Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-17 / 261. (1299.) szám
2 1926 november 17, szerda. Fiaciiüarih Emi) nagyszőllősi előadása a csehszlovák alkotmányról Nagyszőlős, november 16. (Saját tudósítónktól.) A ruszin szívói közművelődési egyesület magyar osztályának meghívására Flachbarth Ernő dr. vasárnap előadást tartott Nagyszőlősön a csehszlovák köztársaság alkotmányáról. Az előadáson Ruszinszkó minden vidékéről nagyszámú közönség vett részt s jelen volt a ruszinszkói közélet számos vezető egyénisége, igy többek között Korláfch Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, Árky Ákos, a magyar pártszövetség elnöke, Polohy István és sofkan mások. Az előadót Spolarits János tanár mutatta be a közönségnek s igen érdekes és élvezetes formában fejtette ki a nagyszőllősi magyar nép-1 akadémia feladatait és céljait. Flaohbartib Ernő dr. előadása hármas •beosztású volt. Előadásának első részében összefoglalta az alkotmány tartalmát, hogy azután a második részben részletesebben ismertesse az alkotmánynak a kisebbségekre és Ruszinszkó autonómiájára vonatkozó rendelkezéseit. Az előadás harmadik részében az alkotmány alapelveinek kritikáját adta akadémikus formában. A csehszlovák alkotmány a népszuverénitás elvén felépülő de- mebratikus köztársaságnak mondja magát. Flauhbartlh dr. boncolás alá vette ezt a tételt s kimutatta, hogy a népszuverenitás elve, annak folytán, hogy az alkotmány meghozatalából a kisebbségi népeket, sőt a szlovákokat is kizárták, csak megszorított értelemben érvényesül, ami pedig a demokráciát illeti, arról nálunk csak formális tekintetben lehet talán sző, de nem tartalmilag. 'Az előadó végül felvetette azt a kérdést, hogy miképpen képzelünk el mi igazságosabb és méltányosabb alkotmányt és arra a következtetésre jutott, hogy ez csakis az autonómia és a föderalizmus elvének megvalósításával érhető el. Csak ilymódon lehet elérni olyan kormányzati rendszert, amelyben — amint azit Csehszlovákiáról megjelent nagy müvében Hassinger bázeli egyetemi tanár is helyesnek találja — a történelmi országokban a csehek és németek, Saloven- szkóban és Ruszinszkóban pedig a szlovákok és magyarok együtt kormányozzanak. Szlovenszkonak és Ruszinszkónak tehát meg kell adná a területi autonómiát, amellyel nem áll ellentétben, hanem csak lépcsőfoka és kiegészítő része a kulturális autonómia, amint az Morvaországban az 1905. évi lex Perek, Észtországban pedig egy tavaly hozott törvény alapján már életbe lépett. A nagysikerű előadás után a eport- egyesület helyiségeiben társasvacsora volt, amelyen Nagyszőllős társadalmának szine- java részt vett és számos pohárköszöntő hangzott el. xx Nem pénz 12 korona egy oly könyvért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyuszikát! Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye (25) Az elől állók összeverekedtek az őrökkel. A kapuban nyolc-tiz alabárd állott befelé fordított éllel. A botokkal azt csapkodták, de előbbre nem tudtak jutni, mert akkor beleszaladtak volna a hosszú fegyverekbe. Barabás arcát hatalmas ütés érte, a földre esett tőle. A mesterek a legények között tolongva csitították őket, karjukat megfogták, botjukat csavarták a kezükből. Izgatott kiáltozássá fajult a kilátástalan támadás s a kiáltozásban a mesterek együtt tartottak a 1 egényekkel. Léta Pál falnakdőlve bámulta a szörnyű látványt és kezébe temette a fejét. Még borzasztóbb veszedelmet várt és hosszú szakállán végigfutott a könny. Ezalatt Gábort az uccán tolongó emberek között tovább vitték az őrök. Néhány lépés után, még a templom előtti téren alacsony, ránoosarcu asszonyka ugrott hozzá. Düb ödten kiáltotta: — Ezt a lányomért adom én, az anyja! Hatalmasan arcul verte a legényt. Gábor visszaugorva fogadta a váratlan támadást, Káposztás Ági édesanyját látta maga előtt. Ezt akarta neki mondani: Jóasszony, drága nénémasszony, hisz én a kegyelmed lányával szépen bántam s szeretem őt! Éppen ma mondottam meg neki! Gondolkozva állott egy darabig és üres szemekkel nézte a kiabáló asszonykát s a Englis pénzügyminiszter expozéja a költségvetési bizottság vitájában A legfelsőbb számvevőszék jogkörének kiszélesítéséi kéri — A pénzügyminiszter nem hajlandó egyelőre a forgalmi adó leszámítására — Az illeték és járadéktörvény átdo.gozása előtt Prága., november 16. A költségvetési bizottság tegnap késő délutántól éjjel két óráig ülésezett s tárgyalta a legfelsőbb számellenőrző hivatal, valamint a pénzügyminisztérium költségvetéseit. A mai napon került tárgyalásra a két legfontosabb költségvetési tétel: a nemzetvédelmi és a külügyi tárca költségvetése. Valószínű hogy Udrzsal nemzetvédelmi miniszter expozéja folyamán rá fog térni a kommunista kémkedési afférra, Girsa meghatalmazott miniszter pedig a külügyminisztérium nevében fog állást foglalni az Eisler- ügvben. Az előzetes információk szerint maga a külügyi költségvetés előadója, Matousek nemzeti demokrata képviselő indítványozni fogja a minisztérium nagyobb ellenőrzését s követelni fogja, a minisztérium egyes költágvetési tételeinek részletezését Ha ma sikerül a részletes vitát befejezni, ugv holnap a reggeli órákban a költségvetés részletes szavazására kerül a sor. A legfelsőbb számvevőszék költségvetése A tegnapi költségvetési bizottsági ülésen jelen voltak Englis pénzügyminiszter és Körner dr.. a legfelsőbb számvevőhivatal elnöke. Kreibich kommunista képviselő két kérdést intézett Körner dr.-hoz és pedig: először, hogy jogukban áll-e a törvényhozóknak öt meginterpellálni, másodszor, hogy a legfelsőbb számellenőri hivatal elnökének határozott rendelete ellenére miért nem jelent meg még az Ervenickv villamostelep elszámolása? Ezután felszólaltak még Remes cseh szociáldemokrata, Patzel német nemzeti szocialista. Utánuk Körner dr. részletesen beszámolt a legfelsőbb számellenőri hivatal ténykedéseiről. Körner dr., a legfelsőbb számellenőri hivatal elnöke elsősorban Kreibich képviselő beszédére válaszolt. Bejelenti hogy az Ervenickv villamosmüvek ellenőri ielentését visz- szaküldte s újabb szám ellenőrzést rendelt el. A végleges jelentés még áprilisban elkészült és májusban a közmunkaügyi minisztériumhoz terjesztették fel. Körner szükségesnek tartja a legfelsőbb számellenörzésről szóló törrény módosítását. A hivatal maga gyakran óriási nehézségekkel küzd. Kívánatosnak tartaná, ha a legfelsőbb számelíenöri hivatal végrehajtási és fegyelmi hatalmat is kapna. Az államadósságokkal kapcsolatosan bejelenti, hogy a jövőben rendszeresen publikálni fogják az államadósságokról szóló jelentéseket A pénzügyminisztérium budgetje Ezzel a számellenőri hivatal költségvetésének részletes vitáját befejezték. Hnidek, cseh agrárius képviselő, főelőadó, a pénzügyminisztérium költségvetését terjeszti be. Rámutat arra, hogy az adókat a jövő adóreformra való tekintet nélkül vetették ki, úgy hogy az adóbevétel körülbelül 4ÜU millióval csökkenni fog. Ez azonban a költségvetésben nem jut kifejezésre, mert azt már az uj törvénytervezet alapján állították össze. 1925 végéig az adóhátralékok összege 4.5 milliárdot tesz ki, a pénzügyi hatóságok azonban nem számíthatnak az egész összegre. A fizetési törvény fedezetére 450 millió korona van előirányozva s ehhez jön még 250 millió, amelyet az állami vállalatok maguk fedeznek, úgy hogy az állami tisztviselők fizetésének a fedezete 700 millióra rúg. Az állam adósságai 1927-re 35 milliárd koronára rúgnak. Ebben az összegben benne vannak úgy a régi adósságok, mint a békeszerződések által létrejött uj adósságok. Ezután felszólalt Bólém kommunista, Windirsch, német agrárius, Patzel német nemzeti szocialista és Kreibich kommunista, aki pártja nevében javasolta a pénzügyminiszter fizetésének törlését azzal az indokolással, hogy a pénzügyminiszter ellenséges politikát folytat a munkásosztállyal szemben. (Derültség). Englis expozéja Englis pénzügyminiszter kijelenti, hogy az adóreformnak 1927-ben még nem lesz hatása, mert hiszen erre az évre még a régi rendszer alapján fizetik le az adókat. A hatás tehát csak 1928-ban várható. A költségvetés mérlegének rosszabbodására már csak azért sem kell számítani, mert hiszen még rengeteg az adóhátralék. A forgalmi adó félszázalékos leszállítása csak akkor következhet be. hogyha eléri a 2500 milliót. Ez év januárjáig 1924-re 119 ezer adő- leszállilási kérvényt intéztek el s ebből 110 ezret kedvezően. A miniszter szükségesnek találja aj illetékekről szóló törvény módosítását. Reméli hogy e törvényjavaslat előkészítése egv éven belül befejeződhetik. Szükséges még a járadéktörvény átdolgozása. Ami a felebbezéseket illeti, ez év végéig ezeket elintézik. 1,029.000 korona értékben beérkezett felebbezések közül már csak 890 ezer korona értékű maradt elintézendőnek az év végéig. A mai nap föl várnán folytatták még a pénzügyi költsécvetós részletes vitáját. Az első szónok Chalupa, cseh szociáldemokrata volt, aki különösen a dohányjövedékben uralkodó tarthatatlan állapotokat ostorozta. Matousek nemzeti demokrata az állami tisztviselők fizeié0”'""^zését birálgatta és iavasolta, hogy a pénzügyminisztérium a fizetésrendezési térvény 47. paragrafusát módosítsa, m°rt a régi mmrdiiasok eddig emiatt igen csekély mnmcíiiat kapnak. Burival cseh nemzeti szocialista, Schwei- chardt német szociáldemokrata, Kalina német nemzeti és Chlouba kommunista felszólalása után az ülést félbeszakították. Óriási sikkasztások miatt kettészakadt az osztrák i kommunista párt Bécs, november 16. 1 (A P. M. H. bécsi tudósitójától.) Az osztrák kommunista párt, amelyet a moszkvai internacionáié már tavaly feloszlatott részint azért, mivel nem ért el kielégítő eredményeket, részint a vezetőség visszaélései miatt, de melynek működését később a moszkvai diktátorok ismét engedélyezték, tegnap nagy botrányok közepette kettészakadt A tegnapi pártülésen megállapítást nyert, hogy a vezetők egy része hütlerül kezelte a párt pénzét Kiderült, hogy a sikkasztások napirenden voltak. Ezért a párt egyik vezetőjét, Márkust, a munka nélküliek vezérét, az Arbeitslosen-Zei- tung szerkesztőjét kizárták. Friedlánder, Thoman és Frey kommunista vezérek azonban azonosították magukat Márkussal és bejelentették kilépésüket. A kizártak és kilépettek nyomban megalakították a független kommunista pártot és levelet küldtek Moszkvába* amelyben ők vádolják meg az anyapárt vezéreit sikkasztással és az uj párt hivatalos elismerését kérik. A régi párt egyelőre Korit-’ schoner és Landler Jenő volt magyar népbiztos vezetése alatt működik tovább. A szakadás következtében kérdésessé vált a párt hivatalos napilapjának, a Die Rote Fahnenak további megjelenése. A sikkasztok ugyanis teljesen kifosztották a párt pénztárát és igy már a jövő heti nyomdaszámlát sem tudják kifizetni. Valószínű, hogy a Die Rote Fahne ezentúl mint hetilap fog tovább megjelenni. bámuló embertömeget. Egyik alaíbárdos meglökte: — Gyerünk! Mit állsz meg?! Elkábult fejjel azt is, ahogy az őr meg- taszrtolta a karját, ütésnek érezte. Felhorkant haraggal tiltakozott ellene, ő is meglökte az alabárdost és nyomban össze is verekedett vele. Földre zuhanva szorította maga alá, de a többiek rárohantak és leütötték. Kemény csapások érték a fejét. Pár percig hevert a földön, aztán felragadták és továbboipelték. Síró asszonyok, reszkető gyerekek és szánakozó férfiak között táimolygott előre. Le láncolt, megsanyargatott medvéhez, Barabáshoz hasonlított most. A hosszuizmu, megnyult- testü leopárd ebben az óráiban nem volt sehol. Cammogva, az ut gödreibe meg-meg- botolva ment előre. Két ember fogta két felől, hogy fel ne bukjék. 12. Délre harangoztak a templomtoronyban, amikor a legények, mesterek s az összecsődült emberek tömege végre szétszéledt a templom környékéről. A legények heves beszédű mestereik oldalán hallgatagon mentek hazafelé. Minden csoportban s minden második mondatban Gáborról folyt a szó. A mesterek megborzongó lélekkel, türelmetlen kézlegyintésekkel fogadták a szemrehányásokat, amelyekkel különösen az asszonyok halmozták el bőven őket. Általában inkább a legények s a zajgó város polgárai és polgárasszonyai látszottak a vádlóknak s a mesterek a vádlottaknak, mint ellenkezőleg. Még a templomkertben hullámzott a tömeg, mikor Gáborit az őrök földre tiporták. Csak a mesterek s a higgadtabb legényeik közbelépésének volt köszönhető, hogy ennek hírére újabb s ezúttal komolyabb verekedés nem tört ki a legények s az őrök között. Ezen a napon hallgatag, szomorú ebédeket ettek a kolozsvári ötvösök házaiban. Léta uram néhány falat után megállóit kézzel bámult magta elé s a szótlanul ebédelő legényekre. — Ettől megkímélhettetek volna! — sóhajtotta és Gábor üres helyére pillantott. Legényei megelégedetten érezték, hogy gazdájuk is velük szomorkodik ebben a pillanatban. Halk szóval köszönték meg az ebédet és nyomban a mühelyszobába mentek. Kínos fegyelemmel, Gábor szavaira emlékezve s a város börtönébe zárt kedves emberre gondolva dolgoztak késő estig. Léta uram is bejött hozzájuk és sóhajtozva, remegő kezekkel kopácsolt kicsit egy talpas bronzkupán. Alig félóráig bírta ezt. Felállóit és hátramenve a nyári konyhába ennivalót küldetett Gábornak. Felesége, a termetes hatalmasság, sürü szidalmakkal illette: — Ilyen ember! A saját derék jó legényét adja a vadak martalékára! Amért egy kicsit rendetlenebb volt a lelkem a kelleténél! Mert fiatal volt s szerettelek volna téged látni annakidején! Sok vén gazember, irigyeltétek tőle szegénykétől a fiatalságát, a jő kedvét, az asszonyok szeretetétl óh én szegény Gabikám, hogy semyvedsz most a poroszlók kezén! De megvert mz Isten, hogy ilyen gazdákat adott neked! Hatalmas kosarat rakott tele mindenféle jó ennivalóval. Léta uram könnyes szemmel nézte és sóhajtva fordult, ki az ajtón: — Ne beszéld már, ne beszéld már ezeket, mert megszakad a szivem! Szomorúságban töltött délután után estébe sötétedett a világ. Az ötvösülázafcbaw szerbe Kolozsvárt álmatlan szemekkel feküdtek mind a mesterek, mint a legények. Keresztury uramhoz, a bejáró mesterhez is odaszólt a sötétben a felesége: — Inkább a szászokkal szemben lettetek volna ilyen hősök, te főhóhér! Azokkal álltái volna ki olyan nagy hangra, mint a szegény, gyámoltalan gyerekekkel tetted, te főkinzó lelketlen! Mit fogsz felelni a másvilágon ezért, csúf kegyetlenje?! — Aludj, mert felkelek s kimegyek a tornácra éjszakázni! Subára fekszem, mint a havasi pásztor! Ott hütöm halálra magamat! — Erigyj! Szaporán! Kétszer se mondd! Érdemel is az ilyen főhóhér egyebet! S hogy az asszony tényleg nem hagyta a/bba, Keresztury lírám tényleg felszedte a puha, meleg ágyból keszeg, száldeszka testét, és kicsoszogott papucsban a tornácra. Itt nagy keheléssel járt föl s alá, de aztán, hogy az asszony nem jött utána, komoly dühhel feküdt le hátul az udvaron, a kenyérsütő házikó padkájára. Ez jó meleget sugárzott magából, a most múlt nap folyamán sütöttek benne tíz kerek kenyeret. Álmatlanul forgolódott a gyapjas suba cirógató fürtjein. A csillagokkal zsúfolt eget bámulta és szokatlan, váratlan, apró érzések kezdtek ugrándozni a mellében. —- Ejnye! — motyogta halkan — evvel a szegény fiúval mégis alaposabban bántunk el a kelleténél. Ha már ilyen erős voltam szegénnyel, véremmel szemben, a fő’örvény* szék élőit sem leszek engedékenyebb! Legyen niindenüit igazság! (Folytatjuk Masaryk csak Hlinkáék kormánybalépése után utazik külföldre Prága, november 16. Jól informált helyről arról értesülünk, hogy Masaryk köztársasági elnök üdülési szabadságát elhalasztotta és csak a belpolitikai helyzet megszilárdulása után indul el Egyiptomba. Az elutazása tehát a szlovák néppárt kormánybalépése, illetve a Svehla-kormány rekonstrukciójának megejtése utáni napokban lesz esedékes. Az elnök az eddigi híresztelésekkel ellentétben csakis Egyiptomban fog tartózkodni s nem látogatja meg sem Palesztinát, sem Görögországot.
