Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-16 / 236. (1274.) szám

1926 október 16, szombat. 'EBK-G^-iVVafi-ksR.'HnaiaE * 5 Ss>lit*SpaEato, Magyarország oj adriai kikötőié A Segsxebb és a legforgalmasabb dalmát város — Díoc!e*i arnis és Velence emlékei — Susak helyett Splitbe vezetik a jugoszláv tengeri forgalmat — Uj vasútvonalak — A P. M. H. tudósítójától — — - Split-Spalato, október havában. „Split a Jádran partján“ és nem „Spalato az Adria mellett". Mekkora változása ez az idők­nek! Valamikor a rabló illyrek tanyája volt, az­után egy román provincia városa. Krisztus után 620-ban szerbek és horvátok pusztítják el és szállják meg a vidéket. Nagy Károly idejében frank fennhatóság alatt szláv fejedelmek ural­kodnak e vidék felelt, erősen küzdve a bizánci befolyással. Azután a velenceiek térhódítása kö- vetkezik, akikkel Kresimir horvát király véres harcokat folytat. Az utolsó horvát uralkodó után a magyarok hódítása kezdődik. Szent László és Könyves Kálmán királyok egészen a Narentáig foglalják el Dalmáciát. A magyarok és a velen ceiek között Dalmáciáért szakadatlanul folyik a küzdelem, sőt 1924-ben még a tatárok is betörnek. Azután a magyar Anjouk dicsőséges uralkodása terjeszti itt is áldásait, de Velence állandóan lesben áll és 1409-ben évszázadokra úrrá is lesz a dalmát partokon. iMidőn a velencei köztársaság 1797-ben megszűnt, a campoformiói béke az osztrák császár kezére juttatta ezt a földet, de 1805-ben Napóleon csa patai szállják meg. Napóleon bukása után ismét az osztrákok uralma alá jut, akik a világháborút követő összeomlásig birtokolják Dalmáciát, mig mostan Jugoszlávia területét egészíti! ki. Változatos történelmi múltja van tehát en nek a városnak, amelyet most Jugoszlávia Ma­gyarországnak akar felajánlani kikötőként. * A köd oszladozik a tengeren, a felkelő nap pedig csodálatosan sok féle pasztellszin árnya­lataival festi ki a szétterülő ködfoszlányokat. Magas hegysorok kékellő gerince tűnik elő, mely­ről a tengerbe egy óriási bálnaként nyújtózó pú­pos begyorom nyúlik ki. A hajó szirénája kegyet­lenül búg, a gépek zúgása lassanként eláll. Jobb­ról egy távoli sziget feketéink elő, a szél erő­sebb lesz, hirtelen kisüt a nap és a parton a köralaku öböl mentén egy mosolygós város hegy- rekusző házai febérlenek elő. A szabad tengeren nyugtalanul hullámzó viz tükre itt fent elsimult, csak a hajó orra túr hullámokat. Nagyszerű kikötőbe futunk be. Bóra és sirocco ellen egyaránt védett, tágas, s mólóépitkezésekre alig szorul, nem úgy, mint a fiumei, hol megszámlálhatatlanul hevernek a tengerben a magyar milliók. rA parton eleven, lüktető élet. Sok gőzhajó, még több vitorlás és tömérdek kisebb-nagyobb ten- ’geri bárka. Vasúti sínek futnak le a partra, raj­tuk sok teherkocsi álldogál. Körülöttük sürü-forgó, hatalmas szál embe­rek, szikár dalmátok, a bosnyákokra emlékeztető festői viseletben. Mert Split az igazi jugoszláv kikötő és nem Susak, a hódító olaszoktól visszanyert fiumei hulladék. A jugoszlávok megszerezték ugyan maguknak Fiúméból az egykori Adamicb-mólót ’és a Fiumarán túleső, már régóta horvátoklakta városrészt. A felsőhorvátországi fakereskedelmet is innét bonyolítják le Olaszország felé. De az adriai kereskedelem nagy terveit mind Splitre építik, melyet nagyszerűen védenek az előtte sűrűn elterülő dalmát szigetek. Susakot némileg ellensúlyozza az alatta fekvő, olasz kézre jutott Zára, de idelent mindenfelől a jugoszlávok az urak. Igaz, hogy SpLitnek nem volt jól kiépített vasúti vonala. De rövid néhány év alatt kipótolták ezt is, az ország minden ré­széből könnyen ideirányitható már a teherforga­lom is; a pályatestek erősek, a sinek, talpfák el- sőranguak. A kereskedelmi élet az osztrák idők álmosságával szembeii n lehető legélénkebbre változott. A város szűk utcáiban szebbnél-szebb, nagyobbnál-nagyobb üzletek, amelyekben minden kapható. A kihalófélben lévő egykori dalmát fő­várossal, Zárával szemben, ahol a né- / pesség harmadára fogyott, a dalmát par­ton ma Split az élet és a jövő. Népessége majdnem , megkétszeröződött, kikötő­jének forgalma megsokszorozódott. Utcáin tolong a nép. Szálas dalmátok, ijesztőképü hercegócok, szőke, szikár horvátok, fekete szerbek nyüzsöng- nek itt, ha nem is mindig a legjobb egyetértés­ben. Van még sok olasz Dév is a cimtáblákon, de e nevek viselői mind tüntetőén horvátul beszél­nek és horvát hazafiak. S ha megkérdezi az em­ber a vezető üzletek és vállalatok tulajdonosait, felcsillanó szemmel mind nagy jövőt jósolnak ennek a gyönyörű városnak. A város jellegét azonban még ma sem Split adja, hanem Spalatum, Diocletianus császár régi városa. Sőt nem is annyira városa, hanem pa­lotája: a legnagyobb fenmaradt római építmény, amely harmincezer négyszögméter terü­letet foglal el. Krisztus után háromszázötvenötben készült el ez az óriási épület, amely ma az egész ő-várost ma­gában rejti. Valamikor tengerfelőli oldalán öt­venkét dór oszlopból álló csarnok pompázott, az oszlopokból még ma is megvan negyven, süriin beleépítve abba a részben középkori, részben új­kori épület-konglomerátumba, amelyben utcák, terek, sikátorok, paloták és kopott házak vannak egymásra hányva. De sok minden épen megma­radt ebből a csodálatos ódon építményből is, melynek területén majdnem hatezren laknak. Az évszázadok során szótdulták a császári termeket, összerombolták bejáratai díszét. Leg­épebben az illyr származású római uralkodónak gyönyörű síremléke maradt meg, amelyből a ke­resztény idők pompás dómot alakítottak. A dóm körül még a régi vörös gránit- és porphyr osz­lopok állanak nagyszerű korintbusi oszlopfejük­kel. De nemcsak ez a Diocletianus palota hirdeti a régi római birodalom dicsőségét és megmérhe­tetlen gazdagságát, hanem a Splittől félórányira fekvő salonai rommezők is, ahol egy óriási római város teteme fekszik szétszórva kilométernyi messzeségekben. Ez keresztül-kasul fonja át Diocletianus Spala^ tumát a régi palota óriási területén. Szűk, zeg­zugos utcákon, három-négyemeletes házak egy- másrahalmozása, amely helly el-közel terekké tágul és a téren ott pompázik egy-egy mór mo­tívumokkal átszőtt gótikus csipkézetü velemei középület. A házak bejárói fölött falbamélyeszt?e ott gőgösködik sokhelyütt a velencei oroszlán és némelyik sivár házfalról kacér ékszerként moso­lyog alá a velencei gótika egy-egy finom íve­lésű ablaka. Belülről pompázó templomok, í'ó- hány értékes reneszánszkori képpel, magukba zárkózó, csak udvaraik finom árkádjaival ékes­kedő kolostorok emlékeztetnek az egykori velen­cei uralomra. De még sok egyéb is, amit sem a szláv lakosság ural ómra jutása, sem az osztrák gazdálkodás nem tudott letörölni erről a szép tengerparti városról: kint a temperamentumus nyüzsgés-forgás, a szinte az utca kövezetére ki­omló kirakatok, a fel-lesétáló zsúfolt esti korzó, egyszóval, az olasz temperamentum emlékei. * Diocletianus mauzóleumának, a mostani dómnak gyönyörű árkádjai alatt, a főbejáratnál egy kis kősir látható, amely mellett bizonyára sok száz magyar ember ment már el anélkül, hogy tudta volna, hogy ebben a kis kőkoporsó­ban valamikor magyar csontok nyugodtak. Két magyar királylány tetemét foglalta magában, Katalinét és Margitét, akik 1242-ben haltak meg Clissa várában. A földönfutó IV. Béla leányai voltaik, kik apjukkal a tatárok elől Rözépdaknáciá- nak megközelíthetetlen fellegvárában, Clissában ke­restek menedéket. Majdnem hétszáz esztendő múlt el azóta, hogy menekülő magyarok erre jártak. Lehetséges, hogy a jövőben sokkal több magyar zarándoka lesz ennek a kis kőkoporsónak, mint eddig volt. Politikai gyilkosságok Varsóban Valóságos politikai vendefta tört ki a szocialisták és kommunisták között Varsó, október 15. A lengyel fővárosban valóságos gyilkos sági járvány ütött ki A gyilkosságok mind politikai természetűek s a munkásnegyedekben játszódnak le a kommunisták és a szocialistáik között. Az utolsó három napon négy pártvezért gyilkoltak meg. A támadást a kommunisták kezdték, akiknek első gyilkosságára a szocialisták egy másodikkal feleltek. A gyilkosságok mindig egyformán játszódnak le. Ennek vagy annak a csoportnak tagjai lesbeállnak s amint megjelenik az ellenséges vezér, revolverlövések­kel megölik. A tettesek eddig minden esetben elmenekültek, csak egy gyilkos jelentke zett önként a rendőrségen. Ramek megy, vagy kitör a sztrájk Ausztriában Döntő fordulat a kormány és a hivatalnokok tárgyalásaiban Becs, október 15. A kancellár és a hivatalnokok kiküldötteinek tárgyalásában ma komolv fordulat történt. Az uj alterniva szerint a sztrájk kitörése, vagy a kormány le­mondása elkerülhetetlennek látszik. A kancellár kijelentette a hivatalnokoknak, hogy legutóbb tett engedményénél tovább nem mehet s ha a hivatalnokok nem fogadják el ezeket, akkor tárgyaljanak utódjával. Ma reggel minisztertanács volt s délben Ramek kancellár átnyújtotta végérvényes válaszát a hivatalnokoknak. A sztrájk bármely pilla­natban kitörhet s a telefon meg a távirdai szolgálat beszüntetése egészen váratlanul kÖ- vetkezhetik be. Ha Ramek lemond, akkor a sztrájk elodázódik, mert a hivatalnokoknak ebben az esetben meg kell várniok, mig kinevezik az uj kormányt, amellyel folytathat­ják a tárgyalásokat. Faragó Ödön a szegedi színház igazgatója A szlovenszkói magyar sziaigazgató meghívásával oldották meg a válságot — Faragé október 25-én kezdi meg Szegeden előadásait Prága, október 15. A budapesti Magyarország legújabb szá­ma azt a hirt hozza, hogy öthónapos válság után tegnapra sikerült a szegedi színház kö­rül tomboló harcokat megszüntetni. Sajnos, hogy a szegedi színház válságárak megoldása a szlovenszkói magyar színház amúgy is sok válságon átment életében jelent hatalmas megrázkódtatást. Mint ismeretes, Szegeden először kényszeregyezségi eljá- járás indult Andor Zsigmond igazgató ellen, majd társulatának néhány tagja csődnyitási kérelemmel fordult a törvényszékhez. A szín­ház ellen sem a kényszeregyezséget, sem a csődöt nem rendelték el. Ekkor a város a szerződés hatálytalanítása iránt indított pert Andor Zsigmond igazgató ellen és ezt a pert az első fokon meg is nyerte. Az Ítélet után a legnagyobb bizonytalanságban volt a szegedi színház és / október második felében még mindig nem lehetett megkezdeni az éuadot. Ekkor akció indult meg, hogy a kultuszminisz­térium vonja meg a koncessziót Andortól. Az utolsó pillanatban tárgyalások kezdőd­tek Andor és a szegedi színházra pályázók között. Legkomolyabb pályázó volt Faragó Ödön Kassa-pozsonyi színigazgató. Heteken tartottak a tárgyalások, melyek végre meg­egyezésre vezettek és Faragó tegnap Szeged­re érkezett, hogy a város hozzájárulását kér­je az Andorral történt megállapodáshoz. A tanácsülés rövid vita után úgy határozott, hogy Faragót meghívja Andor helyébe a szege­di színház igazgatójának. Egyben abba is beleegyezett a tanács, hogy Faragó Ödön 700 millió koronáért megvásá­rolja Andor Zsigmond ruhatárát, díszleteit és könyvtárát. A tanácsülés után Andor és Faragó alá­írták a szerződést. Andor likvidálni fogja Sze­geden az ügyeit, mig Faragó bejelentette, hogy miután Kassán elintézte társulatának függő ügyeit, a szegedi évadot október 25-én fogja megkezdeni. Faragó kijelentette, hogy valószínűleg Andor egész jelenlegi színtársu­latát át fogja verni. Ez a híradás tehát azt jelenti, hogy Fara­gó Ödön, aki 1914 szeptember óta a legnehe­zebb időkben vezette a szlovenszkói magyar színészetet és azt olyan magas nívóra emelte, amely általános megbecsülést és elismerést szerzett a magyar kultúrának, most véglegesen itthagy bennünket. Faragó érdemeit nem kell hosszabban méltat­nunk, az a négyezer és néhány száz előadás, amely az ő igazgatása alatt végbement 3zlo- venszkón, kultúrtörténetünknek maradandó értékét jelenti. Faragó távozásával ragy ür marad a magyar közéletben és bizony féltjük színészetünket, melynek temérdek bajjal, ne­hézséggel és rosszakarattal is meg kell küzde­nie, az elkövetkezendő súlyos időktől. Remél­jük azonban, hogy a hivatalos tényezők ennek a fontos kérdésnek eldöntésében tekintettel lesznek a magyarság kívánságaira és érdekei­re s reméljük azt is, hogy Thália kordé,iának megürült vezetőhelyére újból jó és hasznos kormányos kerüL F ényképezőgéppel a nyelőcsovon át Lefényképezhető a gyomor belseje — Egy berlini orvos szenzációs találmánya a gyo­mor diagnosztika terén Berlin, október 15. A Berlinben most ülésező anyagcsere-kon­gresszuson Ellner János dr. bires berlini belgyó­gyász nagyon érdekes előadást tartott, amelyben arrról a felfedezéséről tett közlést, bogy sikerült megfelelő módszert találni a gyomor belsejének lefényképezésére. Ellner dr. találmányát egy hírlapíró előtt a kö­vetkezőkben ismertette: — Tizenkét esztendővel ezelőtt elsőnek kon­struáltam Németországban a gyomortükröt. Azt hiszem, jogosan mondhatom, hogy ez a találmá­nyom akkor nagy lépést jelentett előre a gyo­morbetegségek felderítése terén. A gyomor meg­betegedéseinek megállapítására idáig a Röntgen- sugárzás szolgált. A Röntgen-sugarak azért nem adnak tel­jesen megbízható diagnózist, mert csak a gyomor körvonalait teszik láthatókká és csak a kontúrokból lehet következtetni a meg­levő betegségre .amiért tévedések nagyon köny- nyen lehetségesek. Éveken át tartó munkával fá­radoztam azon, hogy ezen a hiányon segítsek. Meggyőződésem szerint csakis a gyomortükör fej­lesztésével lehet jobb eredményt elérni. Azok a közlések, melyeket az anyagcsere-kongresszuson tettem, több évi fáradságos munkám eredményét közlik. — A páeiens kezelése a fényképezőgéppel a következőképpen történik: A páciensnek a vizs­gálat megkezdése előtt fekvő helyzetbe kell el­helyezkednie. Ekkor a garatot kokainizálják, hogy a kezeléssel szemben értéktelenné tegyék. Ezután egy körülbelül háromnegyed méter hosz- szu csövet vezetnek be a garaton át a gyomorba, amiközben a páciensnek baloldalán kell fe­küdnie. A gyomor üres állapotában összegön­gyölve fekszik a testben. Most labdával levegőt szivattyúznak a gyomorba, hogy az kitáguljon. Ehhez nem szükséges nagy levegőmennyiség, elegendő egy-két nyomás a labdára. — Az apparátusnak bevezetése és egyáltalán az egész eljárás nem fájdalmas. Csak arra kell vigyázni, hogy a felvételt a lehe­tő leggyorsabban hajtsuk végre és a lehetőséghez képest a legerősebb fényállapotok mellett, A film, mely a felvételre szolgál, a be­vezetett cső másik végében van és olyan kicsiny, hogy a gyomorfelvétel mind­össze másfél centiméter átmérőjű, amüiek következtében a felvételt természetesen nagyítani kell. Az egész gyomorüreg felvételére hét kép szükséges, tehát a fényképezési eljá­rás mindössze tizennégy másodpercig tart. Az egész eljárás, attól a pillanat­tól, hogy a páciens a kereveire fekszik, öt percnél több időt nem vesz igénybe. — Ami már most a találmány gyakorlat! jelentőségét illeti, meg kell állapítani, hogy mi­kor és milyen esetekben előnyösebb a gyomor­fényképezés a Röntgen-eljárásnál és mikor hasz­nálható eredményesebben. Nem lehet kételkedni abban, hogy a gyomorfényképezésnek a Röntgen- sugárzással szemben sok előnye van és ezért a ta­lálmány a diagnosztika terén nagy előhaladást jelent. Az említett kérdések felderítése a talál­mány hasznának köréből is dönteni fog. Az uj seprő jól söpör! Főleg akkor, ha szép hálókabát kormányozza. Az uj seprő je­lentősége tehát világos: Igye­kezik tisztasági kötelezettségeit becsületesen el­végezni. — Az uj nálókabát je­lentősége azon­ban ennél is vi­lágosabb : ké­nyelmes, kelle­mes és elegáns. Mindkettőt meg­találhatjuk a Hen­rik utcán, Sz ént Henrik temp. és a főposta között: a szép hálókabátot (lásd a két mel­lékelt képet) és az uj seprőt (már mint az Eisner nőikonfekciós üzletet.) FLANELL-PONGYOLA, gei- shafazon, kényelmes, nagy ujjakkal éa egyszínű hajtóká­val (az ábra szerint), zsebek­kel és garantált valódiszinü ílanellövvel, kizárólag pon- gyoladellénből, lila, szürke, barna és lavendulakék alapon 55.— korona. HÁZIRUHA, kép szerint, hosszú ujjakkal és mandzset­tákkal, zsebek gombra, vagy övre, puha teveszóraiinü, rozsszlnü és kék flanellbél, ízléses szegélyezéssel, 39.— korona. RÓBERT EISNER PRAGA II. JindriSská 20. Nagy választék köpönyegekben, ruhákban és hálókabátokban.

Next

/
Thumbnails
Contents