Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-05 / 202. (1240.) szám

^^€M-.MAGte5R-HIXaiAT> 1928 szeptember 5, vasárnap. teiései sem veszedelmesek többé s a délame­rikai kérdés il es vau intézve, amennyiben Brazília kilépése dacára a délamerikai latin népek három nem állandó tagságot kapnak az uj tanácsban. A német parlament több tagja Géniben Berlin, szeptember 4. A külügyi hivatal­ban jóformán éjjel-nappal folynak a tanácsko­zások a genfi kiküldöttek és a minisztérium illetékes tényezői között. Számos parlamenti tag és pártvezér is résztvesz ezeken a megb széleseket. Többnyire csak formális termé­szetű ügyek elintézéséről vall szó, mivel Garis dr. távoliétében nem nyúlhattak a főkérdés­hez. A parlamenti tagok a hivatalos német de­legációval együtt utaznak Genfire. A birodalmi kabinet a népszövetség üléssza­ka előtt nem tart már megbeszélést, mert er­re egyáltalában nincs szükség s a miniszte­rek nagy része hivatalosan távol van a fővá­rostól. A német agrárának már parcelláznak Prága, széptélhbot 4. A Národni Osvobozeni írja: Föltűnő és tanul­ságos volt már a tavaszi parlamenti idősszak alatt, hogy milyen könnyedséggel válioz’atták meg ■a német agráriusok ellenzéki nemzeti politikáju­kat. Már akkor .az a vélemény terjedt el,, hogy ezt tisztán taktikából nem csinálják. Az utolsó hétben megerősítik a fenti véleményt a déliiior- vaörszági nénletlaktá területeken végbefdlyó ese­mények. A Bund dér Landvvirte a falvakban a földreformmal agitál. Eddig Morv;*országban A nagybirtokokat legfőképpen a cseh agrárius ré- paézindikátus kapta. Valószínű* hogy fekontpen- záció fejében ezeket a területeket most. a német agráriusok fogják kapni. Nasimerítz és Mackd- vitz vidékén vannak a legnagyobb birtokok és a Národni Osvobozeni jelentése szerint a német agráriusok agitátorai most már teljes bizonyság­gal kijelentik, hogy a területek 28 százalékát már biztosították a Bund dér Deutschen Landwirte kis­gazdáinak. A Národni Osvobozeni jelentését ter­mészetesen csak mint kuriozitást közöljük. amende iwald dr. as surópül kisebbségek mozgalmáról A Ceské SSovo istunksSársa meginterjúvolta a kisebbségi kon­gressxusfőtitkérét Prága, szeptember 4. A genfi kisebbségi kongresszusra a vi­lágsajtó mindenütt nagy figyelmet fordit s ál­talában megállapítható, hogy az európai ki­sebbségek mozgalmának tekintélye nemcsak az európai közvélemény előtt, hanem a hiva­talos kormánykörök előtt is állandóan emel­kedik- Már a cseh lapok sem imák lekicsiny­lőén a mozgalomról, sőt legújabban komoly tárgyilagossággal elismerik a mozgalom nagy jelentőségét. így a nemzeti szocialista Ceské Slovo tegnapi számában feltűnően tárgyilagos kommentár kíséretében közli genfi munka­társának Amende Ewald dr.-ral, a kongresz- szus főtitkárával folytatott beszélgetését. Amende dr. többek között ezeket mondotta: — A mi mozgalmunkban csak Európá nemzeti kisebbségei vehetnek részt. Továbbá csakis azokat a kisebbségeket vesszük fel, akiknek saját államuk parlamentjében alkal­muk nyílik kitűzött céljaikért dolgozni és azonkívül biztosítékot kérünk arra vonatkozó­lag is, hogy az illető kisebbségi csoport tény­lég nemzetiségének a többségét képviseli. — Mi azt követeljük, hogy a kisebbségi kérdési mindenütt az illető állam keretén be­lül rendezzék. Ellene vagyunk tehát bármi­lyen szeparatizmusnak. Nem türjiik magunk között a támadásokat és éles kritikákat. Tár­gyalásainkból kizárjuk azt, ami bennünket szétválaszt és csakis azokról a kérdésekről tárgyalunk, amelyek bennünket közelebb hoznak egymáshoz. — Azt kívánjuk á népszövetségtől, hogy a nemzetközi szerződésben lefektetett jogel­veket, igy elsősorban a nemzeti kisebbségek jogvédelmét megvalósítsa. Meg vagyok győ­ződve afelől, hogy mozgalmunk befolyással lesz a kormányokra és megváltoztatja a nem­zetek pszichológiáját. Örömmel állapíthatom meg, hogy törekvéseinknek már megvan az első eredménye is. Észtország követendő pél­dát nyújtott a többi államoknak, amikor nem­zeti kisebbségeinek megadta a kulturális autonómiát. Ez az első siker reményt nyújt céljaink megvalósítására! Kormányintéiketfések a m«8ikaiiélldSÍiség ellen Kétszázezer munkanélküli? — hatszázmilliót fordítanak az utak karbantartására — A munkanélküliségről szóló törvényt möd&sitjék zött megállapodás jött létre, amely az utak karbantartására vonatkozik. Mintegy hatszázmillió koronás alapot lé­tesítenek az állami utak építésére. Ezt az összeget útépítési adó címén akar­ja. a kormány megszerezni, melyet majd fő­leg a kocsitulajdonsok fognak fizetni. A kor­mány Frahciábrszág példájára hivatkozik, áliol már régen bevezették a kocsiadót. Más forgalmi eszközöknél, főleg a vasu­taknál viszont lényegesen csökkenteni akarják a beruházást. Ez főleg azért történik, mért az uj költ­ségvetési tervezet szerint az állami üzemek beruházásaikat kötelesek lesznek bevételeik fölöslegéből fedezni. A munkanélküli segély módosítása A munkanélküliség sürgős enyhítése cél­iából tervbe vette a kormány a munkanél­küli segélyről szóló törvény módosítását, arhelv ielenleg a genti rendszeren alapszik. Eszerint a szakszervezetek állami támogatás mellett csak három hónapi megszakítás nél­küli munkanélküli kaíátidő van megállapít­va, amit legfeljebb egy hónappal lehet meg­hosszabbítani. A szocialisták a munkanélküli segély ki­fizetésének határidejét összesén hét hó­napra kívánják meghosszabbittatni. Emellett azonban érvényben maradna a genti rendszer. A törvény módosítására vo­natkozó tárgyalásokat az illetékes körök rö­videsen meg is kezdik. Végül kijelentette a kormány, hogy az 1926 július- 1-én életbelépett szociális biztosí­tási törvény módosítását egyáltalgbdü nem tervezi­SCHÖPFLIN ALADÁR BALATOMI TRAGÉDIA REGÉNY j (13) — Az igaz — mondta rá Dóra. — Az apja tisztességesen ült három esztendőt ha­mis bukás miatt. Az anyja most is tisztessé­ges. Ott él a Paulánál, vigyáz, hogy senki se zavarja, ha ott van a vezér. Ezen nevettek. Elza érdeklődött, most érdekelte minden nő, aki eltért a rendes polgári útról. — Ha én olyan szép lettem volna, én se tettem volna másképp — mondta az egyik hervadt, csúnya irodista lány. Fanyar, kese­rű lány volt mindig, valami hivatalszolgá­nak a lánya, Szabó Ilkának hívták, ő volt Elzán kívül még keresztény nő a volt osz­tálytársak között. — No igen — mondta provokálóan, mi­kor látta, hogy a többiek meghökkenve néz­nek rá. — Mit ér el az ember a tisztesség­gel? Agyondolgoztatják, mint a rabszolgát, gorombán bánnak vele, semmi elismerés, semmi jóindulat. A férfiaké a világ, *a fér­fiak pedig nem becsülik a nőt, csak mint szeretőt. — De a feleség is valami — riposzto­zott a jó erkölcs védelmében Renée. — Igen, az is valami — beszélt tovább Szabó Ilka. — Ha van hozománya, amiből üzletet lehet nyitni, akkor elveszik felesé­gűi, megbecsülik a hozománya arányában. Renée találva érezte magát, sértődötten elhallgatott. Prága, szeptember 4. A gazdasági szakminiszterek — mint je­lentettük — Csérity miniszterelnök elnöklete mellett a szocialista pártok képviselőivel ta­nácskozásokat folytattak. A tanácskozás tár­gyát a munkanélküliség kérdése képezte. Az egyes reszortniinisZterek előterjesztették a munkanélküliség csökkentésére irányuló ter­veiket, amelyekről a félhivatalos Prager Presse a következőket írja: — A statisztikai kimutatás szerint és a hatóságok bejelentése alapján a legutolsó kimutatott hónapban hetvenezer a mun­kanélküliek száma. Emellett azohban csak a legjelentéke­nyebb termelési ágak vannak tekintetbe vé­ve. Szocialista részről azonban rámutattak arra, hogy ez a szám az óvóintézkedések bá­zisát nem képezheti, mert csak az abszolút munkanélküliek számát fejezi ki, de teljesen figyelmen kivül hagyja azokat, akik redukált üzem mellett a hétnek csak néhány napjában dolgozhatnak. Ennek a körülménynek is szá­mításba vételével a munkanélküliek száma legalább is két­százezerré tehető. A legérzékenyebben sújtja a munkanél­küliség a féhi-, vegyi gyári- és textilmunkáso­kat. A kiilkereskédélem kiépítése A gazdásági válság enyhítésére a kor­mány elsősorban a külfölddel való kereske­delmi összeköttetés rendezését és kiépítését készíti elő. Itt elsősorban tekintetbe jön a szomszé­dos Magyarország. A néhány nap óta fenn­álló kereskedelmi provizórium máris a rendelések realizálására vezetett. Mun- káskörökbeü is megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a magyar—csehszlovák provizórium előnye a gazdasági helyzet­ben már érezhető és általános a nézét, hogy a további kereskedelmi szerződések csak javíthatnak a helyzeten- Közhasznú beruházások A kormány másik tervét képezik segély­akció keretében a közhasznú beruházások. A közmunkaügyi és pénzügyminisztérium kö­— Felsőőr lesz a burgenlandi tartományi hivatalok székhelye- Kismartonból jelentik: A burgenlandi tartománygyülés tegnapi ülé­sén elfogadták a tartományi hivataloknak Felsőőr községben való elhelyezéséről szóló törvényt, valamint a tejgazdaság előmozdítá­sára vonatkozó törvényt és megszavaztak né­hány póthitelt. 400.080 koronáK I N V E R H E Ti az áliamjo ékonysági sorsjáték sorsjegyével- 1 Főnyeremények: 100,000, 30,000, 10,000 1 Ár: 1 sorsjegy 5 Ke. és 1 Ke portóköltség Jj| 5 sorsjegy 25 Ke., portómeritesen küldve || Fizesse be tehát a megrendelési összéget postautalvány útján a Fortuna £&nfcháznak § (a csehszlovák osztáiysorsjáték üzlethelye) || Bratisláva, Dunajská 7. Psstaiék 145. gj — De ki vesz el engem, a szegénysé­gemmel meg a pofámmal? — kérdezte Szabó Ilka. Mindnyájan helyeslőíeg néztek rá, ezek az örök vénlányságra ítélt, fonnyadozó te­remtések úgy érezték, hogy Ilka az ő nevük­ben is beszél, az ő titkos keserűségeiket is kimondja. Csak Blum Sári pirult fel, ő rtem mert volna olyan merész, durva dolgot gon­dolni se, amilyet Ilka ilyen nyíltan kimon­dott. Ő most is tisztelt még mindent, amit gyermekkorában tiszteletreméltónak mond­tak, különösen az erkölcsöt és Hiedelmet, őt nem rontotta meg a szegénység, munka, megaláztatás. Ő volt az, aki csak vénült, de nem élt, nem tapasztalt semmit. Kimondani azonban nem merte a különvéleményét. — Az a legrosszabb, hogy nem me­gyünk férjhez — mondta Dóra humoros grimasszal. — A férfiak nem veszik észre a mi lelki értékeinket. Ezen nevettek, különben is megszokták, hogy amit Dóra mond, azon nevetni kell. — De én nem maradok má.r soká lány, csak a harmincadik évemet várom be — folytatta Dóra merészen. A többiek mind elkezdtek kiabálni: — Mi az? Férjhez mégy? Van már vő­legényed? — Van a fenének — jelentette ki Dóra. — Azt mondom, hogy ha harmincadik évem­ig nem kapok férjet, hát keresek magamnak barátot. Csak akad valami szerencsétlen fló- táA harmincadik születésem napján meg­hívom vacsorára és aztán . . . hát, aztán, A vénülő lányok megdöbbentek. Dóra cinikusan kimondott valamit, mint elhatáro­zást, ami valamennyiüknek megfordult a fe­jében, de nem merték volna bevallani és tudták, megvalősiitiáni sem merik. Egy kis megilletődött csönd állott be. Renée súgva mondta Elzának: — Nem vagy szokva ilyen beszédekhez, ugye? — Hagyd őket, kérlek, — felelt ugyan­úgy Elza. — El vannak keseredve, nem csoda. Meg is szokták ezt a tónust a hivata­lokban. Elza nem botráiikoáott meg ezeken a lányokon. Furcsáknak, idegeneknek, más világból valóknak érezte őket, de nem gyű­löleteseknek. Tudta, hogy jobbak a beszéd­jüknél, különösért Dóráról tudta, hogy önfel­áldozó lélek, keresményéből taníttatja há­rom öccsét, késő délutánig dolgozik valami irodában, aztán főz, mos, varr rájuk és este másoló munkát végez éjfél utánig. Ami pe­dig a lányok beszéde alatt volt, a nagy női kielégületlenség, azzal együtt tudott érezni, volt a lelkében vele rokon húr. — No de hagyjuk ezt — mondta Dóra. -- Még egy vendéget várok. Steinitz Szidit. Általános ál mé lkodé a következett. Stei­nitz Szidi csak nekik volt Steinitz Szidi, az egesz város, ej mit, az egész ország, sőt még Bécs is mint Romhányi Elvirát ismerte, e néven voltak szerelmesek belé férfiak és nők, erre a névre szóltak arcképei, melyek­kel tele volt minden kirakat. Ő volt a nagy, az aranyos, a felülmúlhatatlan, az operettek királynője, szóval a primadonna. Szidi? Eljön? Hogy kerül ide? Meg­hívtad? — Hát igen — dicsekedett Dóra. — Tegnap támadt egy ötletem. Délután egye­dül voltam áz irodában, felhívtam telefonon. Én vagyok a Künstler Dóra, a kereskedel­miből, emlékszel még rám? Hogyne, drá­gám, felelt ő olyan kedves hangon, mint a Tündérhercegnőben, mikor a második fel­vonásban felismeri a falusi unokanővérét. Igazán aranyos tőled, hogy rám gondoltál — ezt is mondta. Nohát, mondom neki, ha ilyen szépen emlékszel még a régi pajtásod­ra, mit szólsz hozzá, nem szeretnél egy fél­órára a régi Steinitz Szidi lenni? Egy fél­órára? Igen — felelt ő. Hát akkor gyere el holnap a Margitszigetre* a tejcsarnokba, a mi tízéves találkozásunkra. Ragyogó ötlet! — mondta Ő. Okvetlenül ott leszek. Holnap nem játszom. Este hétkor, jó lesz? Pompás — mondta ő. De aztán okvetlenül ott légy! — mondtam én. Isten bizony — mondta ő. Erről tudhatjátok, hogy itt is lesz. Emlékez­hettek, csak azt kellett mondatni vele, hogy Isten bizony és az akkor szeníirás volt. Dóra a sziijjas karkötőórájára nézett. — Most Öt perc múlva hét. Az ilyen szí­nésznő hozzá van szokva a pontossághoz. Végszóra jön. Meglátjátok, mindjárt itt lesz. — Már itt is van — szólalt meg ekkor egy zengő, meleg, nem nagyon erős hang. Mind felütötték a fejüket, ugyanabban az irányban, elhallgatott a társaság, minden­ki meg volt lepetve, mindenki elfogult volt, nem tudták, mit szóljanak, hogyan viselked­jenek. Csak Dóra visított fel diadallal: — Ugye megmondtam, lányok . . . (Folyta tűk.) r Gajda végre cá£ol A Národ jelenti: Gajda tábornok helyre­igazító nyilatkozatot küldött a Lidové Novinynek, amely lap azt a hitt terjesztette, hogy Gajda Szovjet Oroszország részére kéinszolgálátöt léljesi- sitett. Gajda ezt a legerélyesebben visszautasítja és kijelenti, hogy már évek óta mindén erejévfel Szovjetoroszország és a bölsevikiek ellen harcol. I mm —----------- --------------------- \ f VnrioX' arra> hogy gy°mor“ és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­V-X1111 í o/üü.K. tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek ehsmert ÍGMÁdDI keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos 10 M Á M 0! keserűviz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldést hely: Igmár.di keserűviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismétcladóknak kívánatra bérmentve. . ■:.'l*—T»fNP—M111 l..u i m 11 i \wd l

Next

/
Thumbnails
Contents