Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-13 / 258. (1296.) szám
1926 november 13, szombat. Wedekind,SchlossWetterstein drámája életre kelt Bécsben Hafiser dúsgazdag bécsi gyárost két nő meggyilkolásával vádolja Sternberg gróf — Ha a halottak beszélni tudnának *— A P. M. H. tudósítójától — Bécty november 12. rA bácsi előkelő társaságot most hetek óta egy izgalmas dráma nyugtalanítja, amelynek előzményei hat esztendőre nyúlnak vissza és amelynek szálai olyan titokzatosan vannak ösz- szecsomózva, hogy ugyancsak nehéz lesz azokat kibogozni. Talán nehéz lett volna már hat évvel ezelőtt, közvetlenül az eset után Is, de most feltétlenül a legnagyobb óvatosságra és éleslátásra van szükség, hogy ebben a titokzatos ügyben kiderüljön az Igazság. Egy fiatal uriassrony megdöbbentő. váratlan halála ■mit evvel ezelótt, 1920 december hó 17-én halva találták lakásán Hauser Ernő dr.-nét, egy ismert gyönyörű huszonnégyéves bécsi asszonyt, aki a Burgszinbáz egyik előkelő tagjának, Dev- rient-Reinhold Babettenek volt a lánya. De nemcsak a közismert és művészi szereplése által nagy becsülésben álló édesanyja miatt vette körül nagy érdeklődés a gyászesetet, hanem a férj miatt, aki Bécs egyik legelőkelőbb gyárosa volt é* a Wiener Circle előkelő bécsi klubnak elnöke. A gyászeset nagy feltűnést keltett, mert a fiatal asszony teljesen egészséges volt és még a halálát megelőző estét is vidám társaságban töltötte. rA temetés nagy részvét között ment végbe és senkinek eszébe nem jutott a gyanú, hogy a fiatal asszony talán nem természetes halállal múlt ki. .!' 5: A ciankáli gyilkolt A fiatalasszony édesanyját, Devrientnét a halál reggelén Hauser Ernő telefonon szólította fel, tudatta vele a gyászesetet és közölte, hogy leánya embóliában halt meg. Az édesanyának egy pillanatig sem jutott eszébe, hogy a bejelentés valódiságában kételkedjék. Csak két év múlva, mikor a hagyaték ügyében járt el, amelyet árván maradt ki3 unokájának akart biztosítani, derült csak ki, hogy leánya nem természetes halállal múlt ld, hanem ciankáli-oldalot ivott. Devrientné rémülten sietett a rendőrségre, .— 1922. májusában történt, — ahol megállapították, hogy a hatósági orvosok, akik a halottszemlét végezték, rendkívül felületesek voltak és bár a hirtelen haláleset minden gyanút jogossá tehetett, ők a Hauser bejelentette halálokot valóság gyanánt fogadták el és még a kötelező boncolástól is eltekintettek. A leány búcsúlevele anyjához A rendőrségi vizsgálatnál kiderült, hogy az elhunyt halála előtt édesanyjához levelet intézett, melyben öngyilkossága körülményeit és okait akarja magyarázni. Ezt a levelet nem kézbesítették az anyának. A levél arra volt szánva, hogy Hauserné öngyilkosságát az édesanya előtt, plauzibilissé tegye, megmagyarázza, megindokolja. A levél kézbesítése azonban elmaradt, miután a haláleset bekövetkezésekor senki se gyanakodott és igy, miután senki sem gondolt öngyilkosságra, fölöslegessé vált az öngyilkosság megmagyarázása is. A szörnyű gyanú Két évvel a haláleset után, mikor a gyanú lábrakapott és Devrientné megtalálta leánya hozzáintézett levelét, újabb döntő esemény történt, amely jogosulttá tette azt a gyanút, hogy a fiatal szép Hauserné halála talán mégsem egészen természetes körülmények . között történt. Mikor az anya két évvel leánya halála után kézbekapta búcsúlevelét, e levél kézírásáról az első pillanatban felismerte, hogy hamisítvány, még pedig Igen ügyes hamisítvány. Hogy azonban erről pontos adatokat szerezzen és a jól Ismert irás hamisságáról meggyőződjék, a levelet, miután sikerült azt a legnagyobb nehézségek árán a rendőrségtől megkapni, törvény- széki írásszakértőkhöz vitte el, akik minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a levél nem az elhunyt Hausernétől való és közönséges hamisítvány. A kétségbeesett anya most ügyvédhez fordult és bár az ügyvédek minden követ megmozgattak és bár azóta újabb négy esztendő telt el, eddig nem sikerült Hauserné halálának pontos körülményeit megállapítani. A rendőri vizsgálat Devrient Babette, az édesanya, két évvel a haláleset után feljelentést tett ugyan a rendőrségen, amelyben bejelentette, hogy kizártnak tartja, hogy leánya öngyilkosságot követett volna el és annak a gyanújának ad kifejezést, hogy leánya bűntény áldozata lett. A bécsi rendőrség megindította a vizsgálatot, amely a következőket állapította meg. Hauser Eraőné haláláról a halálesetet követő két esztendőben a rendőrséghez semmiféle feljelentés nem érkezett. A halotti bizonyítványban a halál okául mastilis culeidum cyankalis van feltüntetve. A férj hozzátartozói bejelentették, hogy Hausemét az ura éjjel halva találta az ágyban és az éjjeli szekrényen, mellette, egy pohár volt valami folyadék maradványaival és egy cédula, amelyre búcsúszavak voltak Írva. Hauser d r, ínegálLapitpt!#, hogy teleiét tiftuJtAiival mérgezte meg magát. Az előhívott orvosok márcsak a halált konstatálhatták. A városi halottkém kijelentette, hogy miután az öngyilkosságot megállapította, elrendelte a holttest eltemettetését. Hauser dr. rokonai az öngyilkosság okául az elhunyt súlyos betegségét és az ezáltal előidézett rossz kedélyállapotot jelentették be. A rendőrségnek a férjet személyesen kihallgatnia nem sikerült, miután a vizsgálat idején külföldön tartózkodott. Külföldön azonban megidézték, ahol ugyanazt vallotta, mint bécsi rokonai. Anyósa előtt azért titkolta az öngyilkosságot, mert meg akarta őt kímélni az izgalmaktól. A rendőrségnek nem sikerült megállapitani, hogy az elhunyt nő honnan szerezte be a mérget. Hauser dr. kijelentette, hogy a méreg neki sem állott rendelkezésére. A bécsi rendőrség az aktákat ezután áttette az ügyészségre, amely a vizsgálatot megindította. Sternberg Albert gról beavatkozása És itt kapcsolódik a dologba Sternberg Adalbert gróf, az osztrák közéletnek ez a nyugtalan, érdekes és támadásra mindig kész alakja, akinek a Jockey-klubbal vívott szívós harcai még élénk ©; ilékezetben állanak. Sternberg gróf a bécsi 6 Uhr Blatt hasábjain nyílt levelet tett közzé, amelyben nyíltan megvádolja Hauser Ernő dr.-t és sürgeti a férjnek sürgős rendőri kihallgatását. ^ Sternberg gróf a gyanúját egy rendkívül érdekes esettel támasztja alá. Egy bécsi uriasszonyt, Hil- ling bécsi könyvkiadó feleségét nemrégen egy hegy tövében holtan találták. Az uriasszonynak semmi oka nem volt az Öngyilkosságra és semmi jel nem szólt amellett, hogy öngyilkosságot akar elkövetni. Ez az uriasszony intim barátságban élt Hauserrel. Sternber gróf rámutat a két nő halálának hasonló körülményeire és erre a hasonlóságra hívja fel a hatóságok figyelmét. Ezenkívül megírja azt is, hogy Hauserné hulláját hat évi pihenés után a Hauser-család a minap a legnagyobb titokban exhumáltatta és újra eltemette. Sternberg gróf követeli a törvények végrehajtását és annak a gyanújának ad kifejezést, hogy ebben a borzalmas ügyben Wedekind „Schloss Wetterstein" cimü drámája kelt életre. Újból megindították a vizsgálatot A bécsi rendőrség most úgy Hillingné halála részleteinek felderítésére, mint Hauserné titokban tör'ónt exhumálására elrendelte a vizsgálatot ,A bécsi közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel néz a vizsgálat kimenetele elé. És Hauser dr.?... ő hallgat, már régen nem ól Bécsben, az a hir, amelyet ezekben a napokban kolportáltak, hogy hajóra szállott és Amerikába ment, nem bizonyult valónak. De tény az, hogy évek óta nem él Bécsben, egy rendkívül gazdag hölgyet vett el, akinek falába van és akivel állítólag boldog házasságot él a Majna melletti Frankfurtban. Erdei kunyhóban félvad életet él egy kilakoltatott szlovák család Szenzációs fölfedezés a malackai erdőben — Hallal, gombával ős gyökereikkel táplálkoznak a kosárfonó Robinson-tanyáján, ahová a gólya is ellátogatott — Megdöbbentő kép a lakásmélküliség aranykorából Pozsony, november 12. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi szlovák motorkerékpárosok klubjának tagjai a napokban kirándulást rendeztek a szlovákiaiba Malackára és környékére. A malackai erdőségekben megdöbbentően érdekes felfedezést tettek. Az erdő közepén egy kis patak mellett rögtönzött ktimyhócsikában, földmélyedésbe ásva, egy év óta lakik egy négytagú szlovák család, melyet a* egyik, Malacka melletti faluból Iakol- tattak ki, mert nem tudtak házbért fizetni. A családfő: 35—88 év körüli, torzonborz, elhanyagolt külsejű férfi. Amolyan „vadember" benyomását kelti. A foglalkozása kosárfonás, irni- oívasni nem tud, teljesen priimitiv és még hozzá rokkant ember, mindkét Iáiba reumás, alig tud járni. Feleségével és két apró gyermekével lakik a vadonban. Maga tákolta össze a „lakás "-át; a nádiból és gallyakból készült, egy méter magas, másfél méter széles, két méter hosszú kunyhót, amelynek ajtaja sincsen. Az egész kunyhó földmélyedésbe van építve, hogy a szél ellen védve legyen. Egy csomó szénán alszik bent a kis család, egész felszerelésük három fazék, amelyben megfőzik szegényes eledelüket, ami halból és gombából áll. A halat a patak, a gombát, a gyökeret, a leveleket, a füvet az erdő szállítja. A kiis sóra-, füszerrevalőt a keresetéből fedezi, ami — tekintettel betegségére — igen szerény: havi harminc-negyven korona. Az erdő Robinsonjának nagyobbik gyermeke két és féléves fin, a kisebbik öthónapos fiú, aki már az erdőben született. Feleségének nem segédkezett tudós asszony, vagy orvos a szülésnél. A férje volt csak jelen. Ezt olyan természetesnek találja az erdő embere, amint a kirándulóknak elmeséli, mintha 6ohase<m hallott volna orvosról, szülésznőről. A klub szlovák tágjai borzalommal vegyes érdeklődéssel nézték az erdei ember sajátos életét. A nagyobbik gyermek szemét Vörösre égette a kunyhó füstje, az edények körül egerek, patkányok sétálgattak. Ezek a szegény emberek „háziállatjai". — Kutyát nem tartunk — mondották —, hisz nekünk is alig van mit ennünk ... Elmondották még a bámuló kirándulóknak, hogy itt, az erdő mélyén sincsenek biztonságban. Nem a fenevadaktól félnek, azok nem bántják őket Ki akarják őket lakaltatni az erdőből, mert a fák gallyait eltüzelik. Az erdőkerülő emiatt már többször emelt panaszt Malacka község elöljáróságánál. A kiránduló társaság tagjai kis pénzadománynyal -segítettek a szerencsétleneken, akiket a szociális közintézményeknek és a szlovák társadalomnak kötelességük lehetetlen, emberekhez nem méltó helyzetükből kimenteni. Rabindranath Tagore Magyarországon Az ősz költő, félretéve minden más programját, két hét óta a budai Gellért-fürdőben és BalatonfUreden üdül Budapest, november. Jött, hogy kót-három napig itt Is legyen európai kőrútján, az ősz hindu költő, jött, mert hívták ebbe a kicsi országba s már két hete, hogy itt tartózkodik, de még mindig azt mondja: nagyon Jó itt, a magyarok között. Ahogy lelépett a vasúti kocsi fülkéjéből e magas, hajlott alakját a fényképészek éa riporterek kereszttüzének tette ki, — mert mindegyiknek hálás téma volt a süveges, hosszú- szakállas ősz fő, a kaftánszerü, földig érő bibor- köpeny, a kiséret, a titkár exótikus arcú, mosoly- gószemü felesége, — különös, meleget lehelő és lelket párázó levegő fogta körül s különleges vendégszeretet öleibe magához menten. — Ezt nem tapasztaltam sehol — mondja a Gitanjali tiszteletreméltó költője —i, ez különöa szív és testvéri lélek adománya. Az Ázsiából való közös származás tudata alatt ölelkeztünk össze a magyar néppel talán, vagy szívesebbek itt az emberek? A pesti őszi-esős aszfaltra lépése után nyomon követbe az emberek óvációja s az ünnepi előadó este közönsége olyan kitörő extázissal éljenzett a messze Indiákból Európába éthajózott bölcsnek, ahogy talán európai útjában sehol másiítt. Zsúfoltig volt a nagy előadóterem, akár tudott angolul valaíki, akár nem: egyképpen lelkesedett a messze Indiák költőjéért. Mi a hatása? Külső megjelenése talán? Az angolok diplomáciai Ügyességét dicsérő Nobel dija? Az exótikus külső s 'exótikus mondanivaló? Sokaknak okozott fejtörést Tagore roppant hatása, hjflj Bw jftpad^q Tpgoífe itoögéjypcrü költő lenne a tőmegszuggeszciő ekkora ereje nélkül Kétségkívül leginkább ezuggeezciós hatásokon kereshető Tagore roppant népszerűsége. Ne keressük azonban ér dem étiemül a kiváló ember sikerének titkát. Okvetlen mutatkozik megjelenésében, mondanivalójában valamelyes felsőbbrendűség. Felsőbbrendűség, amelyet idegen világból, idegen, meditativ-jellegű kultúrából hozott elénk, amelyet érzünk, megértünk, de magunkévá sohase tehetünk. Ezért vonzó. # A Gellért-ezálló elsőemeleti folyosója napokig az ostromlott vár képét mutatta. Fényképészek, riporterek és könyvrajongók, hisztórikák és jobb somra méltó családanyák rajokban hemzsegtek a titkos ajtók előtt, ahová azonban hétpecsétesen és okkal, nem volt szabad a bemenet. Tagore titkárnője, egy német báróné, kedves, szimpatikus hölgy, halomiba csomózta az autogramot váró könyvek százait és sokszor erélyesen kellett közbelépnie, hogy valami rajongó hölgy be ne rontson a költő szobájába, aki kózosókkal akarta kifejezni extatikus áhítatát.. Az autogramok izgatott kérői immár oly tömegét cipelték össze az összes lehető Tagore-kiadásoknak, hogy a báróné egyik nap elvette a könyvet s csak másnap adta vissza auto- graimosan a boldog tulajdonosnak. Akinek nem volt Tagore-könyv kezeügyében, lerohant a szálló könyvesboltjába, ahol a jó konjunktúrára való tekintettel tucatszámra lelhetett kapni nemcsak Ta- gore-könyveket, hanem utóbb a 'buddhizmustól a ceyloni mezőgazdasági termékekig minden indoló- giái fzak,- é§ jjeaft pftkköayvei is Az ősz költő pedig bent ült szobájában, szigorú napi program szerint, elmélkedve, olvasgatva, vemet Írva bengál nyelven, amely kéziratát aztán olykor kiesené a titkár e a folyosón álldogáló rajongók szeme elé tartotta tiszteletteljesen, hogyha már a költőt nem is, de a kézírását lássák. Ez hálánjdlvánitás-forma volt a hihetetlen érdeklődésért. Olykor megjelent a költő alakja, ha kevesebb volt a kíváncsiskodó s több napsugár feküdt a Du- naparton végig: autón tett kisebb-nagyobb kirándulásokat a városba lelkesen magyarázó szűk kíséretével. Sikerünk van Pest panorámájával. Utóbbi időben nagyon lelkesednek érte az idegenek. Az utóbbi hetek különösen ő Brit Felsége országainak s Dominionjainak csodáiéit hozzák. A hindu költőre sem volt hatás nélkül Buda és Pest panorámája. Úgy szokták ezt mondani: „elragadtatva szemlélte a gyönyörű látványt". Jelen esetben azonban igaz a mondás. # fis még egy alkalommal volt látható Rabindranath Tagore. Mikor estefelé a Gellért-fürdő nagy medencéibe ment a folyosókon és lépcsőkön keresztül. Több napja nem jól érezte már magát a költő. A Gellért-fürdő gyógyvizét használta. Megártott kissé az európai klíma is öreg testének, de szivének is újra elkezdődtek rendellenességei. A fürdő igazgatósága azzal udvariaskodott a hindu költőnek, hogy az esti órákban külön befüttetett a nagy medencék katlanai alá s Tagore egyedül fürdött a széles termekben, menekülve a kiváncsi és indiszkrót pillantások elől. # Egyre halogatta az utazását. Jól érezte magát a szives, vendégszerető magyarok között. Közelebb érezte lelkében minden más európai népeiméi a mongol pusztaságról átlábolt árpádfiakat. Ám szive, nagy, jó szive nagyon komolyan nyugtalankodni kezdett. Úgy volt, hogy minden programot feledve, a Riviérára utazik. Am ekkor Korányi báró orvosprofesszor egy jobb indítvánnyal állott elő: utazzon a költő a szívbetegek Mekkájába, Balatonfü- redre, meglátja, meggyógyul. A füredi igazgatóság kész örömmel hívta meg Tagorét kíséretével együtt. S Tagore újból feladta programját a magyarok miatt s leutazott — Baia- tonfüredre. Most ott üdül, mire e sorok napvilágot látnak, majdnem két hete már. A füredi gyógyvíz nagyszerű hatással van reá. Friss életkedv buzog testében. Lelkileg is felüdül. Sokat ir. Verseket s egy drámát, amiben magyar utiélményeiböl is merít. Sétál a füredi öreg allén, elzarándokol Kisfaludy emlékművéhez, Jókai szobrát megkoszorúzta s ittléte emlékéül elültetett egy hársfát, amit Ta- gore-fájának fognak nevezni. Mert Tagore nem úgy jött közénk, hogy gol- lascht néz és bschikoeoht ebédel. Tagore ismerte az ország történetét, mikor belépett a határon, tudja, kik vágynánk s valószínűleg nem Tissotiádával fogja elhagyni az országot, ha egészsége javul és Zágrábba megy át előadást tartani, ahol már családja várni fogja öt Tagore és a magyarok erősen megszerették egymást. Szombathy Viktor. * 8 — Győry Dezső irodalmi szemináriuma. Rima- szombati tudósítónk jelenti: Győry Dezső irodalmi szemináriumának harmadik előadása a legnagyobb érdeklődés jegyében zajlott le kedden este. Ady életrajzi ismertetésével kezdődött Győry Dezső előadása s azután Ady jelentőségének kihangsulyozásán át az Uj versek megjelenéséig terjedő korszakot dolgozta fel, megrajzolva Ady művészi és emberi portréját Győry Dezső lélekemzésében mint a romantikus ember típusa bontakozott ki Ady alakja. Az egyéni megállapításokban is gazdag, magvas ismertetést Márkus Sári és Mispál Marcsu szavalatai tették színessé. Szünet után az Ady elleni vádakkal foglalkozott az előadó és a magyartalannak, erkölcstelennek és érthetetlennek bélyegzett Adyt elsőnek az érthetetlen ség vádja alól tisztázta. Művészetének formai szépségét, nyelvi sajátságait és gondolat szimbolizmusát részletezte, azután kitért az Ady líra zeneiségére és a dallamosság és zeneiség közötti különbséget jónéhány Ady-verssel illusztrálta. Az előadásnak eme részében Szilágyi Sárika és Tóth Bella adtak elő három Ady-remeket. A Győry szeminárium legközelebbi előadása jövő kedden este lesz ff Rimaszombati Kereskedelmi Testület nagytermében és az előadás Ady Uj Versei-nek megjelenése, a Léda szerelem és a Rákosi-Ady harc közé eső korszakkal fog foglalkozni, bőven tárgyalja majd az Ady ellen felhozott magyartalanság vádját, viszont részletesen ismerteti Ady korszakot nyitó szerelmi líráját. A keddi előadáson Márkus Sári, Tóth Bella, Mispál Marcsu és Szilágyi Sárika szavalnak. — Kulturest Léván. Léváról jelentik: A lévai kaszinó november 17-én. szerdán, este 8 érakor a városi színházteremben kulturest keretében lépteti fel Kálix Jenőt, a kiváló szlovenszkói zongora,művészt, ki ez alkalommal Schumann Garneval op. 9, továbá Debussy: Clair de lune, L‘isle töven se, valamint Dohnányi Rapsodia op. II. Fi« moll és Rapsodia op. II. C-dur darabokkal fogja Léva közönségének bemutatni művészetét. Az est kimagasló pontjai lesznek még Torna István, a kiváló iró és szónok szabadelöadása ,.Kon- troverziák a kultúráról" címen, valamint Totschfuss Józsa kellemes hangú fiatal énekesnő énekszámai. Az estélv iránt a legszélesebb körben, sőt a szomszéd, városokban is nagv az érdeklődés. xx Egész vászonba kötve, nlbumnlaku 1000 oldalon jelenik meg a Kis Brehm, ragyogó kiállításban ó» az ára — ne felejtse el — csak 280 korona. v
