Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-23 / 266. (1304.) szám
2 1926 norember 23, kedd. A cseh iparospárt országos gyűlése Olmiitzben OLmütz, november 22. A cseh iparospárt vasárnap országos párfcnapot tartott. A gyűlésen 500 delegátus volt jelen. Mlosoch, a párt (klubelnöke, a politikai ás gazdasági helyzetről referált, Amdel képviselő pedig a párt jövő feladatait ismertette. Ezután határozati javaslatot fogadtak el, amely hangsúlyozza, hogy a párt államalkotó és becsületes demokráciával akar dolgozni s elítéli a diktatórikus mozgalmakat. Az országos értekezlet bizalmat szavazott a párt törvényhozóinak. A párt követeléseit memorandum alakjában foglalták össze. A követelések a következők: xAz adóreform életbeléptetése 1927 január elsejével. a rokkant- és aggkori biztosítás módosítása, a betegpénztárakba való választások azonnali kiírása, a forgalmi adó leszállítása és általánosítása, a kereskedelmi kamarák választási rendjének módosítása, a katonák választási jogának megszüntetése, a* uzsorahivatalok megszüntetése, a közélelmezési és egészségügyi miniszté- riam likvidálása, az ipari és kereskedelmi iskolák államosítás ónak folytatása, a külföldiek házalásának betiltása és a kereskedelmi szerződések sürgős megkötése. I Ezután újjáválasztották az országos j elnökséget. Elnök újból Mlcsoch lett, aleluö- j kök: Andel képviselő, Sióm, Pastirik széna- j fór. * I------------ — I ' —■" í A romániai magyar párt a magyar cserkészekért Nagyvárad, november 22. J Ama nemzetközi határozatok alapján, melye- j két az augusztusban lezajlott kanderstegi cser- j készkohferencia a nemzeti kisebbségek cserkészetének javára hozott, Romániában gyönyörű fejlődésnek indult a magyar cserkészet. Különös tekintélyt ad az ifjúság nemes mozgalmának az a körülmény, hogy az országos magyar párt is programjába vette a cserkészet intenzív támogatását és fejlesztését. Az egész Románia magyar lakosságát tömörítő párt e napokban felszólította Nagyvárad és Biharmegye magyar közönségét, hogy állítson fel ifjúsági könyvtárat a nagyváradi magyar líceum Szent Norbert, cserkészcsapata számára. A .könyvadományozás már hatalmas méretekben megindult s a szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő adomány-könyvekből szép. könyvtárat tudnak már felállítani a cserkészek. A- cserkészkönyvtár helyettesíteni fogja a nagyrész- ; ben felégetett és elkobzott régi iskolai könyvtárt. (A magyar párt mozgalma, mely a jövendő generáció önképzését mozdítja elő, csehszlovákiai magyar cserkészkörökben is nagy feltűnést és elismerést váltott ki. Szerk.) Darkő futván Szép ötvöslegényl i A Prágai Magyar Hírlap k!» regénye ! (30 — Imádkozzatok! — mondotta Barabás és Répa Mózeshez fordult. Ez nekiké,szült, hogy belefogjon, de ekkor rikoltva szaladt, egy fiatal lány végig az uccán.a a kapun át az udvarba. A tömeg odafordulva kérdezte, hogy mi az?! Csendes Aniska törte át magát az embereken és ő sikoltozott: — Mutassátok, jajj mutassátok! Tegnap este még nálam volt s avval búcsúzott, hogy csak engem szeret! — Hallgatsz-e? — fogták meg szégyenkezve a legények. — Itt is még mit csinálsz? — Mit csinálok, semmit se. csinálok, utána megyek, legyilkolom magamat, engem szeretett, jajj este mondotta, megcsókolt, mutassátok! Haját tépd esve sikoltozott. A legények nehezen fogták le és a kerteken keresztül, félből tan vonszolták haza kelten. Léta Pál is megérkezett ennek a jelenetnek a végén. Fehér ajkai rángatózva hebegtek, amikor megkérdezte: — Még most is... még most is mit csináltok?! Tógyiné, ahogy a céhmesterl. megpillantotta, megint jajgatni kezdett a. tornácon. Pontos emlékezéssel, részletesen és ékesen jajgatta el félig — hivatalos fájdalmát: Nem Igaz, nem igaz, nem őt szerette! Azt csak én tudom, csak én tudom! Jajj haragos kemény Isten, mit tettél evvel a kedves, jó fiúval?! Mit tettél, mit cselekedtél?! Hiszen élt még, mikor ide behozták! Egy- szer felnyitotta a szemeit és úgy beszélte: \í gyök Kolozsvárról, a bécsi uocákon sétálói, az eperjesi toronyóra alatt állok, szabid va mék át Moldoyába, innen Franciába, megint Pozsonyba érkezem s innen Kassáira ví z az utam! Jajj vándorolt szegényke félig i.ót) is és mind címondá., ahol megfordult egyszer. Aztán rám nézett a azt mondotta kétezer Is: Fájl Mi a hol fáj telkem édes-. Az első kerületi szénszerződések i Angliában Az angol szénsztrájk következményei — A polgári demokrácia győzelme Moszkva fölött London, november 22. Miután az an0 munkások és munkaadók elvileg megegyeztek a szénsztrájk megszüntetésének kérdésében és elfogadták a kerületi szerződések megkötésének elvét, az egyes szénkerületekben máris lázas munka folyik a tervezett kerületi szerződések kidolgozására. Az első ilyen szerződést Nottingham szénkerüíetben kötötték meg. E szerződés értelmében a munkások nyolc órát fognak dolgozni, de bérük csak két százalékkal lesz kisebb, mint az eddigi bé- • J rek voltak. Angliában a bányaszsztrájk befejezését mindenütt: nagy lelkesedéssel fogadták és azt általában ugv tekintik, mint a demokrácia győzelmét a kommunizmus és az idegen befolyások felett* A. munka csakhamar ismét mindenütt meg fog indulni s azokat a nagy károkat, amelyeket a sztrájk okozott, a munkásság és a munkaadók egv-két éven belül okvetlenül ki akarják küszöbölni. A bányatulajdonosok mindenfelé ünnepélyes ígéreteket tesznek, hogy a háromezer" elhanyagolt bányát rövidesen reorganizálják, ha a kormány lehetőséget ad erre. Az angol bányászsztrájk kihatása már a kontinensen is érezhető, ahol a sajtó egyhangúan megállapítja, hogy a szélsőséges munkásság irreális követelményei megbuktak a valóság hatalma előtt s ‘má már mindenfelé látható, hogy a régi polgári demokrácia elve jobban ért a háború utáni világgazdasági nehézségek kiküszöböléséhez, mint a túlzott követelésekkel előálló és a realitással nem számoló, Moszkvából befolyásolt radikális és politikai munkásmozgalom. Bethlen István az ul képviselőház feladatairól A magyar minSssterelnök kecskeméti beszéde — „Amíg győzők és legyőzőitek vannak, addig nem szabad a magyarságban ellentéteknek lennSök11* — Az országnak jő kereskedelmi szerző* désekre és ipari védővámokra van szüksége Budapest, november 22. j (Budapesti szerkesztőségünk teiefonje- j leütése.) Tegnap volt a választási agitáció el-: ső vasárnapja s valamennyi párt teljes ere- í jével felkészült erre a választásokat meg-; előző első politikai küzdelmi napra. Minden1 — Érzem, hogy' Kecskemét olyan hatalmat ruházott rám — mondotta a miniszterelnök. amikor a díszoklevelet átvette. — mint a régi rómaiak akkor, amikor valakit állampolgársággal ruháztak fel. Majd a közállapotokra tért át beszédében s kijelentette, választókerületben természetesen a program-! beszédek egész tömegét mondották el. A tegnapi választási agitációba belekap-j csolódtak a miniszterek is. A kormány vaja- j mennyi tagja vidékre utazott: Bethlen István' gróf .miniszterelnök Kecskeméten. Szcitov- j szky Béla Nyíregyházán, Vass József Szóm-; • bathelyen, Csáky Károly gróf Pápán. Mayer j János Kápolnán, Búd János Békéscsabán,! Pesthy Pál Gyünkön, Walkó Lajos Baján,! Klebelsberg Ktffiö grók'Szegeden, Herrmann j Miksa Diósgyőrött és $ajószen tpéteren jelent meg, hogy a választók előtt a kormány pro-' gramját kifejtse. A miniszterelnök Zsitvay Tibort és Pékár Gyulát kisérte el Kecskemétre. Délelőtt a törvényhatóság díszközgyűlése keretében átvette a város díszpolgári oklevelét, amelyet hosszabb beszéddel köszönt meg. amikor a kormányzást évekkel ezelőtt átvette, az ország alkotmányos intézményei romokban hevertek, ft pártpolitikában teljes zavar uralkodott, a parlamentben tarthatatlan házszabályok voltak, a menekültek ezrei lepték el az országot s a legnagyobb nyomorban szenvedtek szükséglakásokban, kenyér nélkül, itt-ott még a kommunizmus bujkált, az ország az infláció és a devalváció következtében a pénzügyi csőd előtt állott s mindenki tehetetlenül, hitetlenül s remény nélkül állott a jövő előtt Az elmúlt öt esztendő alatt azonban óriási lépésekkel haladt az ország előre. — Ezért az érdem a nemzeté, a kitartásé s az áldozatkészségé! Azonban nem kém, kiér cllépi tőle, fáj, mondotta s minden- j höl fájhatott szegénykének. Máskor megint szólni akart, de drága szájaoskája is igen j össze volt törve! írni akart, de akkor végre nehezen kimondotta. Ezt mondotta ... Odahajolt a tornácra érkezett céihnvestec füléhez és súgott valamit. A többiek kíváncsian kérdezték: — Miit mondott? Nekünk mért nem mondj a Tégy i né ?! .— Megmondotta, hogy kit szeretett igazán! — nyelvelte az öregasszony. Most Léta uraimat nézték mindnyájan. Az öreg mester tétova fájdalommal tekintett szét a legényeken. .A tornác lerontott részére tévedt a tekintete. Valaki hangosan mondotta: Erős egy; ember volt! Nem tudta elhagyni Kolozsvárt s hamar vissza is jött! Léta Pál reszkető karját intve emelte magasra: — Ima előtt még ide hallgassatok! . . . El ne feledjétek, ami most történt!... Én őt s benneteket mindnyájatokat tegnapelőtt, ezen a helyen, mikor csalafintáid gyűltetek ide, ugyanilyen . igazán szerettelek,, mint most!... ő jó volt, igazságos volt... fiatal, kedves ... munkás legényem volt! Engeun most szinüiltig tölt a fájdalom! Az én mun- káimmaik élt két évet!... Megcsuklott szava tovább nem bírta, elhallgatott. Zokogó fejjel pillantott, még egyszer a tömegre és erőlködve szólt: — Én őneki mindent, megbocsátok!... Én őfőle bocsánatot kérek!... Keresztury uram vezette el á megeredt könnyű oéhmestert. A legények is mgindntt szeretettel nyitottak .neki utat. Répa Mózes u tá (nászúit: — Mi Léta uramat nem is okoljuk! Írásai, legónyköuyve s a többi is ott volt a zsebében ! Oéhmester uraim nem bűnös ebben! Léta Pál az ucca felé tartott. Keresztniry uram megkérdezte tőle: Hová megyünk Pál? Meg kcne, illene megalázni szegénykét!. Előbb átadom az Üzen élét! - mondotta a céhmester és átvágta magút a tömege Kinn, a tegnapelőtt leszakadt palánk tövében még mindig ott. volt az a kis csoport ; ember, akiket Léta uram keresett. Egy földönülő kisleány körül foglalatoskodtak, aki egyik ájulásból a másikba esett. Édesanyja, apja, idegen emberek felváltva criti tg attak s vízzel öntözték az orcáját, nyakát. A kisleány, Káposztás Ágika fuldokolva ismételgette: —- Nem, nem, nem engem szeretett! Jajj meghalok, mi lesz velem!! Nem hallottátok, mit. kiabált előbb a Bodor János con- drája?! Jajj Csendes Aniskát .szerette, engem igy’ hagyott, ilyen csuful, ilyen magamban! Jajj haljak meg, Istenem haljak meg, haljak meg! — Nem rest elled magadat? — siránkozott igy is megpróbálkozva az édesanyja. — Itt, mindenki előtt kikiáltod! Gyerünk haza! • — Nem, nem, nem megyek! Igenis kikiáltom, hagy tudja meg mindenki! Kend ne beszéljen semmit, kend pof ©Kiütötte! — Nézze Léta uram! — mondotta sírva az öregasszony. — Meghallotta , annak a Iánynalk a kiáltozását s azóta görcs fogja. Azt mondja nekem, hogy „bend“! Léta uram lehajolt a kislányhoz: — Ágika, idie hallgass, szivem! Éppen most. mondotta súgva nekem Tógyiné, hogy' mégegytsger eszére tért s akkor beszélni akart, veled! Azit mondotta végül, utolsó szavának: Mondjátok meg Káposztás Áginak, hogy egész életemben csak öt szerettem! No?! Akarsz-e még valamit?! Kicsi buta! A kislány megáll ott könnyekkel bámult a céh mesterre. Feltápászkodott a földről és reszketve kérdezte: ; — Ezt... ezt mondotta?! — Ezt hát, ha mondom! Ez. volt. az üzenete! A kislány az anyja, nyakába hullott: — Nem csalt meg, azt üzente, tegnap este nem is beszélt avval a lánnyal, hallja-e édesanyám! Jajj engem szeretett, hányszor mondta, hányszor nem hittem neki! Jajj meghatók!... Boldog, túláradó sírásba fogott, béta uraim « az apja mogfoglák kél felől, mert el(f ■----------------—--------------------------te ljesedett^ be Magyarország jövője. Be kell tartani a vérszerződést, amelyet ezer évvel ezelőtt apáink kötöttek, amikor megfogadták, hogy sohasem fogják* egymást elhagyni. Ha ezt betartjuk, akkor el fog jönni az a jobb kor, amikor a nemzetet bevezethetjük az ígéret földjére. A diszközgyülés közönsége nagy lelkesedéssel ünnepelte a miniszterelnököt s beszéde után tapsviharban tört ki. Ezután a miniszterelnök a választokö- zönség előtt meghallgatta Zsitvay Tibor és Pékár Gyula beszédét majd ismét maga emelkedett szólásra. — Három nagy kérdés érdekel bennünket leginkább — mondotta —, az adózás, a földhitel s a gazdasági piac. Az államháztartásban sikerült az egyensúlyt megteremtenünk. Most az állam segítségével fel kell karolnunk a magángazdaságot is. Az uj képvi- selőháznak első feladata lesz a benyújtott törvényjavaslatot letárgyalni, amely az adózó polgárok terhein könnyít. A hitelkérdésben ma. amikor a régi monarchia hitelforrásai nem állanak rendelkezésünkre, elsősorban a nagy nyugati államok jöhetnek számításba: Anglia és Amerika. Magyarország hiteligényeit az angol és amerikai pénzpiacokon már eddig is nagv mértékben kielégítették. A gazdasági piac kérdését illetőleg az országnak nagy érdeke, hogy jó kereskedelmi szerződések jöjjenek létre. Itt még nem értünk el a háború előtti állapotokhoz: mezőgazdasági terményeink kivitele elé a szomszédos államok vámakadályokat állítanak s igy terményeinkkel a világárakat nem tudjuk elérni. Iparunk a közös birodalom utolsó éveiben nem tudott a közös vámterület miatt kellő fejlődést mutatni. Most Magyarországnak ezen a téren is ki kell épitenie a teljes függetlenséget és fiatal iparát védővámokkal kell segítenie. — Ez lesz a kormány feladata. A választógyülést követő banketten ismét beszélt a miniszterelnök. Itt a parlamentarizmus hanyatlásáról szólott amelynek okát az általános választójogban keresi. Ennek a választási eljárásnak következtében olyan elemek is bekerültek a parlamentbe, amelyek eddig ott helyet nem foglaltak s igy politikai iskolázatlanságuk miatt nem képések magukat még akkomodálni a. parlamentarizmus elvéhez. A magyar parlamentarizmus megteremtője, maga Kossuth Lajos sem volt az általános választójog híve. A nyugat nagy államaiban is mindenütt, na®' harc indult .meg a fennálló rend és a szocializmus, között. Nekünk nem szabad osztálybarcban kimerítenünk erőinket, hanem nemzeti alapon együtt kell küzdenünk. Amíg vannak győzők és legyőzőitek, kontrollálok és kontrolláltak, addig nem szabad, a magyarságban ellentéteknek lénniök! törtszáru, szegény kis virág, majdnem vtsz- szahulloit a földre. Léta uram csititgatva, fontoskodó beszédekkel kísérte, vitte hazafelé: — Persze, hogy azt üzente!... És nékem is hányszor mondta!... Mért sírsz?! Nemhogy boldog lennél! Rád gondolt, téged szeretett!... Ez az erős, szép, nagy ember!! Ő is könnyeket hullatott és menekülve igyekezett minél távolabbra. A Tógyiné háza felől erős énekszó zengett ebben a pillanatban. A legények halottas nótával siratták Téglás Gábort. A céhmester a kislányt csititgatta s ez zokogva kérdezgette őt. Léta uraim elmondotta neki, hogy csodás utón menekült ki a legény a városi börtönből, hogy minden írását nála találták, hogy nemi volt. közönséges halandó ember, titkos erői voltak, azért szerette mindenki annyira, azért voltak olyan meggondolatlan, nagy cselekedetei. — Meglásd Ágika! — mondotta a tá- molygó kislánynak —, hogy most is igazsága volt s helyesen cselekedett. Meglásd, hogy akár igaz a szászok határozata, akár nem. arra jó lesz, hogy megtisztítsa az ármányko- dóktól az életünket. Itt Is vannak jó emberek, ott is, csak azért nem tudnak békében élni egymással, mert itt is vannak gonoszok is, amott is. Meglásd, hogy az lesz az eredménye a dolognak, hogy véviére a béke helyreáll s nagyobb lesz* s tisztább is, mint volt! Tudod-e kinek köszönhetjük ezt? Tudod-e? ... Neki bizony! Miért sírsz?! — Tudom, tudom! — re bég te a kislány s bár nem értette a céhmester beszédéi, mégis nyugodtabb lett, menni és gondolkozni tudott már. Léta uram még sokat beszélt, ilyeneket, mintha okos felnőttek között, vagy a céh- gyülés előtt kellene véleményt mondania. Dicsérte a hosszai útra indult legényt s nihil egyszer lát ott szépségben, úgy gyönyörködött benne ö is s a kis'ány is. Már örvendeni tudtak a Téglás Gábor emlékén >k, aki azért járt közöttük, hogy megt ermékenyibv a s/:- velk : t. Ugyanekkor ugyanéit crimVínk Tó- éviivé udvarában az éneklő legein ek is.- Vége. -
