Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-20 / 239. (1277.) szám
1926 október 20, szerda. m«M. IWLUU/JBSBrJB’MmZVSES 5 iiatsmmsaiBmrfSű Zsitvay Tibort a magyar nsmzetgyüés elnökévé váasztostáH Haza megy-e Vilmos császár? Berlin, október 19. Mint ismeretes, a hollandiai belügyminiszter az elmúlt napok folyamán meglátogatta Vilmos excsászárt Do- ornban. A látogatást az európai sajtó különféleképpen kommentálta. A Temps és a Times már figyelmeztettek arra, hogy Vilmos bármely pillanatban visszatérhet Németországba, mert tudvalevő, hogy a Hohenzollernekkel való kiegyezés, melyet a porosz országgyűlés az elmúlt napokban szavazott meg. elvben ner. ellenzi Vilmos visszatérését, sőt a homb ' kastélyt lakóhelyéül is kijelöli. A Berliner Tageblatt szerint az angol és a francia kormányok nem hivatalos jelleggel interveniáltak Hágában, hogy miképpen gondolkozik Hollandia Vilmos visszatéréséről. Állítólag ebben az ügyben látogatta meg a németalföldi belügyminiszter az excsászárt. A holland kormány végérvényesen tisztában akar lenni azzal, vájjon Vilmos tényleg foglalkozik-e a visszatérés gondolatával. Tömegesen ítélik fogházra Csukaháza lakásait A csukaházai zendülés a kassai tábla előtt — Mind a 41 vádlott fogházbüntetést kapott Kassa, október 19. 1924-ben történt, hogy az állami erdőhivatal a zemplénmegyei Csukaháza község lakosságát közmunkára kötelezte. A falu mellett folyó patak partját kellett volna akácokkal beültetniük. Az állami erdőhivatalnak ez a rendeleté azonban a község lakosságában valóságos forradalmi hangulatot váltott ki, amennyiben a patak partján vonuló vízmosások addig marhacsapásul szolgáltak, a befásitás tehát érzékenyen érintette volna a marhákat tenyésztő gazdákaj, A csukaháziak nem is voltak hajlandók a közmunkálatra vonatkozó rendeletnek eleget tenni. Erre az állami erdészeti hivatal a szomszéd községből asszonyokat fogadott fel és tiz csendőr fedezete mellett kezdette el a befásitási munkálatokat. Ez annyira izgalomba hozta a csukaháziakat, hogy botokkal felfegyverkezve jelentek meg a patak partján és valóságos ütközetbe kezdtek a csendőrökkel, akik ez alkalommal a rövidebbet húzták. Hatósági erőszak cimén indult meg az eljárás a csukaházi zendülők ellen. A kassai törvényszék 41 gazdát Ítélt el 4—6 heti fogházra. Ez az ügy felebbezés folytán ma került a kassai tábla elé, amely lényegesen súlyosbította az Ítéletet- amennyiben mind a 41 vádlottat elmarasztalta és 5—6 hónapi fogházat mért ki rájuk. A fél Csukaháza férfinépe kénytelen így fél esztendőt a börtönben tölteni a virtus miatt. Gártner Marcsi is uj adatokat akar közölni a Tisza-gyilkosságró! Budapest, október 19. A Tisza-gyilkosság pót- nyomozása során, amint ismeretes, szombaton Budapestre hozták Sztanykovsaky Tibort, akinek megkezdett kihallgatását Szruhián Dezső rendőr- tanácsos szombaton kénytelen volt abbahagyni, mert Sztaaykovszky a kihallgatás alatt mély álomba merült. Amlikor hosszabb idő után felébredt, elmondta, hogy az utazás rendkívül kimerítette. Sztanykov- ezky ezért szünnapot kapott és így vasárnap nem folytatták kihallgatását. Szombati kihallgatásakor — értesülésünk szerint — érdekes uj dolgok elmondásához fogott. Nem a maga szerepéről beszólt, hanem kijelentette, hogy az ügy történetét akarja tisztázni. Egyébként a pótnyomozás vasárnap újabb eseménnyel bővült. Vasárnap ugyanis Szrubián rendőrtanácsosnál megjelent Földváry Béla dr. ügyvéd és bejelentette, hogy védence, Gártner Maróéi, a váci {egyházból értesítést küldött, hogy ő is jelentős vallomást tudna tenni. Gártner azt állítja, hogy a váci f egy házban elhalt Hütner Sándor naplót irt a Tisza-gyilkosságról és ez a napló ma is ott kering a vácá {egyház lakói között, akik azt gondosan rejtegetik. A főkapitányságon ma úgy döntöttek, hogy Gártnert is elhozatják Vácról, hogy tisztázzák a gyilkosságról készült állítólagos napló ügyét. A pc'tnyomozás ezek szerint még hosszabb időt fog igénybe venni. Budapest, október 19. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar nemzetgyűlés mai ülésén a belügyminiszterré kinevezett Szcitovszky Béla helyébe a nemzetgyűlés ui elnököt választott. * A Huszár Károly alelnök vezetése mellett lefolyt szavazáson 143 szavazatot adtak le. Ebből 121 Zsitvay Tiborra esett, 22 szavazólap üres volt. Huszár Károly tehát Zsitvay Tibor eddigi alelnököt a Ház megválasztott elnökének jelentette ki. Az uj elnököt Huszár Károly üdvözölte. Zsitvay elnök székfoglalójában köszönetétI mondott a bizalomért és kijelentette, hogy tisztségében felül akar emelkedni min- ! Budapest, október 19. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Vass József népjóléti miniszter a parlament folyosóján nyilatkozott a frankpör elítéltjeinek megke- gyelmezése érdekében indított mozgalomról. A miniszter kijelentette, hogy a frankügy úgy bírói, mint politikai tekintetben le van zárva. A súlyosan elitéltek megkegyelmozése érdekében a francia nemzetnek nobilis gesztussal kellene a kezdeményező lépést megtenni, hogy ezzel megkönnyítse e kérdéssel esetleg foglalkozni kényszerülő magyar kormány helyzetét. Az amnesztiarendeletre nézve úgy nyilatkozott a miniszter, hogy az kizárólag csak Windischgraetzre és Nádosyra vonatkozhat. Becs, október 19. A nemzeti tanács főbizottsága ma délután megbízza Seipel dr. preláíust, hogy alakítsa meg az uj osztrák kormányt. Seipel a nagynéniét néppártnak fontos szerepet szánt kormányában. Dinghof- fer képviselő, a német néppárt parlamenti feje, Waber dr. helyébe kerül és átveszi a vicekancellári és igazságügyi tárcát. Dinghof- fer dr. a nagynémetek politikailag legjelentékenyebb személyisége és meghivatása jellemzi, hogy a nagynémetek mily komoly feltételekhez kötötték a keresztényszocialistákkal való újabb koalíciót. Külügyminiszter épp úgy, mint a Ramek-kormányban, most sem lesz. Seipel kancellár átveszi a külpolitikáért járó felelősséget, de Dinghoífer dr. is nagyobb befolyást nyer a külpolitika kérdéseiben. igy elsősorban a német-osztrák viszonyban illetően, ahol a német néppárt mindig követelt magának döntő szót. A osztrák-német viszonyt tehát még szorosabbra kötik, ami Seipelnek, aki közíudomás szerint a dunai konföderáció hive, nem igen van Ínyére. Schmitz keresztényszocialista képviselőt köz- oktatásügyi miniszterré nevezték ««i. Schmitz erősen klerikális politikus, ugv hogy a nagy- németek a Dinghofférnék adott előnyöket láthatólag a közoktatásügy terén viszonozzák Seipelnek. Seipel az uj kormány programjáról A k er es zt éay szó dialista pártvezetőség ma délelőtt ülést tartott, amelyen Seipel a belpolitikai kérdéssel foglalkozott és az uj osztrák kormány programjának alaptételeit fejtegette. Seipel a párt teljes odaadását és engedelmességét kérte, mert csak igy lehet az autonómista közigazgatásban a tiszta politika utján haladni. A szövetségi kormány és a tartományfőnökök között többé nem lehetnek ellentétek. A pártvezetőség minden tekintetben igazat adott Seipelnek s felkérte a prelátust, hogy alakítsa meg a kormányt. A dezignált kancellár ezután vázolta az ui kormány összeállítását s kijelentette, hogy szükségesnek tartja Kienböck pénzügyminiszterségét. A nagynémetek az alkancellári s igy az igazságügyi, valamint a kereskedelmi tárcát kapják meg. Délelőtt úgy volt, hogy den pártkereten és szenvedélyen, működésével példát akar szolgáltatni a pártoknak, hogy ezek elveiken túl megvalósit- hassák a nemzet szuverén akaratát. Át- érzi feladatának fontosságát és nagyságát s tisztét becsülettel szándékszik betölteni oly mértékben, hogy működése felett senki pálcát no törhessen. Az ui elnök megválasztását és székfoglalóját a Ház nagy többsége viharos tapssal fogadta. A holnapi ülésen megválasztják az első alelnököt és áttérnek a főrendiházi reformjavaslat tárgyalására. Nem hiszi, hogy Magyarországon lenné- , nek még a kommunizmus miatt elítéltek között amnesztiára szorulók. Az emigránsokkal szemben pedig az a véleménye, hogy ezek jöjjenek haza és álljanak a bíróság elé, amely az igazság mérlegével fogja ügvüket megvizsgálni., A kegyelem dolgában novemberben lehet bírói döntés Budapest, október 19. Nádosy és társai előtt november elején fogják kihirdetni a királyi Kúria ítéletét. A vizsgálati fogságban töltött idő beszámításának mértékéről a büntető törvényszék fog dönteni. A kegyelem dolgában az ügyészség, a büntetőtörvényszék, a főügyész és végül az igazságügymiriszter mond véleményt. Resch dr. helyébe, aki a szociális igazgatás minisztériumát vezette, Schmitz képviselő kerül. Schmitz képviselőt már napok óta a közoktatásügyi tárcával összefüggésben emlegetik, ma délelőtt azonban a szociális igazgatás élére kivánták. Igv hát délelőtt csak a köz- oktatásügyi tárca betöltése maradt nyilt kérdés. Egyes vélemények szerint ezt a tárcát a koalícióba belépő Landbundnok biztosítják. A Landbund tagjai azonban kijelentették, hogy támogatják ugyan a koalíciót, de kerülni akarják a lekötelező miniszterséget 8 igy a közoktatásügyi tárcára Hugelmann szövetségi tanácsos maradt kilátásban, aki a nagynémetek előtt is rokonszenves, mert mindig a német csatlakozás mellett foglalt állást. Beavatott körök szerint ma nem végződnek be a kabinetalakitási tárgyalások. A nagynémetek sem egységesek még a reájuk eső tárcák felosztásában. Waber dr. vissza akar vonulni az aktív pártpolitikától, helyébe tehát Dinghoífer képviselő kerül, aki valamikor a bíróság kötelékébe tartozott s igy alkalmas az igazságügyi tárca betöltésére. Dinghoífer miniszterségével megüresedik a nemzeti tanács elnöki állása, amelyre CLau- sim képviselő a legtöbbet emlegetett jelölt. Magyar kultúrpolitika Irta: Fleischmann Gyula dr. II. Nemcsak az iskoláinkkal és a gyermekekkel, hanem a többi intézményeinkkel és a felnőttekkel is baj van. Intézményeink legnagyobb része súlyos válságokkal küzd. Társadalmi egyesületeink — néhány kivétellel — mind stagnálnak. Hogy taglétszámuk bizonyos mértékben megfogyatkozott mindenütt, az magától értetődő. Az 1918-iki katasztrófa nem mehetett el nyomtalanul. A magyar intelligencia nagy része kivándorolt, elhalt, vagy visszavonult. És — megint csak a régi nóta — újak nem léptek a helyébe, mert — majdnem azt mondom — nincsenek. A nagyobb városok kaszinói konganak az ürességtől és sehol pezsgő élet, mozgalom. A kisebb helyeken vannak olyan társaskörök, amelyeknek két-három öreg ur az állandó vendége, sok helyen pedig részvétlenség miatt a kaszinó csukva van. Persze ennek következtében a legtöbb anyagi válságokkal küzd és az élete nem egyéb, mint lassú haldoklás. Ebből a jelenségből azonban távolról sem akarok valami tragikus következményeket levonni. Hiszen csak néhány nap előtt olvastam a Slovákban is két hosszabb cikket, amelyekben a cikkiró a szlovák egyesületek válsága fölött siránkozik és ennek okait keresi. Helyes az a megállapítása a cikkírónak, hogy több egyesületet nem szabad fenntartani, mint amennyit maga a lakosság elbír. Mert ez az erők szétforgácsolódásához és az emberek tul- nagy megterheltetéséhez, s végeredményben a kaszinók, egyesületek sorvadásához vezet. A mai kor az élet racionálisabb beosztását kívánja. S ebben igaza van az amerikanizmusnak. Minden felesleges dolgot kiküszöbölni, időt megtakarítani' és csak hasznos, szükséges intézményeket fenntartani. Egy Ford ma sok tekintetben meg se értené a mi életmódunkat, amely túlsók idő és energia elpocsékolással jár. Persze, ezeknek az elveknek a hangoztatása az öregeknél nagy visz- szatetszésre talál, fiatalok pedig nincsenek, akikre támaszkodni lehetne. Itt van például a magyar színészet kérdése, amelynek jövőjéért mindnyájan aggódunk. Az bizonyos, hogy évről-évre nehezebb a magyar színjátszás helyzete. Nemcsak az illetékes kormánytényezők részéről emelnek nehézségeket, hanem bajok vannak másutt is. Igazgató és közönség egymásra igyekeznek hárítani a felelősséget, egymást szidják sokszor igazságtalanul. A magyar színházlátogató közönség, amelynek száma — a karzatot kivéve — erősen apad, magas színvonalú társulatot, jó darabokat és tökéletes előadást követel. Az igazgató — ez esetben mondjuk Faragó — pedig azt mondja, hogy a mai színi beosztással nem képes adni azt, amit tőle például Kassa és Pozsony elvár. A helyzet az* hogy a publikum elégedetlen, — Faragó pedig el van keseredve és elhagyni készül Szlovenszkót, s a- ő távozásával még bizonytalanabbá válik a. magyar színjátszás jövője. De menjünk tovább. E napokban olvastam a Prágai Magyar Hírlapban egy cikket: „Katolikus magyarok elnemzetlenitése“. Sokan talán elsik- lottak fölötte. De aki elolvasta, gondolkozott fölötte, annak el kellett, hogy szoruljon a szive. A régi magyar tanítói kar után a régi katolikus klérus likvidálása is folyik. Az iskolapolitika szellemében indul az egyházpolitika is. A magyar papképzést lehetetlenné akarják tenni s emellett — magam is találkoztam hasonló esetekkel — a magyar vidékekre szlovák papokat helyeznek, s derék, magyar papok szlovák vidékre kerülnek. Az államhatcüom, úgy látszik, még az egyházat is elnemzetlenitési célokra használja, mert nem akarom hinni, hogy az egyházi körök részéről indul ki ez, amely köröknek ismerniük kell Róma ezirányu álláspontját és tud- niok kell, hogy a katolikus felfogással össze- egyezhetetlen mindennemű elnemzetlenités. Összehasonlítva már most az államhatalom kulturpolitüíáját a mi kisebbségi kultúrpolitikánkkal, megállapíthatjuk, hogy 1. ) csehszlovák kormányzat kultúrpolitikája a nemzetiségi vidékeken az elnemzetlenités szolgálatában áll, ebből semmit sem engedett a mai napig és ha csendben is, de annál nagyobb intenzitással dolgozik a magyar vidékeken. Ez a munka egész tervszerűen folyüc és az a kimondott távolabbi célja, hogy egykoron a mai földrajzi határok egybeessenek az etnográfiái határokkal. 2. ) A magyarságnak intenzív és rendszeres munkával ellensúlyoznia kell ezen elnemzetlenitési törekvést, s szervezett erővel és hasonló tervszerűséggel kell azt a nagy, történelmi hivatást betöltenie, ha nem akarja, hogy az etnográfiái határok lassan, de biztosan délfelé tolódjanak, s a vegyes területek után színtiszta magyar vidékek is az elnemzetlenités áldozatai legyenek. Ebből a szempontból a mi helyzetünk súlyosabb, mint az erdélyi magyaroké, mert a szlávokban nagyobb az expanziv erő és felszívó képesség, M Rsagvar iilrfagirodalom re»re*@otaSiv alkotása less €fc! i Waraosasssils a salfeü msamHásaiisais szociális mozgalmát! esaosBKanB Kaptatnak-e kegyeimet a frankpör elítéltjei? Vass József nyilatkozata — Francfa kezdeményezés megkönnyítené e kérdés elintézésé? Seipel m kormánya A nagynésnet Binghefóer Jeae^tös szerepe a kabinetben — 8Cle- rskáiis közoktatásügyi miniszter — Szorosabb osztrák-német egyy.ttmfllkMés
