Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-19 / 238. (1276.) szám
Iby Mai Hímünk 10 oldal ^ ^ V ^ ^'^1276) szám * Kedd » 1926 október 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlavpmzkni p* ru<tzin<tzkni pllp.nzp.ki nártok Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ^ SZlOVenSZKOt es rUSZmSZKOl eUenzeKl pariOK 12 emeIet Telefon: 30311 - Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltiKCLl TXCipiiCLpiCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/ül.1 ehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.~ Sürgönyeim: Hírlap, Praha Magyar kultúrpolitika A világ bankárainak kiáltványa Európa nepeihez Szerdán megjeienik a nagybankok és a gazdasági szakértők gazdasági szak- véleménye — A nagytőke megkazudtoSja Versailles* — Diktatórikus intelem a kormányokhoz — fi manifesfum hatása alatt meg fog változni az európai politika London, október 18. Európa pénzügyi politikáját a közeli napokban olyan esemény fogja fölélénkiteni, amely minden valószínűség szerint döntő elhatározásokra készteti a kontinens kormányait. A vezető angol, amerikai, német, francia, belga bankok valószínűleg szerdán manifesztummal fordáinak az európai közv ói edényhez és a kormányokhoz, amelyben föltárják az európai gazdasági élet sebeit és megadják a szakszerű orvoslás módját. A manifesztum számos javaslatot tesz a gazdasági krízis megoldására. Németország, Belgium és Franciaország politikai viszonyaira okvetlenül hatással lesz a vezető szakemberek álláspontja, mert a mai európai helyzet többé-kevésbé mindenütt olyan, hogy kénytelen a gazdasági körök tanácsait követni* Az európai kapitalizmusnak óriási arányú megnyilatkozása lesz ez az irás, amely talán utoljára hívja föl a kormányok és a népek figyelmét az együttműködés szükségességére, a gyűlölködés katasztrofális voltára és a mesterségesen támasztott nehézségek megszüntetésére. A manifesztum mindenekelőtt a nagy európai pénzügyi kartell szükségességét hangoztatja. Ajánlja, hogy a kontinens legnagyobb bankjai fogjanak össze, mert a pénz inter- nacionális kezelésével meg tudják szüntetni a helyi bajokat. A manifesztum azonban nemcsak ajánlatokat tesz, hanem azonnal bejelenti a legtöbb európai nagybank csatlakozását. Az aláírók között London, Paris, Berlin, Brüsszel és a többi számításba kerülő ország főbaukjai szerepelnek (Csehszlovákiából a Böhmische Unionbank van az aláírók között) s az a tőke, amellyel a nagybankok a manifesztumban kidolgozott álláspontok s tervek mögött állnak, több milliárd dollárra rúg. Kétségtelen, hogy a manifesztum az elképzelhető legnagyobb arányú pénzügyi erőfeszítést é3 összmunkát jelenti be. Ha a kormányok nem gördítenek nehézséget a nagybankok tervei elé, akkor ez a rengeteg pénz jóformán játszi könnyedséggel megoldhatja az európai go.^'"ági krízist. Párig ériági meglepetést vár Irta: Fleischmann Gyula dr. I. A közélet egyik legfontosabb ága a kultúrpolitika. De talán sehol sincs olyan óriási jelentősége, mint egy kis kisebbség életében. Nem lehet ezt elégszer hangoztatni, különösen minálunk, ahol a közéletnek ez az ága a múltban is inkább az államhatalom, mint a politikai pártok részéről részesült nagy figyelemben. Az államhatalom kultúrpolitikája Csehszlovákiában egészen elsőrendű, főként az a rész, amelyik az elnemzetietlenitést szolgálja a nemzetiségi vidékeken. A cseh kultúrpolitika már akkor is — amikor a csehek még a régi Ausztriában éltek, — nagy eredményeket tudott felmutatni. El lehet képzelni, hogy a múlt tapasztalataival gazdagodva, az államhatalom és mérhetetlen anyagi erők birtokában micsoda munkát fejt ki ma. És mindezt csendesen, minden lárma nélkül, azonban rendszeresen és következetesen csinálják, s mi ezernyi bajunk és gondunk közepette, megfelelő anyagi erők és hozzáértő emberek hiányában szinte tehetetlenül állunk és még jó, ha egyik-másikunk észreveszi a veszedelmet, s legalább rámutat a bajokra. Szomorú jelenségek tárulnak elibénk a városokban és szomorú híreket kapunk a falvakról. A magyar falvak magyar iskoláiban sok helyen ma nem magyar nyelvet, helyesírást, történelmet tanítanak, s nem magyar szellemben nevelnek. .Ha egyik-másik a tanítók- közül meg merészeli tenni az állami iskolákban, hogy a gyermekeket magyar szellemben neveli, akkor erre nyugdíjazás vagy legjobb esetben áthelyezés vár. A magyar tanitót száz titkos szem őrzi és minden lépését figyeli, hogy nem „magyarositja“-e a magyar gyermekeket. A csehszlovák kormány iskolapolitikája ma olyan irányú, hogy a magyar iskolákba csak „megbizható“ csehszlovák tanítókat neveznek ki és még az sem fontos, ha az illető magyarul nem is tud. Hiszen nem az a cél, hogy a gyerekek magyarul tanuljanak, hanem minél gyorsabban elszlávoscdjanak. A tanítónál nem veszik figyelembe a pedagógiai érdemeket, hanem csupán az elnemze- tieflenő munkáját jutalmazzák. Szinte bámulatos, hogy a magára maradt falusi magyar nép micsoda harcokat viv néhol a szlávositó tanítókkal gyermekeik megmentéséért. E napokban kinn jártam egy szinmagyar faluban, ahol elpanaszolták nekem az emberek, hogy a tanító az iskolában a gyermekekkel egész nap szlovákul beszél, s legföljebb egy félóra az, amit magyar oktatásra szán. S mikor a szegény magyar gyerekek nem értették meg a tanitót, akkor elkezdte őket botozni és földhöz vagdosni. Ez a nevelési rendszer végre felháborította a szülőket és felelősségre vonták a tanitót, s jó szerencse, hogy el nem rakták. Egy másik, szintén szinmagyar községben, fölállítottak még tavaly egy szlovák tagozatot, amelybe egynéhány gyereket a szülők minden tiltakozása dacára bekenyszeritettek. Ez éven az iskolahatóság uj eszközökhöz folyamodott. Amikor eljött a beiratkozás napja, akkor a tanfelügyelő rendelkezése alapján a beiratasoklól eltiltották a magyar tanítókat és ezzel a szlovák tanitót és a jegyzőt bizták meg. Ezek azután gondoskodtak arról, hogy a szlovák tagozat megteljen. Hány ilyen esetet lehetne még felsorolni szinmagyar vidékekről. El lehet képzelni, hogy mi történik azután vegyes vidékeken, ahol magyar kisebbségek vannak. Ha a régi Magyarország ilyen iskolapolitikát folytatott volna néhány évtizeden át, akkor, hogy többet ne mondjunk, a szlovák nemzet talán már csak a történelem lapjain élne. A legszomorubb, hogy nincs magyar tanítóképző Csehszlovákiában és igy a lassan kidülő régi magyar tanítói kar után nem lesz egyáltalán sucrescencia. Állami csehszlovák tanitók fognak bejutni még a magyarnyelvű felekezeti iskolákba is, akik a magyar területeken csak az elnemzet- lenités munkáját fogják szolgálni. De nemcsak az uj tanitói generáció és egyes renegálok végzik ezt a munkát. Az elnemzetle- nitésen dolgoznak még az exponált tisztviselők Páris, október 18. A Petit Journal szerint a szerdán megjelenő nagy manifesztum, amelyet Európa és Amerika legnagyobb pénzügyi tekintélyei Írnak alá, egyszerre jelenik meg Európa valamennyi fővárosában. A ma- niíesztuim szakszerűen letárgyalja a mai európai gazdasági helyzetet, vázolja a katasztrofális állapot okait, majd — s ez a manifesztum tulajdonképpeni s legértékesebb része — pontosan közli azt a szakvéleményt, amely az egyedüli kivezető utat jelenti s amelyet az aláírók hajlandók a kormányok beleegyezése esetén követni. Francia vélemények szerint a szerdán megjelenő okirat a legfontosabb, amely a versaillesi szerződés óta keletkezett. A pénz mozdul meg s a pénz akar segíteni Európán, A pénz magától értetődőleg saját érdekében cselekszik, mert az egészséges ourópai köz- gazdasági helyzet egyúttal a bankok létkérdése is. Hogy ez az elhatározás ily egyöntetűen történt, óriási jelentőségű a közjóiét szempontjából. A manifesztumban lefektetett London, október 18. Angliában óriási feltűnést'keltett a kir a szerdán megjelenő pénzügyi manifesztumról. Beavatott körök szerint a manifesztumban többek között a következőkről lesz szó: is, akik a tanitót „nehéz munkájában" támogatják. A városokban — de a falvakban is — egy idő óta azzal igyekszenek a szlovák iskolák részére megnyerni a gyermekeket és szülőket, hogy azt hirdetik, hogy, aki nem bírja tökéletesen az államnyelvet, az nem fog tudni megélni Csehszlovákiában. Erre a beállításra nagyon okosan és szépen válaszolt Pálesch Ervin dr, a Kassai Újság hasábjain az iskolai év kezdetén egy kitűnő cikkben. Abból a magyar gyermekből, aki nem tanul meg rendesen magyarul egy szánalomraméltó proselita lesz, aki egyáltalában nem fog boldogulni az éleiben, mert elveszti nemzeti karakterét, s nem lesz belőle semmi. Csehszlovák nem, de magyar sem. Lesújtó például nézni egy szlovák iskolába járó magyar gyermek magyar Írását, amely nemcsak stílusában, de a helyesírásban is teljesen szlovák. Ezekből lesznek majd — csekély kivétellel — az életben a legszerencsétlenebb emberek. megoldások mindent megdöntenek, amit eddig terveztek és helyesnek ismertek el. Általános nagy meglepetés fogja fogadni az írást. Hat hónapig dolgoztak a világ szakértői a terven s ma egyetlen ütközőpont sinc9 benne. A nemzetközi pénzügy emberei végső ütőkártyájukat játszák ki vele. Kijelentik, hogy a háború utáni politika több problémát veteti föl, mint amennyit megoldott s sokkal több nehézséget okozott, mint amennyit kiküszöbölt. Az európai politikáiban határozott változásokra van szükség. A manifesztum aláírói, csupa előkelő pénzügyi tekintély, valóságosan diktatórikus hangon beszélnek a kormányokkal. Az írásból látszik, hogy a nemzetközi nagytőke mily szédítő hatalommal rendelkezik. Tagadhatatlan azonban, hogy ha a kormányok elfogadják a szakértők és a nagytőkések kibontakozási tervét, ákkor néhány év alatt Európában is kifejlődhetnék az am erikán izmusnak nevezett, boldog és mindenkit egyformán élni hagyó gazdasági rendszer. A nagytőke rámutat arra, hagy Európa Versailles után történt politikai átalakulása óriási csapás volt a nemzetközi kereskedelem számára. Nagy területek, amelyek addig egységes kereskedelemben éltek, hirtelen réEgy másik jogos sérelem, a magyar szülők óriási megterheltétése a drága tankönyvekkel. Egész hihetetlen összegeket kell itt említenem. Egy gimnazista gyermek tankönyvei és iskolafüzetei 200—300 koronába kerülnek, s vannak tankönyvek, amelyeknek ára 40—50 korona. A magyar gyermeknek a tanító a jövőben nem nevelője, jóakarója, hanem inkább ellensége lesz, mert hiszen az uj tanifógeneráció egész más szellemben nevelődik — s ennélfogva a gyermekben sem less meg többé a vonzalom tanítója, s ezzel együtt a tanulás iránt. Ebből azután az a veszedelem származik, hogy a kimondottan okos és jó tanulóktól eltekintve, — akiknek nevelésével a szülők is foglalkoznak, — a többiek vagy elbuknak és lemaradnak, vagy csekély tudással kerülnek ki az éleibe. És mi lesz azokkal a kevesekkel, akik tehetségükkel, szorgalmukkal — és hála szülőik kedvezőbb anyagi helyzetének, — keresztül verekszik magukat a középiskolán? szekre szakadoztak. Már ez a körülmény is nagyban hozzájárult az uj államok jólétének csökkentéséhez. Az uj határok érdekében kereskedelmi tilalmakat és óriási vámtarifákat vezettek be, amelyek mindenképpen megnehezítették a tranzitforgalmat és általában az áruszállítást. így Európában mesterséges drágaság keletkezett, a termelőképesség visz- szafejlődött, a hitel megcsappant és a pénzforgalom csökkent. A manifesztum erélyes hangon inti a kormányokat, hogy hagyják abba az eddigi gazdaságpolitikát. A legnagyobb szakértők és a legnagyobb tőkések érzik, hogy a helyzet mindinkább rosszabbodik s ha nem jön hamarosan segítség, az ipart és a kereskedelmet általános nagy- csőd éri, amely munkanélküliségbe kergeti az emberek millióit, földönfutóvá teszi a polgárságot s könnyen uj európai forrada- lamra vezet. Angliában már mutatkoznak a gazdaságpolitika csődjének veszedelmes eredményei. Franciaország, Belgium és több más ország hallatlan nehézségekkel küzd. Középeurópa amerikai kölcsönökkel mesterséges életet él. A német birodalom is máról-holnapra produkál és exportál. Ezzel szemben Amerika az egészséges gazdaságpolitika következtében napról-napra hatalmasabbá válik. Az amerikai tőke bármely pillanatban hajlandó Európát megsegíteni, de csak úgy, ha ez a segítség kedvező politikai körülmények között történik s nem egyes részletérdekek támogatására fecsérlődik el. Az egyes országok közhangulata már eljutott a fenyegető veszély belátásáig és egyre fokozódó nyomást gyakorol a kormányokra a béke és a szabad forgalom helyreállítása tekintetében. A népszövetség és a nemzetközi kereskedelmi kamarák a korlátozásokat igyekeznek a minimumra szorítani. A nagyipar teljes súlyával a vámtarifák megszüntetése mellett foglal, állást. A manifesztumot a világ legkimagaslóbb tekintélyei írták alá. Német részről például ott látni Bosch, Félix Deutsch, Kari Mel- chior, Mendelssohn, Sehacht, Siemens, Urbik és Vögler nevét. Angliát Balfour, Goocle- nough, Inchcaps, Montague Norman, Roth- schild, Mac Kenna képviselik. Az Egyesült Államok részéről Gates, Mac Carrah, J. P. Morgan írták alá az okiratot. A többi ország szintén legkimagaslóbb pénzügyi tekintélyeivel van képviselve. ük írták alá a világ manifeszftumáf? Hol fognak ezek elhelyezkedést találni az életben? Az állami hivatalok majdnem teljesen bezárultak a magyar gyermekek előtt, a szabad pályákon a csehszlovák ifjúság előnyösebb helyzeténél fogva kiszorítja őket s a gazdasági életben is a legteljesebb mértékben folyik az eln^m- zeflenités. Már ma is majdnem lehetetlenség elhelyezkedni valahol egy végzett magyar fiúnak. Milyen sors vár a középiskolák padjaiban ülő Száz és száz magyar gyerekre, tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy szlovák iskolákba járnak? Az uj magyar fiatalság sok rém/.nyel biztat, komoly, munkaszerető, szívós és erős nemzeti érzésű. Éppen ezért meg kell nyitni előtte az érvényesülési lehetőséget, kenyeret kell biztosítani számára, különben elsorvad, szétszóródik és nem lesz, aki az öregek helyét a küzdőtéren elfoglalja.
