Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-16 / 236. (1274.) szám

6 * ^mcai-7VVA<SVAR-HIRBAI> i926 október 16, szombat A katolikus autonómia lényege Talán soha sem volt alkalmasabb idő arra, hogy eszmecserét folytassunk a katolikus autonó­miáról s hogy meg is csináljuk azt. Azok az aka­dályok ugyanis, amelyek a katolikus autonómia megalkotásának eddig útjában állottak, ma már nem állnak fenn. A legfelsőbb kegyuraság kérdése most már nem aktuális, s a katolikus vagyonok kezelésébe való befolyás ma, — mikor az mahol­nap teljesen kicsúszik a kezeinkből, — aligha olyan kérdés, mely ellentéteket támaszthatna. Hi­szen ezt a vagyont előbb vissza kell szerezni, — sőt éppen a katolikus autonómiának kell vissza­szerezni. De nemcsak hogy alkalmas az idő, hanem napról-napra jobban kényszerít is; s ha van ben­nünk katolikus ügyek iránt egy kis érdeklődés, és van egyháziétedolmerekben velünk szemben való őszinte me; értés bizalom, akkor az auto­nómia hamarc 'u tető alá is hozható. Megoldhat- Ian kérdés ma mér ezzel kapcsolatban nincs. Lényegében ugyanis a katolikus autonómia nem egyéb, mint szervezet. Szervezete nem az Egyháznak, — mert az régen meg van szervezve, — hanem szervezete a katolikus híveknek. Hogy a katolikus híveket is meg kell szervezni, ez nem lehet vitás. Szégyenlős, sőt arcpirítóan szégyen­letes dolog, hogy ma a szervezett erők korában mi katolikusok még mindig csak „tömeg" va­gyunk. Sőt még tömeg se, hanem csak nyáj, de olyan nyáj, melyről a pásztor sem tudja, hogy hány juha van benne. Hogy feleljen érte a pász­tor, a Fó'pásztor? Tömeg lévén, nincs katolikus öntudatunk, nincs katolikus önérzetünk. Türjiik tehetetlenül a pusztulást, lelkeinkben, vagyonban és egykedvűen, unottan, tétlenül, félénken húz­zuk be fejünket vállunk közé, hogy valahogy észre ne vegyenek. Csoda-e, ha a félénkek, te­hetetlenek és közönyösek tábora mindig fogy s minden uj áramlat ezreket és ezreket ragad el a nyájból? Kell a szervezet, mert csak ez adhat védel­met. Ma az Egyházat itt nem védi a főkegyur; a püspökök nem ülnek a főrendiházban, csak annyi befolyásuk van az államhatalomnál, amennyi ér személyes összeköttetésük. Ki védje hát az Egy­házat? Vagy elég egy politikai párt esetleges si­kerében bízni s aggódva lesni, hogy egészsége­sen kelt-e fel Hlinka, — mert úgy látszik, az Egy­házi érdekek védelmére néki monopólium bizto­síttatott? Ma már nem kétséges, hogy az Egyház védelme csak a hívekre támaszkodhatik. A püs­pök elvesztette a befolyását az államhatalomnál, védelemül és támaszul híveihez kell visszavonul­nia s azokat megszervezve, kell felkészíteni a védelemre. Kell a szervezet, — kell az autonómia, — mert csak ez akadályozhatja meg a hívek közti, — ma még a hamu alatt lappangó ellentétek fellán­golását. Ma már — okkal vagy ok nélkül-e, azt nem vizsgáljuk e helyen, — a magyar hívek egy- xésze mind kevesebb rendithetlen bizalommal vi­seltetik főpásztoraik iránt, mert aggódnak, hogy idegen nyelvű és fajú lelkipásztorokkal látalván el, fajuk gyengülésétől félnek. Ezeket az ellenté­teket az autonómia nagyon szépen küszöbölhetné ki. Ezzel egy nagyon komolyan fenyegető bajt, veszélyt lehetne elhárítani. Ha már most nem két­séges az, hogy a szervezetet meg kell teremteni, akkor könnyű megtalálni a módot is rá. Itt egy szempont a döntő. A szervezet megalkotása ugyanis tisztán egyházi belügy s igy nem tartozik sem a törvényhozás, sem a végrehajtó hatalom jóváhagyása alá. Közjogi aktus lesz az Egyháznak az államhoz való viszonyát konkordátummal és becikkelyezéssel szabályozni, — és ez a törvény lesz az ítélő katolikusoknak alkotmánylevele, — <le hogy a híveknek milyen a belső szervezett­sége, az a legtisztább egyházi belügy. A szerve­zethez tehát elégséges volna egy közös püspöki rendelt. Hogy ennek a rendeletnek nem volna szabad a híveknek előzetes megkérdezése nélkül kiadatni, azt az ügy érdeke és, — hogy úgy fe­jezzem ki magamat, a hívekkel szemben való ud­variasság indokolja. Hiába, a hívek demokratikus gondolkozásával éles ellentétbe kerülne egy ilyen abszolutisztikus parancs. Kívánatos volna az is­kolaszékeknek és meglévő egyéb katolikus szer­veknek megkérdezése, és véleményüknek kiké­rése. Ezzel azt hiszem, semmi csorba nem esnék a püspöki joghatóságon. A szervezet pedig alapul a hitközségi szerve­zetet kellene, hogy vegye. Szabályozni részletesen a hitközségi hatáskört, mert ez a Rendszabályok 65. §-ának egy mondatán nem alapulhat. Hogy a hitközség életképes legyen, — de meg azért is, hogy sokszor el ne vesse a sulykot, — föléje a szolgáltatnának az egyházmegyének, amely elég­séges volna. Nemcsak egy párton állók volnának A legfontosabb ma azonban az egyházmegyei ta­nács. Itt a püspök mellé ös3zesereglene az egész egyházmegye minden értékes, népszerű és befo­lyásos hive. Ezek a férfiak lefelé népszerűségük­kel, fölfelé befolyásukkal mindig olyan védelmet szolgálhatnának az egyházmegyének, amely elég­séges volna. Nemcsak egy pártönállófc volnának köztük s épp ezért minden politikai párttal is volna a püspöknek összeköttetése. Nemcsak egy nemzetiségűek ülnének ott s igy mód adódnék legalább a katolikus ügyekben a faji torzsalkodá­sok kiküszöbölésére. Körültekintő, tapasztalt be­folyásos tanácsot kapna maga mellé a .püspök, mely tanáccsal úgy a katolikus vagyonügyek, mint az egyházmegye minden egyéb közjava vég­M, U- Dr. Pour nfíorvos Praha II., Jtragtuannov& 4. TeUfon: 30992. — Rendel d. u. 4— 6-ig. - Telelőn: 30902. 5 leien sokat nyerne. Hogy aztán végső fokon egy országos és központi szerv is legyen, ezt az orszá­gos közös ügyek szükségelik. Ez volna a szervezet, az autonómia kontúrja. Részletekben lehet vita, lehet különféle véle­mény, de hogy kell szervezet s hogy minél előbb kell ez a szervezet, azon nem lehet vitatkozni. Kí­sérletezni katolikus szervezetnek nevezett temet­kezési egyletekkel, mint amilyen lényegében az u. n. organizáció katolika, újból próbálkozni ün­nepélyeket szépen rendezni tudó katolikus nép- szövetséggel, vagy időt pocsékolni magasról szem­lélődő és semmi hatáskörrel nem bíró s igy szü­letésétől kezdve életképtelen központi irodákkal, — mind, mind szervezésben való teljes járatlan­ságra mutat. Nem ily egyesület kell, jóváhagyott alapszabályokkal s nem abba kell bekényszeri- ten.e a híveket, hanem szervezet kell, mellyel a keresztséggel már úgyis egy közösségbe tartozó híveket beosztja az öntudatos katolikus munka századaiba. Szervezet, kell, mely biztosítja létün­ket, mely megvédelmezi, amink van, — de ennek a szervezetnek addig kell kiépülnie, míg van mit védenie. ©ecetük®!’ klseteség! Ic©nfer@n€la 1esz iécsben Az európai kisebbségek központi irodája m ég az ősszel megkezdi működését Becsben Beszélgetés Amende Ewald dr.-ral Bécs, október 14. (A P. M. H bécsi tudósítójától.) Néhány nap óta Bécsben tartózkodik Amende Ewald dr., a genfi kisebbségi kongresszusok kezdeményezője és főtitkára, az ismert észt politikus, akinek nagy- része van a példás észtországi kisebbségi törvény megalkotásában. Amint ismeretes, az augusztus­ban megtartott genfi kisebbségi kongresszus el- határozata, hogy állandó kisebbségi irodát létesít és ennek vezetésével Amende Ewald dr.-t bízta meg. Amende a kisebbségi irodát Bécsben állítja fel és most azért tartózkodik itt, hogy az előké­szítő munkálatokat elvégezze. A P. M. H. bécsi tu­dósítójának alkalma volt Amende Ewald dr.-al beszélgetést folytatnia. — A központi kisebbségi iroda — mondotta Amende dr. — még az ősz folyamán megkezdi működését Bécsben. Az iroda állandó kontaktust fog fentar- tani az összes európai kisebbségek po­litikai pártjaival, kulturális és gazdasági szervezeteivel, valamint egyházaival. Re­gisztrálni fogja az összes panaszokat és pontos kimutatásokat fog készíteni. Az egyes egymástól távol élő kisebbségek között az összeköttetést szintén a köz­ponti iroda fogja fenntartani. Általában végrehajtó szerve lesz a kisebbségek nemzetközi egyesülésének. Hangsúlyozni szeretném, hogy az iroda működé­sétől minden irredenta szándék távol áll, azon­ban a kisebbségek jogaiért az egész kontinensen megszervezi a propagandát. Ennek érdekében állandó kapcsolatot fog teremteni a világsajtóval. Egyrészt a kisebbségek sajtóját fogja tájékoztató anyaggal ellátni, másrészt a többi lapokat igyek­szik majd a kisebbségek jogos ügyének meg­nyerni. — Remélem, hogy a hatóságok és a különbö­ző nemzetközi szervezetek, elsősorban a népszö­vetség, a népszövetségi ligák uniója, az inter­parlamentáris unió és a Páneurópa-Unió támo­gatni fogják a kisebbségi központot, úgy, hogy ezekkel együtt működhetünk. — Egyébként közölhetem, hogy ez év decem­berének derekán nemzetközi kisebbségi konfe­rencia lesz Bécsben. — A Genfben megalakult nemzetközi ki­sebbségi egyesülés végrehajtó bizottsága decem­ber c'/rekán Bécsben fog ülésezni. Ezeket mondotta a nemzetközi kisebbségi iroda vezetője, akinek nyilatkozatához hozzáfűz­hetjük azon értesülésünket, hogy a decemberi bécsi konferencián a középeurőpai kisebbségek ismert vezérei közül többek között a következők fognak részt venni: Wilfan József dr., a kisebb­ségi unió elnöke (olaszországi szláv), Morocutti Camill dr. (jugoszláviai német), Deák Leó dr. (jugoszláviai magyar), Szüllő Géza dr. (csehszlo­vákiai magyar) és Balogh Artúr dr. (erdélyi magyar.) Ismét négy évre ítélték el a nemeskürti bíró gyilkosát A nyitrai esküdtbirőság érdekes tárgyalása — A védőt az elnök ismételten ren&reutasátja Nyitra, október 15. (Saját tudósi tónktól^ A nemeskürti gyilkosság ügyében a nyitrai törvényszék Ítéletét, amelyben Alakszin An­talt négyévi fegyházbüntetéssel sújtotta, a védő semaniségi panasza alapján a legfelsőbb bíróság megsemmisítette e a bűnügy újabb tárgyalásával a nyitrai esküdtbiróságot bizta meg. A gyilkosság 1924 julius 27-ére virradó éjjel történt Nemeskürt község határában, ahol hajnalban átlőtt mellel halva találták Belecsek József volt községi bírót. A nyomozás során Alakszin Antalra terelő­dött a gyanú, aki eleinte mindent tagadott, később azonban megtört s részben beismerő vallomást tett. Vallomása szerint szóváltás közben Boleosek támadólag lépett fel ellene s védekezés közben sült- volna ed véletlenül a halált okozó fegyver. Csütörtökön tárgyalta az ügyet a nyitrai esküdtbiróság, amely előtt a vádlott Alak­szin ismét ártatlanságát hangoztatta. Sirocha Anna tanú a vádlottra terhelő vallomást tett. Az ügyész a tanú megesketését kéTte. A védő viszont az eskünek a többi tanú kihall­gatásáig való felfüggesztéséhez s a legfel­sőbb bíróság ítéletének felolvasásához ra­gaszkodott. Ennek nyomán Jureczky védő g a bíróság elnöke között izgalmas vita keletkezik, aminek következményeképp az elnök a védőt rendreutasitja, majd jegyzőkönyvi megrovás­ban részesíti. A védő az elnöki intézkedések ellen ismételten semmiségi panaszokat jelent be. Döntő jelentőségű volt az orvosszakértö véleménye, amely szerint a lövés föltét­lenül legalább tíz méter távolságból történt. A vád- és védbesaédek után az esküdtszék a vádlott bűnösségét állapította meg s ennek alapján a bíróság Alakszin Antalt ismét négy évi fegyházra Ítélte el. Ki lőtte agyon a cseklészi éjjeli őrt? Hájek-Nagy József, a falurossza, vagy a csendőrök ? — Izgalmas bűnügyi rejtély a pozsonyi esküdt­biíróság előtt Pozsony, október 15. (Sajói tudósítónktól.) Sápadt, nyurga fiatal­ember áll az eisküdtbirőság előtt. Alig húszéves, elég jól öltözött, kiket élt, kiberetvált falusi jassz. A neve: Hajek-Nagy József, cseklészi iparossegéd. Azzal vádolják, hogy tavaly november 29-én, áftlumpolt éjszaka, után, revolverrel] agyonlőtte Csdklészen Navana Ferenc éjjeli őrt, ugyan­ezen éjjel Horváth Mihály cseklészi vendég­lőst revolverről lejbelőfrte, végül egy Sós Ká­roly nevű I öldmi veslegényre, aki el akarta őt lógni, háromszor rálőtt. Az első kiét vád súlyos: egy halálos áldozat és egy súlyos sebesült a következmény. És Hajek-Nagy József nem akar tudni sem­mit. Tagad, minit a karikacsapás, tagadja, hogy egyáltalán revolver lett volna nála, sőt, hogy a história még cifrább legyen, a koronatanúd is ta­gadnak. Az esküdtek nagy dilemmában lesznek az Ítél­kezésnél, nehéz lesz megállapítani a lényéi láetl. A védelem ugyanis arra az álláspontra helyez­kedik, hogy tényleg nem Hajek-Nagy lőtte le az éjjeli őrt, mert hisz erre semmi oka nem volt. Az éjjeli őr — a védelem szerint — a szerencsét­len véletlen folytán esetleg eltévedt cseudőrgolyó- tól hallhatott mcg, múltán a csendőrök, amiikor üldözték Hajek-Nagy Józsefet, lövést ifi tettek I Utána. A kritikus éjszakán. Hajek-Nagy József bét 'barátjával: Friedrich Mihállyal és Szalun József­fel ivott a cseklészi korcsmáiban. Éjféltájban beko­pogtak Horváth Mihály vendég] őshöz, aki a ko­pogtatásra kijött az utcára. A sötétben három ala­kot látott, aMkben határozottan ráismert Hajek- Nagy Józsefre és bét cimborájára. Hajok szó nélkül lejbelőtte a vendéglőst, aki sokáig nyomta az ágyat, amíg felgyógyult. — Isten engem úgy segédje® — mondotta az esküdtek előtt magasra emelt kézzel Horváth Mi­hály —, hogy ez a gézengúz volt a tettes! — Kíván kártérítést? — kérdezte JeMicskia dr. elnök. — Ettől-e? Dehogy kívánok! Nincs ennek semmijei — felelt önérzeteeen a sértett. — De hátha lesz valamikor? — próbálja faa- pacitální az elnök. — Ennek sohase lesz! — szól derültség köz­ben a sértett, aki később kijelenti, hogy csak azt az elégtételt szeretné venni Hajeken, hogy egy kicsit ő is fejbe lőhetné, hadd tudja, mi az. A szembesítés a két ember: vádlott és sértett között izgalmas. Horváth, aki nagyerejü ember, csaknem nekiugrifc a vézna, sunyi tekintetű vád­lottnak, aki ma mindent tagad és csak arra akar emlékezni, hogy ,,kurázsié" hangulatban veit ugyan a kérdése® éjjel, de ő nem lövöldözött. A délután folyamán kihallgatott két korona­tanú: Szaturi és Friedrich szintén tagad. Azt. mondják, hogy ők nem voltak Horváth vendéglője előft. Mikor az elnök egy elfogott levelet mutat fel, amit Hajefc a fogdából irt Szatúrinak és amiben kioktatja, hogyan valljon, — Hajek-Nagy elsápad, zavarba jön, majd kiegyenesedik és szemtelenül kivágja: — Ez a levelet, kérem, nem én írtam! Nem jut eszébe, hogy az írásszakértők ráol­vassák bűnét és ráterifik a vizeslepedőt. A tárgyalást két napra tervezték, mert har­mincöt tanút idézteik be, cseklészi legényeket, vi- ganós szoknyéju fiatal lányokat, akik Hájeknak, a *flaluros9zá“Hnak jelleméről mondanak véleményt. A vádhatóságot Polák József államügyész képviseli, a védelmet Friebeisz Gyük dr. látja el. Felvonulnak a csendőrtan uh Az esti órákban kihallgatták tanúként Cser­mák csendőrtiszthelyettest, aM azt vallotta, hogy Hajekre menekülés közben háromszor ufána- lőttek, de nem találták el. Hajak — vallotta tovább a csendői'tiszt — haza­futott lakására, ahol halottnak tette magát. Mikor kiadta a parancsot a megkötözésére, a halott egyszerre csak feltámadt és felkapott egy baltát, hogy azzal leüsse a csendőr őket. Ezek gyorsan megkötözték a vádlottat, aki még ilyen állapotban, bilincseikkel a kezén is rájuk­támadt, úgy, hogy az egyik csendőr kénytelen volt szuronyával combon szúrni a veszedelmes embert. A vádlottat súlyos sebesülésekkel szállították be akkor a pozsonyi ügyészség fogházának betegszo­bájába. Az egyik tanú ezután azt a szenzációs vallo­mást tette, hogy Navara holtteste éjjel 11 órakor még nem volt azon a helyen, ahol reggel találták. Az ügyészi vádirat szerint pedig Hajek már tiz órakor lőtte agyon az éjjeli őrt. A tárgyalást ma, pénteken folytatták változat­lanul nagy érdeklődés mellett. ítélet ma éjjel lesz. — Hitelezői csalással vádolják a pozsonyi DuscMnszky céget. Pozsonyi tudósítónk jelenti te­lefonon: A pozsonyi törvényszéken ma délelőtt folytatták a fizetési nehézségek közé jutott Du- schinszky Frigyes cég kénysaeregyezségi tárgya­lását. A vagyonfelügyelő, mintegy 50 százalékot ajánlott fel a hitelezők kielégiitéeére, mert kimu­tatása szerint a hitelezők 1 millió koronás köve­telésével szemben a cég aktívái fél milliót tesz­nek ki. Stern Bernét bécsi papirnagykeresfoedő azzal a szenzációs bejelentéssel állott elő, hogy a ■kényszeregyeléget nem fogadja el, mert Du- sdhioszky ellen hitelezői csalás miatt bűnvádi fel­jelentést tett a pozsonyi vizsgálóbírónál. Állítólag Dusdhinszky a fizetésiképtelenség bejelentésével egyidejűleg mintegy 60.000 korona értékű papírt rendelt nála. Knapp báró erre a kényszeregyez- ségi tárgyalást elnapolta. — Betörők jártak a zavari MaAláth-kaatélybaa. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Mailáth László gróf zavari kastélyában a napokban betö­rők jártak s nagy mennyiségű ruhát és egyéb ér­téktárgyat vittek magukkal. A csendőrség nyo­mozása eredménnyel járt, amennyiben sikerült a betörőket Ormándy Pál, Modrovánszky József és Juris János személyéiben elfogni. A tetteseket be­szállították a pozsonyi államügyészség fogházába. A kárt nem sikerült eddig megállapítani, mert Mailáth jelenleg nem tartózkodik otthon. betű jelent az abc-ben, azt jelen­ti az Alpa név a külön­féle sósborszeszek és bedör- zsölőszerek sorozatában. Ezért csak ALPA mentholot sósborszesxt kérjen mindig és mindenütt, jJI akkor sohasem csalódhat.

Next

/
Thumbnails
Contents