Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-08 / 204. (1242.) szám
4 JLOmdij öj Silüivlxi. Keresztül-kasul Ruszinszkón Hogyan keletkezett Beregszász? — A monda, melyet mindenki ismer * és a történelem, melyet mindenki elfelejtett — A beregi vár — Bor- zsova vára — Kata asszony — A P. M. H. eredeti riportja — Délruszinszkó szeptember elején (Ruszinskói szerkesztőségünktől). Ruszinszkó déli hegykoszoruja súlyos fürtü mózédes szőlőt terem. A zápszonyi, mezőkaszonyi, nagybégányi és homoki szőlőhegyek szelid lejtőjén kicsi erdők között bujkál az őszi napfény. A nyilegyenes pályán a vonat belerohan az erdőbe. Szép, dús, tölgyes ez, amely közvetlen Beregszász határát övezi. Egy ráncos anyóka összegörnyedve néz ki az ablakon és csak úgy, maga elé mondja: — Csizáj... — Mi az a Csizaj? — Ez az erdő, la... Úgy hijják, hogy Csizaj ... Különös hangzatu név v. A vonat tovább rohan és mi nemsokára ott vagyunk egy haldokló város közepén, melynek lakói ilyen befelé élnek. — Beregszász, Ruszinszkó legmagyarabb városa — mondja egy bennszülött atyánkfia, aki büszkén mutogatja a katholikus templom körül a száradó fűbe rejtett kőfal-maradványokat. — Ha akarják az urak tudni, hát elmondom. Ez a Beregszász úgy keletkezett, hogy egyszer, amikor még itt puszta főd vót, házas egyse, hát egy Szász nevű csordás ezen a helyen legeltette a teheneket. Egyszer csak észrevette, hogy két bika igen egymásnak esett és ugyancsak porzott közöttük a főd, ahogy belevágták a szarvukat. Mikor már megsokalta a csordás a verekedést, közéje cserditeitt az állatoknak, hát ahogy ketté válnak azok, látja a csordás, hogy a verekedés helyén kitúrt gödör van, melyből egy iist kandikál ki srzinültig telesteli aranypénzzel. A csordás kivájta az üszőt és Istennek való hálából erre a helyre ezt a templomot épitette, amely köré később emberek telepedtek. Mivel pedig ez a hely itt berkes volt, a csordást meg Szásznak hívták, igy lett ebből a városból Beregszász... Hát igy vót... — És mondja, bácsi: hányán tudják itt, hogy Beregszász igy jött a világba? — Mindenki uram, mindenki... A fenti elbeszélésből meggyőződtünk arról, hogy a mondának mindennél nagyobb ereje van a nép lelkére, amely apáról fiúra hagyja ezeket a jámbor és naiv meséket, de amiket kiölni az oknyomozó történelem nem fog soha. Beregszász a történelemben Mert hát mit mond az oknyomozó történelem? Nemde éppen az ellenkezőjét annak, amit Beregszászban minden őslakos gyermek széról- szóra tud. A történelmi Beregszász — ma egyik legmagyarabb városa az elcsatolt részeknek — igazolja azt, hogy a magyar az életképes fajok természetével asszimilálta a közzéje keveredett más fajokat. A történelem szerint ezt a területet, melyen ma Beregszász áll 1141-ben II. Géza a Rajna-folyó mellékéről hozzánk vándorló munkás szász eredetű néppel telepítette be... A templomnak sincs semmi köze az egymást öklelő két mondabeli bikához. Hogy mikor épült, azt nem lehet pontosan megállapítani, de hogy várszerü építmény lehetett, azt falai és a föld alatt lévő bástyamaradványai ma is elárulják. Egyébként sok viszontagságon ment keresztül. A legrosszabb helyzete akkor volt, mikor a lengyelek, akik 1657-ben azért törtek be ide, hogy Rákóczi Györgyöt, aki a lengyel királyságra vágyott, megbosszulják, — feldúlták Munkács és Beregszász városokat Ekkor pusztult el ez a templom is, ahová, mint várszerü építménybe, a nép bemenekült. A lengyelek azonban ide is behat okuk és a védtelen lakókat az oltár előtt öldösték halomra, végül is a templomot a hulláki’a gyújtották. A templom sok időn keresztül állott igy leégve, mig egyszer ismét felépítették, de várszerü jellegét ekkor már elvesztette. A beregi vár Elhagytuk Beregszászt, mert most csak a történelem érdekelt bennünket. A mát szomorúság takarja, idegen szót visz a magyar földről fújó szél Muzsaly felé. Muzsaly ... Pár kilométerre van Beregszásztól. Gyönyörű szőlőhegyektől körülölelve, mintha valami kedvenc gyermeke volna a természetnek ... — Itt terem a tokaji bor — mondja a „Pokoli szomjúsághoz** címzett korcsma mosolygó tulajdonosa... Nem értettük, azért megmagyarázta : — Muzsalyban kérem bor terem, mint Tokajban. Régen, amikor még lehetett, tokaji bor- kereskedők öszevásárolták a mustot és Tokajba szállították... A községtől délre, a sárguló mezők közepén kopár templomromot mutogat a síkság. A templomrom a múlandóságot jelképezi. Ezelőtt kétszázévvel hatalmas magyar község ölelte körül ezt a templomot... Ma egyetlen hajlóknak sincs nyoma ... Csupán az Isten házának romjai hirdetik, hogy itt valaha imádkoztak. . Északkeletnek van Nagybereg községe, melynek határában állott a beregi vár ... ősidők visszatérő emlékezete hozza elénk a beregi vár dicsőséges múltját, amely egyébként egy hatalmas várrendszernek volt tulajdonképpen egyik állomása. Borzsova vára Ez is már csak a történelemé. Nem messze a mai Nagyinuzsalytól áll egy rom. Falai nincsenek, r-ak a főidből kiálló részek árulják e), hogy itt valamikor nagy területen viharos ólet lehetett. E helyen állott Borosova vára, melyet 889- ben a honfoglaló magyarok romboRak le legelőször, hogy hóditó útjukat ne zavarja ... Kata asszony Ma a csehek úgy hívják ezt a volt járási székhelyeit, hogy Medzi Kasony... A történelem tanúsága szerint ezt a községet egy Kászon nevű magyar vezérről keresztelték el, erről azonban ma igen kevesen tudnak, ellenben minden gyermek ismeri a mondát, mely szerint a község Rimaszombat, szeptember 7. Akárhogy is ellenkeznének cserkészutain- kat bejárt és a Kiskátét áttanulmányzott, végzett és kiérdemesült testvéreink: Győry Dezső múltkori cikke gyökerében fogta meg a cserkészet kérdését s rögtön az elején ki kell nyilvánítanom, hogy a cserkészetnek korlátáinál mindnyájan megaleadtunk egy kis időre, hogy önmagunkkal számot vessünk: maradjunk-e a korlátok között cserkésziófiunak, vagy ugrassuk át azt a tehetségünk, szándékunk és meggyőződésünk szerint. Nem hiszem, hogy poétái túlterheltség lett abból, amit mondott, mer ugyanúgy, aiogy ő is mondta,sokunknak probléma volt, bármily erős lett légyen is bennünk a cserkészet szelleme, sokunknak erős kérdés volt, amire hirtelenében nem tudtunk önmagunknak feleletet adni mostan, mikor nem akartuk csakúgy7, fejet-hajtóan tovább elfogadni az eddig magunkba szitt tanulságokat, mikor magunk akartuk kiharcolni a magunk jóságát s amikor olyan korba eveztünk át, ahol igazán probléma minden s ahol a leérettségizett diák veleszületett kontempláló készségével még ott is problémát kerestünk, ahol pedig tiszta adottság vala. # Ifjú cserkészbarátom, aki ezt átolvasod s azt hiszed, csalódnod kell a cserkészetben, ne hidd! Maradj teljes erődből, teljes akaratodból cserkész, ne gondold, hogy csak csipetnyi destrukció is, amit itt elmondogatunk. A cserkészet neked, ifjú gimnazista-cserkész testvérem, olyan mint az éltető manna, feltétlenül szükséged van rá, ezt jól látjuk mindnyájan öreg bátyáid, akik elmúlt gyermekéveinkből javadra szűrünk le tanulságokat. Neked nem szabad csalódnod a cserkészetben, hiszen végeredményben mi sem a cserkészetben csalódtunk. Talán a magunk erejében inkább, vagy vak-hitében. Nehéz a lélek útját önmagunkban is megfigyelnünk. # Az angolból magyarra ültetett cserkészet eleinte különösen angolos jellegű volt miná- lunk is. Olyan célokat tűzött ki s gyakorlati megvalósítása olyan volt, ami messze állott a magyar diák leikétől, amiben sokkal több angolszász-germán vorás volt, hogysem a kamaszgyerek felolvadhatott volna benne kristályosán. (Gondoljuk csak a békebeli, első Cserkészkáté Hindmarsch Róbertjére, a ma- fekingi scoutokra és a többire, amik történetével lelkesítették például Szeged tanyai gyermekét!) Hogy a mozgalom átszürődjön s speciális nemzeti vonások is maradjanak benne, ehhez jóegypár év kellett s éppen a háborús esztendők nem voltak alkalmasak az átalakulás munkájára. Tehát először is: a cserkészetben sémát kaptunk mi, akik kezdtük annakidején a magyar cserkészetet, jobbadán kialakulatban sémát, olyan követelményekkel, amik (most germanizmussal élek) „feküdtek“ az angol gyereknek, de nem a mi fiainknak. Persze, az „általáros emberi" közös volt azért bennünk is. De hiányzott valami, talán egy csipetnyi bors helyett egy késhegynyi paprika, ami teljesen lelkűnkhöz formálta volna az angol cserkészetet. Ne felejtsük el, hogy a cserkészet egy világbirodalom hóditó fiait igyekezett még hőditóbbá térni, még kitii- nőbbé a „Great Empire" céljaira. S az angol gyerek nevelése már a szülői háznál is más volt. mint a magyaré! S mi ezt kaptuk. Csoda-e, ha a mi más temperamentumunkkal, világnézetünkkel és ifjúságunkkal nem tudtuk teljesen megvalósi- tani Baden Powell eszméjét? Aztán ők úgy gondolták, hogy a gimnáziumban adott kirufti- kai energia éppen elég lesz ahhoz, hogy ugyanolyan formában s utón fussuk meg élőhelyén valamikor Szent Katalinról elnevezett kápolna állott, ahová a vidék remetéi imádkozni jártak. Később le is telepedtek és igy keletkezett a község, melyet kápolnájáról Kata asszonynak neveztek el. Ennek rövidítéséből lett „Ka- szony" a község neve — * Egyhangú, szép sik föld fut yégig a beregszászi hegyektől a munkácsi várig, melynek sárgára meszelt falai és veres teteje a szép, tiszta szeptemberi levegőben egészen Beregszászig ellátszanak ... Egy sáros autóbusz kínálja sáros ülését. — Tessék kérem, tessék, első munkácsi autóbusz... mindjárt indul... olcsón elvisz..'. Zsargonjából megismertük, hogy ez Ruszin- i szkó szivéből valő: ez a világon közismert, minden élclapnak és anekdota-tárnak kedvelt alakja, az örökké fürge, mindég élelmes, a jég hátán is megélő és gescheftért élő-haló, szolgálatkész — munkácsi zsidó... tünket. Úgy gondolták, hogy a kamaszévekben adott utasítások szerint nem lehet másképp leélni az életet, csak cserkészmódon. Túlságosan bíztak a cserkészet erejében! Vagy pedig a vezetők voltak a hibásak, nem próbálták ki magukon az eszmét, csak gyerekeket vittek bele, anélkül, hogy maguk is átélték volna ugyanúgy, ugyanazokat az esztendőket. Hogy a cserkészetről itt szó van, az azt mutatja, hogy a cserkészetet tartjuk mégis a legközelebb álló megoldásnak az uj nemzetség nevelési módjára. A cserkészet okvetlen szükséges intézmény, de valami pluszt kell neki adni, valami lelki pluszt még, ha azt akarjuk, hogy ereje a matúrán túl is tartson. Vannak cserkészszellemben élő fiatalemberek ma is, akik jól-rosszul valóra próbálják váltani az eszmét idősebb korukban. Valahol azonban mindig megakadnak s az élettel szemben félszegek lettek. Nem hiszem, hogy egyetlen gondolkodó cserkésztestvérem ne akadott volna meg a követelményeken, de nem azért, mert a követelmények tulszigoruak, hanem azért, mert a gimnazista fegyelem később elvesztette erjét s a magára hagyott fia a ledérebb környezet hatása alatt, immáron szégyelte bármilyen erkölcsi törvényhez is igazodni. # Állapítsuk meg: a cserkészet feltétlenül szükséges a gimnazista idők gyermekének életében, olyan tartalmat ad neki, olyan más életlehetőséget, amilyent semmi pedagógiai gyönyörűség sem. Aztán valamit csak megtart később az élet számára is belőle. Egy kis jóságot, egy kis biztatást, egy kis megtartóztatást, egy kis lelket- Ha egyebet nem: problémát, hogy másnak is lehetne lenni... # Most néhány példát s még valamit. E sorok írója kölyökgyerek kora óta cserkész volt s áthaladt a cserkészméltóságok grá- dusain. Naiv hittel bízott vala az emberek jóságában. Az első csalódása ott kezdődött, hogy a gimnáziumot feleidőben otthagyott, addigi kitűnő szorgalmas cserkészei közül sok most kerülte, szégyelte a találkozást, a szervuszt felváltotta az ászolgája s lett idő, mikor egyenesen sötét arccal, rosszakaratú pillantásokkal néztek az utcán utána. Szégyelték, hogy jók akartak lenni egyszer. Sokan, bár tovább nyomkodták a gimnázium lépcsőit: egyidei sikeres cserkészvoltuk után otthagyták a liliomot s lettek legfőbb csufolói a többinek. Az „urifiuk" azokban az években, mikor már esedékes lett a zsur, a cigaretta s egyéb szabadság, nem bírták a béklyót s nyiltaD átléptek az ellenségek sorába. Sok szülő igy is akarta, mert sajnálta drága fiacskáját a szerinte oktalan fegyelem miatt. Saját dilemma: öreg cserkészek voltunk, hatan, jó barátságban, az egyetemi évek alatt. Nagyon jó, nagyon szent barátságban. Aztán közbeokvetetlenkedett az a nő, aki egyszerre négynek szivében vetett lángot. A cserkészet nem adott elég erős kötelet ahhoz, hogy ezt a földi cicomát, szerelmet, a kordonon kiviil tartani tudta volna. Felbomlott minden barátság. Hány ilyen példát mondjak? Az utóbbi gyenge példa rá, de ezer s ezer van, hogy az első életrendül és re bomlik a jóság s a cserkészi lélek! Az előbbiek pedig mutatnák arra, hogy valahol a vezetésben, a direkcióban van a hiba! Olyan cserkeszvezetőink voltak, akik még nem próbálták ki magukon az eszmét gyermekkorukban. A felrótt vezetők 50 száAd seriptum: „a cserkészet válsága* — Szerény hozzászólások egy körkérdéshez — Dr. Szabó és dr. Gödény jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbérlet. Előkészitészités bármelyik egyetemre és főiskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, állam^zámvi* telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly-kör- út 4. (Telefon: L 963—50.) zaléka nem állt mindig a hivatása magaslatán, nem mélyedt a gyermeki lélekbe, ekkor is száraz pedagógus, vagy parancsnokló katona maradt, azt pedig nem lehetett kívánni, hogy az alárendelt őrsvezetők, kamaszgyerekek, zsurozó családtagok, önmagukkal szemben is határozatlan és ki nem forrott tizenöt-tizen- hatévesek félig magukra hagyva, próbálják még kisebb fiukba beleverni egy félig gyakorlati, félig könyvizü jóság-törekvés és jellemfejlesztés igéit! # Ismétlem: a cserkészet a legjobb, ennél jobbat nem lehet adni .Csak rosszul kezelték! Szerintem: jó vezetőket kell kívánni! Ez az első, legfőbb követelmény ahhoz, hogy a cserkészet már az iskolában ne kerüljön dülőutra s az életben is minél később. Foglaljuk össze: 1. A cserkészet kiválóan csak a 12—18 éveseknek alkalmas. 2. Valamit át lehet menteni belőle későbbre is. Mindenesetre az a meggyőződésem, hogy erősen adott kinetikai energiával jobbá tehetjük és szebbé életünknek matúrán kívüli részét az átérzett s helyesen alkalmazott cserkészettel, mint anélkül. Elméletben. 3. Gyakorlatban azonban kivihetetlennek bizonyult. Részint, mert nem fektetünk elég erőt belé, részint, ahogy Darkó István feleletében mondja: naivabbak vagyunk, mint az élet. 4. A magyar cserkészetet át kellett alakítani az angolból megfelelővé. 5. A szlovenszkói magyar cserkészetet ki kell huzni a kátyúból. # E legutolsó ponttal lokális kérdéssé is szándékoztam tenni a cserkészet kérdését, mert ezt figyelmen kívül hagyták eddig. Mert a cserkészet válsága nálunk nemcsak hipotézis, hanem tényleges válság. A szlovenszkói cserkészetünk mai formájában nem egyéb, mint régi formákon, régebbi hagyományokon rágódó s bukdácsoló ifjúsági mozgalom, a dolog lényegén való felülemelkedés nélül. Ne haragudjanak meg a cserkészvezetők: nem ők az okai, hogy háború volt és forradalmak voltak, amikor a cserkészet problémája kisebb mindennél. Mire ezt a mozgalmat ismét talpraállítani sikerült valahogy, nem maradt más, mint a puszta hagyomány, elveszett minden kapcsolat a szervező erőkkel s a központi cserkészintézőséggel. Minden cserkészcsapat maga akart átmenteni valamit a régiből, de ingadozó, béna lett s nem igazi cserkészet. Elfáradtunk! A mostani cserkészet nyári táborozása, jobban mondva: nyaralása, készülő fiuk serege, minden mélység, minden ihlet nélkül. Sajnos, de az igazi cserkészmunkát nem tudják megvalósítani. Hiányzik ehhez elsősorban a központi vezetőség és a kollektív-agilitás hiánya. A lokális agilitásoknak ideje kell, hogy elmúljon! Mig a szlovenszkói cserkészet tétovázó játék lesz s nem erős, jelentős mozgalom: addig mindig válságban vagyunk! # Kicsit talán nagyon is helyi színezetűvé festettem a cserkészet válságát s összeszori- tottam a kérdést, de való az, hogy nálunk nemcsak az öregcserkészek élete, hanem maga a cserkészet egészében is válságban van. Meg kellene reformálni! Vagy egyáltalában: megreformálni! Szombathy Viktor. — Iskolaszontelési ünnepély Pozsonypüspö&i- ben. Pozsonyból jelentik: Gyönyörű ünnepség keretében folyt le e napokban a pozsonypüspöki uj iskolaépület felszentelése. Az ünnepségen megjelent Franciscy Lajos dr. nyitrai kanonok, keresz- ténvszooiallsta szenátor, Gregorovits Lipót nemzetgyűlési képviselő, a kerületi papság Leszkay Sándor esperessel az élén és az országos keresztény- szocialista párt központja képviseletében Bah in Rudolf országos főtitkár. Az ünnepi szentmisét Franciscy Lajos dr. szenátor fényes papi segédlettel celebrálta. A modernül berendezett, emeletes iskolaépületnél a szentelést végző szenátort elsősorban Msgr. Tyukoss Ev. János esperes, pápai káplán, majd a tantestület és a hitközség képviselői üdvözölték. Franci sc.y dr. válaszában kiemelte a katolikus iskolák valláserkölcsi és nemzetnevelő hivatásának nagy fontosságát. Az uj iskolaépület létrehozásában az érdé. moroszlámvsze Tyukoss Ev. János esperest illeti. xx 10 vaskos kötet anyagát öleli fel a most megjelenő Kis Brekin, ára csakis az előzetes megrendelőknek 280 korona.-PRA:<iAI-7VVA<R£ARHirUiAn
