Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-17 / 261. (1299.) szám
1926 november 17, szerda. ’Í?jL4ihCv.. utoU.mKbAB SSWBBSB A lex Cyrill szerzője — Benes H msnsiessísafé petka gyersSaSpafó törvényhozásának egsik botrányos példája — TSrvinygyértás az illetékes minisztérium és parEsmenti bizottságok háta mögött — fclogy csúsztatták be a lex CyriSSfi a hitbizományok megszüntetéséről szélé törvényjavaslatba — Stránsky folytatja leleplezéseit Prága, november 16. A Cyrill Coburg-Eisler-affér, amely ma már nemcsak a belföldi lapokat, hanem a világsajtót is foglalkoztatja, egyre bonyolultabbá válik. Az ügybe nap-nap után több ismert politikus és személyiség nevét keverik bele. ,Az Eisler-affér tulajdonképpen nem más, mint a régi petka áldatlan uralmának gyümölcse. A naponta megjelenő újabb és újabb nyilatkozatokból láthatjuk, hogy hátterében tulajdonképpen a régi koalíció vak soviniszta politikája rejtőzik. Amikor a javorinai uradalom birtokosa meghalt és gyermeke nem maradt hátra, az óriási birtokért Fiilöp Józsiás herceg pereskedni kezílett a bolgár király öccsével, Gyrill herceggel. Az igazság jogi alapon, az alább idézett nyilatkozatok szerint, Fiilöp Józsiás herceg oldalán volt. Azonban a régi koalícióban győzött a német- és magyarfaló sovinizmus és a törvényhozásban teljesen páratlan módon kedvére jártak Cyrill hercegnek azzal az indokolással, hogy ő a hercegi család szláv ágához tartozik, viszont Fülöp Józsiás jelenleg német birodalmi állampolgár, magyar érzelmű és — a csehek állítása szerint — szoros kapcsolatot tart fenn a magyar fajvédőkkel. Amikor látták, hogy bírói utón nem tudják Fülöp Józsiást megfosztani az örökségtől, anélkül, hogy a törvényhozó testületnek a régi koalícióhoz nem tartozó tagjai erről tudomást szereztek volna, suttyomban létrehozták a hitbizományok lefoglalásáról szóló törvénnyel kapcsolatosan az úgynevezett lex Cyrillt, melynek célja az volt, hogy Cyrill bolgár herceg Fülöp Józsiással szemben megnyerhesse az örökösödési port. Már a tegnapi számunkban rámutattunk arra, hogy az Eisler-iigy politikai hátterében Hodzsa és Benes harca rejlik, s ma tegnapi állításunkat azzal egészíthetjük ki, hogy Benes volt az, aki teljesen alkotmányellenesen, anélkül, hogy a törvény előkészítésére elsősorban illetékes igazságügyminisztérium erről tudomást szerzett volna, közvetlenül a hitbizományi birtokok lefoglalásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt arra bényszeritette a koalíciós pártokat, hogy ebbe a törvényjavaslatba 5. paragrafusként a lex Cyrillt is vegyék föl. Most, hogy ezt a tényt megállapították, a szocialista sajtó mintha elnémult volna. Sem a Ceské Slovo, sem pedig a Právo Lidu egyetlen sort sem hoz az egész afférról. Az Eisler-aíférnak a politikai porondra való hurcolása tulajdonképpen a szocialisták bosszumüve Hodzsa ellen, mert az ő véleményük szerint Hodzsa és a cseh néppárt befolyására ment kényszerszabadságra Benes és az ö távollétében akarják a külügyminisztériumban Benes éráját likvidálni. A kampány megkezdése azonban — legalább is egyelőre — visszafelé sült el és Benesre nézve éppen hátrányosan alakul. A iex-Cyriilt az IgazságUgymSnisztérlum megkerülésével készítették 7 rA' Lidővé Novinyben megjelenít legutolsó támadásra Kaítmann dir. igazságügy- minisztériumi osztályfőnök a Prager Tag- blatt szerkesztője előtt tett nyilatkozattal vadászott. Hartonann nyilatkozatában többek között ezeket mondotta: A hátbizományi törvény 5. paragrafusának pótlását, xaz úgynevezett lex Cyrillt a képviselőház plénumának úgy terjesztették be, hogy azt a bizottságok nem is tárgyalták. A paragrafus becsatolását közvetlenül a petka készítette elő s ebben az igazságügy- minisztérium egyáltalában nem vett részt. Sőt az igazságügyminisztérium egyáltalában nem is tudja, ki nyújtotta be ezt a javaslatot a petkának. Amikor a hiibizományi törvényt a képviselőiház megszavazta, Hartmamnt fölkereste Kasztka dir. brünni ügyvéd és azt kérdezte tőle, hogy megjelenik-e a hitbizományi törvény végrehajtási rendelet©, amely főleg a lex Cyrill határozataira vonatkoznék. 'Az igazsáigügyminisztérium akkor azon a véleményen volt, hogy a lex Cyrill, melyet a Szlovenszíkón é'rvényben lévő magyar örökösödési jog alapján hoztak, a két herceg közötti viszályt nem fogja elsimítani, azonban a törvény magyarázatát föltétlenül a bíróságra kell bízni, Halmi dr. Pozsonyból viszont panaszt emelt a minisztertanácsnál az ellen, hogy a bíróságra van bízva a törvény magyarázata; ugyanis szerinte ez tisztán a kormány kompetenciájába tartozik. Később ezt a panaszt a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz is beterjesztette, de rövidre rá visszavonta. Sobioka Konstantin dr., Fülöp Józsiás herceg akkori jogi képviselője interveniált még később nála, azonban sem Cyrill herceg, sem pedig Bisler nem járt nála s ágy őket nem is ismeri. Dolánsky volt miniszter nyilatkozik Dolánsky József dr. volt igazságügyminiszter a Stránsky-cikk válaszaiként a Den- ben ezeket írja: — Rövidesen, hogy a parlament az igazságügyminisztérium részvétele nélkül a hitbizományok feloldásáról szőlő törvényt elfogadta, kihallgatásra jelentkezett nálam Cyrill herceg és Eisier dr. ügyvéd. Én hivatalos óra alatt fogadtam őket, kérésüknek nem tettem eleget, nem is tehettem eleget, mert következetes maradtam. Sem azelőtt, sem utána a két látogatót neim láttam és nem beszéltem velük. Semmiféle egyházi méltóságok jogi képviseletét nem vállaltaim. Benes szerepe a !ex-€yrl!l keresztlilhaiszoíásálan A pl 1 zeni Cesky Dennik, a nemzeti demokrata párt Lukavsky-szárnyának a lapja, a lex Cyrill keletkezéséről a következőket írja: — A Cobu rg-hi rtok ok utolsó tulajdonosának végrendelete úgy volt stilizálva, hogy ebből nem lehetett megállapítani, vájjon a magyar (?) Józsiás, vagy a bolgár Cyrill kaipja-e meg az örökséget. A magyar közvélemény örült annak, hogy az örökös Józsiás lesz, aki a magyar politikában s különösen az ébredő magyaroknál nagy szerepet játszott. (??) Azt várták, hogy Józsiás, ha a nagybirtok tulajdonosa lesz, a magyar mozgalmakban hathatósan részt fog venni. Abban az időben tárgyalta a nemzetgyűlés a hitbizományok megszüntetéséről szóló törvény javaslatot s a bizottsági jelentéseket már be is terjesztették a plénumba. A koalíciós petka az utolsó órában azt az értesítést kapta Benestől, hogy a szöveget egy kiegészítő szakasszal kell pótolni. Benes kívánságára és Svehla miniszterelnök jóváhagyása mellett a plé- numban kikézbesitették az akkori koalíció összes klubtagjainak ezt a kiegészítő javaslatot, amit a ház többsége el is fogadott. Ezzel a törvény bizonyos mértékben eigy lex speciális lett. A kiegészítésnek tendenciája az volt, hogy a csehszlovák köztársaság törvénye a Cyrill és Józsiás közötti perben Cyrilluek kedvezzen, mert Józsiás állam- ellenos ténykedésével (?) sóikkal veszedelmesebb, mint a bolgár Cyrill. Mindenesetre észrevehető volt, hogy egyes törvényhozók meg akarják akadályozni a törvény életbeléptetését, sőt sokak csodálkozására cseh jogi szakértők is akadtak, akik Józsiás pártjára álltak. Az örökösödési pernek a pozsonyi bíróságon kellett lefolynia. Dolánsky akkori igaz ságügyim in i szít e r mindent elkövetett, hogy az igazság szellemében szabad folyást biztosítson a birói eljárásnak. A törvény kiegészítését, amelyet Benes nyomására vettek föl a törvényjavaslat szövegébe, az összes koalíciós pártok magukévá tették nemzeti és állami érd-ekek szem előtt tartásával. A Cesky Dennik cikke, amelynek szerzőjéül Lukavsky képviselőt tartják, teljesen ellentmond a Ceské Slovo tegnapi híradásának, amely szerint a külügyminisztériumnak semmiféle szerepe nem volt a lex Cyrill létrehozásánál. A cseh néppárti Lidové Listy ugyancsak megerősíti Lukavsky állításait; azt Írja, hogy Benes dr. interveniált Coburg Cyrill érdekében, a külügyminisztérium szövegezte meg a kiegészítő javaslatot és Benes nyújtotta ezt be a petkának, ahol a javaslat ellenállásra talált. Benes azonban ismételten figyelmeztette a petkát a javaslat fontosságára s egyedül az ő közbenjárásának lehet köszönni azt, hogy ezt a javaslatot az akkori többség elfogadta. Az agrárius Venkov ugyancsak ilyen célzattal követeli, hogv a közvélemény előtt tisztázzák a következőket: 1. Ki paktált a Coburgokkal s ki dolgozott értük; 2. ki nem paktált velük s 3. ki képvi- seilte az ügyben az állaim érdekeit. A lap ugyanazt állapitja meg, mint a Lidové Listy hozzáfűzve, hogy Benes egyáltalában nem titkolta azt, hogy a lex Cyrill életbeléptetése Coburg Cyrill herceg érdekében történt. Az agrárius párt tiltakozott a hitbizományi törvényjavaslat eme kiegészítése ellen. A Coburg-érdekck ellen Hodzsa miniszter dolgozott, mikor elrendelte a Coburg- birtokok államosítását Hrabán ma is Fülöp herceg igazát hangoztatja Hrubán cseh néppárti szenátor és szenátusi áléinak az olmützi Nasinecben ugyancsak állást foglal a Coburg-affórban. — A cseh sajtó és egyes politikusok részéről annak idején megtámadtak engem — írja, — mert a birodalmi német Fülöp Josiás herceg jogi képviseletét a szláv Cyrill herceggel szemben elvállaltam. Én erre nem voltam tekintettel mert az igazság Fülöp herceg oldalán volt és a képviseletet C9ak azzal az előfeltétellel vállaltam, hogy ez a csehszlovák állam és nemzet érdekeit nem érinti. Mint jogi képviselő feladatomat 1925 tavaszán befejeztem, amikor elértem a kiét pörösköaő fél kiegyezését. Stránsky a Coburg-vagyon zárgondnokát is támadja Stránsky Jaroslav a Lidové Novinyben ma ho-sszu cikkben foglalkozik Nykl Ferenc, a Coburg-birtokok jószágigazgatójának szereplésével. Kijelenti, hogy Nykl 1925 áprilisában cikket akart elhelyeztetni a Lidové Novinyben, azonban Stránsky a cikk közlését megtagadta. Nykl eredetileg Fülöp Josiás jószágigazgatója volt, de amikor lefoglalták a birtokot, őt nevezték ki zárgondnoknak. Nykl a lefoglalásról Fülöp Josiás herceget nem értesítette, hanem csak azt táv- iraíczta neki, hogy a birtokon végrehajtást eszközöltek a le nem fizetett jövedelmi adók miatt. Ugyanakkor értesítette Mihalik dr. nagyrőcei ügyvédet, aki Fülöp Jóslásnak volt az itteni jogi képviselője. hogy Bécsbe semmit se jelentsen. Nykl Bécsben is járt, azonban Josiás herceg központi irodáját teljesen ignorálta s azt föl sem kereste. A bécsi igazgatóság kiküldöttje a lefoglalás feloldása ügyében Pozsonyba jött és csak itt, a vezérpénzügyigaz- gatóságnál tudta meg a dolgok állását. Nykl a vezérpénzügyigazgatóságnál azt mondotta, hogy neki pénzt ajánlottak fel Bécsben, ha lemond a zárgondnoksági állásáról. Bécsben viszont erről semmit sem tudtak. Közben a lefoglalást tényleg feloldották, mert a két herceg megegyezett. Ekkor megiut csak maga Nykl lett Cyrill herceg jószágigazgatója. Cyrill pedig maga kijelentette Josiás ügyvédje előtt, hogy Nykl mögött Brachtl vezárpénzügyigazgató áll és még valaki, akit Stránsky egyelőre cikkében nem akar megemlíteni. Ezután újból az állam kényszerkezelésbe vette át a Coburg-birtokckat s a zárgondnok ismét csak Nykl lett. Stránsky még azzal vádolja Nyklt, hogy a kényszerkezelés idejére szóló számadásait még nem mulatta be s terhére rójja fel, hogy csendes társa a Continental facégnek prokuristája a Biassberg-féle rimaszombati szlovák vegyipari és falepároló cégnek, azonkívül tagja a központi faeladási szövetkezet igazgatóságának s végül Pozsonyí Café „LUX0ST Dancing | I VácIavskó nám. 49. x Prága legslökolöbb kávéháza $ Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc V — Színházi vacsora — Magyar borok — A 4* jó magyar társaság taláikozóhelye V /Z bán is van egy saját bejegyzett facége. Stránsky szerint mindezek inkompatibilisek a Coburg-birtokok vezetésével. Brachtl vezér- pénzügyigazgató talán csak nem állíthatja azt, — fejezi be a cikkíró — hogy Nyklt csak mint a Coburg-vadászatok meghivott vendége ismerte meg? Nagyon jól tudta azt is, milyen, összeköttetésed vannak Nyklnek a düsseldorfi Blassberg-cégnél, mert hiszen ott helyezte el Brachtl fiát is. Stránsky követeli végül, hogy Nyklt függesszék fel zárgondnoki állásától és ejtsék meg a vizsgálatot a zárgondnokság idejére. Az olasz főparancsnok Bukarestben, a török külügyminiszter Odesszában Paris, november 16. A török külügyminiszter- a Haidieh fedélzetén elhagyta Odesszát és ma megérkezett Komstamitmá- polyba. Útját azonnal folytatja Angóra felé. Mielőtt azonban továbbutazott volna, a következő kommünikét adta ki: „Egyetlen függő kérdés sem alkalmas arra, hogy a török- orosz politika irányát, vagy a török-orosz viszonyt megváltoztassa. A világbéke érdekében igen fontos a két állam viszonyának' bensőségessé formálása.“ Ez a kommüniké nagy csalódást jelentett a török közönség számára, mert Konstantinápolyban és Kis- ázsiában mindenki szenzációs eredményeket várt az odesszai találkozótól. Jól értesült körök szerint a találkozás elsősorban válasz akart lenni Badoglico olasz főparancsnok romániai utazására. Mint ismeretes, az olasz főparancsnok Bukarestből Konstantinápolyon át uta- \ zott vissza hazájába, de Konstantiné- ! polyban, ahol két napig vendége volt az olasz követségnek, nem törődött a hiva- ' tálos körökkel s egyáltalán nem muta- ] tott oly barátságos magaviseletét, mint a ; romániai városokban. Hogy a kommüniké ellenére komoly tanácskozások foilytak Odesszában, az abból is kitűnik, hogy a török íkülügyminiszter kétezer is meghosszabbította odesszai tartózkodását, mert több ízben kénytelen volt drótnélküli utasításokat kérni AngÓTáből. Törökország kívánságára azonban a kommüniké nem foglalkozik behatóan az elért eredményekkel, holott Szovjet- oroszország igen szívesen vette volna, ha a világ tudomást szerez a török-orosz viszony komoly elmélyítéséről. Oroszország szívesen vette volna, ha Európa megtudja, hogy Törökország még a nép- szövetséghez való közeledés esetén is szotos barátságban marad Szovjetorosz- országgal. Török vélemény szerint a nyugati államok egyáltalán nem rendelkeznek kiváltságos jogokkal s a keleti hatalmak fölött semmiféle patronátust sem gyakorolhatnak. — A párisi japán nagykövet kereken megcáfolta a pánázsiai szövetség megalakulásáról szóló híreket. Kramár még egyszer elsiratta a volt koalíciót Prága, november 16. A cseh nemzeti demokrata párt tegnapi répgyülésén Kramár dr. a belpolitikai helyzetről beszélt. Kramár gyászbeszédet mondott a nemzeti koalíció fölött és kijelentette, hogy a mai kormányösz- szeállitás szegénységi bizonyítványt állított ki a cseh nemzeti államíentartó erejéről. Akik a régi koalíció szétesését előidézték, óriási bűnt követtek el az állam ellen. Szomorúnak tartja, hogy Medinger azt mondhatta, a németeknek kellett a csehek segítségére jönniük, mert a csehek egyedül nem tudták tovább vezetni az államot. A németek úgy politikailag, mint kulturailag sokkal értékesebbek, mint a csehek. Mindenről és mindenkiről tárgyilagosan és tisztességesen beszélnek. A helyzet javulását sem puccs, sem diktatúra nem hozhatja, hanem egyedül a nacionalizmus újjáéledése. A tömeg nemcsak a Lucerna-teremben, hanem az utcán is tüntetett Kramár mebeit. Egy nagyobb csoport a szovjetmisszió elé akart vonulni, de a rendőri készültség a Rie- ger-parknál szétoszlatta a tömeget
