Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-22 / 241. (1279.) szám
Mai ssámühh 10 V. évf. 241. (1279) szám ■ Pétitek • 1926 október 22 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, A SzlovetlSzkÖi CS rUSzinSzkŐi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II.. Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: l‘i'b ’ *7 * eme^®^ Telefon. 3Cbli Kia^o évente 400, félévre 200, negyedévre 100, r Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta34Ke. Egyesszámára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim:Hírlap, Praha A második Seipel-kormány Ausztria úgy jöiit vissza Seipelhez, mint ahogy a megtért tékozló fiú érkezik vissza az erős apához. Amikor az önzetlen és okos monisignore megcsinálta a szanálást, a leszorított osztrák kedélyek is föfohepciáskodtak s a keresztényszocialista párt vezéreinek második garnitúrája úgy gondolta, hogy a döntő jelentőségű vezér hatalmát végre megtörheti s a fölvirradt szép napok dicsőségét a saját hasznára kamatoztathatja. A nép Seipel mögött áillt, de a vidéki vezérek okve tétlenkedtek — s Seipel készséggel ment, mert tudta, a második garnitúra uralma csak zsákutcába vezethet s a Ramek-kormány viselt dolgai elsősorban ő, fogják igazolni e az ő megerősített visszatérését készítik elő. Középeurópa legelőrelátóbb és kétségtelenül legügyesebb politikusa ismét helyesen ítélte meg ez eseményeket. Ramek maga tiszfakezü volt, de gyenge s az osztrák keresztényszo etatista pártnak azok áz elemei, amelyek minden politikai pártban fellelhetők « amelyek az államügyek vezetését üzletnek tekintik, kormányzási ideje alatt felszabadultak a eeipeli elnyomatásból. Kitört a Stájer Bank nagy botránya, amelyet Rannek leplezni akart, de amelyről a kierőszakolt parlamenti vizsgálóbizottság mégis kérlelhetetlenül lerántotta a leplet. Rinte- len Stájerország tartományíőhöke volt s egyúttal a Stájer Bank életfogytiglan megválasztott elnöke. A két állás egyesítése már magában véve is inkompatibilis, Ausztriában azonban senki sem ütközött meg rajta. Amiig az infláció tartott, a bank is virult, amint azonban bekövetkezett a dekonjunktúra, napról-napra nagyobbak lettek a veszedelmek. Riinteten volt az, aki Seipelt annakidején kiszorította s egyúttal ő volt a keresztényszocialisták vidéki szervezetedből alakult uj kormánynak, a „fartományfönckx'k kormányának" legnagyobb hatalmassága is. A Stájer Bank alelnökiéből, Alirer- ből pénzügyminisztert csinált s amikor a bank ügye kezdett katasztrofálissá válni, a hatalmon lévők az „Osztrák takarékpénztárak központi bankja" révén 60 millió sohSlliing meg nem engedett segéllyel segitették talpra a családi intézetet. A szociáldemokraták rohamot fújtak, az ártatlan Ramek védte embereit, a parlamenti bizottság mindent megállapított s a kompromittált kormányfőnek le kellett mondania. Seipel a háttérből figyelt. Még uralma alatt tapasztalta, hogy a pénzéhség nagy s ha az elégedetleneket vtasfcézael le nem szorítják, szétszedik az államot. Nyugodtan várt tehát s a körülmények bebizonyították, hogy Ausztria Seipel nélkül élet- képtelen, beteg ée züllött. Soha államférfiu ennél nagyobb igazolást nem topott s azok, akik hajdan elküldték, most bűnbánóan hívják vissza, 'míg a nép, aíki mindig szerette őt, ujjong, Európa pedig, aki mindig becsülte, helyesel. A legjellemzőbb Seipel kiválóságára nézve a szociáldemokrata ellenzék szerepe. A szociáldemokraták vaökezü ellenfelet tapasztaltak Seipel- ben. Veszedelmes ellenfelet, akinek csak pártállása volt más, de alti szociális, gazdasági és demokrata szempontból ugyanazt tette, mint ők, sőt jobban tette, tisztábban tette, következetesebben tette. Valóságos follóleg- zés volt számukra, amikor Seipel megbukott s a gyemg^Jezü Ramek korrupt kormánya alatt ügye6 propagandával készülhettek a közelgő választásokra. Paradox helyzet, hogy propagandájuk, íhely elsősorban a Ramek kormány bűneinek bemutatására szorítkozott, előkészítette a régi nagy ellenség visszatérésének útját! A szociáldemokraták tudták, ha Rameket megbuktatjóik, csak Seipel jöhet s mégis kénytelenek voltak a buktatásra dolgozni. És Seipel nyugodtan jött vissza, oly nyugodtan, biztosan és okosan, mint ahogy távozott — mintha tudta volna, hogy nólleüle Ausztria semmi. Az uj kormány sok nehézséggel fog küzdeni. De mellette van a nép és Európa szeretete. Sei Szlovenszkó problémája a szenátusi Heves szociáldemokrata támadások és vádak Gaida ellesi — A repSiösserencsétTenségek okai a rossz francia gépek! — Slodola föltárja a sziovenszkéi gazdasági sérelmek©! A szenátus tegnap este kezdte meg a kormánynyilatkozat feletti vitát, amelyhez 22 szónok jelentkezett, úgy hogy a vitát a pénteki vagy legkésőbb a keddi ülésen be is fejezhetik s szavazásra kerül a sor. A tegnapi esti ülésen Englis pénzügyminiszter előterjesztette pénzügyi expozéját, amely csaknem teljes egészében olyan volt. mint amit a nemzetgyűlésen előadott. Englis itt különösen kiemelte a gazdasági krízis okait. Az expozé után még három szenátor szólott a kormánynyilatkozathoz s ezzel a vitát tegnap félbeszakították s annak folytatását a mai ülésre halasziották. A mai ülés A mai ülést Donáth elnök kevéssel egy óra előtt nyitotta meg. Jesser német nemzeti szocialista volt a vita első szónoka. A régi koalíciós rezsim nyolcéves bűneit ostorozza. Csehszlovákia mindig Franciaország vazallusa volt s most, amikor a franciák gazdasági válságuk felse- gitése érdekében kartellt kötöttek a német és belga vasnagyiparosokkal, ezekbe a tárgyalásokba egyáltalában nem vonták be hü szövetségesüket, a csehszlovákokat. Az elmúlt nvolc esztendő alatt a hibák és tévedések egész légióját követték el az úgynevezett győztes államok s most, hogy rájöttek arra, hogy az eddigi irány továbbfolytatásával saját maguk alatt vágják a fát, megkötötték hamarosan a külföldi Locarnót. Ennek természetes következménye volt azután a belföldi Locarno utáni vágy. Csak egy politikát lehet ebben az államban folytatni: le kell mondani a hatalmi politikáról, a gazdasági autokráciáról s csak az egyenlő jogok politikáját, a békét kell hirdetni az egész vonalon. A gazdasági politikát eddig mindig a külpolitikai befolyások jellemezték. Nem kötöttek eddig sem Magyarországgal, sem Németországgal, sem Svájccal s a többi közeli szomszédos államokkal kereskedelmi szerződéseket, mert a külpolitikusok félnek attól, hogy ezek a szerződések újból összehozzák a régi államokat s ettől féltették az uj állam fenmaradását. — Mi szudétanémetek, — mondta tovább Jesser szenátor, — együtt akart?rfto’uolgozní a gazdasági élet felépítésén, de ennek feltétele, hogy likvidálják azt az eddigi elvet, hogy ez az ország a cseh nemzet állama és a németek csak bevándorlónak. A köztársaságnak minden nemzete ál- lamíentartó nemzetnek tekintendő, de barátságos viszonyt kell létesíteni a szomszédos államokkal is. — Az eddigi kormányok olyan gazdasági rendszert honosítottak meg, amely nem elégíthet ki bennünket. Reméljük azonban, hogy a jelenlegi kormány, amelynek sorában német miniszterek is helyet foglalnak, becsülettel akarja a németekkel való együttműködést megvalósítani. A német kormánypártok szénoka a belföldi Lecarnérél Hilgenreiner (német keresztényszocialista) pártja, valamint a német agráriusok és német iparospártiak nevében beszól. Az uj kormány együttműködést hirdet az állam lakosai között nemzetiségre és felekezotre való különbség nélkül. Nyolc évig kellett a németeknek várniok. hogy ilyen szavakat hallhassanak a kormányelnök szájából. — Amikor nyolc évvel ezelőtt először beléptünk ebbe a parlamentbe — folytatta Hilgenreiner, — tiltakoztunk az állam alkotmánya ellen, amelyet a mi tudtunk és akaratunk nélkül hoztak. Ismételten hangsúlyoztuk azóta is sokszor itt a plénum előtt, hogy megsérették az egyenjogúság elvét, holott azt bizonyítja a saint-germaini békeszerződés 7. szakasza is, amely szerint ebben az államban minden polgár minden téren egyenlő jogokkal bir. Ezzel pedig kardinálisán ellentétben áll a nemzeti állam elve, amely a hárommillió németet csak megtűrtnek tekintette. — Ez ellen mindig vállvetve küzdöttünk a többi német pártokkal együtt s a jövőben is küzdeni fogunk. Ma, ugyíátszik, a külföldi Locarno után belföldi • Locarno van útban. Mi örömmel üdvözöljük ezt a fejlődést, ameny- nyiben ennek alapja az lesz, hogy teljes egyenjogúságot biztosit minden állampolgár számára. Reméljük, hogy a német miniszterek a német nép javára fognak dolgozni a kormányban s mi ígérjük, hogy ebben a munkájukban őket támogatni fogjuk. — A kormánynyilatkozatot elfogadjuk. A szociáldemokraták álláspontja Soukup (csehszlovák szociáldemokrata): Történelmi esemény a csehszlovák-német kormány kinevezése, de nem azért, amint ezt a kormányelnök mondotta, hogy uj célokat tűzött maga elé, hanem azért, mert ezt a kormányt a burzsoázia alakitolta meg. A csehszlovák közvéleményben nagy meglepetést keltett ez, mert hiszen a nemzeti demokraták már fascizmussal ijesztgették a közvéleményt s ma mégis csak elfogadták a németeket a kormányban. Látnivaló tehát, hogy a szocializmus elleni érzelmeik sokkal erősebbek minden nacionalizmusuknál. Mi várakozó álláspontra helyezkedünk, de harcolni fogunk a munkásság érdekeiért. Bejelentjük, hogy ha a munkásság érdekei ellen dolgozna az uj kormányrezsim, ugy a munkásság minden megengedett eszközzel harcolni fog ez ellen. Nem szavazhattuk meg a magas gabonavámokat. Nem szavazhattuk meg a kon- gruát sem, amely ellentéte az állam és egyház elválasztásának, ezért nem szavazhatunk bizalmat ennek a kormánynak sem és nyilatkozatát nem vesszük tudomásul. Gaida bűnei Jockl (német szociáldemokrata) több mint másfólórás bezédében a kormánynyilatkozatról egy szót sem mondott, hanem a gyakori repülő és katonai gránát robbanási szerencsétlenségekről beszélt. Kijelentette, hogy a katonai kincstár által a francia repülőtársaságtól vett 35 ropülőgép teljesen hasznavehetetlen. Ez az oka a legtöbb rcpülőszerencsétlenségnek. A gránát robbanások is a katonai igazgatás hibáira vezethetők vissza. Ezután részletesen foglalkozik Gajda ügyével. Számszerűen felsorolja, hány halálos ítéletet hajtatott végre Gajda Szibériában. Kiemeli, hogy amikor a légionráiusok- visszajöttek Oroszországból, Budweissban azzal kellett fogadni őket, hogy a szibériai^ vérengzésről szóló híreket ne továbbítsák. Foglalkozik ezután Gajda párisi és kassai működésével. Rámutat arra, hogy Micsura miniszter Gajda közbenjárására elbocsátott állásából egy végrehajtót, mert az Gajda ellen végrehajtást mert foganatosítani. A kassai Slavia-kávéház főpincérét is Gajda közbelépésére menesztették, mert az résztvett egy kommunista népgyülésen. Szedlacsek fináncnak a határon történt megöletése alkalmával Gajda be asart hatolni abba a magyar határközségbe,' ahol a gyilkosokat sejtette s ott ki akarta irtani a község valamennyi katonaköteles fiatalemberét. Ezt a tervét azonban egy magasrangu hivatalnok leleplezte s annakidején a sajtó nagy szenzációként közölte. Gajda akkor magához hivatta a sajtó képviselőit és durva hangon követelte tőlük, hogy informátoruk pel, amíg távol volt a kancellárságtód, világkörü'M Utat tett, amelyen agitált, propagált, szervezett hazája nevében. A csikágói eubarisztikuig kongrasz- sziuson ő állt az ünneplések középpontjában, mórt a katolikus világ valahogy érezte, hogy Seipel a legtisztább nemzetközi katolicizmus nagy valóra- válitója, ő az, aki az egyház eszméit makulátlanul a gyakorlatba viszi át, a nagy katolikus államférfin, a második Richelieu, de aki tisztább és önzetlenebb, mint a francia bibornok volt. Mert Seipelt soha nem vakította el a sovén nacionalizmus, a legtisztább egyházi internacionalizmusra törekedett s igy valóban nem véletlen, hogy ő a Fun- európa-szövetség elnöke s a vámuniók gondolatának kipróbált előharcosa. __ ^ B* b* m *m ra Mindem magyar ember olvas- A Mi Újságírók Ujsagja bS*s 1 üowntber folyamán
