Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-08 / 229. (1267.) szám
1926 október 8, péntek. «R®GMtMAfikAR-HnaiAE 525 I '| y-‘|iT—»^BBE—e——^————WM———■ ISazsaiií nenriK egy szót sem szól a törvényszéki tárgyaláson A kattenberg! törvényszék másodízben tárgyalja az elvetemült gonosztevő bűntetteit — Bazsant színleli a lelkibeteget Kuttenberg, október 7. A kuttenbergi törvényszéken ma reggel kezdték újból tárgyalni Bazsant Henriknek, a tátrai és tren- csérteplici gyilkosnak szenzációs bünpejét. Emlékezetes, hogy a tavaszi esküdtszéki tárgyalást el kellett halasztani, mert Bazsant, akit a fogság teljesen összetört és a tárgyalés előtt cellájában öngyilkossági kísérletet követett el, kijelentette, hogy a kuttenbergieknek és pardubiciaknak nem fogja megszerezni azt az élvezetet, hogy cirkuszi gyönyörűségben legyen részük. A tárgyalás ujrafelvételét őszre halasztották és tekintet nélkül Bazsant magatartására, végig le is folytatják. A közönség rendkívül érdeklődést tanúsított a tárgyalás iránt és a tárgyalóterem jóval kilenc óra előtt megtelt az érdeklődőkkel. Bazsantot két fegyőr vezeti be és akik az utolsó tárgyaláson látták, megállapíthatták, hogy a gyilkos testileg még jobban összetört. Hosszú, rendezetlen bajusz és szakáll borítja ajkait és állát, szemei megtörtek, beesettek, alakja teljesen lesoványodott és meggörbült. A két fegyőr vállára támaszkodik, teljesen erőtlennek látszik, úgy hogy szinte nem is a lábain jön be, hanem úgy hozzák be a terembe és ott a bíróság asztalával szemben egy kényelmes ka- rosszékbe ültetik, amely hátul külön támasztékkal van ellátva. Bazsant nem néz semerre, feje lehanyatlik, felső teste elöregörbül. Zavadil Ottokár dr. táblabiró vezeti a tárgyalást, a vádat Korán Milán dr. ügyész képviseli, a védelmet Rosenberg Károly dr. kuttenbergi ügyvéd látja el. A tárgyaláson hivatalból van jelen Slavik dr., a híres prágai pszichiáter. Az elnök megnyitja a tárgyalást és ezután felolvassák a vádiratot, amely teljes másfél órát vesz igénybe. A vádirat felolvasása után az elnök Bazsanthoz fordul: — Bazsant Henrik vádlott, megmarad továbbra is hallgatása mellett, vagy ma végül is beszélni fog? Bazsact hallgat. Elnök: Bazsant Henrik, figyelmeztetem, arra, hogy ez a magaviselet önnek akkor sem használt, most sem fog használni. Bemutatom önnek az orvosok szakvéleményét, amelyben viselkedését színlelésnek minősitik. Ha továbbra is hallgat, meg kell elégednünk rendőrségi vallomásának felolvasásával. Bazsant Henrik mintha tudomást sem venne a jelenlevőkről, mintha nem is hozzá szóltak volna, továbbra is apatikusan hallgat. Elnök: Bazsant Henrik, hallotta-e a vádat? Nincs válasz. Elnök: Bazsant Henrik, bűnösnek érzi-e magát? Bazsant nem felel. Ekkor Rosnfeld dr. védő kér szót és azt az irditványt teszi, hogy a bírósági orvosok nyilatkozzanak arról, vájjon Bazsant abb: a lelki állapotban van-e, hogy a tárgyalás menetét figyelmesen követheti. Azt is indítványozza, hogy bár a vádlottat kiváló törvény- széki szakértők vizsgálták meg, újból több pszichiáter beható vizsgálatának vessék alá,' annak megállapitására, hogy lelki állapota normális-e, vagy sem. Az ügyész az indítvány ellen foglal állást, ellenben hajlandó elfogadni azt az indítványt, hogy a törvényszéki orvosok nyilatkozzanak Bazsant jelenlegi egészségi állapotáról. Indítványozza továbbá, hogy azonnal hallgassák ki a fogházfelügyelőt Bazsantnak az utóbbi napokban tanúsított magatartására vonatkozólag. Az elnök kijelenti, hogy a bíróság ezekről az indítványokról későbben fog dönteni. Ezután felolvasták Nedvara és Pankrác törvényszéki orvosok véleményét. A megfigyelő orvosok kifejtik, hogy Bazsant akkor, amidőn azt hitte, hogy nem figyelik, normálisan viselkedett és csak akkor öltötte mohára ezt az apatikus magaviseletét, amikor úgy hitte, hogy megfigyelés alatt áll. Egy alkalommal az egyik fogházőr a lesőlyukon akkor figyelte meg Bazsantot, amikor a rendelkezésére bocsátott vádiratot olvasta. Hirtelen indulatosan pattant fel, öklével a vádiratra csapott és így kiáltott: Te disznó, nem fogsz belőlem semmit kivenni a bíróság előtt! Bazsantot, aki a fogházban szegeket nyelt le és igy akart öngyilkos lenni, a prágai német klinika sebészeti osztályán operálták meg és azután utáhkezelésre a rabkórházba szállították. A kötés megváltoztatásánál az inget mindig Bazsant arcára kellett vonni, mert nem tudta a sebet látni. Ezután Kni- zsek fogházfelügyelőt hallgatta ki a bíróság, aki elmondotta, hogy Bazsant az utóbbi napokban egészen jó étvággyal fogyasztott el egy kalácsot, abban a pillanatban azonban, amint a cellába lépett, a kalács maradványát a polcra taszította. Oroszka, október 7. A telepítési akció, amelynek kimondott célja a Duna-ágyának a magyarság kezéből való kiragadása és a határpásztának „meg- bizható“ szláv, vagyis cseh elemmel valló betelepítése teljes erővel folyamatban van. Mint ismeretes, a Pálffy herceg tulajdonát képező Csata és Bény község határában elterülő mintegy 2200 katasztrális hold terjedelmű uradalmakat teljesen felparcellázták. A földhivatal természetesen gondosan ügyelt arra, hogy a demokratikus földreform végrehajtásával ne az ottani őslakos földteleneket juttassa birtokhoz és ezt a területet is teljes egészében a telepítések céljaira sajátította ki. A csatai 900 holdas uradalmon a tavasszal kezdték meg a telepesek lakóházainak építését és az építési munkálatok már be is fejeződtek. A birtokon 19 telepes épületet emeltek. Az uradalom évtizedeken át alkalmazott cselédségét a szó szoros értelmében ki- iildözték lakásukból azzal a kecsegtető ígérettel, hogy az állam mindnyájukról bőkezűen fog gondoskodni. A szegény emberek hittek az ígéretekben, de keservsen kellett csalódniok, mert az ígéret csak szóbeszéd maradt és a csatai földmunkások ma is munka és fedél nélkül állanak. Hónapról hónapra felkeresik panaszaikkal az illetékes hatóságokat, de ügyükben semmi sem történik. Kassa, október 7, A kassai Ítélőtábla ma egy megrázó családi tragédiát tárgyalt, melynek szálai a messze múltba nyúlnak vissza. Két osalád ! elkeseredett gyűlölete vívott harcot évek óta és követelt emberáldozatokat is a szenvedély hirtelen kitöréseiben. A Montague és Capu- let családok shakespeare-i tragédiája elevenedett meg ezen a tárgyaláson, melynek- izgalmas részletei az emberi élet mélységeibe mutatnak. Szirénfalva ruszinszkói községben általános tiszteletnek örvendett az ősrégi kálvinista Pásztor-család, amelynek feje, az öreg Pásztor Bertalan, a református egyház pres- bytere volt. Pásztor Bertalan húgának, a szép Veronnak, Kissi András falubeli gazda csapta a szelet, aki azonban nős ember volt és igy természetes, hogy a puritán gondolkodású Pásztor-családban nem nézték jó szemmel Kissinek széptevését. Veronnak azonban annyira elcsavarta fejét a daliás külsejű parasztgazda, hogy otthagyta, családját és követte Kissit Amerikába, ahol törvényes házasságon kiviil éltek együtt. Kissi azonban rabiátus természetű ember volt, aki rendkívül rosszul bánt Pásztor Ve- ronnal. Sokszor bántalmazta, estéken át magára hagyta, maga pedig másutt keresett könnyű szórakozásokat magának. Verőn lassanként elhidegült Kissi irányában, akinek sát hallgatták ki, akitől Bazsant a fogház udvarán gyufát kért, hogy cigarettájára rágyújthasson-. A fogoly elmeséli, hogy Bazsant szemei rágyújtáskor különös élvezetben csillantak meg. Elnök: Ez a megjegyzés különösen érdekes. Sok oldalról hallom, hogy Bazsant szemei bizonyos alkalmakkor különös fényben csillognak. Ezután Slavik dr. pszichiáter terjeszti elő véleményét. Kifejti, hogy Bazsant szellemileg teljesen egészséges, a tett elkövetésekor normális állapotban volt és teljes mértékben felelős. Testi állapota ma ugyan leromlott, de súlya nem csökkent és Bazsant abban az állapotban van, hogy testileg és szellemileg követheti a tárgyalás menetét. A tárgyalást erre félbeszakították. Délután négy tanút hallgattak ki. A Csatáról elűzött cselédség sorsára jutnak most a bényiek is. A bényi 1300 holdas uradalmon is megkezdették a telepesházak építését. A telepitési biztos itt egy Mucha nevű „ingenieur“, aki szörnyű potentátnak érzi magát és valóságos rémévé vált az uradalmi tiszteknek és napszámosoknak. Korlátlanul rendelkezik minden felett és senki sincs, aki önkényeskedésének gátat vessen. A biztos ur fenyegetőzik, kilakoltatási parancsokat ad ki és hajtat végre. Horváth Sándor uradalmi gépésznek meg- hagyta, hogy ' lakását három napon belül iiritse ki, mert arra nekik szükségük van. Ha a parancsot nem teljesíti, odaküldi munkásait és egyszerűen az utcára dobatja ki bútorait. A szerencsétlen ember most lót fühöz- fához, orvoslást és segítséget keresve, de senki sem intézkedik, hogy ezt az exisztenci- áját fenyegető csapást elhárítsák felőle. Bény község gazdasági munkásai most a legnagyobb kétségbeeséssel néznek bizonytalan jövőjük elé, nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok is, akik szintén nem látszanak megbízható elemnek a teljhatalmú mérnök ur szemében. A csatai és bényi eset csak egy kis láncszeme azoknak a súlyos sérelmeknek, amelyek a telepitési akció során történtek meg -és amelyeknek visszhangra kell taiál- niok a parlamentben és a nemzetközi nyilvánosság előtt is. kedvéért családjával szakított és akit szerelemből a messze óceánon túlra is követett. Megismerkedett egy Tatár Péter nevű jóra- való kivándorolt magyar munkással és lassanként vonzalom támadt benne az uj férfi iránt, úgy hogy Kissit elhagyta és Tatár Péterhez ment nőül. Az uj párnak azonban nem volt maradása Kissi miatt, aki most állandóan fenyegetőzött, hogy megszégyenítése miatt szörnyű bosszút áll. Tatárék más városba költöztek előle, de ott sem volt nyugtuk, Kissi oda is követte őket. Ekkor, hogy megszabaduljanak üldözőjüktől, hajóra szálltak és visszatértek hazájukba, Szirénfalvára. Kissi azonban nem hagyta, abba az üldözést és utánuk jött. Érthető megdöbbenést keltett a Pásztor-családiban, amikor a faluban újból feltűnt a már 50 esztendős Kissi, aki ezentúl is állandóan molesztálta Veront. Az öre§ Pásztor Bertalan elhatározta, hogy véget vet a dolognak és amikor egy alkalommal az utcán találkozott Kissivel, rátámadt, hogy Veronnak hagyjon békét, mert különben baj lesz. Heves szóváltás keletkezett közöttük, amelynek folyamán Kissi botot ragadott és agyonverte Pásztor Bertalant. A gyilkosság miatt Kissit öt esztendei fegyházbüntetésre ítélték, amelyet kitöltött. A Bazsant cella magánya azonban nem változtatta meg bosszúálló és gyűlölködő természetét. Amikor visszatért falujába, uton-utfélen hangoztatta, hogy hamarosan elkövetkezik a leszámolás ideje. Ki fogja irtani a Pásztor-családot, hogy magja sem marad. A harag és a gyűlölködés mind izzóbbá vált a két család között és a helyzet még jobban elmérgesedett, amikor a meggyilkolt Pásztor Bertalan fia, Pásztor András, egy korcsmái mulatságról kiutasította Kissi leányát. A leány sirva szaladt haza és elmondotta ajz őt ért nagy sérelmet, amire Kissi öccsével együtt elhatározta, hogy most bosszút áll Pásztor Andráson. A két Kissi-testvér elrejtőzött és megvárták, amig Pásztor a mulatságból távozik, akkor botokkal felfegyverkezve rátörtek Pásztor Andrásra. Pásztor látva a v eszed elmés helyzetet, revolvert rántott és egyetlen lövéssel leteritette K'ssi Andrást, akinek a golyó szivét járta keresztül, úgy hogy nyomban megölte, így került Pásztor András a bíróság elé. A kassai törvényszék az esküdtszéki tárgyalás után egy évi börtönre ítélte, a büntetést a tábla másfél évre emelte fel, a legfelsőbb bíróság azonban az ítéletet alaki okokból megsemmisítette és a kassai törvényszéket a pör újból való tárgyalására utasította. A. kassai törvényszék njabb ítélete megint egy esztendőre szólt. Felebbezés folytán a mai napon került a paraszttragédia ügye a kassai tábla elé. Zlattner Oszkár dr. védő tartalmas fejtegetése után a tábla a tárgyalás elhalasztását rendelte el és megkereste a csendőrséget, hogy információt küldjön be a szabadlábon álló vádlott magaviseletére vonatkozólag. Pásztor András ugyanis csak hat hónapig volt vizsgálati fogságban, azután feltételesen szabadlábra helyezték. A szirénfalvai parasztdráma tehát még hosszasan foglalkoztatja majd az igazságügyi hatóságokat. Szervezett rablóbandát fogtak le Kassán Kassa, október 7. Kassa város közösségére nagy szenzáció erejével hatott a hir, hogy a kassai rendőrség bűnügyi osztályának Pongrácz Gusztáv tanácsos erélyes irányítása mellett egy har- minctagu rablóbanda működéséről sikerült a leplet lerántani. A rablóbanda, amely hónapok óta réme volt Kassának és környékének, nagyszerű szervezettséggel dolgozott. Tagjai között fiatalkorúak és nők is voltak. A banda rejtekhelyét is leleplezték és ott tömérdek rablott holmit sikerült lefoglalni. A banda valamennyi tagját letartóztatták és most az orgazdák után kutatnak. A rendőrség a nyomozás érdekében csak a holr-api napon közli a sajtóval a közelebbi részleteket. Amerikába visznek át egy egész francia kastélyt Egy amerikai milliárdos, akinek a nevét nem írják ki az újságok, arra a különös gondolatra jutott, hogy egy történelmi nevezetességű kastélyt átvigyen Newyorkba. A XIII. Lajos korából származó courcelles-i* kastélyról van szó, amely Mansard tervei szerint épült Leimain és Fleche között az országút mentén és amely Franciaország legszebb építészeti műremekei közé tartozik. A milliárdos már hozzáfogott a hatalmas kastély lebonta- tásához, minden kőkockáját hajóra rakatja és Newyork környékén teljesen úgy építteti föl újból, mint ahogy Coureelles- ben állott. A kastély belső berendezését, szobormüveit, márványoszlopait, faragványait és a termek faburkolatait már mind leszedték és útnak indították Amerikába, Ezután Bazsant Krejcsi nevű fogolytár-1 Kíméletlen erőszakossággal hajtják végre a telepítést Délszlovenszkón A régi uradalmi cselédséget az utcára teszik — A telepitési biztos lakásokat rekvirál — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától —■ A szirénfalvai paraszfdráma a kassai tábla előtt Az öregedő gazda szerelme, amely egy ruszinszkói faluhői a tengerentúlra és gyűlölete, amely újra haza a gyilkosságba s a börtönön át a halálba vezetett A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése
