Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-19 / 238. (1276.) szám

Iby Mai Hímünk 10 oldal ^ ^ V ^ ^'^1276) szám * Kedd » 1926 október 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlavpmzkni p* ru<tzin<tzkni pllp.nzp.ki nártok Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ^ SZlOVenSZKOt es rUSZmSZKOl eUenzeKl pariOK 12 emeIet Telefon: 30311 - Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltiKCLl TXCipiiCLpiCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/ül.1 e­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.~ Sürgönyeim: Hírlap, Praha Magyar kultúrpolitika A világ bankárainak kiáltványa Európa nepeihez Szerdán megjeienik a nagybankok és a gazdasági szakértők gazdasági szak- véleménye — A nagytőke megkazudtoSja Versailles* — Diktatórikus intelem a kormányokhoz — fi manifesfum hatása alatt meg fog változni az európai politika London, október 18. Európa pénzügyi politikáját a közeli napokban olyan esemény fogja fölélénkiteni, amely minden valószínűség szerint döntő elhatározásokra készteti a kontinens kormányait. A vezető angol, amerikai, német, francia, belga bankok valószínű­leg szerdán manifesztummal fordáinak az európai közv ói edényhez és a kormányokhoz, amelyben föltárják az európai gazdasági élet sebeit és megadják a szakszerű orvoslás módját. A manifesztum számos javaslatot tesz a gazdasági krízis megoldására. Német­ország, Belgium és Franciaország politikai viszonyaira okvetlenül hatással lesz a vezető szakemberek álláspontja, mert a mai európai helyzet többé-kevésbé mindenütt olyan, hogy kénytelen a gazdasági körök tanácsait követni* Az európai kapitalizmusnak óriási arányú megnyilatkozása lesz ez az irás, amely talán utoljára hívja föl a kormányok és a népek figyelmét az együttműködés szükségességére, a gyűlölködés katasztrofális voltára és a mesterségesen támasztott nehézségek megszüntetésére. A manifesztum mindenekelőtt a nagy európai pénzügyi kartell szükségességét han­goztatja. Ajánlja, hogy a kontinens legnagyobb bankjai fogjanak össze, mert a pénz inter- nacionális kezelésével meg tudják szüntetni a helyi bajokat. A manifesztum azonban nemcsak ajánlatokat tesz, hanem azonnal bejelenti a legtöbb európai nagybank csatlako­zását. Az aláírók között London, Paris, Berlin, Brüsszel és a többi számításba kerülő ország főbaukjai szerepelnek (Csehszlovákiából a Böhmische Unionbank van az aláírók között) s az a tőke, amellyel a nagybankok a manifesztumban kidolgozott álláspontok s tervek mögött állnak, több milliárd dollárra rúg. Kétségtelen, hogy a manifesztum az el­képzelhető legnagyobb arányú pénzügyi erőfeszítést é3 összmunkát jelenti be. Ha a kor­mányok nem gördítenek nehézséget a nagybankok tervei elé, akkor ez a rengeteg pénz jóformán játszi könnyedséggel megoldhatja az európai go.^'"ági krízist. Párig ériági meglepetést vár Irta: Fleischmann Gyula dr. I. A közélet egyik legfontosabb ága a kul­túrpolitika. De talán sehol sincs olyan óriási je­lentősége, mint egy kis kisebbség életében. Nem lehet ezt elégszer hangoztatni, különö­sen minálunk, ahol a közéletnek ez az ága a múltban is inkább az államhatalom, mint a poli­tikai pártok részéről részesült nagy figyelemben. Az államhatalom kultúrpolitikája Csehszlovákiá­ban egészen elsőrendű, főként az a rész, amelyik az elnemzetietlenitést szolgálja a nemzetiségi vi­dékeken. A cseh kultúrpolitika már akkor is — ami­kor a csehek még a régi Ausztriában éltek, — nagy eredményeket tudott felmutatni. El lehet képzelni, hogy a múlt tapasztalataival gazda­godva, az államhatalom és mérhetetlen anyagi erők birtokában micsoda munkát fejt ki ma. És mindezt csendesen, minden lárma nélkül, azonban rendszeresen és következetesen csinál­ják, s mi ezernyi bajunk és gondunk közepette, megfelelő anyagi erők és hozzáértő emberek hiá­nyában szinte tehetetlenül állunk és még jó, ha egyik-másikunk észreveszi a veszedelmet, s leg­alább rámutat a bajokra. Szomorú jelenségek tárulnak elibénk a vá­rosokban és szomorú híreket kapunk a falvak­ról. A magyar falvak magyar iskoláiban sok helyen ma nem magyar nyelvet, helyesírást, tör­ténelmet tanítanak, s nem magyar szellemben nevelnek. .Ha egyik-másik a tanítók- közül meg meré­szeli tenni az állami iskolákban, hogy a gyer­mekeket magyar szellemben neveli, akkor erre nyugdíjazás vagy legjobb esetben áthelyezés vár. A magyar tanitót száz titkos szem őrzi és minden lépését figyeli, hogy nem „magyarositja“-e a magyar gyermekeket. A csehszlovák kormány iskolapolitikája ma olyan irányú, hogy a magyar iskolákba csak „megbizható“ csehszlovák tanítókat neveznek ki és még az sem fontos, ha az illető magyarul nem is tud. Hiszen nem az a cél, hogy a gyere­kek magyarul tanuljanak, hanem minél gyorsab­ban elszlávoscdjanak. A tanítónál nem veszik figyelembe a peda­gógiai érdemeket, hanem csupán az elnemze- tieflenő munkáját jutalmazzák. Szinte bámulatos, hogy a magára maradt fa­lusi magyar nép micsoda harcokat viv néhol a szlávositó tanítókkal gyermekeik megmentéséért. E napokban kinn jártam egy szinmagyar faluban, ahol elpanaszolták nekem az emberek, hogy a tanító az iskolában a gyermekekkel egész nap szlovákul beszél, s legföljebb egy félóra az, amit magyar oktatásra szán. S mikor a szegény ma­gyar gyerekek nem értették meg a tanitót, akkor elkezdte őket botozni és földhöz vagdosni. Ez a nevelési rendszer végre felháborította a szülőket és felelősségre vonták a tanitót, s jó szerencse, hogy el nem rakták. Egy másik, szintén szinmagyar községben, fölállítottak még tavaly egy szlovák tagozatot, amelybe egynéhány gyereket a szülők minden til­takozása dacára bekenyszeritettek. Ez éven az is­kolahatóság uj eszközökhöz folyamodott. Amikor eljött a beiratkozás napja, akkor a tanfelügyelő rendelkezése alapján a beiratasoklól eltiltották a magyar tanítókat és ezzel a szlovák tanitót és a jegyzőt bizták meg. Ezek azután gondoskodtak arról, hogy a szlovák tagozat megteljen. Hány ilyen esetet lehetne még felsorolni szinmagyar vidékekről. El lehet képzelni, hogy mi történik azután vegyes vidékeken, ahol ma­gyar kisebbségek vannak. Ha a régi Magyarország ilyen iskolapolitikát folytatott volna néhány évtizeden át, akkor, hogy többet ne mondjunk, a szlovák nemzet talán már csak a történelem lapjain élne. A legszomorubb, hogy nincs magyar tanító­képző Csehszlovákiában és igy a lassan kidülő régi magyar tanítói kar után nem lesz egyáltalán sucrescencia. Állami csehszlovák tanitók fognak bejutni még a magyarnyelvű felekezeti iskolákba is, akik a magyar területeken csak az elnemzet- lenités munkáját fogják szolgálni. De nemcsak az uj tanitói generáció és egyes renegálok végzik ezt a munkát. Az elnemzetle- nitésen dolgoznak még az exponált tisztviselők Páris, október 18. A Petit Journal szerint a szerdán megjelenő nagy manifesztum, ame­lyet Európa és Amerika legnagyobb pénz­ügyi tekintélyei Írnak alá, egyszerre jelenik meg Európa valamennyi fővárosában. A ma- niíesztuim szakszerűen letárgyalja a mai európai gazdasági helyzetet, vázolja a kata­sztrofális állapot okait, majd — s ez a mani­fesztum tulajdonképpeni s legértékesebb ré­sze — pontosan közli azt a szakvéleményt, amely az egyedüli kivezető utat jelenti s amelyet az aláírók hajlandók a kormányok beleegyezése esetén követni. Francia vélemények szerint a szerdán megjelenő okirat a legfontosabb, amely a versaillesi szerződés óta keletkezett. A pénz mozdul meg s a pénz akar segíteni Európán, A pénz magától értetődőleg saját érdekében cselekszik, mert az egészséges ourópai köz- gazdasági helyzet egyúttal a bankok létkér­dése is. Hogy ez az elhatározás ily egyön­tetűen történt, óriási jelentőségű a közjóiét szempontjából. A manifesztumban lefektetett London, október 18. Angliában óriási feltűnést'keltett a kir a szerdán megjelenő pénzügyi manifesztumról. Beavatott körök szerint a manifesztumban többek között a kö­vetkezőkről lesz szó: is, akik a tanitót „nehéz munkájában" támogat­ják. A városokban — de a falvakban is — egy idő óta azzal igyekszenek a szlovák iskolák ré­szére megnyerni a gyermekeket és szülőket, hogy azt hirdetik, hogy, aki nem bírja tökéletesen az államnyelvet, az nem fog tudni megélni Cseh­szlovákiában. Erre a beállításra nagyon okosan és szépen válaszolt Pálesch Ervin dr, a Kassai Újság hasábjain az iskolai év kezdetén egy ki­tűnő cikkben. Abból a magyar gyermekből, aki nem tanul meg rendesen magyarul egy szánalomraméltó proselita lesz, aki egyáltalában nem fog boldo­gulni az éleiben, mert elveszti nemzeti karakte­rét, s nem lesz belőle semmi. Csehszlovák nem, de magyar sem. Lesújtó például nézni egy szlovák iskolába járó magyar gyermek magyar Írását, amely nem­csak stílusában, de a helyesírásban is teljesen szlovák. Ezekből lesznek majd — csekély kivétel­lel — az életben a legszerencsétlenebb emberek. megoldások mindent megdöntenek, amit ed­dig terveztek és helyesnek ismertek el. Álta­lános nagy meglepetés fogja fogadni az írást. Hat hónapig dolgoztak a világ szakértői a terven s ma egyetlen ütközőpont sinc9 benne. A nemzetközi pénzügy emberei végső ütő­kártyájukat játszák ki vele. Kijelentik, hogy a háború utáni politika több problémát veteti föl, mint amennyit megoldott s sokkal több nehézséget okozott, mint amennyit kiküszöbölt. Az európai poli­tikáiban határozott változásokra van szükség. A manifesztum aláírói, csupa előkelő pénz­ügyi tekintély, valóságosan diktatórikus han­gon beszélnek a kormányokkal. Az írásból látszik, hogy a nemzetközi nagytőke mily szédítő hatalommal rendelkezik. Tagadhatat­lan azonban, hogy ha a kormányok elfogad­ják a szakértők és a nagytőkések kibontako­zási tervét, ákkor néhány év alatt Európában is kifejlődhetnék az am erikán izmusnak neve­zett, boldog és mindenkit egyformán élni hagyó gazdasági rendszer. A nagytőke rámutat arra, hagy Európa Versailles után történt politikai átalakulása óriási csapás volt a nemzetközi kereskede­lem számára. Nagy területek, amelyek addig egységes kereskedelemben éltek, hirtelen ré­Egy másik jogos sérelem, a magyar szülők óriási megterheltétése a drága tankönyvekkel. Egész hihetetlen összegeket kell itt említenem. Egy gimnazista gyermek tankönyvei és iskolafü­zetei 200—300 koronába kerülnek, s vannak tankönyvek, amelyeknek ára 40—50 korona. A magyar gyermeknek a tanító a jövőben nem nevelője, jóakarója, hanem inkább ellensé­ge lesz, mert hiszen az uj tanifógeneráció egész más szellemben nevelődik — s ennélfogva a gyermekben sem less meg többé a vonzalom tanítója, s ezzel együtt a tanulás iránt. Ebből azután az a veszedelem származik, hogy a kimon­dottan okos és jó tanulóktól eltekintve, — akik­nek nevelésével a szülők is foglalkoznak, — a többiek vagy elbuknak és lemaradnak, vagy cse­kély tudással kerülnek ki az éleibe. És mi lesz azokkal a kevesekkel, akik tehetségükkel, szor­galmukkal — és hála szülőik kedvezőbb anyagi helyzetének, — keresztül verekszik magukat a középiskolán? szekre szakadoztak. Már ez a körülmény is nagyban hozzájárult az uj államok jólétének csökkentéséhez. Az uj határok érdekében ke­reskedelmi tilalmakat és óriási vámtarifákat vezettek be, amelyek mindenképpen meg­nehezítették a tranzitforgalmat és általában az áruszállítást. így Európában mesterséges drágaság keletkezett, a termelőképesség visz- szafejlődött, a hitel megcsappant és a pénz­forgalom csökkent. A manifesztum erélyes hangon inti a kormányokat, hogy hagyják abba az eddigi gazdaságpolitikát. A leg­nagyobb szakértők és a legnagyobb tőkések érzik, hogy a helyzet mindinkább rosszabbo­dik s ha nem jön hamarosan segítség, az ipart és a kereskedelmet általános nagy- csőd éri, amely munkanélküliségbe kergeti az emberek millióit, földönfutóvá teszi a polgárságot s könnyen uj európai forrada- lamra vezet. Angliában már mutatkoznak a gazdaság­politika csődjének veszedelmes eredményei. Franciaország, Belgium és több más ország hallatlan nehézségekkel küzd. Középeurópa amerikai kölcsönökkel mesterséges életet él. A német birodalom is máról-holnapra produ­kál és exportál. Ezzel szemben Amerika az egészséges gazdaságpolitika következtében napról-napra hatalmasabbá válik. Az ameri­kai tőke bármely pillanatban hajlandó Euró­pát megsegíteni, de csak úgy, ha ez a segít­ség kedvező politikai körülmények között történik s nem egyes részletérdekek támoga­tására fecsérlődik el. Az egyes országok köz­hangulata már eljutott a fenyegető veszély belátásáig és egyre fokozódó nyomást gyako­rol a kormányokra a béke és a szabad forga­lom helyreállítása tekintetében. A népszö­vetség és a nemzetközi kereskedelmi kama­rák a korlátozásokat igyekeznek a minimum­ra szorítani. A nagyipar teljes súlyával a vámtarifák megszüntetése mellett foglal, állást. A manifesztumot a világ legkimagaslóbb tekintélyei írták alá. Német részről például ott látni Bosch, Félix Deutsch, Kari Mel- chior, Mendelssohn, Sehacht, Siemens, Urbik és Vögler nevét. Angliát Balfour, Goocle- nough, Inchcaps, Montague Norman, Roth- schild, Mac Kenna képviselik. Az Egyesült Államok részéről Gates, Mac Carrah, J. P. Morgan írták alá az okiratot. A többi ország szintén legkimagaslóbb pénzügyi tekintélyeivel van képviselve. ük írták alá a világ manifeszftumáf? Hol fognak ezek elhelyezkedést találni az életben? Az állami hivatalok majdnem teljesen be­zárultak a magyar gyermekek előtt, a szabad pályákon a csehszlovák ifjúság előnyösebb hely­zeténél fogva kiszorítja őket s a gazdasági élet­ben is a legteljesebb mértékben folyik az eln^m- zeflenités. Már ma is majdnem lehetetlenség elhelyez­kedni valahol egy végzett magyar fiúnak. Milyen sors vár a középiskolák padjaiban ülő Száz és száz magyar gyerekre, tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy szlovák iskolákba járnak? Az uj magyar fiatalság sok rém/.nyel biztat, komoly, munkaszerető, szívós és erős nemzeti érzésű. Éppen ezért meg kell nyitni előtte az érvényesülési lehetőséget, kenyeret kell biztosí­tani számára, különben elsorvad, szétszóródik és nem lesz, aki az öregek helyét a küzdőtéren elfoglalja.

Next

/
Thumbnails
Contents