Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-31 / 248. (1286.) szám
5 1926 október 31, vasárnap. Érelmeszesedés Neurasthénla Golyva-, csont-, Izületi-, mirigybajok, küszvény, büdöseknél stb., a Csísi Jód-Brómos Gyógyvíz kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitö, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Fürdősó, Gyógyszappan, kapható az összes gyógyíárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a 1 Gyermekek görvéljres, izületi, csoníbajainál, angolkórnál ajánljak! Fürdőigazgatóság Csizfürdő-Cizkupele, z. XVIII. Az elviselhetetlen adók tönkreteszik Szlovenszkót Grosschmid és Franciscy szenátorok sürgős interpellációja az utólagosan hat évre kivetett adók mérséklése és kedvező feltételű törlesztése tárgyában Bizalmat szavaztak Meyer német agrárius képviselőnek Karlsbad, október 30. Megírta a P. M. H. hogy Meyer német agrárius képviselő választóihoz apellált és az ő bizalmuktól tette függővé, hogy megtartja-e képviselői mandátumát, vagy sem. A német agráriusok karls- badi körzete tegnap délután Spina miniszter, Zierhut képviselőházi alelnök és Windirsch klubelnök jelenlétében foglalkozott Meyer képviselő lemondásával. A körzeti választmány egyhangúlag bizalmat szavazott Me; nek s elhatározta, hogy a mandátumról való lemondását nem veszi tudomásul. Mária román királynő 51. születésnapját ünnepli Amerikában New-York, október 30. A román királyné meghitt társaságban ünnepelte meg 51. születésnapját. A tegnapi nap folyamán megtekintett egy előadást, amelyen vadállatok szeiiditését mutatták be. Laguardia képviselő az állami hatóságoknál tiltakozott az ellen, hogy a román királynőnek az ezredesi cimet adományozták, amit ugyan Amerikában udvariassági aktusnak lehet tekinteni, de Európa ebben Amerika óriási militarizmusát láthatja. Azt a rendőrt, aki a washingtoni román követségen szolgálatot teljesített, amikor a román királynő ott vacsorát adott, 75 dollár pénzbüntetéssel bírságolták meg, mert szolgálata közben berúgott. A rendőr azzal védekezett, hogy a követség épületében olyan nagy mulatozás folyt szolgálatának ideje alatt, hogy nem tudott ellentállni az italnak és exterri- torialis területen nagyobb mennyiségű ita; fogyasztott el. Perzsiában bevezették a hadkötelezettséget Teherán, október 30. Ma királyi dekrétum jelent meg, amely azonnali hatállyal bevezette az általános hadkötelezettséget Az ujoncozás már november 7-én megkezdődik. Prága, október 30. Grosschmid Géza dr. és Franciscy Lajos dr., az országos keresztényszocialista párt szenátorai és társaik a pénzügyminiszterhez a következő sürgős interpellációt intézték: Köztudomású dolog, hogy Szlovenszkóban a jövedelmi adó kivetése évrol-évre eltolódott és a pénzügyi hatóságok most, sok helyt, igy Kassán is, éjeleken át is tartott, erőszakolt tárgyalásokon hajszolják a kivetési javaslatokat keresztül. Az adókivető bizottságok tagjai, kik e munkára hivatottak, túlnyomó részükben a helyi és egyéni viszonyokat nem ismerő egyénekből állanak, akik éppen e tájékozatlanságukból folyólag, legtöboször a kincstári előadóknak riasztóan magas és nem ritkán nem is létező, csak vélelmezett jövedelemforrásokra hivatkozó javaslatait emelték határozattá. így van ez ott is, ahol az adóalap a felekkel kötött, u. n. „előzetes egyezségek" alapján lett megállapítva, mert eltekintve is attól, hogy az ilyen „egyezségekre" az adózók erkölcsi kényszer hatása alatt léptek, mert egyesek renitens- kedése esetén a kincstári képviselő az illető foglalkozásbeli adófizetők egyikével sem volt hajlandó egyezséget kötni, — az egyezségekben való csalódások akkor következtek be, mikor a bizottsági tárgyalásokon az egyezségileg megállapított adóalapokból a kincstári képviselő a törvény által levonhatóknak jelzett tételek leszámításához hozzá nem járult és igy a bizottsági megállapítások eredménye ily esetekben is, a legutolsó megállapítás szerinti jövedelemadó négyszeresétől nyolcszorosáig, sőt ennél magasabbra is emelkedett! A kincstári javaslatok és az ilyen megállapítások a szlovenszkói lakosság körében a legnagyobb megdöbbenést, sőt kétségbeesést váltották már is ki és a való helyzet az, hogy az adóköteles felek 80—90 százaléka az Híjképp megállapított és 6 évre pótlólag esedékes adókat megfizetni egyszerűen képtelenek. Ha a kényszerbehajtások, az adóvégrehajtások megindulnak, előreláthatólag a kényszeregyezségek, a csődök és az öngyilkosságok egész sora fogja a pénzügyi kormányzás e lépését követni Követni fogja pedig azért, mert Szlovenszkóban, különösen az úgynevezett „szabad pályákon" a megélhetési lehetőségek, a legutóbbi kivetés óta, nemcsak hihetetlen módon rosszabbodtak, amint azt a szenátusban kormánypárti oldalról elhangzott felszólaló is e napokban már hangsúlyozta, — de az ipar és kereskedelem pangása, — az ingatlan forgalom korlátolt volta, a hitelviszonyoknak mindezekkel kapcsolatos összezsugorodása, stb. stb. — az egy napról a másikra való megélhetést is nehézzé teszi és ezen társadalmi osztályokban igen kevés ember akad, aki az ily- képp egyszerre reá nehezedő adóteher kifizetéséhez szükséges mobil tőkével rendelkezne, vagy ezen improduktív szükségletét hitel utján előteremteni tudná. Ezen áldatlan viszonyok természetszerű következménye tehát az árverések hosszú sora lenne, amelyeken Szlovenszkó őslakosságának esetleg még megmaradt kis vagyona, — itt. egy családi ház, ott egy áruraktár, vagy műhely, stb. — olyképp cserélne gazdát, hogy abból a kincstár követelése ugyan legtöbbször alig kerülne ki és csak az úgynevezett árverési hiénák látnák hasznát, — az adófizető polgárság igen jelentékeny része azonban feltartóztathatatlanul a végső nyomorba iaszillalnék és az eddigi munkaadók jórésze is majd a segélyezésre szoruló munkanélküliek táborát szaporítaná. A pénzügyi adminisztráció azonban nyilván nem azért van, hogy az adófizető polgárok ezreit és ezreit tönkre tegye, hanem, hogy nyugodt és céltudatos munkával az állami kiadások fedezetét biztosítsa. Miután bővebb fejtegetésre nem szorul, hogy az adófizető polgárság a késedelmes kivetésben nem hibás és a pénzügyi adminisztráció nehézkességéért és példátlan lassúságáért az egyszeri és azonnali behajtással nem büntethető,. ezt a célt a jelen esetben csak úgy érheti el* ha felgyülemlett követelését, a/rosszabbodott kereseti lehetőségekhez viszonyítva, az elviselhetöség határáig mérsékli, másrészt, ha figyelembe veszi, hogy az adóalanyok lehető megtartása, de megerősítése az állam jövendő adóforrásait is biztosítja. Az adóközönség ugyanis nemcsak, hogy nem tehet arról, hogy ezen adónem kivetéséhez és megáiiapitásához a pénzügyi kormányzatnak 6 teljes évre volt szüksége, de nem álmodhatta azt sem, hogy a legutóbbi kivetés óta folyton kevesbedő jövedelem után az akkor kivetett adónak többszörösét kell lesz majd és pedig jobb valutában, kifizetnie. A ma is életben levő törvény rendelkezése szerint, továbbá az adó újabb megállapításáig csak a régi, a legutolsó kivetés mérvének megfelelően törlesztendő az adótartozás. A „rendes családapa" legmesszebbmenő gondossága is tehát legfeljebb odáig terjedhetett volna, hogy az adófizető az ennek megfelelő összeget befizesse, v:gy tartalékolja. Ámde a jövedelemnek ismételten hangoztatott és köztudomé | dag folyton csökkenő irányzata ezt a gondosságot is lehetetlenné tette és hiába a fölöslegessel záruló állami költségvetés, befelé a kép kevésbbé ragyogó, Szlovenszkónak középosztálya, ez adók végrehajtása esetén, föltétlenül a tönk szélére jut. Ez annál kevésbbé lehet a pénzügyi kormányzat célja, mert ez utón nemcsak jövendő adóforrásait pusztítja el, de a már kifejtettek szerint, ezen jelenlegi követelései is a legmesszebbmencen veszélyeztetve vannak, — míg méltányos eljárás, kellő idő és kímélet mellett az érdekelt társadalmi osztályok lassú megerősödése és emellett az adóhátralékok befolyása is sokkal inkább várhatók. Kérdezzük mindezek alapján a pénzügyminiszter urat: .1. Van-e . tudomása a folyamatban levő jő. vedelemadó kivetéseknél az adóalapok szertelenül magas és önkényes megállapításáról és az adótárgyalásoknak zaklatá-szeru, sokszor a késő éjjeli órákba benyúló lefolytatásáról? 2. Hajlandó-e ott, ahol a kivetési tárgyalások még folyamatban vannak, azok nyugodt, a hivatalos órák alatti letárgyalását elrendelni és az esetleges egyezkedési tárgya Iá soknál a törvény szerint levonásba hozható tételek figyelembe vételére, a pénzügyigazgatóságok utján, a j kincstári előadókat utasítani, a működő adókivető j b'-Jttságokat pedig ezen joguk gyakoroihatása j tekintetében informáltatni? ra Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye 12 — Nem tűröm, hogy igy beszélj akáT rólam, akár egy másik céh mesteréről! Nem tűröm, hogy Zakariásnak említsd! Takarodj, mert nem állok jót magamért! A tömeg a keresztnevén emlegetett szász mesteren mosolygott, akit im, maga Léta uram véd meg előlük. A beállott nagy csendben Léta uram alacsony termetével, szakállas arcával mint egy berzenkedő, csepp manó állott szemben a aagyszál legénnyel. — Gazduram! Az igazság...! — kiáltotta Gábor és szilárdan tekintett maga elé. Az elszörnyüTködés hangjai nyelték el a szavait. A céhmester megragadta a legényt, a mellén összefogott ruhánál fogva lelóditoüa a lépcsőn a többiek közé. Bőszülten ordította: — Takarodj!... Takarodjatok!... Munkára! Gábor sápadtan állt egy pillanatig. Fájdalmasat kiáltott és visszaugrott a lépcsőre. A legényele sürü fallal tolongtak, kiáltozva és eszeveszetten mögötte, hogy lefogják vagy megvédjék, szükség szerint. ,Léta Pál mégegyszer lelökte a lépcsőről a íg) tolakodó Gábort. Botjával sújtott utána és rettenetesen ordítozott. Gábor feltápászkodott, vállait magasra húzta, a fejét leszegte és elbődült: — Ne nyúljon hozzám...! Ha jót akar! Fellépett a tornácra. Szemeit meresztgetve, fehéren és lihegve közeledett a céh- mesterhez. Ez önkéntelenül hátrált pár lépést s a legény borzasztó dühétől megder- medten nézett rá. Gábor fájdalmasan lihegett és ezt kiáltotta: — Ha ezt, ezt más valaki csinálja... én ... én ... megfogom ... összetöröm. így! így! Fogait csikorgatva ragadta meg a tornác egyik gerendáját és megrázta. A lábával belerúgott, roppanó inakkal rázta, tépte és kidöntötte az udvarra, a szerteugró legények közé. Nyomában kövek, mész és leszakadt nád zuhant a tornácon állók nyakába. A tömeg visszafojtott lélegzettel nézte. A céhmester szótlanul, reszkető fejjel indult a mesterek kíséretében az ismét megnyitott keskeny utón a kapu felé. A legények körülvették Gábort, simogatták, csillapították és örvendtek neki. Örvendtek a szép feleletének, az erejének s a mindnyájukat megremegtető büszkeségének. — Barátom 1 — lelkendezett Somfay Dénes. — Ennél jobb feleletet el sem képzeltem volnál Először megijedtem, hogy összetöröd őkéimét, de aztán majd meghaltam a nevetéstől. Persze, nevetve egyikük sem nézte ezt a jelenetet, amely szokatlan, nagyszerű és félelmetes volt, de nem nevetséges. Gábor lassan csillapodott le és már mosolygott is: — Csak nem gondoljátok, hogy hozzányúltam volna?! Jó ember ő és a mi főmeste- rünk, csak öreg már és hirtelen haragos! Tógyiné siránkozását eddig figyelemre sem méltatták. Ez a szavát vevő első ijedelem utam egyre hangosabban sipitozott: — Szétturta a házam elejét! Jajj, beste lélek, rám akarta szakítani ezt a nyomorúságos kis viskót, hogy ne legyen hol lehunynom a szememet. Jajj, csúf istentelenje! — Ne riogjék Tógyiné! Mi magunk tapasszuk hé a házat, faragott uj tornácot csinálunk, ki is meszeljük és májusfát is állítunk! — mondotta neki Barabás. Végsőkig feltüzelt kedvvel nevettek ezen. Csoportokba verődve zajongtak, vitatkoztak és tárgyalták hol az elmúlt eseményt, hol a teendőket. Delet harangoztak s a figyelmeztető harangszó újra lecsendesitette őket. Fedetlen fővel várták végig s aztán kiadták a jelszót: — A templomkertibe megyünk! Ott maradunk, mig rend nem lesz! Ha kell, napokig! Sorokba álltak és összekapaszkodva indultak el a templom felé. Elől Téglás Gábor, Barabás s a vezető legények mentek. A menetet rengeteg ember s a felvert város kíváncsisága .kísérte a templomig. A templom magas kőfallal volt körülvéve. Az ajtónál Barabás szzámbavette a legényeket, ott voltak mind a százhatvanan. Magukra zárták a kaput, senkit se engedtek be maguk után. Kinn az uccán a kolozsváriak nagy tömegekben tárgyalták az eseményt. Alaposan ki is színezték és világrengető dolognak mondották. Zarándokláshoz hasonló újabb csoportokban jöttek a templom elé. A legények még a bennrekedt öreg harangozót is kitették a kapun és csendben heverésztek a fü- vön. A falra kapaszkodó kiváncsiakat az uccán sétáló városi örök szedték le onnan és mindenkit távol tartottak a faltól. Később a rend fentartására megérkeztek a fejedelem katonái is, de rövid álldogálás után ezek visszatértek a lakóhelyükül szolgáló épületekbe. 7. Étlen-szomjan vártak a legények a templomkertben késő délutánig. Téglás Gábor és Barabás olykor felkapaszkodott a falra és néhány szót váltottak az emberekkel. Később csak főként asszonyok és gyéreitek ácsorogtak az uccán, a férfiak megint csak estefelé jöttek el megbámulni a bezárkózott legénysereget. Ezek hozták hírül, hogy a céhek már délután három óra óta heves tanácskozásokban ülnek és egymáshoz küldözgetik hírnökeiket. Végül a két céhmestert a fejedelmi udvarba hivatták s állítólag maga a fejedelem hallgatta ki őket. (Folytatjuk.')- — ....................... .................... —-----------------------------* --------- ’ " --------------- X 1 * r*c arra’ ^ogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz“ IjnniK ninCS SZuKSCS^C tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg- I gátolja az érelmeszesedést Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűviz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: Igmándi keserűviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve. 111 ..................................................................." 11 ""................ ■ ■-------------------. 1 ■ 1 I IMIM.......................... ■' i J
