Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-30 / 247. (1285.) szám

Hal uámunk 10 oldal

Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, £ szlöveUSzkÓi eS TUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága Ik, Panská ulice

negyedevre 75, havonta 26 Ke; külföldre: .. r 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCil TlCLpilCLpICl Felelős szerkesztő: hivatal:PrágaI!.,Panskáull2/HI.--Te«

havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACÜ GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Arviz és adópolitika

Naiaryk: Nemcsak a külpolitikát, hanem a belpolitikát is európai és világpolitikai

alapon kell csinálni

A k&ztSrssségi fönnállásának nyolcadik évfordulója a Hradzsinban — CSerk angol követ

a dájpiosnáeiai kar nswéiaen felfóSmésS keltő üdvözlő beszédet mondott — Az ünnepi sswis^t- kosaik iáOsarnőt eralsgetiék — Hasaryk etnök Poincaré ktsebbsógpol. tkai tránywáttozásávEl igazolja Csehszlovákia uj belpolitikáját — A fascisték a köztársaság ellen tüntettek

Prága, október 29. A köztársaság fennálláséinak nyolcadik évfordulóját a fővárosban szokott keretek között ünnepelték meg. A város középületei zászlódiszt öltöttek s már a kora reggeli órákban végigvonult a főutcákon a katonazenekar.

Az ünnepségek gócpontja természetesen a Hradzsin volt, ahol Masaryk elnök fogadta a különböző küldöttségeket. A Hradzsinban az ünnepi alkalomból nagy horderejű politikai nyilatkozatok hangzottak el.

A diplomáciai kar az elnöknél

A délelőtt folyamán Masaryk elnök elsősorban a külföldi államok diplomáciai képviselőit fogadta. A diplomáciai kar dozsenje, Geqrge Clark angol követ az elnökhöz intézett beszédében többek között ezeket mondotta:

— Elnök TTr, a diplomáciai kar nevében, valamint az uralkodók és államfők nevében, akiket itt képviselünk, van szerencsém a köztársaság nyolcéves fennállása alkalmával legőszintébh szerencsekiváuntainkat tolmácsolni. Ez alkalommal bátorkodom. Elnök Ur, utalni arra a hatásra- amelyet Locarno előidézett. Ma már állithatjuk, hogy

a Locarnóba veteti hitünk beteljesedett.

— Igaz, hogy az összes nehézségek még nincsenek elhárítva, de ki nem ismeri el azt, hogy Locarno megtalálta jutalmát Thoiryben és hogy Thoirv még nagyobb bizalmat támaszt beülnünk a jövő iránt ,mint amennyit erre az esztendőre Locarno nyújtott.

„Szélesebb etikai alapon,,

— A köztársaságban, mi magunk, akkreditált ügyelők az elmúlt évben megállapíthattuk a folytonos haladást. Bár gazdasági nehézségekkel éppúgy küzdenek, mint az egész világ, de a nép munkálkodása és a törvényhozótestület feljogosítja önt. Elnök Ur, arra, hogy bizalommal tekintsen a jövő elé. Kihallgatásunk majdnem egybeesik az uj kormányalakítással. amely szélesebb etikai

alapon nyugszik, mint az előbbiek.

— Csehszlovákiára nézve ennek a ténynek — jelentette ki a diplomáciai kar do- zsenje — különös jelentősége van. Bár erről diskurálni nem vagyunk hivatottak, meri tisztán belügv. amely csakis magát az államot érdekli, engedtessék meg azonban kijelentenem, hogy Csehszlovákia a mi szemünkben és azon államok előtt, amelyeket képviselünk, ezen tény által példája azoknak az államoknak, ahol minden osztály és valamennyi faj részfvosz vagy részt vehet az állam vezetésében.

— Minden okunk megvan tehát arra,

— fejezte be Clark követ — hogy Elnök Urnák ismételten szerencsét kívánjunk

és a csehszlovák köztársaság állandó fejlődését óhajtsuk.

Az elnök válasza

Clark követ üdvözlő beszédére Masaryk elnök a következőket válaszolta:

— Miniszter Urak, Excellenciás Uraml Szívből köszönöm szívélyes gratulációjukat. Köszönöm érdeklődésüket, melyet köztársaságunk fejlődése iránt tanúsítanak. Viszonzásul a kormány és az állam nevében minden jót kívánok önöiknek személyesen, a kormányuknak, államfőiknek és nemzeteiknek. Sir George Clark joggal említette meg Lo- carnót és Thoiryt; ez a nemzetek közeledésének örvendetes bizonyítéka. Ezt a közeledést óriási elégtétel gyanánt fogadom, mert nem más. mint óhajaimnak és politikai programomnak beteljesedése. Voltak és most is vannak még nehézségeink, de ezek nem riasztanak vissza és elhárításukon tovább dolgozunk. Bnglis miniszter nemrégen elmondott nyilatkozatában egészen tárgyilagosan rámutatott gazdasági és pénzügyi haladásunkra. Köszönöm azt is, hogy ő Excellen- ciája említést tett német földijeinknek a kormányban való részvételéről is. Valóban jól értette meg az p^rré^-ék demokratikus jelentését. Excellenciás Uram — fejezte be az elnök — búcsúzik tőlünk és kedves kollégáitól. Személyesen is sajnálom, hogy elhagy bennünket, de örülünk annak, hogy Excel- lenciádbam a köztársaságnak igaz barátja lesz. Szívből köszönöm Prágában végzett baráti ténykedését s ugyanez a köszönet jár a többi miniszter uraknak is.

A nemzetgyűlés és a kormány üdvözlete

A diplomáciai kar után Svehla miniszterelnök a kormány nevében, Malypetr a

képviselőház és Donát a szenátus képviseletében jelent meg az elnöknél. Először Malypetr képviselőházi elnök a két ház nevében fejezte ki szerencsekivánatait és rámutatott arra, hogy a törvényhozótestület mostani nagy horderejű munkáját csak a történelem fogja tudni kellőképpen értékelni. A törvényhozótestület további kötelessége lesz ezen az alapon dolgozni tovább az állam belső kiépítésén.

— A pártpolitikai viszonyokban és a többségben történt változás — mondta Malypetr — ezt csak elősegítheti. Ezentúl nemcsak egyféle többséglehetöséggel kell ftiajd számolni, hanem többféle többségi kombinációkkal is. nemkülönben konstruktív ellenzékkel is, amely saját programjának keresztülvitelével a többséget más többséggé változtathatja át.

■— Ez az állapot a parlamentarizmus és a demokrácia alapelvének eminens fejlődését mutatja.

Donát alelnök a németekkel való együtt működe sroi

Donát szenátusi alelnök a szenátus elnöksége nevében tolmácsolta szerencsekivá- natait s ezután a következő politikai nyilatkozatot tette:

— Két esemény jellemzi az általános konszolidációt. Az egyik külföldön történt Németországnak a népszövetségbe való belépésével, a másik pedig itt bent az országban történik, amidőn a csehszlovák nemzet törvényhozói együttesen dolgoznak a többi nemzetek képviselőivel és pedig úgy "a történelmi országokban,

mint pedig Szlovenszkón.

— A parlamenti helyzet könnyebb lett, — fejezte be Donát — a csehszlovák köztársaság összes nemzeteinek képviselői elhagyták a negációt és jelentkeztek a pozitív munkára, mely állásfoglalásuk az országban és a külföldön is megnyugvást keltett.

Masaryk elnök

az állam konszolidációjáról és a Rémesekről

A nemzetgyűlés elnökeinek beszédére válaszolva, Masaryk elnök a következőket mondotta:

—- Megállapíthatjuk, hogy a köztársaság konszolidációja ebben az évben sok téren óriásit haladt. Ha ma a politikai közvéleményben bizonyos idegesség észlelhető, u.gy ezt is megvilágíthatom. Egy régi politikus és filozófus mondta, hogy „nem árt, ha az aranykeresés közben az egyik ember a másikat meglöki**. Nem fogom az elmúlt év hasznos munkáját most felsorolni, de kifejeSzlovenszkő és Ruszinszkó folyóvízi területeiről újabb árvizveszedelmeket jelentettek a lapok. Most, hogy az őszi esőzések beállottak és a folyók újból hatalmas mértékben megdagadtak, sok vidéknek 6em éjjele, sem nappala az aggodalomtól, mert hiszen minden pillanatban rátámadhat a zabolátlan ár és megsemmisítheti egész nemzedékek szorgalmas kulturmtmkájának minden eredményét. Statisztikailag kimutatható, hogy a kárpáti vidékeken évtizedeken keresztül nem végzett az árvíz annyi pusztítást, mint az utolsó három esztendőben. Erre a szomorú tényre fölényes vállvonogatással is lehetne felelni, hogy hiszen az emberi erő gyönge ahhoz, hogy a természettel szembehelyezkedjék és pusztításait megelőzze. Valóban úgy van; vannak olyan természeti katasztrófák, amelyekkel szemben a technika legtökéletesebb vívmányai is erőtleneknek bizonyulnak. A japán kormány hiába áldoz évenkint milliókat és milliókat a földrengés tanulmányozására, hiába épitenek olyan házakat, melyek a tapasztalat szerint a földrengéssel szemben a leginkább ellentállók, & három évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófa mégis százezer ember életét %inta és egész városokat döntött romba. Ezt a védekezést azonban nem fogadhatjuk el Szlovenszkó és Ruszőnszkó esetében és igy igenis jogosan állítjuk egymás mellé a két fogalmat, árvíz és erdőpolitika, mert a kettő k’ö-' zött a legbemsőbb logikai kapcsolat van. •Szakértők megállapítása szerint az árviz- veszedelem elhatalmasodását főleg az az erdőpoiitika idézte elő, amelyet rideg üzleti érdekekből Szlovenszkó és Ruszinszkő területén egy évtizede inauguráltak.

Hiszen vannak egyéb mulasztások is, igy például nagyon keveset fordítanak a folyók szabályozására és a kotrási munkálatokra, vízi védelmi müveink részben meg romlottak, részben teljesen primitívek, hanem a legnagyobb bajt éppen az erdőpolitika kíméletlen pusztítása zúdította a szerencsétlen vidékekre.

Ha .ennek a politikának kártékony eredményeit megfigyeljük, önkéntelenül történelmi analógiákra gondolunk. A történelem feljegyzése szerint egykor a dalmata partvidéket egész hosszában hatalmas erdőségek borították, amelyek megkötötték a földet és gátat vetettek az elemek pusztításainak. Szemben az itáliai lagunás partokon, ahol fa nincsen, egy hatalmas tengeri uralom fejlődött ki, a nobilik velencei köztársasága, amely lassankint a Földközi tenger egész hajóforgalmát a- kezeibe kaparintotta. A zsákmányolás vágyának hihetetlen megnövekedése miatt Velencében szűk lett minden hajótér, nosza, gyarmat után kellett nézni, amely lehetőleg a közelben van és megfelelő mennyiségben .szolgáltathat a hajóénitésre alkalmas fát. Dalmácia erdei csábitólag intettek Velence felé, hosszas és véfes háborúk indultak meg tehát a magyar királyokkal, mert ezeknek jogara alá tartozott akkoriban a dalmát partvidék. Velence hozzájutott az annyira áhított területhez és most olyan erdőpusztitás kezdődött, amely rövid idő alatt teljesen letarolta a nemrégiben még erdőkben gazdag hegyvidéket. A természet azonban megbosszulta magát és szörnyű csapásokkal jelentkezett. A védtelenül csupaszon maradt sziklára rászakadt az eső és rászabadult a bóra a maga teljes erejével. Nem voltak már erdők, amelyeknek gyökerei megkössék a földet s felfogják a szélvész süvöltő erejét. A viz lesodort a tengerbe minden termőföldet, a rideg száklát hagyta csak ott. Az a terület, amely egykor Európának fában leggazdagabb vidékei közé

tartozott, egyszeriben holt kőtengerré változott, amelynek a lakója puttonyokban hordja fel a földet és kövekkel ülteti körül, nehogy a szél elfujja és az eső elsodorja. Száz esztendő alatt ment végbe ez a változás, amely egy virágzó területet tett tönkre.

Ez az analógia teljesen vág a mi viszonyainkra is. A szlovenszkói és rusainszkói erdőpolitika rendszertelenségét és a mértéktelen erdőirtás súlyos következményeit a szakértők már régen megállapították és meg is jósolták a szörnyű következményeket. Ez

iaz ügy már a nemzetközi erdővédelmi kongresszuson is megfordult, de semmi sem történt, hogy az erdőpusztitás kim életlenségének egyszer már gátat vessenek. De igen, mégis történt valami. A besztercebányai erdőigazgatóság cseh vezetője, Opletal, aki a szakember tárgyilagosságával figyelte az eseményeket, évekkel ezelőtt memorandumban fordult az illetékes tényezőkhöz és felhívta figyelmüket arra, hogy mi fog bekövetkezni, ha az erdőirtást az eddigi kíméletlen tempóban folytatják. Ennek a memorandum’nak eredménye is lett, Opletalnak távoznia kellett, mert figyelmeztető szava kellemetlenül zavarta a Szlovenszkó erdőit kitermelő „Ofa“ fatermelő és exporttársaságot, amelynek igazán nem fontos, hogy az erdő- irtásból milyen súlyos csapások következnek széles területek lakosságára, csak az a fontos, hogy a gyarmatról minél nagyobb menynyi ségben exportálhassa a fát. Velence példája elevenedett meg most is és elpusztult termőföldek jelzik ennek a politikának a borzalmas következményeit.