Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-22 / 241. (1279.) szám

Mai ssámühh 10 V. évf. 241. (1279) szám ■ Pétitek • 1926 október 22 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, A SzlovetlSzkÖi CS rUSzinSzkŐi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II.. Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: l‘i'b ’ *7 * eme^®^ Telefon. 3Cbli Kia^o évente 400, félévre 200, negyedévre 100, r Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­havonta34Ke. Egyesszámára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim:Hírlap, Praha A második Seipel-kormány Ausztria úgy jöiit vissza Seipelhez, mint ahogy a megtért tékozló fiú érkezik vissza az erős apá­hoz. Amikor az önzetlen és okos monisignore meg­csinálta a szanálást, a leszorított osztrák kedélyek is föfohepciáskodtak s a keresztényszocialista párt vezéreinek második garnitúrája úgy gondolta, hogy a döntő jelentőségű vezér hatalmát végre megtörheti s a fölvirradt szép napok dicsőségét a saját hasznára kamatoztathatja. A nép Seipel mö­gött áillt, de a vidéki vezérek okve tétlenkedtek — s Seipel készséggel ment, mert tudta, a második garnitúra uralma csak zsákutcába vezethet s a Ramek-kormány viselt dolgai elsősorban ő, fogják igazolni e az ő megerősített visszatérését készítik elő. Középeurópa legelőrelátóbb és kétségtelenül legügyesebb politikusa ismét helyesen ítélte meg ez eseményeket. Ramek maga tiszfakezü volt, de gyenge s az osztrák keresztényszo etatista pártnak azok áz ele­mei, amelyek minden politikai pártban fellelhe­tők « amelyek az államügyek vezetését üzletnek tekintik, kormányzási ideje alatt felszabadultak a eeipeli elnyomatásból. Kitört a Stájer Bank nagy botránya, amelyet Rannek leplezni akart, de amely­ről a kierőszakolt parlamenti vizsgálóbizottság mégis kérlelhetetlenül lerántotta a leplet. Rinte- len Stájerország tartományíőhöke volt s egyúttal a Stájer Bank életfogytiglan megválasztott elnöke. A két állás egyesítése már magában véve is in­kompatibilis, Ausztriában azonban senki sem üt­között meg rajta. Amiig az infláció tartott, a bank is virult, amint azonban bekövetkezett a dekon­junktúra, napról-napra nagyobbak lettek a vesze­delmek. Riinteten volt az, aki Seipelt annakidején kiszorította s egyúttal ő volt a keresztényszocialis­ták vidéki szervezetedből alakult uj kormánynak, a „fartományfönckx'k kormányának" legnagyobb hatalmassága is. A Stájer Bank alelnökiéből, Alirer- ből pénzügyminisztert csinált s amikor a bank ügye kezdett katasztrofálissá válni, a hatalmon lévők az „Osztrák takarékpénztárak központi bank­ja" révén 60 millió sohSlliing meg nem engedett segéllyel segitették talpra a családi intézetet. A szociáldemokraták rohamot fújtak, az ártatlan Ra­mek védte embereit, a parlamenti bizottság min­dent megállapított s a kompromittált kormányfő­nek le kellett mondania. Seipel a háttérből figyelt. Még uralma alatt tapasztalta, hogy a pénzéhség nagy s ha az elége­detleneket vtasfcézael le nem szorítják, szétszedik az államot. Nyugodtan várt tehát s a körülmények bebizonyították, hogy Ausztria Seipel nélkül élet- képtelen, beteg ée züllött. Soha államférfiu ennél nagyobb igazolást nem topott s azok, akik hajdan elküldték, most bűnbánóan hívják vissza, 'míg a nép, aíki mindig szerette őt, ujjong, Európa pedig, aki mindig becsülte, helyesel. A legjellemzőbb Seipel kiválóságára nézve a szociáldemokrata ellenzék szerepe. A szociálde­mokraták vaökezü ellenfelet tapasztaltak Seipel- ben. Veszedelmes ellenfelet, akinek csak pártál­lása volt más, de alti szociális, gazdasági és de­mokrata szempontból ugyanazt tette, mint ők, sőt jobban tette, tisztábban tette, következetesebben tette. Valóságos follóleg- zés volt számukra, amikor Seipel megbukott s a gyemg^Jezü Ramek korrupt kormánya alatt ügye6 propagandával készülhettek a közelgő választá­sokra. Paradox helyzet, hogy propagandájuk, íhely elsősorban a Ramek kormány bűneinek bemutatá­sára szorítkozott, előkészítette a régi nagy ellen­ség visszatérésének útját! A szociáldemokraták tudták, ha Rameket megbuktatjóik, csak Seipel jö­het s mégis kénytelenek voltak a buktatásra dol­gozni. És Seipel nyugodtan jött vissza, oly nyu­godtan, biztosan és okosan, mint ahogy távozott — mintha tudta volna, hogy nólleüle Ausztria semmi. Az uj kormány sok nehézséggel fog küzdeni. De mellette van a nép és Európa szeretete. Sei Szlovenszkó problémája a szenátusi Heves szociáldemokrata támadások és vádak Gaida ellesi — A repSiösserencsétTenségek okai a rossz francia gépek! — Slodola föltárja a sziovenszkéi gazdasági sérelmek©! A szenátus tegnap este kezdte meg a kormánynyilatkozat feletti vitát, amelyhez 22 szónok jelentkezett, úgy hogy a vitát a pén­teki vagy legkésőbb a keddi ülésen be is fe­jezhetik s szavazásra kerül a sor. A tegnapi esti ülésen Englis pénzügymi­niszter előterjesztette pénzügyi expozéját, amely csaknem teljes egészében olyan volt. mint amit a nemzetgyűlésen előadott. Englis itt különösen kiemelte a gazdasági krízis okait. Az expozé után még három szenátor szólott a kormánynyilatkozathoz s ezzel a vi­tát tegnap félbeszakították s annak folytatá­sát a mai ülésre halasziották. A mai ülés A mai ülést Donáth elnök kevéssel egy óra előtt nyitotta meg. Jesser német nemzeti szocialista volt a vita első szónoka. A régi koalíciós rezsim nyolcéves bűneit ostorozza. Csehszlovákia mindig Franciaország vazallusa volt s most, amikor a franciák gazdasági válságuk felse- gitése érdekében kartellt kötöttek a német és belga vasnagyiparosokkal, ezekbe a tár­gyalásokba egyáltalában nem vonták be hü szövetségesüket, a csehszlovákokat. Az el­múlt nvolc esztendő alatt a hibák és tévedé­sek egész légióját követték el az úgynevezett győztes államok s most, hogy rájöttek arra, hogy az eddigi irány továbbfolytatásával sa­ját maguk alatt vágják a fát, megkötötték hamarosan a külföldi Locarnót. Ennek ter­mészetes következménye volt azután a bel­földi Locarno utáni vágy. Csak egy politikát lehet ebben az állam­ban folytatni: le kell mondani a hatalmi politikáról, a gazdasági autokráciáról s csak az egyenlő jogok politikáját, a békét kell hirdetni az egész vonalon. A gaz­dasági politikát eddig mindig a külpoli­tikai befolyások jellemezték. Nem kötöt­tek eddig sem Magyarországgal, sem Né­metországgal, sem Svájccal s a többi kö­zeli szomszédos államokkal kereskedelmi szerződéseket, mert a külpolitikusok félnek attól, hogy ezek a szerződések új­ból összehozzák a régi államokat s ettől féltették az uj állam fenmaradását. — Mi szudétanémetek, — mondta tovább Jesser szenátor, — együtt akart?rfto’uolgozní a gazdasági élet felépítésén, de ennek felté­tele, hogy likvidálják azt az eddigi elvet, hogy ez az ország a cseh nemzet állama és a németek csak bevándorlónak. A köztársaságnak minden nemzete ál- lamíentartó nemzetnek tekintendő, de barátságos viszonyt kell létesíteni a szomszédos államokkal is. — Az eddigi kormányok olyan gazdasági rendszert honosítottak meg, amely nem elé­gíthet ki bennünket. Reméljük azonban, hogy a jelenlegi kormány, amelynek sorában német miniszterek is helyet foglalnak, becsü­lettel akarja a németekkel való együttműkö­dést megvalósítani. A német kormánypártok szénoka a belföldi Lecarnérél Hilgenreiner (német keresztényszocia­lista) pártja, valamint a német agráriusok és német iparospártiak nevében beszól. Az uj kormány együttműködést hirdet az állam lakosai között nemzetiségre és felekezotre való különbség nélkül. Nyolc évig kellett a németeknek várniok. hogy ilyen szavakat hallhassanak a kormány­elnök szájából. — Amikor nyolc évvel ezelőtt először beléptünk ebbe a parlamentbe — folytatta Hilgenreiner, — tiltakoztunk az állam alkot­mánya ellen, amelyet a mi tudtunk és aka­ratunk nélkül hoztak. Ismételten hangsúlyoz­tuk azóta is sokszor itt a plénum előtt, hogy megsérették az egyenjogúság elvét, holott azt bizonyítja a saint-germaini békeszerző­dés 7. szakasza is, amely szerint ebben az ál­lamban minden polgár minden téren egyenlő jogokkal bir. Ezzel pedig kardinálisán ellentétben áll a nemzeti állam elve, amely a három­millió németet csak megtűrtnek tekin­tette. — Ez ellen mindig vállvetve küzdöttünk a többi német pártokkal együtt s a jövőben is küzdeni fogunk. Ma, ugyíátszik, a külföldi Locarno után belföldi • Locarno van útban. Mi örömmel üdvözöljük ezt a fejlődést, ameny- nyiben ennek alapja az lesz, hogy teljes egyenjogúságot biztosit minden állampolgár számára. Reméljük, hogy a német miniszterek a német nép javára fognak dolgozni a kor­mányban s mi ígérjük, hogy ebben a munkájukban őket támogatni fogjuk. — A kormánynyilatkozatot elfogadjuk. A szociáldemokraták álláspontja Soukup (csehszlovák szociáldemokrata): Történelmi esemény a csehszlovák-német kormány kinevezése, de nem azért, amint ezt a kormányelnök mondotta, hogy uj célokat tű­zött maga elé, hanem azért, mert ezt a kor­mányt a burzsoázia alakitolta meg. A cseh­szlovák közvéleményben nagy meglepetést keltett ez, mert hiszen a nemzeti demokra­ták már fascizmussal ijesztgették a közvé­leményt s ma mégis csak elfogadták a né­meteket a kormányban. Látnivaló tehát, hogy a szocializmus elleni érzelmeik sokkal erő­sebbek minden nacionalizmusuknál. Mi vá­rakozó álláspontra helyezkedünk, de harcolni fogunk a munkásság érdekeiért. Bejelentjük, hogy ha a munkásság érdekei ellen dolgozna az uj kormányrezsim, ugy a munkásság min­den megengedett eszközzel harcolni fog ez ellen. Nem szavazhattuk meg a magas ga­bonavámokat. Nem szavazhattuk meg a kon- gruát sem, amely ellentéte az állam és egy­ház elválasztásának, ezért nem szavazhatunk bizalmat ennek a kormánynak sem és nyilat­kozatát nem vesszük tudomásul. Gaida bűnei Jockl (német szociáldemokrata) több mint másfólórás bezédében a kormánynyilat­kozatról egy szót sem mondott, hanem a gya­kori repülő és katonai gránát robbanási sze­rencsétlenségekről beszélt. Kijelentette, hogy a katonai kincstár által a francia repü­lőtársaságtól vett 35 ropülőgép teljesen hasznavehetetlen. Ez az oka a legtöbb rcpülőszerencsétlenségnek. A gránát rob­banások is a katonai igazgatás hibáira vezethetők vissza. Ezután részletesen foglalkozik Gajda ügyével. Számszerűen felsorolja, hány halálos íté­letet hajtatott végre Gajda Szibériában. Ki­emeli, hogy amikor a légionráiusok- vissza­jöttek Oroszországból, Budweissban azzal kellett fogadni őket, hogy a szibériai^ véreng­zésről szóló híreket ne továbbítsák. Foglalko­zik ezután Gajda párisi és kassai működésé­vel. Rámutat arra, hogy Micsura miniszter Gajda közbenjárására elbocsátott állásából egy végrehajtót, mert az Gajda ellen végrehajtást mert foganatosítani. A kassai Slavia-kávéház főpincérét is Gajda közbelépésére menesztették, mert az résztvett egy kommunista népgyülésen. Szedlacsek fináncnak a határon történt megöletése alkalmával Gajda be asart hatolni abba a magyar határközségbe,' ahol a gyilkosokat sejtette s ott ki akar­ta irtani a község valamennyi katonakö­teles fiatalemberét. Ezt a tervét azonban egy magasrangu hi­vatalnok leleplezte s annakidején a sajtó nagy szenzációként közölte. Gajda akkor ma­gához hivatta a sajtó képviselőit és durva hangon követelte tőlük, hogy informátoruk pel, amíg távol volt a kancellárságtód, világkörü'M Utat tett, amelyen agitált, propagált, szervezett ha­zája nevében. A csikágói eubarisztikuig kongrasz- sziuson ő állt az ünneplések középpontjában, mórt a katolikus világ valahogy érezte, hogy Seipel a legtisztább nemzetközi katolicizmus nagy valóra- válitója, ő az, aki az egyház eszméit makulátlanul a gyakorlatba viszi át, a nagy katolikus államfér­fin, a második Richelieu, de aki tisztább és önzet­lenebb, mint a francia bibornok volt. Mert Seipelt soha nem vakította el a sovén nacionalizmus, a legtisztább egyházi internacionalizmusra töreke­dett s igy valóban nem véletlen, hogy ő a Fun- európa-szövetség elnöke s a vámuniók gondolatá­nak kipróbált előharcosa. __ ^ B* b* m *m ra Mindem magyar ember olvas- A Mi Újságírók Ujsagja bS*s 1 üowntber folyamán

Next

/
Thumbnails
Contents