Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-09 / 230. (1268.) szám

1926 október 9, szombat. Hogyan épül egy világváros? — Madridi levél — v*'• * Madrid, október eleje. Spanyolország a világháború kínos évei alatt meggazdagodott és mindaz a vér- és könnypatak, amely az egymást marcangoló háborús országok­ban kiömlött, átszivárgóit ide és itt szinara.nnvá változott. Spanyolországban ma hihetetlenül sok a gazdag ember, amit nem a fényes üzletek és a temérdek éjjeli mulató láttán következtethetünk, (mert a gazdag spanyol elképzelhetetlenü fukar), hanem abból, hogy minden városa, de különösen Madrid, láza­san épül és fejlődik és a gazdagok egyre-másra 'építtetik a szebbnél-szebb, izlósesnél-izlésesebb bérpalotákat a város legelegánsabb részeiben. Spanyolország a háború óta jelentős fejlődé­sen ment keresztül. A vezető osztályok és a pénz birtokosai, bár alig járnak idegen országokba, a pénzpatak ömlésével praktikus célok érdekében kezdtek dolgozni. Kipattant éi elfogadott lett a gondolat, hogy Madridot, az ország szivében levő ezt a gyönyörű várost naggyá, hatalmassá és még szebbé kell tenni s ez a munka nemrégen meg is kezdődött. Madrid belvárosát, a hepehupás, ósdi utcák­ban szorongó piszkos és ódon háztömkeleget ha­lálra Ítélték. ügy napon csákányos emberek hada jelent meg itt és a Gran Viá-t máról- holnapra lerombolták. 'Nyomban ezután a régi házak helyére építeni kezdték az újakat: csupa 6—8 emeletes palotát, főúri lakásoknak, szállodáknak és áruházaknak. Tipikusan párisi mintára épült fel ez az utca, amelynek a nevét is átkeresztelték ezután: Avenida dél Conde de Fenalver lett a keresztségben az uj neve. A régi, piszkos spanyol utcából a belváros legszebb sugárút ja lett, amelyen négy hatalmas áruház áll; az egyik jóval nagyobb a párisi Ga­lerié Lafayette-nál. Ez a rombolással bevezetett épitőmunka azon­ban nem egyedülálló. Az óvárosban számos helyen szünet nélkül pusztulnak az ósdi házak a csákány­ütések alatt, a perifériákon pedig gombamódra nőnek 1 ki a semmiből a hatalmas épülettömbök, a 6—8 emeletes lakóházak s az egész vá­rosrészek. És aztán itt mutatja meg a spanyol alkotőszellem hatalmas erejét, amelyet csak csodálni és dicsérni lehet. Először is a modern, uj részeket mértani pon­tossággal építik meg. Széles, tágas, hosszú sugár­utak futnak ki minden irányban egy-egy hatal­mas oktogonból. A sugárutak egy másik, a kö­vetkező oktogonba torkollnak, ahonnan ismét su­gárutak ágaznak szét. A sugárutakat keresztutcák kötik össze, bizonyos távoságokban pedig egy- egy széles körút. Az oktogonok közepére parkot ültetnek, szökőkuttal vagy pedig szoborral. Köz­ben a húsz—harminc méter széles sugárutak ko- csiutját pompás kőburkolattal fedik be, kétoldal- ról pedig 5—6 méter széles betonjárda készül, amelyen 2—2 sor fát ültetnek el, padokkal. Ez­után — miközben már házak is kezdenek épülni a teljesen kiépített uttestü utca két oldalán — üzembe helyezik a már kezdetben megépített földalattit és a villamost és végül nagyszerű vilá­gítást szerelnek fel. így épülnek Madridban az utcák. Valódi amerikaias lendülettel és bátorsággal s elmond­ható, hogy ma sokkal kényelmesebbek és moder­nebbek a» város kültelkei, mint a belsőbb város­negyedek egyes utcái. De épül, épül minden! Mindenütt lázas és ideges építkezés folyik, uj bérpaloták keletkez­nek, de mindannyi a külterületen, amerre szabad a térség, tiszta és egészséges a levegő s akadály nélkül terjesztheti ki folyton növekvő, roppant testét ez a hirtelen nekilendült világváros, ame­lyet bölcs kormányzói a modern városépítés min­den vívmányával igyekeznek felszerelni. Egy-két év alatt Madrid terjedelme és lakossága a mainak kétszeresére fog ; emelkedni, mert a panyol főváros jelen- A tősége napról-napra észrevehetően emel­kedik. Addigra természetesen gyökeres átalakulásokon megy át ez a büszke város és igazi, hamisítatlan világváros válik belőle, amely azonban elüt majd a többi ilyen várostól, annyiban, hogy ezt ésszel építették... A lázas építkezéstől függetlenül Madrid nem ismeri a lakásínséget. Főleg nagyobb lakásokban van óriási kínálat, ami az újságok hirdetéseiben és — magyar szemnek szokatlan látvány! — a kapukra kiakasztott cédu­lákban jut kifejezésre. Négy-ötszobás lakások a város bármely részében a napnak akármelyik sza­kában kaphatók, csupán a bérek azok, amiknek hallatára a magyar embernek bizonyosan égnek mered minden hajaszála. Egy négy-ötszobás 1 la­kásért ugyanis elkérnek havi 200—300 pesetát is (1000—1500 Kcs). Igaz viszont, hogy az enyhe ég­hajlat áldása következtében a fűtés címén igen jelentős összeg takarítható meg, ami aztán a ma­gas házbérösszeg pótlására alkalmas. Két-három- szobás lakásért a fentinek átlag felét kell fizetni. Az árak azonban nagyon mélyre fognak zu­hanni, ha Madridban a most építés alatt álló né­hány száz bérpalota felépül és lakhatóvá válik. S akkor a büszke és előkelő spanyol főváros a világ legkellemesebb városainak sorába fog lépni, mint a legújabb, igazi amerikaias tempóban felépüli világváros. r. h. r. A legfelsőbb bíróság döntött Reinitz kassai bűntársainak ügyében A 15 évi fegyházra Ítélt Bodnár György büntetését életfogytiglani fegyházra változtatta Demjánovics életfogytiglani fegyházbüntetését fentartotta xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óv­ja meg gyermekét, ha jó olvasmánnyal látja el. Rendelje meg a Tapsiiülee nyuszikát ■ Brünn, október 8. Mint a P. M. H. olvasóközönsége előtt isme­retes, Reinitz Jakabnak, a Romániában életfogy­tiglani kényszermunkára Ítélt tömeggyilkosnak kassai bűntársai, Bodnár György napszámos és Demjánovics Ferenc gázgyári munkás junius hó elején kerültek a kassai esküdtszék elé. A tár­gyalás akkor nagy feltűnést keltett és a sajtó behatóm foglalkozott ennek a szenzációs bűn­ügynek minden részletével. Reinitzet a romániai igazságügyi hatóságok nem' adták ki és igy a fő­tárgyalást nélküle kellett megtartani, ami miatt a védők semmiségi panasszal éltek. Az esküdtek verdiktje mindkét gyilkosra vo­natkozólag marasztaló volt. Ennek alapján a kas­sai törvényszék tanácsa olyan ítéletet hozott, hogy Bodnár Györgyöt, ki csak az első áldo­zat meggyilkolásában vett részt, tizenöt évi fegyházra ítélte, Demjánovics Feren­cet pedig, aki három gyilkosságban való részvételét vallotta be a bizonyítékok sú­lya alatt, életfogytiglani fegyházbünte­téssel sújtotta. Az ügyész, aki mindkét tettesre halálos ítéletet kért, szintén semmiségi panaszt jelentett be és igy került a Reinitz-ügy most a legfelsőbb bíró­ság elé, amely a tegnapi napon mondotta ki a végső szót. A legfelsőbb bíróság a védők semmiségi panaszát elutasította. Demjánovics Fe­renc büntetését változatlanul hagyta, el­lenben Bondár 15 évi fegyházbüntetésére szóló Ítéletét életfogytiglani fegyházra változtatta. A bíróság Bodnárnál súlyosbító körülménynek vette, hogy visszaeső bűnös, aki első feleségének meggyilkolása miatt már fegyházban ült. Bodnár volt az, aki Reinitzcal elsőnek tárgyalt és ő hazta össze a tömeggyilkost Demjánovics Ferenc­cel is. Az ítélet igy jogerőre emelkedett és igy a két életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt gyil­kost a közelben átszállítják a lipótvári fegyinté­zetbe, ahol büntetésüket ki fogják tölteni. Demjá­novics a fogsága idején megtanult cseh nyelven beszélni és Írni és az az ember, aki mig szabad­lábon volt, meglehetősen könnyelmű életet foly­tatott, Istentagadó hírében állott, a börtönben Istenhez tért, a szentirást tanulmányozta, a szent miséken segédkezett és a versírásra adta a fejét. Ezek a versek ugyan nem tesznek költői tehetség­ről tanúságot, de sok őszinte és szívből jövő hang van bennük. A brünni Ítélettel a szövevényes Reinitz-ügy csehszlovákiai vonatkozásai még nem zárultak le és a kassai esküdtszék őszi ciklusa még foglal­kozni fog ezzel a bünhalmozattal. Most kerül a kassai esküdtbiróság elé a Huszton lefogott Fuchs Jenő, aki Reinitznak Gross nagykárolyi szállodásnak a nagybánvai erdőben történt bestiális meggyilko­lásában segédkezett. Újabb bonyodalmak az érsekufvári villany körül Á minisztérium nem engedélyezte az érsek újvári vezetéknek építését — Még mindig nem vezettek eredményre a tárgyalások a Villanygyár és az érsekujvári Gázgyár között Érsekújvár, október 8. (Saját tudósítónktól.) Hosszú évek nagy-nagy érsekujvári problémája: az elektromosság beve­zetése már-már sikerrel kecsegtetett. Tavasszal, sőt még a nyáron is bizonyosnak látszott, hogy legkésőbb októberben villannyal lesznek világítva Érsekújvár utcái s a komáromi, most felszerelt villanygyár Komárommal egyidejűleg a szomszé­dos város világítását is el fogja látni. S jóllehet Komáromban már javában világítanak, Érsekúj­várod ebben a pillanatban még igen súlyos ne­hézségei vannak ennek a problémának. A nehézség legfontosabb oka az, hogy Érsekújvár városát magánjogi szerződés köti az Érsekujvári Gázgyárhoz, amelynek értelmében még 26 esztendőre ennek a vállalatnak kizárólagos koncessziója van az elektromosság bevezetésére. Ilyenformán a város, ha csak a szerződésszegés révén nem akarta egy nagyon bizonytalan kimenetelű pernek kiten­ni magát, nem állapodhatott meg a Délszlovenszkói Villamossági Társulattal, hanem azt a propoziciót tette ennek alvállalat­nak, hogy a Gázgyár közvetítésével elektrizál- ják Érsekújvárt. A vállalat kezdett is tárgyalásokat a Gáz­gyárral, el is készítettek egy szerződés­tervezetet, amelyet a Gázgyár központi, Londonban székelő igazgatósága jóvá is hagyott s a Délszlovenszkói Villamossági Társulat mégis megpróbálkozott különböző taktikázásokkal, hogy az érsekujvári piacot a Gázgyár kikapcsolásával kapja meg, hogy ezáltal a hátralevő 26 esztendőre is meg­takaríthassa azt az igen jelentékeny ke­reskedelmi hasznot, ami a Gázgyárnak, mint áramközvetitőnek járna. Ezért jónak látták, hogy Érsekújvár területére is engedélyt kérjenek a minisztériumtól a belső vezetékek megépítésére. Ez ellen természetesen Érsekújvár vá­rosa is s a Gázgyár is kifogást emeltek, s most érkezett meg a teljhatalmú minifflter leirata, amely szerint a minisztérium mindenütt engedélyezi a belső vezetékek megépítését, kivéve Ér­sekújváron, mert itt előbb a Gázgyár s a város kifogásai felett kell a köz- munkaügyi minisztériumnak dönteni a 93811919. számú törvény X. szakaszának 26. bekezdése értelmében. Ilyenformán a helyzet, az, hogy a minisztérium maga sem merte vál­lalni a felelősséget ebben a jogi kér­désben, amely teljes mértékben igazolja Érsekújvár vá­rosának azt a sokat vitatott álláspontját, amely- lyel a Gázgyárral minden konfliktust gondosan került. A helyzet tehát az, hogy bár az Érsekújvár— Komárom közötti távvezetékek építése a közeli napokban kezdetét veszi s valószínűleg még no­vember hónapban befejezést nyer, a belső vezetékek építésére mindaddig nem kerülhet a sor, amig a Délszloven­szkói Villamossági Társulat s a Gázgyár egymással meg nem állapodnak. Érsekújvár lakossága a legynagyobb érdeklődés­sel néz ezeknek a tárgyaláloknak a kimenetele elé s az az óhaja, hogy ez a kérdés ne huzóljék a végtelenségig. A moraváni testvérháboru a nyitrai esküdtszék előtt A testvérnek szánt golyó egy idegent ölt meg — A tettest másfélévi börtönre ítélték el Nyitra, október 8. (A P. M. H. nyitrai tu­dósítójától.) Súlyos falusi tragédia szomorú képe bontakozott ki ma a nyitrai esküdtbiró­ság tárgyalótermében. A földért való örök harc megint gyilkosságba sodort egy embert. Petlák Miidós moraváni gazda Lajos öccsé­vel és anyjával közösen gazdálkodott kis föl- decskéjükön, melynek jövedelméből szeré­nyen éldegéltek. A két ellentétes természetű testvér között azonban egyre gyakoriabbak lettek az összetűzések, melyekre minden esetben a közös földek kérdése adott okot. Április 10-én este a testvérek közötti ellen­tét végül is katasztrofális kirobbanáshoz ve­zetett. Az idősebb Miklós titokban magához vette Lajos öccsének a háborúból hazahozott revolverét és este, mikor újból összetűztek, előbb megfenyegette öccsét, majd előrántot­ta a revolvert és rásütötte. A golyó Petlák Lajos balkarját roncsolta széjjel. A sebesült futásban, keresett menedéket, bátyja azon­ban utána szaladt és mégegyszer rálőtt. De a golyó célt tévesztett és a véletle­nül arra haladó Novák István gazda gyomrába fúródott, aki azonnal meghalt. A gyilkos letartóztatása után tett töre­delmes vallomása során azzal védekezett, hogy öccse anyjuk felbujtására állandóan bántalmazta őt, sőt egy ízben vasvillával össze is szurkálta. A végzetes estén is vas­villával támadt reá, mire ő előrántotta re­volverét, de öccsét nem akarta megölni, csak megfenyíteni. Petlák Miklós a mai főtárgyaláson a fog­ház levegőjétől megviselt arccal ült őre mel­lett és monotón hangon, csendesen válaszolt a feltett kérdésekre. Bűnösnek érzi magát. A kihallgatott tanuk túlnyomó része a család tagjaiból kerül ki. öcose tagadja, hogy a kér­déses alkalommal vasvilla lett volna kezé­ben. Az anyja ugyancsak nem látott vasvillát fia kezében, akit szerinte bátyja vadul ül­dözött. Macsica József, a vádlott unokafivére, mentővallomást tesz. A veszekedést megelő­zően a fiatalabbik Lajosnál vasvillát látott. A vádlott felesége is az anyát okolja a tragé­diáért, ki fiait egymás ellen uszitotta. Még néhány tanúnak hasonló értelmű vallomása után az ügyész szándékos emberölés vétsége miatt kérte a vádlott megbüntetését, mig a védő csupán gondatlanságból elkövetett em­berölésre vonatkozólag tett fel kérdéseket az esküdteknek. A vádbeszéd és Szilágyi dr. védőbeszéde íuán as esküdtek meghozták verdiktjüket, melyben a védelem álláspont­ját tették magukévá. A bíróság a verdikt alapján Petlák Mik­lóst gondatlanságból okozott emborölÓ3 és erős felindulásban elkövetfett testi sér­tés miatt a vizsgálati fogság beszámítása mellett másfélévi börtönre itéltp el. A védő az Ítéletben megnyugodott, az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. A címzett meghalt $ -f „Párisba halkan beszökött az fisz.'* Ady. Levelet kaptam vissza, febontatlanul, ahogyan a posta-ládába dobtam. Nagy fehér borítékban küldtem a levelet, nagy fehér bo­rítékon volt a cím: Mademoiselle Susanne Brugnon Davosplatz s a nagy fehér boríték, melyet fehéren választ váróan küldtem el, fe­kete gyászosan jött vissza. A nagy boríték sar­kába volt a válasz ferdén nyomva, a sablo­nos davosi pecsét „Adresat gestorben“. — Sápadtá reszketve tartom a görcsölö kezem­ben e fekete keretessé vált, nagy fehér borí­tékot s ijedtre döbbent szemeim előtt a feke­te keretben megjelenik egy kacagó szőke leányarc, Susanne élő arca. — Nem, nem le­het, képtelenség, édes szőke francia barát­nőm, csak rémiszteni akart, mert hisz nekünk még Párisban kell találkoznunk... nézem a borítékot és Susanne kacagó arca meredt mo­sollyá változik s finom bársony szempilláit lehunyja. — Szőke volt Susanne, fiatal volt, kacagó volt, egy neveletlen édes baba volt,, akinek minden szeszély volt és — aki most nem válaszolt a levelemre. — Szorongó óva­tossággal nyitom ki a borítékot, úgy, de úgy fáj a szivem és a hosszú oldalakon teli ir - som összefolyt előttem, csak a megszólítást látom, „Shére amie“. Gépiesen fordítom az oldalakat és a drága aranyos francia leány néz le reám az összefolyt írásból. — Igen, az első oldal, a bemutatkozás huncut kíváncsisá­gával néz reám, úgy néz mint amikor megis­merkedtünk. A másik oldalon . . . igen em­lékszem ... igy nézett akkor is, mikor fe­küdtem s megcsókolta a homlokom. Harma­dik, akkor is igy nevetett ki, amikor megcsó­koltam finom kis kezét. S sorba az oldalakon, megjelent az édes kacagó képe. „Au revoir‘% — a vonat, az induló vonat ablakából nézek ki s a búcsút intő Susanneval párisi viszontlá­tást kiáltunk egymásnak. Mert Susanne már; majdnem meggyógyult és úgy volt, hogy mi­re Párisba beszökik az ősz, a boulevardokon a csillogás nagyobbá gyűl, Susanne Brugnon is otthon Párisban lesz. összehajtom a levelet, melyet az édes drága válasz nélkül hagyott. Visszateszem a borítékba, melyre ferdén rá van nyomva resat gestorben“ — és a szőke párisi leány valahol a davosi temetőben pihen. — Semmi az egész csak egy visszakapott levél és az édes kis Susannak lehunyt bársony szempil­lái alól biztosan köny gördül mosolyán vé­gig . . . álmodik . . . szépet álmodik arróli hogy Párisba nélküle beszökött az ősz s , , Tátra-Matlárhdza, október. ^ Jaksárid. ' r—r.'Fizn:- t-TTTT-i.—-a — Október 12-éré halasztották a magyar nemzeti párt és a keresztényszocdalista párt közös bizottságának ülését. A magyar nem­zeti párt sajtófőnöksége jelenti: A magyar, nemzeti párt és az országos keresztényszo- ciialista párt elnökei a pártközi köziös bizott­ság ülését közbejött akadályok miatt e bő 9-ikéről október 12-ére halasztották el. Az ülés a jelzett napon délelőtt 10 órakor Pös- tyéntbem lesz a Thermia szálló termében. — A prágai német egyetem uj rektora. A prágai német egyetem tanári kara a Spiegel dr. halálával megüresedett rektori székbe Peterka Ottó dr.-t, a jogtörténet tanárát vá­lasztotta meg. 1 — Stribrnyt felszólítják, hogy mondjon le mandátumáról. A Národ jelentése szerint a nemzeti szocialista párt felszólítja a pártból kizárt Stribrnyt és Tmobransky képviselőket, hogy október 12-én mondjanak le mandátu­maikról. A két képviselő a lap értesülése szerint ennek a felhívásnak nem tesz eleget, ugy hogy az ügy a választási bíróság elé ke­rül. —- Orvosa hir. Dr. Herztfeld Karola szem­orvos (dr. Weltmamné), Grósz professzor éveken át volt asszlstense, egész éven át rendel Pöstyémben. (Villa dr. Weltmann. Telefon 75.) MII — A magyar újságírók szindikátusának prágai kerülete szombaton este nyolc órakor a smichovi Opera-kávéház külön helyiségé­ben kerületi ülést tart rendkívül fontos tárgysorozattal, melyre az összes tagok meg­jelenése feltétlenül szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents