Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-28 / 246. (1284.) szám
2 ^•OXGM-MaCíVaR-HTRTiAT> Magyarország kereskedelmi tárgyalásai Egyidejűleg Franciaországgal, Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Törökországgal folynak tárgyalások — A csehszlovák-magyar tárgya.ások még huzamosabb ideig elhúzódhatnak Mayer német agrárius képviselő lemond a mandátumáréi Eger, október 27. Mayer József német agrárius képviselő bejelentette választókerületének, hogy mandátumáról lemond. Lemondási szándékát azzal indokolja, hogy választókerületének nagy része nem osztja felfogását. Ezért választóival szemben fölveti a bizalom kérdését s mandátumát a párt rendelkezésére bocsátja. Elvben semmi kifogása nincsen, hogy a németek a kormányba lépjenek, de a módot, ahogy ez a belépés megtörtént, nem helyesli. Elsősorban kifogásolja azt, hogy a kormányba való belépés részleteiről nem informálták kellőképpen az összes törvényhozókat Azon az állásponton van, hogy nem szabad bujőcskát játszani, hanem nyíltan meg kell mondani, milyen megállapodást létesítettek a német kormánypártok a csehekkel. Az utolsó időben kötött megállapodások megerősítették azt a meggyőződését, hogy a csehek ígéretében nem lehet bízni. A pénzügyminisztérium közteherviselési bizottsága megkezdte működését Prága, október 27. A pénzügyminiszté-; riumnak a közterhek megállapítására hivatott állandó bizottsága tegnap Englis pénzügyminiszter és Pospisil dr.-nak. a Nemzeti Bank kormányzójának részvételével megkezdte működését. A bizottság tagjai, akiket a pénzügyminiszter nevezett ki, a következők: Basch magántanár, Brdlik volt miniszter, Dvo- raesek volt miniszter, Englánder egyetemi tanár. Fort volt miniszter, Hotovec volt miniszter, Hodács tanár. Jirásek volt szenátor, Kollár osztályfőnök, Schön- baum egyetemi tanár, Pospisil kormányzó, Síodola Kornél szenátor, Teyerle képviselő, Teltscher mérnök és Zsivanszkv főtitkár. A bizottság elnöke a pénzügyminiszter, helyettese Pospisil kormányzó, másodelnöke Hotovec volt miniszter és titkára Basch dr. Az ülésekre meghívják a pénzügyminisztérium és kereskedelemügyi minisztérium képviselőit is. A tegnapi ülésen elfogadták az ügyviteli szabályrendeletet. A legsürgősebb feladatnak tekinti a bizottság annak megvizsgálását, hogy a közadók minden neme mily aránvban terheli meg a termelést és a kereskedelmet. Megbeszélés tárgyát képezte továbbá, hogy miképpen lehet a szén- és vastermelés súlyos közterheit csökkentem. A speciális krdések elintézésére szükebbkörü bizottságot alakítottak, amelynek tagjai Basch, Brdlik. Dvoracsek, Fort, Hodács, Hotovec é3 Kollár dr. Budapest, október 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Magyarországinak az egyes államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásai jelenlegi állásáról beavatott helyen a következő tájékoztatást adták: November 1-én kezdődnek meg Párisban a magyar—francia kereskedelmi szerződés revíziójára vonatkozó tárgyalások. Ezzel egyidejűleg még három állammal folytat Magyarország kereskedelmi tárgyalásokat: Törökországgal, Csehszlovákiával és Jugoszláviával A párisi revíziós tárgyalások befejezése után intenzivebben fognak hozzá a magyar—török kereskedelmi szerződés létrehozásához, hogy ezzel a fokozott tempóval célhoz vezethessék a már egy év óta húzódó tárgyalásokat. A két állam kormánya kölcsönös jeevzékváltással már eddig is bizGrossohmid Géza dr., Franciscy Lajos dr. és szenátor társaik az igazságügyminiszterhez az 1926. évi április hó 23-án kelt és 1926 április 29-én kihirdetett 55/1926. számú rendelet hatályon kivül helyezése és a sziovenszkői bírósági és ügyészségi szerveze- í tekre vonatkozó, a saint-germaini békeszerződésben vállalt ez irányú kötelezettségekkel | egybehangzó törvény megalkotása tárgyában i az alábbi sürgős interpellációt intézték: Az 1919. évi 188. számú törvény azt mondja ki, hogy mindaddig, amig az 1890. évi XXV. számú magyar, a bírói szervezetekről szóló törvény uj törvénnyel pótolva lesz, a bírósági szervezet kérdésében az igazságügyminiszter intézkedhetik. Ezen törvény hatálya ismételten, legutóbb a 295/1924. számú törvénnyel, 1926. évi április hó végéig, meghosszabbittatott Ez alapon; a felhatalmazás utolsó napján, kiadta a hivatalnokkormány az 55/1926- számú rendeletet. Éppen abból folyólag is, hogy a 188/1919. tositotta egymás számára az áruk elszámolását a legnagyobb kedvezmény alapján. — A magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások a napokban ismét megindultak, amennyiben a magyar delegáció tagjai már napokkal ezelőtt visszatértek Prágába. Hogy ez a munka mikor jut dűlőre, nem lehet még tudni, mert a feldolgozandó anyag még tekintélyes, ösz- szesen 1300 vámtételt vettek fel s ebből 430 tétel még megtárgyalásra vár. Ez tehát az egész anyagnak kereken egy- harmad része. A magyar delegáció már régebben átnyújtotta a magyar kívánságokra vonatkozó jegyzéket s most várják a csehszlovák észrevételeket tartalmazó jegyzéket, — Jugoszláviával is folynak megbeszélések. amelyek nagyobbára pénzügyi természetűek. számú törvény ismételten meghosszabbittatott, nyilvánvaló, hogy az ezen törvénnyel adott felhatalmazás nem vonatkozott végleges állapotok teremtésére, hanem csak arra , szolgált, hogy az esetről, esetre felmerül kérdéseket átmenetileg rendezze, de semmi esetre sem vonatkozhatott és vonatkozott arra, hogy adminisztratív intézkedéssel a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati joga a legsúlyosabb sérelmet szenvedje. Ámde az ezen rendelettel létesített uj járási beosztással a kassai, rimaszombati, nyitrai, gálszécsi, stubnyai, ólublói járásokban a nemzeti kisebbségek számaránya az eddig meg volt 20%-os számarány alá lesz sülyesztve és ezzel e bíróságok előtt az anyanyelv használatának joga megszűnt Ez a rendelet azonban beleütközik úgy az alkotmánytörvény 94. §-ba, — mely szerint az állami bíróságok szervezetét csak törvény — és nem rendelet — határozhatja meg, de beleütközik a saint-germaini békeszerződésbe is, melyben a csehszlovák állam arKeresztényszoclallsta szenátorok a magyarság igazságügyi sérelmeinek orvosfásáért Grosschmid Géza dr. és Franciscy Lajos dr. sürgős Interpellációja az Igazságűgymlniszterhez Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye (10) Újabb céligyülésen szenvedélyes vitái eredményezett a legények küldöttsége. Egyes mesterek a legszigorúbb büntetést követelték a saját legényeik fejére, akik ilyen szabályokat sértő módon mertek megnyilatkozni a céh tekintélye ellen. A többség azonban felfogta a szász ügy egész nagyságát « azt alkalmasnak találta arra, hogy a legények nyugalmát megzavarja, munkakedvüket károsan befolyásolja, miért is nem ajánlották, hogy a küldöttségmenesztés által elkövetett fegyelemsértést olymódon torolják meg, mintha az rendes viszonyok között kicsinyes ok alapján történt volna. A mesterek gyüléseztek, a legények forrongtak. A merészebbek nyíltan hangoztatták, hogy nem'szabad várniok a mesterek közbenjárására, mert azok félénken és huz- va-halajsztva kezelik ezt a dolgot. Téglás Gábort már napok óta unszolták egy gyűlés gondolatával, amelyre váratlanul és világos nappal kívánták összehívni a legényeket Remélték, hogy a lakosság és a felsőhbség támogatása sem marad el, ha ügyük igazságos voltát bizonyítani tudják. Már pedig itt volt élő tanúnak az eperjesi legény és erős bizonyíték volt a szász céhmester bizonytalan és kitérő válasza is, amelyet a magyar céh kiküldöttjeinek adott. Hiába volt Léta Pál szorgos fáradozása, amellyel a botrány kirobbanását megakadályozni akarta, hiába kért, fenyegetőzött, hiába öltötte magára egyszer a tisztes barát, máskor a tekintélytarló vezér arcát, a szász mesterek nem voltak hajlandók érdemes cselekedetre és azt hangoztatták, hogy a magyar legények féktelenkedésének nincs határa. Tényleg, az eredménytelenség ezeket ekkor már végképpen felháborította. Sugdolózva, figyelmetlenül dolgoztak, szabad idejükben egymáshoz szaladgáltak és nyíltan elégedetlenkedtek. Magára rángatva ruhadarabjait, Léta Pál szemrehányást tett magának s a másik két mesternek: — Nem nyúltunk elég erős kézzel a dologhoz! Most indulhatunk, mintha háborúba mennénk! Az uocáról lárma és futó lábak zaja hallatszott be hozzájuk. Mintha tényleg háborús lárma remegtette volna meg a várost. — De hiszen még azt sem tudjuk, hogy tényleg nem halott van-e Tógyinénál?! Ki- gyelmed már biztosra beszéli — vetette ellen Keresztury uram. — Ejj, csak a vak nem látja! Én már napok óta tudom, hogy ez lesz a vége! — morogta a oéhmester, miközben a kisöcskös segítségével a csizmáját erőszakolta fölfelé. A reggeli jelenetre gondolt, a Barabás izgatott kérdezősködésére Weiszmüllerröl és Wohlgemuithról. Téglás Gábor eltűnése s a legények sunyi válaszai jutottak eszébe, mikor a mühelyszobában. faggatni próbálta őket — Csak a vak nem látja! — mondotta ismételten és ezüstvégü botot vett a kezébe. Rendes gúnyájában délcegebben járt, mint a munkáhozvaiéban. Hosszú, szép szakálla a mellét verdeste, rendbeszedett fürtjei fiatalos tömöttséggel fedték hatalmas koponyáját. — Gyerünk! — mondotta mély hangján s a másik kettő biztonsággal indult utána. A kapu előtt mások is csatlakoztak hozzájuk és kiváncsi gyerekek csapata kisérte őket. A oéhmester tiszteletet és bölcsességet sugárzott. A bölcsességre pedig ugyancsak szüksége volt A Tógyiné udvarán s háza előtt akkor már ott zajongott, tolongott mind a százhatvan magyar ötvöslegény. Tűzhöz se futottak volna gyorsabban, mint ahogy idejöttek. 6. Az alacsony házikó lépcsőin Tógyiné lelkendezett Téglás Gábor elé: — Elment-e az eszük lelkem? Jajj mit csel eked ének, hová tevék a gondolatukat? Ilyen csődületet csapni itt, mikor nemhogy halott, de egy fia göthös sem fekszik nálam! — Ne mondjon annyit Tógyiné lelkem, mert menten megbetegszünk tőle s miod- járt lesz nem egy, de százhatvan fekvője! Hová tesz aztán bennünket?! — neveteti Téglás Gábor s az udvaron tolongó legények nagy riadalommal helyeseltek neki. 1926 október 28, csütörtök. ra kötelezte magát, hogy a nem cseh nyel.; csehszlovák állampolgárokat, nyelvüknek a bíróságok előtt szóban és Írásban való használata tekintetében, megfelelő könnyítésekben fogja részesíteni. Nyilvánvaló tehát egyrészt az is, hogy a szervezés csakis törvény utján eszközölhető, — másrészt az, hogy a hozandó törvény is, a békeszerződéskori állapotokon, csak in me- lius eszközölhet változásokat Nem szorul bővebb bizonyításra tehát hogy a hivatalnokkormány e téren birt felhatalmazást az utolsó percben arra hasznába fel, hogy hatalmi szóval a fennálló helyzetet in peius módosítsa, ami az alaptörvénynyel egyenlő hatályú békeszerződéssel merev ellentétben a nemzeti kisebbségeket nyelvhasználati joguktól az élet legfontosabb viszonylataiban fosztja meg. Fel kell tételeznünk, hogy a nemzeti kisebbségek törvényes jogai respektálásának hirdetésével beköszöntött felelős parlamenti kormány és a német nemzetiségénél fogva a nemzeti kisebbségek védelmére kilönösebben is hivatott uj igazságügyminiszter, a volt bi- vaíalnokkormány ezen jogfosztó rendeletével magát azonosítani nem fogja. Erre, valamint arra való tekintettel, hogy a sziovenszkői életviszonyokba e sérelmes rendelkezés a legzavaróbban nyúl bele, a következő kérdésekre kérjük az igazságügyminiszter ur sürgős válaszát: 1. naj!andó-e a kormány az 55/1926. számú rendeletet azonnal hatályon kivül helyezni éa ezzel egyelőre a status quo ante helyreállításával, Szlovcnszkó magyarok. németek és ruszinok lakta területein az igazságszolgáltatás zavartalan folytatását biztosítani? 2. Hajlandó-c a sziovenszkői bírósági és ügyészségi szervezetről szóló, a sainír gerniaini békeszerződésben vállalt kötelezettségeknek megfjleJö könnyítéseket tartalmazó törvényt haladéktalanul a nemzetgyűlés elé terjesztem, vagy a netán előterjesztendő ily törvényt haladéktalanul tárgyalás alá vétetni. — Az iskolai oktatás uj rendje. Az iskolöügyi 'minisztérium több oldalról beérkezett óhajtásnak eleget téve, elrendelte, hogy kísér létképpen ez év november 1-tól 1927 január 31-ig valamennyi nép- ée középiskolában, úgyszintén a tanítóképző- intézetekben a dél előtti taní tás' íélikilenc órai kezdettel történjék és 12.5 perckor nyerjen befejezést, ötórai tanrend mellett pedig déli egy órakor fejeződjék be. Az első két óra ötven perc, a többi óra 45 perc időtartamú. Ez a szabályozás a délutáni tanítást nem érinti. A távolabb állók, akik nem hallották a Tógyiné szavait s a kevésbé beníentesek odakiáltottak Gábornak: —• Mi lesz az Gábor? Kezdjétek már! Itt van mindenki s gyerünk az énekkel! — Ma még eleget énekelhettek! — kiáltotta vissza Gábor és felállott a tornácra. Melléje kis csoport verődött, Barabás, Sora- fay Dénes, Répa Mózes és néhány jótermetü, gyorstekintetü legény. — Csend! — bömbölte Barabás. — Vegyétek számon, hogy ki nincs itt! — Mindenki itt van, mondottuk mán! — felelték neki. — Akkor csend! — bömbölte megint Barabás és nagyon nevettek utána. Gábor kemény, barna arca előrehajolt a tornácon. Erős, szilaj szeme végigfutott a sokaságon. Egyenes vonalú, széles szája elégült mosolyra húzódott és gyönyörűen kiformált, hosszú arcizmai gőgösen merevedtek meg egy pillanatra. A legények figyelemmel várták a szavát, ami meg is jött bőségesen, nyersen és ígéretesen, nyomban: — Aki nem tudná, hogy Tógyiné lel kémnél senki, egy fia lélek sem fekszik, az hallgasson mégjobban ide! Azt mondom hát, hogy Tógyiné lelkemnél egy fia beteg sem fekszik, mert az utóbbi napokban sem egészségesen, sem betegen, se szuszogva, se dalolva, se élve, se holtan egyetlen ötvöslegény sem érkezett Kolozsvárra. Mi pedig mind igen jő egészségnek örvendünk, hála Istennek s a szászok szomorúságára! Érelmeszesedés Neurasihénla Golyva-« csont-, Izületi-, mirigy baj ok, köszvény, büdöseknél stb., a Csízi Jód-Brómos Gyógyvíz kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősito, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Filrdősó, Gyógyszappan, kapható az összes gyógytárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. —* Használati utasítást küld a Gyermekek görvéíyes, Izületi, csonfbajalnál, angolkórnál alánunk! Fürdsígazgatóság Csízfurdő-Cízkupele, % X HL y-, —"Tv--’th .ummiii'. -rru^n! asgy-a.:;.</.. a'V-31
