kanadai kormányzó majdnem lehetetlenné tette a kanadai liberáli­soknak választási győzelmük kiaknázását, s nem régen hallottuk, hogy Ausztráliában mily súlyos konfliktus támadt az ujdélioalesi labour-minisz- terelnök s a pompás garden-parlykat rendező arisztokrata angol kormányzó között. Ilyen és hasonló esetek nagyban előkészítették az egyen­rangú szövetséget hangoztató föderalisták győzel­mét és Jetompitották a centralisták érveinek élét. Nagybritánia megszűnt eddigi formájában. Eddig London volt a fej, a főmondat, s a domí­niumok a tagok, a mellékmondatok. Ez az alá­rendelő viszony most mellérendelt viszonnyá változott: az equality of stales elve győzött, Ír­ország, Délafrika, Kanada, Ausztrália, Ujzéland ma külön államok, melyek függetlenül köthetnek vagy bonthatnak szerződéseket bárkivel ég bár­miről, amelyek nagyköveteket küldhetnek min­den államba, még Londonba is, s amelyeknek bel- és külügyeibe senkinek sincs többé beleszó­lása. „Az eddigi empire tagjai autonóm népkö­zösségekké váltak az empire keretén belül“, mondja a megegyezés pontos szövege. Függet­lenség mindenben, önállóság és szabadság. A kormányzókat, nem irányítja többé Amery, nem a gyarmatügyi miniszter oszlatja föl a domíniu­mok kormányait, mint eddig, hanem maga az angol király; mig az anyaország és az egyes független angol szövetséges államok kormányai egyenesen, kabinettől kabinethez érintkeznek, a külügyminisztériumot sem kivéve. A kormányzó személye iziben megnőtt: nem a londoni minisz­tériumok alkalmazottja többé, hanem egyenesen az angol korona szimbóluma, a király domini- umbeli személye, képviselője és helytartója, mint ahogy a római pápa Krisztus földi helytartója. Eddig panzionált miniszterek és főhivatalnokok voltak a kormányzók, most vérbeli királyi herce­geket vagy királyi rokonokat küldenek majd a tengerentúlra, hogy ezzel is méltóképpen megmu­tassák a kormányzói rang megváltozott fontossá­gát Mindezeket latba vetve megállapíthatjuk, hogy ez a nagy szövetség, melyet eddig Britániá- nak hívtunk, valódi és hamisítatlan népszövet­séggé, világbirodalommá alakult át, szinte haj­szálnyi pontossággal úgy, ahogy Coudenhove- Kalergi tervezte, s ahogy a többi nagy összefüggő érdekű népcsoportokkal is tervezi. Nem hiába volt Amery, angol gyarmatügyi miniszter Pán- európa lelkes híve és a coudenhovei koncepció elöharcosa; 6 már látta, hogy a bécsi gróf helye­sen kalkulál, ismeri Angliát és előre megérezte az angol föderalisták győzelmét. Íme, az első coudenhovei alakulat valóságra vált. Ott vált va­lóságra, ahol a józanság, s a népérdek mindig mindent simán legyőz: a birodalmak koronájá­ban, Angliában. Mert ha még azt kérdezzük, hogy mégis mi az, ami ezeket az immár teljesen független nagyhatalmakat, Angliát és Írországot, Kanadát és Ausztráliát, Délafrikdt és TJjzélan- dót, s mind a többieket eggyé fűzi, akkor azt kell válaszolnunk, hogy a jólfelfogott érdek, az erő, a viribus unilis nagy elve, a vámok, a had­seregek, a flotta, az export és az import, az an­golszász faj sokféle egymásba utaltsága, szóval mindaz, ami a boldog, a szép és a gazdag élet, a hajdan római, s a most angol élet megtartásá­hoz szükséges. Ennek az érdektömörülésnek pe­dig pompás szimbóluma a korona. Sokszor han­goztatták a magyar és az angol hasonlatosságot, s valóban, amint a gentry és a zsentri, vagy a magna charta és az aranybulla csak e kél államban van meg, úgy a „szent korona eszmé­je“ is olyasféle, ami egyező Angliában és Ma­gyarországban. A mai föderatív angol népszövet­ség egységben tartásának szimbóluma éppen ez a korona, s amíg a londoni árnykirály fején ott van az aranyabroncs, addig ez az árnykirály va­lójában a viló.g legnagyobb imperóAora, földrésze­ket elhatározó szimbólum és véghetetlen mágnes­sarok. Mert az írek, az örök függetlenségiek, vagy a burok, a nagy angolellenes harcosok győzlek, kivívták függetlenségüket, de győzött Anglia is, mert az imperium megmaradt. A nagy torzsalkodásokat leépítették. Többé nincs elnyo­mott fehér Britániában. Bruce nyugodtan mehet Ausztráliába, Cosgrave Írországba, e „domínium malgré lui“-be, Coates Ujzélandba, King Kana­dába, Ilerzog Délafrikába akár Colonel Cress- well szélsőségesei közé, — a győzelem mini denüll megvan, nincs többé politikai ellentét. Rulle Britannia, uralkodj Británia. Ez csodálatos dolog volt. Ez nagy győzelem volt. Valóban: ez angol dolog volt! sp. M. U. Dr- Ponr nőorvos Praha II., Jungmannová 4. Telefon: 30902. — Rendel d. u. 4-é-Itf. — Telelőn: 30902. tegnapi beszédéiben főleg azt kritizálja, amit a mi- nieztierelnök a frankstabilizáció lassúságáról és el­odázásáról mondott. Poincaré szerint a stabilizálás­nak még nincs itt az ideje. Ezzel szemben az Ere Nouvelle azt állítja, hogy Poinearéra különböző ol­dalról máris erős nyomást gyakoroltak, hogy végre véget vessen a pénzügyi bizonytalanságnak. Mac Kenna és Montague párisi látogatásai elsősorban erre a siettetésre. vonatkoztak. Látogatásuk egyál­talán nem udvariassági cselekedet volt, hanem je­lentős demars, amely több komoly tanácskozásra adott okot. A két bankár nyíltan kimondotta, hogy a pil­lanatnyi spekulatív frankhossz bár mely pillanat­ban átcsaphat a másik végletbe s az általános bessz esetén egyetlen tartalék sem lenne elég a katasztrófa elkerülésére. A belga miniszterek Prága, november 28. A képviselőhöz mai ülése irán/t már meglehetősen megcsappant az érdeklő­dés. A folyosón csak úgy visszhangzik az ülés meg­nyitását jelző csengő hangja, de a képviselők csak egyenként szállingóznak a terembe. Amikor egy- negyedöíkor Malypetr. elnök az ülést megnyitja, alig néhány képviselő ül a helyén. A költségvetés általános vitáját folytatják, amelyhez nyolc szónok jelentkezett. Hackenberg német szociáldemokrata az első szónok. A parlament legnagyobb feladata a költ­ségvetés tárgyalása, — mondja. — Úgy látszik azonban, hogy a törvényhozók részéről, akár a többségi pártokat veszem, akár az ellenzékieket, abszolúte semmi érdeklődés sem nyilvánul meg a költségvetés iránt. Magyarázata ennek talán az, hogy minden érdeklődés és minden beszéd amngyis hiábavaló: a módosítások teljesen ki vannak zárva. Hét éven keresztül ez volt a módszer, ez a mód­szer ma is. Már a bizottsági tárgyalás alkalmával arra kérte a főelőadó a bizottsági tagokat, hogy fo­gadják ed változatlanul a költségvetési javaslatot. Ez meg is történt, egész csekély stiiáris módosítá­sok mellett. A szlovák néppárttal való kormánytárgyalás szerinte csak közönséges „Kuhbandel“, minden program és tervszerűség nélkül, csali az alkal­mi akadályok elhárítására irányul. Pedig eze­ket az akadályokat éppen úgy, mint a régi Ausztriában, sohasem lehet majd elhárítani, amíg el nem ismerik azt, hogy ez az állam nem egységes nemzeti állam, hanem nemzetiségi állam. A szlovák néppárt nem hisz az ígéretekben, hanem London, november 22. Az angol impé- rinin több bélig tartó konferenciáját befe­jezték. A munkálatok eredményéről kiadott beszámoló világszenzációt jelent, miért be­jelenti, hogy a konferencia a föderalisták teljes győzelmével végződött és az angol világbirodalom eddigi centralista irányzata megszűnt. Az imperium részei nem dominin- mok többé, hanem az anyaországgal telje­sen egyenrangú nagyhatalmak, autonóm népközösségek az imperium kebelén be­lül, melyek kül- és belpolitikájukat az anyaországtól függetlenül irányíthatják. Csak egyelőre tart még a függési vi­szony a külpolitikában, tudniillik mindaddig, amíg a versaillesi békeszerződés és Locarno érvényben vannak. Nagybritannia laza szö­vetségé állammá alakult át, amelynek egysé­gét egyediül a korona tartja össze. A féder a­is a szanálás keresztülvitele mellett foglaltak állást s több Ízben szólították fel Poinoaréí, hogy kövesse a belga példát. De Poincaré min­denáron ki akarja kerülni, hogy kabinetjének legkényesebb problémája, a külföldi adósságok rendezése és a belső adósságok konszolidálása napirendre kerüljön és esetleg megrlöntse a kormányt. Tndni kell ugyanis, hogy ebben a két kérdésben a miniszterek és a pártok nem egységesek. Soká azonban nem lehet elhúzni a döntést. Valaminek történnie kell, mert a hossz erősen árt a kereskedelemnek és az exportnak s talán még a költség vetést is kilendíti egyensúlyából. Az adó- előirányzatok ugyanis 150-es frontkurzusra vannak kont-eanplálva, ma azonban a frank már jobban áll. A nem egyenes adók és a forgalmi adók tarthatat­lanokká válnak, ha a font eléri a 120-as kurzust. az ígéretek, teljesítésétől teszi függővé a kormány­ba való belépést. Majd említést tesz a költségvetési bizottságban a nyelvhasználattal kapcsolatban elő­fordult incidensekről. Mayr-Harling miniszter és Windirsch képviselő nem beszélhettek németiül a bizottságokban. A kormánytámogató német pártok sem a kormányba lépés előtt, sem 'azután nem biz­tosították maguknak azt a legcsekélyebb jogot, hogy saját anyanyelvűiket használhassák. Rámutat arra, hogy már 1920-ban kaptak a németek a bi­zottságokban előadói tisztségeket és használták is német anyanyelvűket. Amikor azonban észrevették, hogy akadályokat akarnak gördíteni anyanyelvűk használata elé, több referátumot nem vállaltak. Kü­lönbség van a német kormánypártok és a szlovák néppárt között. A szlovák néppárt mindaddig komolyain nem foglalkozik a kormánybalépés kérdésével, amíg biztos garanciát nem kap arra, hogy feltételeit teljesitik, a németek azonban minden feltétel nélkül léptek be a kormányba, sőt sok tekintetben visszavonultak követeléseikkel. A jelenlegi koalíció határozottan szocialistaellenets, ami a költségvetésben is kifejezésre jut. Maga Eng- lis is kijelentette, hogy általános takarékoskodásra volt. szükség, mert csak igy lehetett a húszmilliós aktívát elérni. Ezt pedig javarészt a szociális intéz­mények róvására történt- Pártja nevében bejelenti, hogy a költségvetést nem fogadja el. Lapzártakor Zierhut alelnök (német agrárius) veszi át az elnöki széket. A következő szónok Pekarek cseh iparospárti, aki a költségvetés tárgyi részéhez szól. Az ülés folyik. listák győzelmével az i-r függetlenség és a délaírikai burok törekvései megvalósultaik s ha a domíniumokról van szó, többé nem le­het gyarmatokról beszélni. Az angol világbirodalom uj államjogi kiépítése Balfour munkája volt. Az uj terv minden függési viszonyt megszün­tet és a nagy birodalom sorsát teljesen a hű­ség! viszonyra és a közös dinasztia tiszteleté­re helyezi. Az angol világbirodalom tehát számos ország perszonálnniójává vált. A ka­nadai franciákat, a hollandiai származású dél afrikaiakat és az Íreket igy lecsillapíthat­ták, de aiz anyaország angolai egyelőre még nem tudják, mily következanényékkel fog járni a múlt héten hozott határozat. A be­számoló ragyogóan van megformnlázva, de egyelőre oly zavaros, hogy Angliában senki sem látja a jövőt. A vasárnapi lapok ennek következtében Uj elsőrendű műsor a SECl-flflLLOIHI PRAHA I., Rybná 5. Lydia Gurandowa, Charlotte Gown a tánccsillagok, Evelyne Duxo, Zacchini Troupe és harminc attrakció műsoron Szabad bemenet. Telefon 20819. Telefon 20819. nem is igen foglalnak állást a birodalom uj fölépítése mellett vagy ellen. Még a ma reggeli sajtó hangja is határozatlan. A Times csak annyit tud a beszámolóról, hogy az „jelentős dokumentum*1, bátor is, kimerítő is. A Daily Express szerint Anglia üdvözölni fogja a birodalmi konferencia eredményeit, mert a nép tudja, hogy minél lazábban függnek össze az empire részei, annál biztosabb a részek egymás közti szö­vetsége. t A Daily Telegraph szerint a birodalmi konferencia az évek óta hallgatagon al- j kalmazott államjogi praxist végre elvi- j lég is megformulázza és ez alkalommal i kiemeli azt a nagy szerepet, amelyet a jövőben az angol korona fog betölteni. A Daily News szerint a beszámoló uj Magna Charta az imperium számára. Nagybritannia moisit több egyenrangú félnek a szövetsége. A Westminster Gazette szerint az uj ered­mény az angol közösségnek életerejét doku­mentálja, amelyet a szabadság princípiuma is össze tud tartani. A Daily Héráid osak olyan dolgokat kritizál, amelyeket a biro­dalmi konferencia jelentése kifelejtett, igy például Indiának az anyaországhoz való vi­szonyát, valamint, olyan gyarmatok jövőbeni helyzetét, amelyeknek még nincs dominium- joguk és teljesen Angliából irányiittatoaík. Négy állam szocialistáinak közös kongresszusa Luxemburg, november 22. Franciaor­szág, Németország, Anglia és Belgium szo­cialista pártjai Luxemburgban konferenciára gyűltek össze, hogy megtárgyalják a nemzet­közi kibékülés és megértés politikájának pil­lanatnyi állását. A négy nemzet szociálde­mokratáinak ez a konferenciája közvetlen folytatása az 1922-ber< és 1923-ban Frankfurt­ban, meg Berlinben tartott konferenciáknak. Az összegyűlt pártok elnöknek De Broucqu}- rét választották. Német részről határozati ja­vaslatot terjesztettek elő, amelyben a pártok követelik, hogy Európa következetesen foly­tassa azt a politikát, amely a békéhez vezet, tegyen meg mindent, ami ezt a politikát elő­mozdítja. Ebből a szempontból elintézésre váró kérdések például a Rajnavidék kiüríté­se, a Saar-teriiletek visszaadása, a nemzetkö­zi katonai ellenőrzés megszüntetése és az ál­talános leszerelés. Francia részről e határo­zati javaslat egyes pontjai ellen tiltakozást jelentettek be. Zinovjev mégis uj rangot kap Moszkva, november 22. Beavatott for­rások szerint Kamenevet a közeljövőben római orosz nagykövetté nevezik ki. Ker- serszkev, az eddigi római orosz követ v}sz- szatér és a központi bizottság elnökhelyette­se lesz. Továbbá azt is jelentik, hogy Zinov- Jevet az orosz szovjetköztársaság állambi­zottsági tagjává nevezik ki. Egyáltalán a volt ellenzék kegyelmet nyert, vezetőit ismét visz- szaállitják régi funkcióikba, mert a kommu­nista párt többsége igy reméli elvenni ellen­zékiségüknek élét. A komintern végrehajtó bi­zottságának holnapi plenáris ülésén Bucharin fog eluökölnL A ruszinszkói kommunisták gyűlése Ungvár, november 22. Vasárnap délután fejezték be a kommunista párt ruszinszkói gyű­lését, amelyen 160 delegátus vett részt. A gyű­lés üdvözlő táviratot küldött ' Ukrajnába, Buko­vinába, Romániába, Galíciába és Amerikába. Gáti képviselő politikai és gazdasági jelentése után elfogadtak egy’’ határozati javaslatot, amely többek között követeli Ruszinszkó ukrajnizálásál és a népek önrendelkezési jogának érvényesíté­sét, tiltakoznak a csehesités és a centralizmus ellen. A rendőrség, amely készültségben volt, csakis a gyűlés után igazoltatott egynéhány em­bert, mert a gyűlésen több külföldi ;s részt vett Csendes költségvetési vita a parlamentben Hackenberg német szociáldemokrata a szlovák néppárttal való tárgyalásokról — Zierhut német agrárius alelnök első elnöklése Nagybritannia: az Egyesüit Angol Államok szövetsége Balfour beszámolója a birodalmi konferencia eredményeiről — A föderáció győzelme a centralizmus fölött — A londoni sajtó tartózkodó kommentárjai

Next

/
Thumbnails
Contents