Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-09 / 230. (1268.) szám
1926 október 9, szombat. Hogyan épül egy világváros? — Madridi levél — v*'• * Madrid, október eleje. Spanyolország a világháború kínos évei alatt meggazdagodott és mindaz a vér- és könnypatak, amely az egymást marcangoló háborús országokban kiömlött, átszivárgóit ide és itt szinara.nnvá változott. Spanyolországban ma hihetetlenül sok a gazdag ember, amit nem a fényes üzletek és a temérdek éjjeli mulató láttán következtethetünk, (mert a gazdag spanyol elképzelhetetlenü fukar), hanem abból, hogy minden városa, de különösen Madrid, lázasan épül és fejlődik és a gazdagok egyre-másra 'építtetik a szebbnél-szebb, izlósesnél-izlésesebb bérpalotákat a város legelegánsabb részeiben. Spanyolország a háború óta jelentős fejlődésen ment keresztül. A vezető osztályok és a pénz birtokosai, bár alig járnak idegen országokba, a pénzpatak ömlésével praktikus célok érdekében kezdtek dolgozni. Kipattant éi elfogadott lett a gondolat, hogy Madridot, az ország szivében levő ezt a gyönyörű várost naggyá, hatalmassá és még szebbé kell tenni s ez a munka nemrégen meg is kezdődött. Madrid belvárosát, a hepehupás, ósdi utcákban szorongó piszkos és ódon háztömkeleget halálra Ítélték. ügy napon csákányos emberek hada jelent meg itt és a Gran Viá-t máról- holnapra lerombolták. 'Nyomban ezután a régi házak helyére építeni kezdték az újakat: csupa 6—8 emeletes palotát, főúri lakásoknak, szállodáknak és áruházaknak. Tipikusan párisi mintára épült fel ez az utca, amelynek a nevét is átkeresztelték ezután: Avenida dél Conde de Fenalver lett a keresztségben az uj neve. A régi, piszkos spanyol utcából a belváros legszebb sugárút ja lett, amelyen négy hatalmas áruház áll; az egyik jóval nagyobb a párisi Galerié Lafayette-nál. Ez a rombolással bevezetett épitőmunka azonban nem egyedülálló. Az óvárosban számos helyen szünet nélkül pusztulnak az ósdi házak a csákányütések alatt, a perifériákon pedig gombamódra nőnek 1 ki a semmiből a hatalmas épülettömbök, a 6—8 emeletes lakóházak s az egész városrészek. És aztán itt mutatja meg a spanyol alkotőszellem hatalmas erejét, amelyet csak csodálni és dicsérni lehet. Először is a modern, uj részeket mértani pontossággal építik meg. Széles, tágas, hosszú sugárutak futnak ki minden irányban egy-egy hatalmas oktogonból. A sugárutak egy másik, a következő oktogonba torkollnak, ahonnan ismét sugárutak ágaznak szét. A sugárutakat keresztutcák kötik össze, bizonyos távoságokban pedig egy- egy széles körút. Az oktogonok közepére parkot ültetnek, szökőkuttal vagy pedig szoborral. Közben a húsz—harminc méter széles sugárutak ko- csiutját pompás kőburkolattal fedik be, kétoldal- ról pedig 5—6 méter széles betonjárda készül, amelyen 2—2 sor fát ültetnek el, padokkal. Ezután — miközben már házak is kezdenek épülni a teljesen kiépített uttestü utca két oldalán — üzembe helyezik a már kezdetben megépített földalattit és a villamost és végül nagyszerű világítást szerelnek fel. így épülnek Madridban az utcák. Valódi amerikaias lendülettel és bátorsággal s elmondható, hogy ma sokkal kényelmesebbek és modernebbek a» város kültelkei, mint a belsőbb városnegyedek egyes utcái. De épül, épül minden! Mindenütt lázas és ideges építkezés folyik, uj bérpaloták keletkeznek, de mindannyi a külterületen, amerre szabad a térség, tiszta és egészséges a levegő s akadály nélkül terjesztheti ki folyton növekvő, roppant testét ez a hirtelen nekilendült világváros, amelyet bölcs kormányzói a modern városépítés minden vívmányával igyekeznek felszerelni. Egy-két év alatt Madrid terjedelme és lakossága a mainak kétszeresére fog ; emelkedni, mert a panyol főváros jelen- A tősége napról-napra észrevehetően emelkedik. Addigra természetesen gyökeres átalakulásokon megy át ez a büszke város és igazi, hamisítatlan világváros válik belőle, amely azonban elüt majd a többi ilyen várostól, annyiban, hogy ezt ésszel építették... A lázas építkezéstől függetlenül Madrid nem ismeri a lakásínséget. Főleg nagyobb lakásokban van óriási kínálat, ami az újságok hirdetéseiben és — magyar szemnek szokatlan látvány! — a kapukra kiakasztott cédulákban jut kifejezésre. Négy-ötszobás lakások a város bármely részében a napnak akármelyik szakában kaphatók, csupán a bérek azok, amiknek hallatára a magyar embernek bizonyosan égnek mered minden hajaszála. Egy négy-ötszobás 1 lakásért ugyanis elkérnek havi 200—300 pesetát is (1000—1500 Kcs). Igaz viszont, hogy az enyhe éghajlat áldása következtében a fűtés címén igen jelentős összeg takarítható meg, ami aztán a magas házbérösszeg pótlására alkalmas. Két-három- szobás lakásért a fentinek átlag felét kell fizetni. Az árak azonban nagyon mélyre fognak zuhanni, ha Madridban a most építés alatt álló néhány száz bérpalota felépül és lakhatóvá válik. S akkor a büszke és előkelő spanyol főváros a világ legkellemesebb városainak sorába fog lépni, mint a legújabb, igazi amerikaias tempóban felépüli világváros. r. h. r. A legfelsőbb bíróság döntött Reinitz kassai bűntársainak ügyében A 15 évi fegyházra Ítélt Bodnár György büntetését életfogytiglani fegyházra változtatta Demjánovics életfogytiglani fegyházbüntetését fentartotta xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óvja meg gyermekét, ha jó olvasmánnyal látja el. Rendelje meg a Tapsiiülee nyuszikát ■ Brünn, október 8. Mint a P. M. H. olvasóközönsége előtt ismeretes, Reinitz Jakabnak, a Romániában életfogytiglani kényszermunkára Ítélt tömeggyilkosnak kassai bűntársai, Bodnár György napszámos és Demjánovics Ferenc gázgyári munkás junius hó elején kerültek a kassai esküdtszék elé. A tárgyalás akkor nagy feltűnést keltett és a sajtó behatóm foglalkozott ennek a szenzációs bűnügynek minden részletével. Reinitzet a romániai igazságügyi hatóságok nem' adták ki és igy a főtárgyalást nélküle kellett megtartani, ami miatt a védők semmiségi panasszal éltek. Az esküdtek verdiktje mindkét gyilkosra vonatkozólag marasztaló volt. Ennek alapján a kassai törvényszék tanácsa olyan ítéletet hozott, hogy Bodnár Györgyöt, ki csak az első áldozat meggyilkolásában vett részt, tizenöt évi fegyházra ítélte, Demjánovics Ferencet pedig, aki három gyilkosságban való részvételét vallotta be a bizonyítékok súlya alatt, életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta. Az ügyész, aki mindkét tettesre halálos ítéletet kért, szintén semmiségi panaszt jelentett be és igy került a Reinitz-ügy most a legfelsőbb bíróság elé, amely a tegnapi napon mondotta ki a végső szót. A legfelsőbb bíróság a védők semmiségi panaszát elutasította. Demjánovics Ferenc büntetését változatlanul hagyta, ellenben Bondár 15 évi fegyházbüntetésére szóló Ítéletét életfogytiglani fegyházra változtatta. A bíróság Bodnárnál súlyosbító körülménynek vette, hogy visszaeső bűnös, aki első feleségének meggyilkolása miatt már fegyházban ült. Bodnár volt az, aki Reinitzcal elsőnek tárgyalt és ő hazta össze a tömeggyilkost Demjánovics Ferenccel is. Az ítélet igy jogerőre emelkedett és igy a két életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt gyilkost a közelben átszállítják a lipótvári fegyintézetbe, ahol büntetésüket ki fogják tölteni. Demjánovics a fogsága idején megtanult cseh nyelven beszélni és Írni és az az ember, aki mig szabadlábon volt, meglehetősen könnyelmű életet folytatott, Istentagadó hírében állott, a börtönben Istenhez tért, a szentirást tanulmányozta, a szent miséken segédkezett és a versírásra adta a fejét. Ezek a versek ugyan nem tesznek költői tehetségről tanúságot, de sok őszinte és szívből jövő hang van bennük. A brünni Ítélettel a szövevényes Reinitz-ügy csehszlovákiai vonatkozásai még nem zárultak le és a kassai esküdtszék őszi ciklusa még foglalkozni fog ezzel a bünhalmozattal. Most kerül a kassai esküdtbiróság elé a Huszton lefogott Fuchs Jenő, aki Reinitznak Gross nagykárolyi szállodásnak a nagybánvai erdőben történt bestiális meggyilkolásában segédkezett. Újabb bonyodalmak az érsekufvári villany körül Á minisztérium nem engedélyezte az érsek újvári vezetéknek építését — Még mindig nem vezettek eredményre a tárgyalások a Villanygyár és az érsekujvári Gázgyár között Érsekújvár, október 8. (Saját tudósítónktól.) Hosszú évek nagy-nagy érsekujvári problémája: az elektromosság bevezetése már-már sikerrel kecsegtetett. Tavasszal, sőt még a nyáron is bizonyosnak látszott, hogy legkésőbb októberben villannyal lesznek világítva Érsekújvár utcái s a komáromi, most felszerelt villanygyár Komárommal egyidejűleg a szomszédos város világítását is el fogja látni. S jóllehet Komáromban már javában világítanak, Érsekújvárod ebben a pillanatban még igen súlyos nehézségei vannak ennek a problémának. A nehézség legfontosabb oka az, hogy Érsekújvár városát magánjogi szerződés köti az Érsekujvári Gázgyárhoz, amelynek értelmében még 26 esztendőre ennek a vállalatnak kizárólagos koncessziója van az elektromosság bevezetésére. Ilyenformán a város, ha csak a szerződésszegés révén nem akarta egy nagyon bizonytalan kimenetelű pernek kitenni magát, nem állapodhatott meg a Délszlovenszkói Villamossági Társulattal, hanem azt a propoziciót tette ennek alvállalatnak, hogy a Gázgyár közvetítésével elektrizál- ják Érsekújvárt. A vállalat kezdett is tárgyalásokat a Gázgyárral, el is készítettek egy szerződéstervezetet, amelyet a Gázgyár központi, Londonban székelő igazgatósága jóvá is hagyott s a Délszlovenszkói Villamossági Társulat mégis megpróbálkozott különböző taktikázásokkal, hogy az érsekujvári piacot a Gázgyár kikapcsolásával kapja meg, hogy ezáltal a hátralevő 26 esztendőre is megtakaríthassa azt az igen jelentékeny kereskedelmi hasznot, ami a Gázgyárnak, mint áramközvetitőnek járna. Ezért jónak látták, hogy Érsekújvár területére is engedélyt kérjenek a minisztériumtól a belső vezetékek megépítésére. Ez ellen természetesen Érsekújvár városa is s a Gázgyár is kifogást emeltek, s most érkezett meg a teljhatalmú minifflter leirata, amely szerint a minisztérium mindenütt engedélyezi a belső vezetékek megépítését, kivéve Érsekújváron, mert itt előbb a Gázgyár s a város kifogásai felett kell a köz- munkaügyi minisztériumnak dönteni a 93811919. számú törvény X. szakaszának 26. bekezdése értelmében. Ilyenformán a helyzet, az, hogy a minisztérium maga sem merte vállalni a felelősséget ebben a jogi kérdésben, amely teljes mértékben igazolja Érsekújvár városának azt a sokat vitatott álláspontját, amely- lyel a Gázgyárral minden konfliktust gondosan került. A helyzet tehát az, hogy bár az Érsekújvár— Komárom közötti távvezetékek építése a közeli napokban kezdetét veszi s valószínűleg még november hónapban befejezést nyer, a belső vezetékek építésére mindaddig nem kerülhet a sor, amig a Délszlovenszkói Villamossági Társulat s a Gázgyár egymással meg nem állapodnak. Érsekújvár lakossága a legynagyobb érdeklődéssel néz ezeknek a tárgyaláloknak a kimenetele elé s az az óhaja, hogy ez a kérdés ne huzóljék a végtelenségig. A moraváni testvérháboru a nyitrai esküdtszék előtt A testvérnek szánt golyó egy idegent ölt meg — A tettest másfélévi börtönre ítélték el Nyitra, október 8. (A P. M. H. nyitrai tudósítójától.) Súlyos falusi tragédia szomorú képe bontakozott ki ma a nyitrai esküdtbiróság tárgyalótermében. A földért való örök harc megint gyilkosságba sodort egy embert. Petlák Miidós moraváni gazda Lajos öccsével és anyjával közösen gazdálkodott kis föl- decskéjükön, melynek jövedelméből szerényen éldegéltek. A két ellentétes természetű testvér között azonban egyre gyakoriabbak lettek az összetűzések, melyekre minden esetben a közös földek kérdése adott okot. Április 10-én este a testvérek közötti ellentét végül is katasztrofális kirobbanáshoz vezetett. Az idősebb Miklós titokban magához vette Lajos öccsének a háborúból hazahozott revolverét és este, mikor újból összetűztek, előbb megfenyegette öccsét, majd előrántotta a revolvert és rásütötte. A golyó Petlák Lajos balkarját roncsolta széjjel. A sebesült futásban, keresett menedéket, bátyja azonban utána szaladt és mégegyszer rálőtt. De a golyó célt tévesztett és a véletlenül arra haladó Novák István gazda gyomrába fúródott, aki azonnal meghalt. A gyilkos letartóztatása után tett töredelmes vallomása során azzal védekezett, hogy öccse anyjuk felbujtására állandóan bántalmazta őt, sőt egy ízben vasvillával össze is szurkálta. A végzetes estén is vasvillával támadt reá, mire ő előrántotta revolverét, de öccsét nem akarta megölni, csak megfenyíteni. Petlák Miklós a mai főtárgyaláson a fogház levegőjétől megviselt arccal ült őre mellett és monotón hangon, csendesen válaszolt a feltett kérdésekre. Bűnösnek érzi magát. A kihallgatott tanuk túlnyomó része a család tagjaiból kerül ki. öcose tagadja, hogy a kérdéses alkalommal vasvilla lett volna kezében. Az anyja ugyancsak nem látott vasvillát fia kezében, akit szerinte bátyja vadul üldözött. Macsica József, a vádlott unokafivére, mentővallomást tesz. A veszekedést megelőzően a fiatalabbik Lajosnál vasvillát látott. A vádlott felesége is az anyát okolja a tragédiáért, ki fiait egymás ellen uszitotta. Még néhány tanúnak hasonló értelmű vallomása után az ügyész szándékos emberölés vétsége miatt kérte a vádlott megbüntetését, mig a védő csupán gondatlanságból elkövetett emberölésre vonatkozólag tett fel kérdéseket az esküdteknek. A vádbeszéd és Szilágyi dr. védőbeszéde íuán as esküdtek meghozták verdiktjüket, melyben a védelem álláspontját tették magukévá. A bíróság a verdikt alapján Petlák Miklóst gondatlanságból okozott emborölÓ3 és erős felindulásban elkövetfett testi sértés miatt a vizsgálati fogság beszámítása mellett másfélévi börtönre itéltp el. A védő az Ítéletben megnyugodott, az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. A címzett meghalt $ -f „Párisba halkan beszökött az fisz.'* Ady. Levelet kaptam vissza, febontatlanul, ahogyan a posta-ládába dobtam. Nagy fehér borítékban küldtem a levelet, nagy fehér borítékon volt a cím: Mademoiselle Susanne Brugnon Davosplatz s a nagy fehér boríték, melyet fehéren választ váróan küldtem el, fekete gyászosan jött vissza. A nagy boríték sarkába volt a válasz ferdén nyomva, a sablonos davosi pecsét „Adresat gestorben“. — Sápadtá reszketve tartom a görcsölö kezemben e fekete keretessé vált, nagy fehér borítékot s ijedtre döbbent szemeim előtt a fekete keretben megjelenik egy kacagó szőke leányarc, Susanne élő arca. — Nem, nem lehet, képtelenség, édes szőke francia barátnőm, csak rémiszteni akart, mert hisz nekünk még Párisban kell találkoznunk... nézem a borítékot és Susanne kacagó arca meredt mosollyá változik s finom bársony szempilláit lehunyja. — Szőke volt Susanne, fiatal volt, kacagó volt, egy neveletlen édes baba volt,, akinek minden szeszély volt és — aki most nem válaszolt a levelemre. — Szorongó óvatossággal nyitom ki a borítékot, úgy, de úgy fáj a szivem és a hosszú oldalakon teli ir - som összefolyt előttem, csak a megszólítást látom, „Shére amie“. Gépiesen fordítom az oldalakat és a drága aranyos francia leány néz le reám az összefolyt írásból. — Igen, az első oldal, a bemutatkozás huncut kíváncsiságával néz reám, úgy néz mint amikor megismerkedtünk. A másik oldalon . . . igen emlékszem ... igy nézett akkor is, mikor feküdtem s megcsókolta a homlokom. Harmadik, akkor is igy nevetett ki, amikor megcsókoltam finom kis kezét. S sorba az oldalakon, megjelent az édes kacagó képe. „Au revoir‘% — a vonat, az induló vonat ablakából nézek ki s a búcsút intő Susanneval párisi viszontlátást kiáltunk egymásnak. Mert Susanne már; majdnem meggyógyult és úgy volt, hogy mire Párisba beszökik az ősz, a boulevardokon a csillogás nagyobbá gyűl, Susanne Brugnon is otthon Párisban lesz. összehajtom a levelet, melyet az édes drága válasz nélkül hagyott. Visszateszem a borítékba, melyre ferdén rá van nyomva resat gestorben“ — és a szőke párisi leány valahol a davosi temetőben pihen. — Semmi az egész csak egy visszakapott levél és az édes kis Susannak lehunyt bársony szempillái alól biztosan köny gördül mosolyán végig . . . álmodik . . . szépet álmodik arróli hogy Párisba nélküle beszökött az ősz s , , Tátra-Matlárhdza, október. ^ Jaksárid. ' r—r.'Fizn:- t-TTTT-i.—-a — Október 12-éré halasztották a magyar nemzeti párt és a keresztényszocdalista párt közös bizottságának ülését. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége jelenti: A magyar, nemzeti párt és az országos keresztényszo- ciialista párt elnökei a pártközi köziös bizottság ülését közbejött akadályok miatt e bő 9-ikéről október 12-ére halasztották el. Az ülés a jelzett napon délelőtt 10 órakor Pös- tyéntbem lesz a Thermia szálló termében. — A prágai német egyetem uj rektora. A prágai német egyetem tanári kara a Spiegel dr. halálával megüresedett rektori székbe Peterka Ottó dr.-t, a jogtörténet tanárát választotta meg. 1 — Stribrnyt felszólítják, hogy mondjon le mandátumáról. A Národ jelentése szerint a nemzeti szocialista párt felszólítja a pártból kizárt Stribrnyt és Tmobransky képviselőket, hogy október 12-én mondjanak le mandátumaikról. A két képviselő a lap értesülése szerint ennek a felhívásnak nem tesz eleget, ugy hogy az ügy a választási bíróság elé kerül. —- Orvosa hir. Dr. Herztfeld Karola szemorvos (dr. Weltmamné), Grósz professzor éveken át volt asszlstense, egész éven át rendel Pöstyémben. (Villa dr. Weltmann. Telefon 75.) MII — A magyar újságírók szindikátusának prágai kerülete szombaton este nyolc órakor a smichovi Opera-kávéház külön helyiségében kerületi ülést tart rendkívül fontos tárgysorozattal, melyre az összes tagok megjelenése feltétlenül szükséges.
