Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-30 / 247. (1285.) szám
1926 október 30, szombat. r iwi——■ zem örömömet afölött, hogy német polgáraink a parlamentben való együttes munkára jelentkeztek. Nem akarom ezt az első lépést túlbecsülni, de a kormánypártok személyes érintkezésében és az adminisztrációs együttműködésben a további politikai közeledés feltételeit látom. A köztársasági elv lehetővé teszi ezt a közeledést. Némoteink döntése abban a pillanatban történt — mondta az elnök —, amikor egész Európában a nemzetek egymáshoz közelednek s különösen, amikor Francia- ország kezet fogott Németországgal. Poincaró Elzász-Iotharingiai útja s uj, nyelvi politikája tanulságos bizonyíték arra, hogv az államok és nemzetek közeledése a külpolitikában mennvire összefügg a belpolitikával. Az elnök ezután hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia barátságos viszonyban akar élni Németországgal és Európa többi nemzeteivel. Éppen ezért nemcsak a külpolitikát, hanem a belpolitikát is európai és világpolitikai alapon kell csinálni. Erre vagyunk hivatva — jelentette ki Masaryk elnök —, erre kényszerít földrajzi fekvésünk Európa szivében és államunk nemzetiségi ösz- szotétele is. Ezután Svehla miniszterelnök a kormány üdvözletét tolmácsolta az elnöknek, aki a hárem politikai vezérrel még hosszabb ideig elbeszélgetett az aktuális kérdésekről. x A hadsereg üdvözlete A hadsereg nevében Udrzal nemzetvédelmi miniszterrel az élen Syrovy vezérkari főnök, Faucher francia tábornok és Csecsek tábornok üdvözölték az elnököt Ezzel egyidejűleg Prága több gyakorlóterén katonai díszszemle volt. Délelőtt 10 órakor Masaryk elnök Svehla és több politikus kíséretében szemlét tartott a Hradzsinban felvonult katonaság fölött. Az elnök végül még a cseh nemzeti tanács küldöttségét is fogadta, amelynek nevében Prokupek képviselő beszélt Az utolsó küldöttség a légionáriusoké volt. Felvonulások és népgyülések r Prága utcáin egész délelőtt nagy tömegekkel vonultak fel a különböző pártok, szervek és testületek. A két cseh szocialista 2 SALVATOR természete* gyógy is asztali víz. Vastól mentes* Vértlsziitó. Savoldó. Emésztést elősegítő. A bor színét nem változtatja meg. SALVATOR-FORRÁS kezelősége K Ö § I C E. párt a légionáriusokkal és a haladó szervekkel együtt közös népgyüléseket rendezett a város különböző helyein. Az ünnepélyeket csak egy incidens zavarta meg. A fascisták ugyanis Prága VII. kerületében, az „U Rázu“ vendéglőben ünnepelték meg október 28-ikát Az ünnepi szónokok közt szerepolt Gajda tábornok is, aki teljes tábornoki díszben jelent meg, összes rendjeleivel a mellén. Az ülés után bevárták a fascisták a cseh szociáldemokraták fölvonulását s amikor ezek a vendéglő elé értek, kivonultak az utcára és teli torokból kiabálták: „Le a köztársasággal! Le Masarykkal! Fuj! Szégyéljék magukat a légionáriusok!" A szocialisták azonnal a fascisták közé mentek s csakhamar parázs verekedés támadt. A verekedőket rövidesen szétválasztották, úgy hogy komolyabb összetűzésre nem is került sor. Briand és Hoesch nagyfontosságu tárgyalásai a ThoSrypolitikáró! Stresemann nyilatkozata szerint a dolgoknak érniök kell - Nehézségek állnak a megegyezés útjaiban — A tárgyalásokra Briandban megvan a készség Berlin, október 29. A francia politikai körök szenzációs jelentőséget tulajdonítanak von Hoeisoh párisi német nagykövet és Briand külügyminiszter tegnapi megbeszéléséinek. Megállapítják hogy ez * tárgyalás a tboiryi megegyezés lényeges rosszabbodását idézte elő. Ezzel szemben a Tagűiche Rundschau párisi leve-' lezöje mértékadó körök pontos információd alapján közli, hogy ennek a megbeszélésnek egyáltalán nem volt szenzációs jellege. Neon történt egyéb, mint hegy hiszik, hogy Franciaországnak a tárgyalások további részében a lehető legnagyobb elővigyázatosságot kell tanúsítania. Ha a németek tényleg és gyakorlatilag bizonyítékát akarják adni jóakaratuknak, elsősorban a leszerelés követelményeinek kell megfelelniük. A Petit Journal hozzáfűzi, hogy ha a tárgyalások kedvezően haladnak előre, ki kell kapcsolni esetleges viszályok minden lehetőségét. mindkét oldalról átvették az egész kérdés- komplexumot és lényegben semmiféle uj momentum nem merült fél. Az ismert nehézségek továbbra is tonnáiknak, de ezekben a két tárgyaló fél szakértőbizottságainak kell most már megegyezniük. Mindkét részen íennáll az a szilárd akarat, hogy a thoixyi politikát feltétlenül tovább folytassák. Páris, október 29. Az Echo de Paris londoni levelezője jelenti, hogy a londoni német követ tegnap felkereste az angol kormányt, hasson oda befolyásával a francia kormánynál, hogy Franciaország a leszerelésre vonatkozó egynéhány követelésétől álljon el, Chamberlain felelete azonban nagyon zárkózott volt ... Paris, október 29. A reggeli lapok behatóan tárgyalják. von Hoesch és Briand tegnapi megbeszélését. . A hivatalos francia körök nagy. tartózkodása ellenére a lapok azon a nézeten vannak, hogy a német követ Briandnak azt a kedvező benyomást továbbította, amelyet Berlinben a francia kormánynak a közeledés előmozdítására mutatott jóakarata idézett elő. Az Oeuvre szerint tegnap a következő két főpontról volt szó: 1. Németországnak teljesen meg kell felelnie a leszerelés követelményeinek. A nemzetközi ellenőrző bizottságok jelentésüket a népszövetségnek teszik meg. 2. A Thoiryban bevezetett tárgyalások folytatása. A lapok, különösen azonban a Journal, úgy Briand kész arra, hogy a német követtel a tárgyalásokat tovább folytassa és a német kormány által előterjesztett minden újabb indítványt megfontoljon. A vasúti kötelezettségek mobilizálásának a kérdése ebben a pillanatban teljesen háttérbe szorul Amerika ellenállása miatt, amely mindaddig tart, míg a francia adósságot nem szabályozzák. Az az általános vélemény, hogy a tegnapi tárgyalás tulajdonképpen csak a további tárgyalások megalapozása volt és a néniért—francia tárgyalások még sokáig nagyon általános keretekben fognak csak mozogni. Az Excelsior egy közös német—francia kölcsön lehetőségéről szól és art ajánlja, hogy Németország a birtokában lévő idegen valutákból belső deviza kölcsönt hozam létre, ami egyáltalán nem veszélyeztetné a német valutát. Drezda, október 29. Stresemann dr. levélben fordult a szász választókhoz. Megállapítja, hogy Németországnak njjéépitése szempontjából van a békére sziü&ég* és ennek ntja a nemzetközi megérté*. Kívánatosnak tartja, hogy a német külpolitikát szabadítsák meg a pártpolitikától. Az utolsó napokban azt olvasom — Írja Stresemann —, hogy Thoiry politikája teljesen összetört és minden ködbe veszett. Figyelmeztettem mindenkit Géniből való visszatérésem után, hogy ilyen átfogó gondolatok hirtelen megvalósulásában ne reménykedjünk. A dolgok azonban érnek és a nemzetközi megegyezés szelleme közeledik. Páris, október 29. A mai hivatalos lap jelenti, hogy az 1925 október 16-án Locarnóban aláirt öez- saes uj szerződések érvénybe léptek. Befejezték a püspöki konferenciát Prága, október 29. Kordács prágai érsek elnökletével 23. és 26-án tartották meg Prágában a rendes évi püspöki konferenciát, amelyen a köztársaság összes katolikus püspökei résztvettek. Alaposan megvitatták az aktuális problémákat különös figyelemmel tárgvalták meg a kongruát, azonkívül a hitoktatás terén felmerülő vitás kérdések is megbeszélés tárgvát képezték. A kongresz- szus számos tankönyv ellen kifogást emelt. — - I mi .............- - M A csehszlovák bányászok drágasági pótlékot követeinek — .Országos konferencia Prágában — Prága, október 29. A csehszlovák bányamunkások egyesült szakszervezetei a prágai Lidovy Dumban országos konferenciát tartottak, amelyen 69 delegátus vett részt. A konferencián Brozik és Pohl nemzetgyűlési képviselők referáltak és hangoztatták, hogy a bányamunkásoknak föltétlenül drágasági pótlékot kell kapniok. A konferencia egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: Az országos konferencia a jelenlegi viszonyok következtében a drágasági pótlék követelését jogosnak ismeri el. Minthogy a bányatulajdonosok elutasító álláspontja ezen követeléssel szemben messzemenő következményekre vezethet, elhatározta az országos kongresszus, hogy legkésőbb november 7-ig információkat szerez az egyes bányák álláspontjáról. Ha a bányák álláspontja nem volna egységes, úgy újabb konferencia fog a kérdéssel foglalkozni. A kongresszus szimpátiáját fejezte ki az angol sztrájkolok iránt és felhívta a belföldi bányamunkásokat, hogy a sztrájkmozgalom támogatására a gyűjtést, folytassák és túlórázást, valamint vasárnapi munkát ne vállaljanak. A cseh hivatalnokoknak meg keli tanuiniok szlovákul Prága, október 29. A Slovák értesülése szerint a kormány a minisztertanács legutóbbi határozata értelmében felhívta a Szloven- gzkón működő pseh tisztviselőket a szlovák nvelv elsajátítására. A felhívás figyelmezteti az exponált tisztviselőket, hogy Szlovenszkón a hivatalos nvelv a szlovák és éppen ezért a Szlovenszkón működő csehszlovák hivatalnokoknak meg kell tanuiniok a szlovák nyelvet. Szlovák aulonóniista körök a miniszter- tanács állásfoglalásában uj szlovenszkói kurzus megindítását látták. M. U, Dr. Fmar kootvos Praha H., Jungmannová 1 Telefon: 30902. — Rendel d. n. 4— 6-ig. — Tele'on: 30902. Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye 11 — Éljen! — harsogta a tömeg Gábor szavaira. Most már azok is észbe kaptak, akik eddig halottat vártai Tógyinétól. Gábor titokzatosan folytatta: — De mért nem jönnek az ötvöslegények szép Kolozsvár városába s mért szaladtunk mi halott híján is ide egybe, tudjátok-e azt?! Itt megmondom én, hogy hegyezzétek a fületeket, mert nagy dolgot készülök kiszó- lani! Nincs kedvük az ötvöslegényeknek olyan helyre bévetődni, ahol gyalázatot kapnak: a becsületes két kezük munkájáért! Nagy riadalommal zúgott fel a tömeg. Az uccában rekedtek is bezsufolódtak az udvarra, felmásztak a gémeskutra, beülték az ólak tetejét s a palánkokat. Tőgyiné vékony hangja sipogott most aggódva: — Mondja meg lelkem azt is, hogy ha berontják az ól tetejét, hát kinyomom ai ótójukat! Gábor nagy hangon folytatta: — Mindenki jöjjön olyan közel, amennyire csak tud, mert szükségünk lesz a közös erőre. Mindamellett vigyázzatok, hogy be ne rontsátok .az ól tetejét, mert Tógyiné kinyomja az ótótokat! Viharos kurjongatással éljeneztek a íme- rjszfordulatu szónoklatnak. Szinte végszóra nagy recsegéssel szakadt le a rozoga palánk a rá kapaszkodók alatt a a nagy zajba, n evetéibe és kiabálásba bélesivitott a Tógyiné flvitása is: Ugy-e mit mondtam, sijjes-szen el az Isten benneteket! Nagy evickelésse! akart a legények tömegén átjutni, hogy megnézze a kár nagyságát. Az egymás hátán tolongó testek között azonban elveszett az ő összezsugorodott, csepp kis termete s a legények nem is engedték tovább. Kacagva ölelgették s a földről felkapva adták kézről-kézre. — Jajj, hogy tagadjon ki benneteket az Ur az ö végtelen nagy szeret étéből. Jajj! Beste lelke, szemtelenje, orcátlanja, elengedsz-e, ha mondom?! — sipitozta már félig nevetve az öregasszony, mert némelyik ko- miszabb szemtelenje és szégyentelenebb orcátlanja még meg is csiklandozta őkéimét. Kipirulva, szégyenlősen kacagva került visz- sza a tornácra és túlságos szemérmetességgel menekült be a házba az akasztófáravalók elől. Gábor nevető arca hirtelen elkomolyodott Folytatni akarta a beszédet, de a lépcsőn, magasan állt s igy egyszerre megpillantotta az uocán, a tömeg mögött Léta uramat és kíséretét. Köhintett egyet és sietve szólotta ki: — A legények gyűlése ünnepélyesen elhatározza, hogy a sérelmes ügyben egy-aka- rattal fog cselekedni! — Úgy vanl Elhatározzuk! Éljen! — za- jongták újra lelkesen a legények. A beállott nagy csöndben hallani lehe tett: A céhmester! Keskeny utat engedtek az érkezetteknek, akiknek élén kemény arccal lépdelt Léta uram. Megállóit a tornác előtt. Szembefordult Gáborral és messzehalIható, lassú hangon ezt mondotta: —• A csúnya zajból már tiz uccával előbb értesültünk, hogy nem valami szegény elköltözött társatokat siratjátok! Gábor pillanatnyi megrebbenés után bátran felelte: — Gazdáimra, a legények azért jöttek ide egybe, hogy az életbenlévö ötvös!egények sorsa felett szomorkodjanak! A magyar ötvöslegényeket olyan borzasztó hántás érte, hogy már nem tudták türelemmel viselni. A város, sőt az egész ország tárgyalja már ezt a jogtalan sértést, amely bennünket ért. Az emberek nem tudják el sem képzelni, hogy gyávaság-e vagy mi egyéb tartott bennünket eddig csendben! Már a gyerekek csúfolódását is kénytelenek voltunk eltűrni, mert már az uocán kiáltották ránk az emberek, hogy ha szemen köpnek, hát simán letörüljük! — Úgy van! — zúgott fel a tömeg s a céhmester parancsoló tekintete alatt is csak lassan és nehezen csendesedett el. Az együttes érzés és Gábor szavai a céhmester előtt is kiáltozásra gyújtották a legényeket. Valaki közülük hangosan mondta: Ránk kiabálják a gyerekek a legújabb nótát, hogy „Két hétig sovány lepényke, Sipirc tovább legényke!“ Léfea uram magában egy pillanatig igazat adott nekik. Egy tömegben, szép fiatalságuk feszülő erejével küzdve látta maga előtt azokat, akiket egész leikével szeretett, akiknek az élet minden jövendő javát kívánta, akikben a régi magára ismert lépten-nyo- mon. Buzditóan szeretett volna szólni hozzájuk és erős szigorúsággal kellett elbánnia velük. Megremegő, palástolt hangon kiáltotta : — Nem a ti dolgotok ezzel törődni. A ti köteles ségtek a munka, a rend, a tisztesség 1 Egyszer már eltértetek ettől, amikor bánnotok beállított hozzánk és merészen arra vállalkoztak, hogy kötelességeinkre figyelmeztessenek. Akkor elnéztük ezt., mert reméltük, hogy józan szavainkat megfogadjátok és visszatértek a becsület útjára... Most pedig, most... Megakadva kereste, hogy mit mondjon. Istenem, ilyen nehéz már régen volt bölcsnek és szigorúnak lennie! Szeretettel hevített háragvő hangon kiáltotta: — Fiaim, takarodjatok azonnal haza! A céh nemes vezetői megígérik nektek, hogy igazságot keresnek a számotokra! De most már takarodjatok! Iveresztury uram hajolt oda hozzá és súgta a fülébe: — Ne beszélj úgy velük, mintha egyenlő rangú fél volnának velünk! — Takarodjatok hazai — harsogta önmagát kínozva a céhmester. — Nem tűrök lázongást! Aki nem áll azonnal munkába, arra rettentő büntetés várakozik. Egy-kettő, induljatok! A tömeg nem mozdult. Sokukban talán meg is lett volna az akarat, hogy eleget tegyenek a parancsnak, de ehelyett földKjz- szegzett lábakkal állottak és Gáborra tekint- gettek. Gábdr hangosan felelt a céhmesíernek: — Nem hisszük, hogy iziben igazságot nyerünk, ha most szétszéledünk! öt hete várjuk már! Azóta osufol bennünket minden idegen náció, az asszonyok és a gyerekek. Minden koszos ellenségünk felbátorodott Weiszmüller példáján, nem szép-e, hogy eddig tűrtük türelemmel? Egyetlen újunkkal se nyúltunk senkihez, mert úgy határoztuk magunk között s mert vártuk gazdáink segítő cselekedetét! Hiába vártuk és Zakariás uram, akinek volt szeme Léta uramnak azt üzenni, hogy törődjöu a tisztességtelen és rendetlen magyar legényekkel... Disznóság! Szégyent — kiáltották a legények s Gábor szavai elvesztek a zajban. Léta uram teljes hangját kibocsátva toppant a szónokló legény elé: (Folytatjuk.)
