Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-08 / 204. (1242.) szám
Naí számunk 10 s!áaE Mai számunk lO sSdal Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, ^ szlovenszkói es ruSZÚlSzkói ellenzéki pártok Szerkesztős^: Prága !L Panská uUce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: j.,.j .j r 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl TLCLpiLCipjCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Teh a vonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ F0RGÁCR GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Prah a Szeptember 22-én kezdőditek a magyar-csehszlovák tarifaegyezmények döntő tárgyalásai A tárgyalások további programja — NickS köv. tanácsos Genfbe utazott — A Jövő bélen az 1922 évi nem ratifikált szerződést fogják áttanulmányozni Prága, szeptember 7. A magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások további programjáról beavatott forrásból a következőket tudtuk meg: A kölcsönös vámtarifaengedmény ékről folyó megbeszélések mától kezdve egyidöre félbeszakadnak, mert a magyar delegáció vezetőjének, Nickl követségi tanácsosnak Genfbe kell mennie, hogy ott bizonyos gazdasági jellegű kérdések tárgyalásán — melyek azonban a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződéssel a legtávolabbról sem állnak kapcsolatban — részt vegyen. Nickl távolléte alatt, előreláthatólag szeptember 22-ig, a két delegáció hétfőtől, e hó 13-ától kezdve az 1922-ben kötött, de nem ratifikált kereskedelmi szerződés és mellékleteinek szövegét nézi át, hogy azon a viszonyok változása által szükségessé vált kiigazításokat megejtse. A kereskedelmi szerződés szóbaníorgó mellékletei a határszéli forgalom szabályozásáról, kölcsönös vámsegélyről, egyes vasúti forgalmi kérdések rendezéséről, a termelő és szállító vállalatok jogi kezeléséről szólnak s az állategészségügyi egyezmény is közéjük tartozik. Ezt a szerződés-komplexumot hivatott kiegészíteni a tarifaegyezmény, mely az előbbiekkel együtt lépne tehát életbe. Remélhető, hogy a szövegek revíziója, melynek előbb-utóbb szőnyegre kellett kerülnie, Nickl követségi tanácsos visszaérkeztéig megtörténik, úgy hogy akkor a tarifaegyezmények döntő tárgyalásai fognak megkezdődni. A hétfőig tartó rövid szünetet a magyar delegáció arra használja fel, hogy Budapesten a szöveges kereskedelmi szerződés ésmellékletei modernizálására vonatkozó javaslatait kidolgozza. Az ideiglenes! kereskedelmi szerződés a prágai parlament előtt Az elnök itélf Masaryk köztársasági elnök mai nyilatkozatában kissé szokatlan a teljes nyiltság, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy államfő csak állampolitikai problémákról nyilatkozik, de a párt- és a személyi Kérdéseket mindenkor vagy mellőzi, vagy csak burkoltan beszél róluk. Masaryk elnök mai nyilatkozatában evvel a tradícióval szakit és méltóságának teljes tudatában leplezetlenül nyilatkozott a cseh politikai táborban dúló belső villongásokról. Nyíltságának a cseh sajtóban bizonyára erős visszhangja lesz. Annyi azonban máris megái lapítható, hogy a Gajda-afférral kapcsolatos nyilatkozata egészen uj színben tünteti föl az eddig oly rejtélyes ügyet. Az interjúban nem Masaryk elnöknek, hanem Masaryknak, a demokratikus politikusnak véleménye és Ítélete nyert kifejezést. A beszélgetés személyes részeitől el'ekinve, perdöntő az elnök amaz ítélete, amellyel legfelsőbb helyről arra figyelmezteti a cseh pártokat, hogy az államérdek feltétlenül megkívánj a a kisebbségekkel való barátságos együttműködést és tartós jőviszonyt. Az államfő eddig ily teljes nyíltsággal még egyetlen egyszer sem tanácsolta a cseh pártoknak, hogy keressék a kisebbségekkel való együttműködés lehetőségét. Az államfő ahhoz a belátáshoz jutott el, hogy a mai politikai atmoszféra tarthatatlan. Kérdés azonban, hogy az elnök nagy nyíltsága nem fogja-e a helyzetet még jobban elmérgesiteni? Bennünket, kisebbségeket nem is a cseh táborban dúló belviszályokról elhangzott szavak érdekelnek, hanem maga a kisebbségi probléma. Az elnök ezúttal már másodízben használt e téren igen erős kifejezéseket. Ezeket mondotta az elnök: „Rabszolgákból szabad embereket kell nevelnünk!" Az elnök e kijelentését a hétéves centralista politika képviselőinek végre is komoly diszkusszió tárgyává kell tenniök és végre is meg kell érteniük, hogy a „rabszolgák"-hói lett szabadpolgárok ne juttassák rabszolgaságba a volt szabad polgárokat, mert ez a politika nem a konszolidáció útja Az elnök politikai Ítéletének uj utat kellene kivágnia a cseh politikai rengetegben. A hős spanyol király A két napos spanyol katonai forradalomnak egyetlen hőse van: Maga a király. Amint a táviratok jelentik, Alfonz trónja veszélyben forgott. A republikánusok a zavart fel akarták használni, hogy San Sebastianban elfogják és lemondassák a trónról. Alfonz azonban gyors és erélyes elhatározással meghiúsította a puccsot. Autóba vetette magát, odaült a kormánykerékhez és az ország széléről néhány száz kilométeren keresztül egy pár óra alatt odaszáguldott a veszedelem színhelyére: az ország szivébe, a barikádok elé. A tüzérkaszárnyákban tüzelésre készen állottak a hét és felesek és a tizenötös ágyuk, a katonák kezében készen állott a gyutacs, hogy egy jeladásra megkezdődjék a borzalmak legvéresebb szinjátéka: Madrid bombázása. És a spanyol királyban volt annyi személyes bátorság, hogy oda mert menni a lázadók közé, mint annakidején Imre magyar király tette s ezzel a bátor és nemes gesztussal leszerelte a lázadókat, a forradalmat, a vérontást. Alfonz-t jelentéktelen szürke egyéniségnek ismerte a világ. De a válságos percekben mutatkozik meg igazán az uralkodásra termett ember igazi arculata. S e válságos percekben Alfonz igazi hős volt. Herriot veresége Lyonban Paris, szeptember 7. Lyon városi tanács tegnapi közgyűlésén a polgármesterhelyettes, aki a szocialista frakció tagja, határozati javaslatot terjesztett elő, melyben bizalmatlansági indítványt tett Herriot ellen. Az indítványt 30—26 arányban elfogadták. Herriot kijelentette, hogy a bizalmatlansági nyilatkozatot politikai vonatkozásúnak tekinti s ezért megmarad továbbra is polgármesteri hivatalában. Vasúti katasztrófa Amerikában tizenöt halottal Newyork, s>'.ptember 7. Clyfcurn Chicago állomásán súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Egy vonat beleszaladt a.-, állomáson vesztegelő másik vonatba. A vasúti katasztrófának 15 halottja és 21 súlyos sebesültje van, Prága, szeptember 7. A kormány ratifikálás végett beterjesztette a két ház elnökségéhez az ideiglenes kereskedelmi szerződést, amelyet Csehszlovákia Magyarországgal megkötött. A tárgyalások menetéről az alábbi hivatalos jelentést adták ki: Prága, szeptember 7. Masaryk elnök a kistapolesányi kastélyban fogadta Rychnovsky Ernő dr.-t, a Prager Tagblatt szerkesztőjét és nyilatkozott a belpolitikai eseményekről. Az elnök a föltett kérdésekre elsősorban azt válaszolta, hogy a hivatalnokkormány egészen jól működik. Az, hogy a különböző pártok a kormányban való részvétel kérdésében mikor fognak dönteni, nem tőle függ. Hangsúlyozza, hogy a hivatalnokkormány megalakításában semmi része nincsen. A pártoknak mindig olyan kormányuk van, amilyet megérdemelnek. Majd a német problémáról a következőket mondotta: „Kivánják-e a választók a pozitív politikát**? — A mi német problémánkról már többször beszéltem és most csak megismételhetem a mondottakat. Röviden igy fór nullázhatom az egészet: A németeknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is a kormányban résztven- ni. Azt hiszem, hogy ezt a praktikus és becsületes politikusok természetesnek találják, mihelyt a németek, illetve azok ogy része kormánypártiak lesznek, automatikusan bekövetkeznek mindazok a következménvek. amelyek az összes korA Magyarországgal megkötendő végleges vámtarifális szerződésről folyó tárgyalásokat folytatják. Hétfőn, szeptember 13-án az általános keretszerződésről és annak mellékleteiről fognak tanácskozni. A közbeeső időt egyes kérdések intern elintézésére fordítják. mánypártokra bekövetkeztek. Előttem nem is a miniszterség a fontos, hanem az a kérdés, hogy a választók helyesük-e vezetőik eljárását és hogy a vezetők nem vesztik el a választók bizalmát. Nagyon is fontos tehát a pszichológiai momentum, amikor dönteni kell a fölött, hogy a választók kivánják-e már az úgynevezett pozitív politikát, vezetőik mellett álla- nak-e és kitartanak-e, ha azok ilyen politikát akarnak folytatni. Amennyiben ez a mi pártjainkra vonatkozik, remélem, hogy a forradalom óta szerzett tapasztalatok arra a belátásra vezették őket, hogy a németekhez való barátságos viszony és a velük való politikai együttműködés az állam érdekében szükséges. „Gajda nem tartotta be a szavát** Ezután a Gajda-afférről nyilatkozott az elnök és a következőket állapította meg: A Gajda-ügy még nincsen elintézve, miért is csak olyanokat mondhatok, ami a további tárgyalásoknak nem vág elébe. — Jóval a szokolista kongresszus előtt az a hir terjedt el, hogy a fascisták ezt az ünnepélyt saját fellépésükre akarják kihasználni. Kratockvil őrnagy, — aki már Szibériában bizalmatlan volt Gajdéval szemben és ennek okait cikkeiben meg is jelölte — elhatározta, hogy e hírek alapján a Gajdáról szerzett értesüléseit teljes egészükben nyilvánosságra hozza. Fölkereste Boucsek dr.-t, hogy vele tanácskozzon. Boucsek dr. terveiről tudomást szereztem és azonnal megkértem, hogy a nyilvánosságra való hozatal tervétől álljon el. Nem akartam ezzel a Gajdára nézve kellemetlen híreket elhallgattatni, hanem az egész ügynek előzetes hivatalos megvizsgálását tartottam szükségesnek. Boucsek Kratochvil őrnaggyal és Szolovjevvel együtt átadta az egész anyagot a nemzetvédelmi minisztériumnak. Ez julius 9-én történt. A' minisztérium julius 10-én megbízta a háromtagú bizottságot, hogy az ügyet adminisztra- tive vizsgálja meg. Gajda ezekkel a kíméletes előzményekkel hálásan egyetértett és a vizsgálat idejére szabadságot kért. De nem tartotta be a szavát, hanem a Vecerben egy az igazságnak meg nem felelő és teljesen illo- jális interjút közösítetett. Ezzel megadta az ezt követő sajtókampánynak az első szignált. Ezt tekintetbe véve, meglehetősen közömbös az, hogy a minisztérium hibát követett-e el szűkszavú híreivel. Az elnök ezután a Gajda elleni sajtókampányról nyilatkozva kijelentette, hogy ez bizonyítéka annak, hogy a cseh sajtó nagyrésze a forradalom előtti mentalitását és módszerét még nem változtatta meg. Az elnök azzal védi a sajtót, hogy a Gajda-eset volt a köztársaságban az első ilyen affér és hogy sajtó nem tudott afölött napirendre térni, hogy éppen a vezérkari főnök helyettesét súlyos vádakkal illették. Az elnök megállapítja továbbá, hogy az egész ügyet tisztán reszortügynek akarták tekinteni és erről a nemzetvédelmi miniszter más miniszterrel nem is tárgyalhatott. Az egész ügyet Gajda maga fújta fel. Benes dr. pedig magától az elnöktől kapta az első értesítést már Couget követ demarsa után, amelyet julius 14-én nyújtott át és erről hivatalos értesítést az elnök julius 17-én kapott. 22-én pedig felkereste az elnök Benes minisztert Plos- kovitzban. Ettől a perctől kezdve a Gnj- da-aífér már nemzetközi jelentőségű lett és Benes minisztert informálni kellett, hogy az állam érdekeit ebben az afférban megvédje. Masaryk elnök szerint ez az affér nem fogja az állam tekintélyét rontani, mert ez csak bizonyítéka annak, hogy az állam nem fél afférok tisztázásától és maga az elnök is tudatában volt annak, hogy az egész ügy csakis a hadsereg előnyére válhat. ő maga figyelemmel kísérte Gajdát s éppen ezért az ügy fejleményeiről csak megelégedéssel nyilatkozhat. Már ma — mondotta az elnök — nem annyira Gajdáról, hanem az ő védelmezőiről és híveiről van szó. Az ügynek végleges rendezése mindenesetre egy erős lecke lesz azok részére. Az elnök lesújtó kritikája Kramárról Á fascizmusról nyilatkozva kijelentette Masaryk, hogy ezt egyáltalában nem kell olyan fontos dolognak feltüntetni. Mindenesetre tény az, hogy a köztársaságban először akar érvényre jutni egy anonim, programnélküli mozgalom. A fascizmus az elégedetlenek és visszautasítottak anonim társasága, amely korlátlanul gyártja a politikai meséket és rablótörténeteket, van ugyan egy kis idealizmusa is azok részéről, akik a korrupció elleni harcot hirdetik. — Azonban a fascisták eddig egyetlen korrupciós esetet sem lepleztek le s mind- amellet azt állítják, hogy az egész köztársaság meg van méíelyezveA fascizmus mindamellett igen komoly nrobléma, mert a nemzeti liberalizmus bukását jelenti. A fascizmus a burzsoázia Masaryk: „A németeknek nemcsak jogok, hanem kötelességük a kormányban résztvenni“ A Prager Tagblatt szerkesztőjének beszélgetése az elnökkel — „A németekkel való politikai együttműködés az állam érdekében szükséges" — A Gajda- affér — A fascizmus és a nemzeti demokrata párt — Az elnökválasztás kérdése
