Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-28 / 246. (1284.) szám

Mai számunk 10 oldal ImC Mai számunk 10 oldal V'ÉVf' ^^ Íl284) Slám'<Sat6rtö><"1926 °ktÓber 28 Előfizetési ír, évente no fé.év™. i* A szlovenszkói es ruszinszk ellenzéki pártok ff :,kef^,l9 rlt9n • '^osn nsk Kiadá9 negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .... r 12, H. emelet Telelőn: 30311 •— Kiada­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal:PrágaII.,Panskáull2/III. — Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Kö VZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA tefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A nyolcadik születésnap A csehszlovák köztársaság megszületé­sének nyolcadik évfordulója megváltozott körülmények között köszönt ránk. Ha végig­kísérjük az elmúlt nyolc esztendőnek, csak­nem egy évtizednek belső politikai fejlődé­sét, megállaipitihatjuk, hogy ebben az észtén- döbeai az állam kormányzásában döntő vál­tozás következett be. Európa szivében, rend­kívül hosszúra nyúlt területen alakult ki ez az állam, amely hat szomszédos ország közé került és nemzetiségi tekintetben nem volt homogén összetételű, hanem szláv, germán és magyar népétemből tevődött össze, nem a természetes fejlődés folyamán, nem a né­pek önrendelkezésének sokat hangoztatott elvéből, hanem tisztán a sic volo, sic iubco kérlelhetetlen keresztülhaiszolásával. A nem­zetiségek azonban, annak ellenére, hogy természetes jogaikon szörnyű erőszaktevés történt, beilleszkedtek az uj állam rendjébe, magukra vették a kisebbségi élet keresztjét, az igazságtevést a történelem fejlődésére Ibizták és teljes mértékben megfeleltek az uj állam törvényeinek. Hogy ebben az ország­ban a legválságosabb időkben, amikor Euró­pa testét forradalmak, összeomlások, puos- csok rázták meg, nagyobb kataklizmák neéí következték be, az tisztáiba nédfzetíéé- gek mérsékletének, az igazságba és jogba rátett rendületlen hitének tulajdonítható.- Ezzel a kötelességteljesitéssel szemben azonban az államkormányzat nem tanúsítot­ta azt a méltánylást, megértést, amelyet nemcsak a kisebbségi szerződések, nemcsak I az alkotmánytörvény és egyéb törvények rendelkezései, hanem a józan ész a racione di stato elve előírnak. Olyan légkör alakult itt ki, amely teljesen megfelelt Európa meg- mérgezett szellemének, amely ridegen tett különbséget győztes és legyőzött nemzetek között és hatalmi szóval, a Macht vor Recht legridegebb alkalmazásával akaTta az uj Európát kiépíteni. Az államalkotók itt is azt hitték, hogy az országon belül győztes és le­győzött nemzetek vannak, elsőrendű és má­sodrendű állampolgárok. Az előbbieké min­den jog és előny, az utóbbiaké csak a súlyos kötelesség. Nem mondjuk, frázisok még azokban az időkben is elhangzottak, hiszen most is élénk emlékezetünkben van a köz­társaság második miniszterelnökének, Tu­sainak ideológiai célkitűzése a nemzetek fe­letti államról. Ezek a célkitűzések azonban csak üvegházi elméletek voltak, a valóság­ban a cseh pártok arra rendezkedtek be, hogy erőszakos eszközökkel valósítsák meg a nemzeti állam eszméjét egy olyan állam- területen, amelyen a lakosság többségét a kisebbségek alkotják. Élénken emlékeze­tünkben van még a koalíció egyik vezérlő politikusának, Bechynéuek az a többször hangoztatott elve, hogy nagyon gyorsan kell ezt a munkát elvégezni, mert Németország megerősödése tiz-tizenöt esztendőn belül be­következik és akkor a nemzeti megerősödés munkája már sokkal nehezebb körülmények között valósítható meg. Lázas tempóban folyt tehát a munka, olyan nagy sietséggel, ami- nőt a nemzetiségek története még nem is­mer, amihez a németeknek pózeni politikája valóságos szelíd fuvolázás volt. A nemzetisé­gekhez tartozó tisztviselőket egyszeriben ki­dobálták, az állampolgársági gyakorlattal tö­Ferdinánd román király suiyos beteg Riasztó hírek közeli katasztrófát sejtetnek — A király halála nagy bonyodalmakat okozna az országban Bukarest, október 27. Ferdinánd király egészségügyi állapotáról riasztó hírek ter­jedtek el egész Romániában. Egyes körök katasztrófától is tartanak. A román nemzeti párt lapja, a Románia, ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a híreknek eddig nem adott hitelt, de úgy látszik, hogy a -király egész­ségi állapota tényleg igen komoly aggoda­lomra ad okot és jó volna, ha nagytekintélyű európai orvosok tanácsát is meghallgatnák. | Ezen orvosok megállapítása talán hozzá­járulhatna ahhoz, hogy a riasztó híreket meg lehessen cáfolni. A király esetleges halála beláthatatlan bonyodalmakat idézne elő Romániában, mert a trónutódlás kérdése még egyáltalá- íhan nincsen rendezve és az utóbbi időben Károly extrónörökös hívei rohamosan sza­porodtak. A lap ajánlja, hogy Károly ügyét a legrövidebb időn belül véglegesen ren­dezzék. Briand kitart Thoiry mailéit vezetni, most látva, hogy a német-francia közeledés politikája holtpontra jutott, meg­ragadja a kedvező alkalmat. De ugylátszik, hogy nem hajlandó és nincs is abban a hely­zetben, hogy Franciaországnak bármi komoly dolgot Ígérjen annak ellenében, ha eddigi politikájától csak bajszálnvira is eltér. A Quotidien szerint Franciaországnak Német­országgal nagyon fontos problémákat kell megoldania. Spanyolországgal való ellenté­tei csak másodlagos természetűek és ezeket „fontos tárgyalások14 bevezetése és a Briand és Mussolini személyes találkozása nélkül is el tudja az útból hárítani. Önmagában na­gyon örvendetes, hogy Olaszország, amely röviddel ezelőtt még olyan ellenségesen állott szemben Fran­ciaországgal, most újból barátságát kí­nálja fel. A jobboldali Echo de Paris ezzel szem­ben sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonit az olasz—francia tanácskozásoknak. . Decemberben találkozik Stresemannal — Rvezzana báró iriandnál — Gyarmati és földközitengeri egyezmény Olaszországgal ? — Amerika a tholryl politika ellen Berlin, október 27. Briand francia kül­ügyminiszter, amint a Vorwárts párisi tu­dósítója jelenti, a napokban munkatársainak és több politikusnak szükebb körében a Tlioiry-pröbléiha ügyében a következő nyi­latkozatot tette: — Hihette komolyan bárki is, aki a tény­leges helyzetet ismeri hogy máról-holnapra a kívánt eredményeket elérhetjük? A leg­lényegesebbet azonban elértük. Franciaor­szág és. Németország egyenlő alapon dolgoz­nak együtt a népszövetségben. Mindaketten a legjobb akaratot mutatják, hogy a felme­rült nehézségeket legyőzzék, amelyek a köl­csönös megértés útjába állhatnak. Ha ezen az utón nem menne, akkor más utat keresnének, anélkül, hogy a célt egy pillanatra is szem elöl veszte­nek. Jelenleg, amint azt Thoiryban megálla­pítottuk, a szakértők vannak munkában, akik az egyes kérdéseket átvizsgálják és köztem, meg von Hoesch német követ kö­zött a Thoiryban kötött megegyezések ér­telmében a követ visszatérése után azonnal megindulnak a tárgyalások. Ezután uj meg­beszélések következnek és még újabbak ke­rülnek sorra, ügy hiszem, docember folyamán találkozom Strese- mann külügyminiszterrel Genfben. Ak­kor újból együtt fogjuk áttekinteni a terrénumot. így jutunk majd lépésről- lépésre előre. anélkül, hogy azoknak az embereknek a lármája, akik Isten tudja, milyen okból — biztosan nem a legnemesebb indítékokból — hirtelen igen nagy türelmetlenséget árul­nak el, kihozna bennünket nyugalmunkból. Fáris, október 27. Az Echo de Paris ma washingtoni jelentést közöl, amelyet a leg­nagyobb fentartással adunk közre. Eszerint az amerikai kormány a washingtoni né­met követnél élénken tiltakozott a Thoiry-politika ellen és értésére adta, hogy ez a politika nemcsak Európára nem volna előnyös, hanem Németország­nak egyenesen károkat okozna. Marseilles, október 27. Bergstrasser de­mokrata, német birodalmi képviselő nagy hallgatóság előtt Franciaország és Németor­szág közeledéséről tartott itt előadást, ame­lyet tetszéssel fogadtak. A Camelots du Roi szervezet tagjainak zavaró közbeszólásait hamarosan elnémították. Paris, október 27. Briand tegnap fogadta Avezzala bárót, a párisi olasz követet. Az olasz sajtó az utolsó napokban már többször bejelentette, hogv a követ, akit nemrégen hívtak vissza Rómába, nagyon fontos in­strukciókkal tér vissza Párisba. A párisi baloldali sajtó ma is többé-kevésbé éles til­takozó hangon ir amiatt, hogy Olaszország csak azért bocsátkozik tár­gyalásokba Franciaországgal, hogy a Thoiry-politikát megnehezítse. Mussolini, aki számit azzal, hogy Cham- berlainnal folytatott tárgyalásai mégsem fognak nagyobb gyakorlati eredményekre Olaszország kész arra — Írja —, hogy Franciaországgal egységes Földközi-ten- tengeri szerződést Írjon alá, amely sza­bad terjeszkedést biztosit neki Észak- afrikában. A lap azonban hozzáfűzi* hogy a francia kormány csak adott idő­ben nyitja meg a tárgyalásokat, inért azon a nézeten van, hegy Franciaország diplomáciai tevékenysége csak a pénz­ügyi politika likvidálása után indulhat meg teljes erővel és teljes eredménnyel. London, október 27. A Daily Telegraph jelentése szerint a francia kormány arra gondol, hogy a jelentékeny pénzügyi áldoza­tokkal egybekötött sziriai mandátumról le­mond. Franciaország bele fog egyezni abba, hogy ezt a mandátumot Olaszország ve­gye át, ezzel szemben azonban követelni fogja, hogy Itália a Marokkóra és Tan­gerre vonatkozó igényeiről véglegesen mondjon le és mondjon le arról a követe­lésről is, hogy az északafrikai olasz köz­ségek különös kedvezményeket kapja­nak. Páris, október 27. A Petit Journal jelen­tése szerint Briand külügyminiszter hossza­sabban tárgyalt Berenger washingtoni fran­cia követtel, aki tudvalevőleg junius óta sza­badságon tartózkodik Parisban. A lap szerint Berenger valószínűleg a választások után, november folyamán tér vissza állomáshelyé­re. Megvárják azokat a direktívákat amelye­ket a szabadságáról most visszaérkező ame­rikai követ hoz magával Párisba. ■BÖZBCKCSE mérdek embert fosztottak meg polgári jogai­tól és exisztenciális alapjától, a nemzetiségi iskoláikat fokozatosan leépítették, a föld­reform végrehajtásával pedig arra töreked­tek, hogy a kisebbségi vidékeket széles sá vokban nemzetietlenitsék el. Az európai közszellem azonban az utol­só években lényeges változásokon ment ke­resztül. Ma már Németország gazdaságilag megerősödött, visszanyerte régi súlyát és Európa eddigi urai belátják, hogy a néme­tek nétkül nem lehet európai politikát csi­nálni. Az át orientálódás itt is bekövetkezett, nem azért, mintha a régi mentalitásban megtörtént volna a kívánatos változás, ha­nem mert az élet rideg törvényszerűsége kényszeritette jobb belátásra a cseh párto­kat. A nyolcadik születésnap úgy köszönt ránk, hogy a csehszlovák köztársaság kor­mányában ma két német miniszter ül, ami eszmeileg nem jelent egyebet, mint nyílt be­ismerését annak, hogy ez az állam nem nemzeti, hanem nemzetiségi ország, mely­ben tehát a kisebbségeket teljes joggal illeti meg az államkormányzatban való részvétel. Ezt a nyílt beismerést természetesen a cseh vezető politikusok, még azok is, akik a dol­gok fejlődését irányították, gondosan kerü­lik, de lapides clamant, a tények beszélnek Tisztában vágjunk azzal, hogy a nemze­tiségi jogok érvényesülésének korszakát még nem üdvözölhetjük a mai állami ünnep­napon, tudjuk, hogy a hajnalhasadás még igen messze van. Hűvös logikával, józanul figyeljük az eseményeket. Tudjuk, hogy ezt a szövetkezést a szükségszerűség hozta léire, a lelkek leszerelése még nagyon távoli idők zenéje. De tudjuk azt is, hogy amit most az ad hoc szükségesség diktált, azt a történelem fejlődése később kötelezőleg fogja előírni, tudjuk, hogy el fog következni a restituciő ideje is és ezzel a reménységgel szivünkben fogadjuk a mai ünnepnapot, amely csak ak­kor lesz a mindenki ünnepe, ha a mindenki joga diadalt arat. Minden újság- 1 In & m sr■ I Bi JL ^ S JL JS. Nagyszerű dk- I •ssa.’sr Újságírók Újságját..s-ssrs regények, versek tárháza! — hz utódállamok magyar Irodalmának kincsesbányája! |

Next

/
Thumbnails
Contents