Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-31 / 248. (1286.) szám

Jr Nal ssSmui>k 16 oldal évf. 248. (1286) szám ■ Vasárnap * 1926 október 31 Előfizetési ár: évente ^OO. fclevre 150, j\ Szlovenszköi eS TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ii., Panska uhea negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: , . .. ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napi Lapja Felelős szerkesztő; hivatal:PrágaII.,PanskáuI12/III.-—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Hlinka újabb deklarációja A néppárt el akarja takarítani a szocialista gazdálkodás romjait Október 31 ,— rKz emberi történelem egyik legnagyobb eseményének emléke fűződik a mai naphoz: a reformáció megindítása Németországban. Ezen a napon kezdte ei 1517-ben Luther azt a nyílt nagy harcot, melynek eredménye az lett, hogy a germán fajhoz tartozó népek nagy része elszakadt a nyugati keresztény egyháztól. Tudjuk, hogy az újkort a középkortól három dolog választja el; ói pedig gazda­sági téren a gyarmatok fölfedezéséből és ki­használásából eredő merkantil pénzgazdál­kodás, tudományos téren a szabadon kutató humanizmus individualista reneszánsz-kul­túrája és végül egyházi téren a Wormeban megindított reformáció. Luther korszakkezdő fellépése, mint minden történelmi nagy tett, természetszerű­leg súlyos megrázkódtatásokkal járt. A re­formáció másfél évszázadig tartó véres har­cokat váltott ki, nemzeteket osztott meg két táborra, nemzeteket sodort háborúba, de a reformációval kezdődik meg a nemzeti kul­túrák kialakulása. . Luther kultúrtörténeti jelentősége abban a hármas programban van, mellyel a refor­máció terjesztését megkezdte. Ugyanis a Bibliát a nép kezébe akarván adni, három dologra volt neki szüksége; először a nem­zeti nyelvre lefordított Bibliára, mit a nép megérthessen, másodszor iskolára, mely a népet képessé tegye a Biblia olvasására és harmadszor könyvinyomtatásra, mely a Bib­liát a nép részére sokszorosítja. A bibliafor­dítások indították meg a nemzeti nyelvek művelését. így lett maga Luther is a Biblia fordítása által a német irodalmi nyelv meg­teremtője. Az első reformátorok e program alapján egy személyben hitszónokok, iskola- mesterek és nyomdászok voltak. Az 1648-as westphaliai vallásbéke véget vetett azoknak a véres vallásháborúknak, melyek a reformáció nyomán Németországot és több más, állam földjén másfél évszázadon át a pusztítás színhelyévé tették. A vallás- szabadság elvének kimondásával fölöslege­sekké és lehetetlenekké váltak egyszersmhi- denkorra a felekezeti alapon való testvérhá- boruk s ma már szinte meg sem tudjuk ér­teni, hogy az emberek hogyan onthatták egykor egymás vérét csak azért, mert va­laki más formák között tiszteli az Istent. Sajnos, a vallásháborúk megszűnése óta mégsem lettek ritkábbak a háborúskodások. A nemzeti gondolat nevében azóta még vé­resebb tömégöldökléseket élt meg Európa és a világ. Még az imperialista célokért induló háborúk is nemzeti köntösbe igyekeznek öl­tözködni, mert ma a nemzeti elv a leghatal­masabb erő, amely a tömegeket a halálba- metnésre is képes föllelkesíteni. Van azonban vigasztaló jelenség a val­lásháborúk példájában: Amiképp ugyanis azok a teljes vallásszabadság és felekezeti egyenjogúság elvének diadalával végződtek, a történelmi szükségszerűség logikája szerint ugyanúgy el kell jönnie majd a teljes nem­zeti szabadság és nemzeti egyenjogúság dia­dalának is, mely aztán véget fog vetni mind- amaz igazságtalanságoknak, melyek a mos­tani háborúkat okozzák és a jövendő hábo­rúk magvait már előre elvetették. El leéli jömnie annak a kornak, mikor a nemzeti ho- vátartozás kinek-kinek épp oly magán lelki- ismereti ügye lesz, mint ma a vallási hova­tartozás és unokáink majd épp oly csodálko­zással és meg nem értéssel fognak beszélni a nemzeti háborúk koráról, mint ahogy mi sem tudnánk ma elképzelni Európában egy modern vallásháborút. Pozsony, október 30. A szlovák néppárt hivatalos laipja a törvényhozók rózsahegyi tanácskozásairól a következő kommünikét közli: — A szlovák néppárt képviselőinek és szenátorainak klubja Hlinka András elnök­letével október 28-án Rózsahegyen ülésezett. Jelen voltak a párt összes képviselői és sze­nátorai. Hliinka elnök referátuma után, melyben amerikai útijáról számolt be, a klub a politikai helyzetről tanácskozott, ' egyhangúlag elhatározta a szükebbkörü végrehajtó bizottság összehívását és ki­mondta, hogy a kormánnyal való tár­gyalások ellen semmi féle kifogást nem emel. A Lidové Noviny jelentése szerint Hlinka András ez allíalommal egy deklarációban fölsorolta a feltételeket, amelyek mellett a Varsó, október 30. Pilsudskinak a len­gyel főnemességgel kötött megegyezése ér­teimében biztosan várják Janus Radziwill her­cegnek, Sapieha hercegnek és Tarnow- ski grófnak a diplomáciai szolgálatba való visszatérését. Radziwill Bukarestbe megy, Sapieha herceg, volt külügyminiszter, berlini követ lesz és valószínűleg még ez év folyamán kinevezik. Tarnowski Ádáan grófot, aki a háború alatt washingtoni osztrák-magyar követ volt, Ame­rikába szemelték ki követnek. A római kö­vetet, Köziek! egykori nemzeti demokrata képviselőt visszahívták és utódja valószínű- í lég Knoll volt moszkvai követ, Pilsudski egyik legbizalmasabb munkatársa lesz. Pilsudskinak az a követelése, hogy a szejm az elnök megnyitó dekrétumát állva hallgassa végig, hogy ezzel is szimbolizálja a májusi fordulattal beállott változást, a végrehajtó hatalom megerősödését a nép- képviselettel szemben, a ma egybehívott parlamenti ülésszakra bizonytalan helyzetet teremtett. A szejmmarsal hiába kísérletezett eb­ben az irányban hatni a pártokra, azoknak vezetői kijelentették, hogy a monarchista ál­lamok ilyen szokásai a lengyel köztársaság­ban feleslegesek. A minisztertanács erre rendkívüli éjszakai ülést tartott és elhatá­rozta, hogy kitart álláspontjánál. További lé­péseit a szeniorok gyülekezetének mai hatá­rozataitól teszi függővé, amely a szejm ekő ülése előtt gyűl össze tárgyalásra. Minden eshetőségre számítva, az elnök megnyitási párt hajlandó a kormányba belépni. A szlo­vák néppárt követelni fogja a restitutío in integrumot. Kitart a novemberi nagyszom­bati deklarációja mellett. Ha a kormány biztosítja a szlovák nem­zetnek e követelések teljesítését s Szlo- venszkó minisztériumát tényleg telj­hatalommal ruházza fel, akkor a szlo­vák néppárt támogatására is számíthat. A néppárt azonban nem riad vissza semmi­féle harctól és áldozattól, Szlovenszkó kon­szolidációján akar dolgozni és • > el akarja takarítani a szocialista gazdál­kodás romjait. A szlovák néppárt — idézi a lap Hlinka de­klarációját — nem hajlandó Szlovén szkot át­engedni a bolsevikok és szocialisták kénye­dekrétumát nem hozzák még nyilvánosság­ra, hanem valószínűleg közvetlenül az ülés megkezdése előtt kézbesítik ki a szejmmar- salnak. Az ellenzék vezetését a Pilsudski-féle követelésekkel szemben a szocialisták vet­ték át, akik elhatározták, hogy a dekrétum felolvasása alatt ülve maradnak még akkor is, ha maga az elnök jelenik meg és ő maga olvassa fel a dekrétumot. Hogy ezt a kompromisszumot a kor­mány elfogadja-e, még bizonytalan. Ha a szeniorok konventje fentartja ellenzését Pil­sudski követeléseivel szemben, lehetséges, hogy a szejimet mára egybehívják, mivel ezt az alkotmány legkésőbb október utolsó nap­jára írja elő, lehet azonban az is, hogy nem nyitják meg és így munkálatait nem kezd­heti meg. A kormány különben 1927 első negye­dére a költségvetés előirányzatát beterjesz­tette a szejmhez. A költségvetésben a had­ügyi tárca 623 millió zlotyval szerepel, ami a költségvetésnek 8 százalékát teszi ki, szemben a múlt esztendei 21 százalékkal. A szenior-konvent szombat délben tar­totta ülését, amelyen Rataj szejmmarsal be­jelentette, hogy a szejm ülésszakának meg­nyitására vonatkozó elnöki dekrétumot ed­dig sem a hivatalos lapban nem közölték, sem a szejimmarsalnak nem bocsátották ren­delkezésre. Egyúttal azt is bejelentette, hogy a dekrétum felolvasásával kapcsolatban az ülésszak megnyitásának szertartása aktuális lett Élénk vita fejlődött ki, azonban defíni- tiv határozatot nem hoztak. Megélénküllek az olasz-francia tárgyalások Páris, október 30. Az Exelsior jelenti mai számában, hogy Páris és Róma között a diplomáciai tárgyalások az utóbbi napokban rendkívül megélénkültek. Olasz részen mind­inkább megerősödik a kívánság, hogy Briand és Mussolini mielőbb személyesen találkoz­zanak. Lehetséges, hogy ez a találkozás tavasz- szal csakugyan létrejön. A lap arról is hír­adást közöl, hogy Olaszország védő- és barát­sági szerződést ajánlott fel Franciaországnak, amely megfelelne a Franciaország és a kisan- tant államok között kötött ilynemű szerződé­seknek. A sziriai, tuniszi és tangeri kérdésen kívül még egész sor gazdasági kérdést kell a két ország között szabályozni. Olaszország, amelynek valutája még nem stabilizálódott, már most retteg a stabilizációs válságtól, amelyet szerződések megkötésével akar meg­előzni. Zita exkirálynénak palotát építenek spanyol hívei Páris, október 30. A Chicago Tribüné ér­tesülése szerint Zita exkirályné spanyol hívei Lequeitoban palotát akarnak építeni a király­nénak. Waidesilia gróf a hiányzó 100.000 pe­zetát a saját vagyonából adta, úgyhogy a terv a legrövidebb időn belül meg is fog valósulni. Politikai gyilkosság Lengyelországban Varsó, október 30. A vilnai lapok jelen­tése szerint Pruzsany kerületben az ottani fehér orosz kommunista párt elnökét, Simar- nyt ismeretlen tettesek meggyilkolták. A la­pok jelentése szerint a gyilkosság politikai ellenfelek bosszúja. Oroszország gazdasági programja a kommunista kongresszuson Moszkva, október 30. A kommunista párt kon­gresszusán lezárták a vitát Rykov referátuma fe­ledt. A vitában 28-an vettek részt, leginkább a vi­dékről. A* ellenzék részéről seaiki sem jelentkezett s ebből a tényből megállapítják, hogy az ellenzék éppen a leginkább vitatott pontban, a gazdasági kérdésekben megváltoztatta álláspontját. Az ellen­zéknek % központi bizottság ellen folytatott har­cára vonatkozólag Rykov megállapította, hogy aa ellenzék legújabb eljárása óriási politikai jelentő­ségű és a pártnak le kell ebből vonni® a követ­kezményeket. A vita lezárása alkalmából Rykov kijelentette annak szükségességét, hogy egyes területek iparo­sítását tervszerűen kell tovább folytatni. A legkö­zelebbi időben hatalmas építési munkálatokat kez­dőnek. így a Dnyeper mellett vizicrőmüveket léte­sítenek és kiépítik a Volga—Dou-csatornát, to­vábbá uj vasútvonalakat építenek Szibéria és Túr* kesztán között. A kongresszuson megállapították, hogy a szer­vezett munkások 6záma az előbbi évi 6,950.400-zal szemben 8,76S-200-ra emelkedett, az üzemek száma pedig 30.000-ről 56.000-re szállt fel. Az iparban és szállításban a szakszervezeti tagok 78%-át foglal­koztatják. A magyar Hírlapirodalom reprezentatív alkotása lesz az Újságírók Újságjai Támogassuk a magyar sajtó munkásainak szociális mozgalmát! j kedvének. Pilsudski hódolatot követel a széptől a végrehajtó hatalomnak A lengyel diktátor titokzatos szándékai — Pilsudski köve­telései súlyos nehézségeket okoztak a lengyel politikában — A marsall megegyezett a főnemességgel

Next

/
Thumbnails
Contents