Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-28 / 221. (1259.) szám

Szüllő Géza: „Nekünk a cseh elnyomás ellen és nem egymás ellen kell harcolnunk"

Az országos keresztényszodalisfa párt vezéreinek nagyszabású beszéde a nyílra! pártgyiiiésen —

Frandscy, Grosschmid szenátorok és Fodor képviselő beszámolói

Nyitra, szeptember 27. (Saját tudósi- tóiiktól.) Az országos keresztényszocialista párt vasárnap délelőtt tartotta meg körzeti pártgyülését Nyitrán a Palace-mozgó hatalmas helyiségében, amelyet zsúfolásig töltött meg a város és vidék közönsége. Az országos jelentőségű gyűlésen resztvettek a párt összes törvényhozói és vezető egyéniségei, akiket a lelkes közönség meleg ünnepléssel fogadott.

A mindvégig emelkedett, lelkes hangulatban lefolyt gyűlést Jedlicska Gyula, a párt nyitrai szervezetének elnöke, nyitotta meg.

A gyűlés első szónoka Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök volt, akit a szónoki emelvényen való megjelenésekor a közönség szűnni nem akaró meleg éljenzéssel és tapssal ünnepelt. Szüllő Géza a következő nagyjelentőségű beszédet mondotta el:

Szüllő Géza beszéde

Mélyen tisztelt Pártértekezlet! — Szánt- szándékkal Nyitra városát választottam lei, hogy beszámoljak arról a politikai tevékenységről, amelyet annyi mindenféle nehézségék közepette a keresztény szocialista párt az uj választás óta kifejtett, mert százodok óta ez a város az, amelyből, mintegy rádió-sugarakként áramlik ki az a szellemi áramlat, amely olyan magas kultúrájúvá, oly magas műveltségűvé tette a régi Magyarországnak felvidékét s amely ma is olyan magas kultúrájúvá teszi a csehszlovák köztársaságban Szlo- venszkót.

— Szükségesnek tartom ezt a szlovensz- kói 'magas kultúrát hangsúlyozni azért, mert mindenütt és mindenfelé az a tévhit kelt lábra, 9Őt a hatalmon lévő kormányzati férfiak nyiltan is hangoztatják, hogy ez a Szlo- venszkó, ennek a Szlovenszkónak őslakossága elmaradott, szűklátókörű és csak a cseh kultúra és a cseh civillizáció az, amely ebből a területből modern államot tud faragni. Ezzel akarják indokolni azt, hogy Szlovenszkónak egész ügyvitelét, egész közigazgatását, az állami életnek minden szervét túlzsúfolták azokkal az elemekkel, akiket semmi más nem fűz ehhez a földhöz, csak az, hogy egy miniszteri leirattal, magasabb fizetési osztályba való helyezéssel idevalóknak minősítettek és akiknek a hozzá nemértés, valamint a mi meg- nemértésünk adta kezébe a hatalmat.

A züllött

parlamenti viszonyok

— Minden alkotmányos államban a parlament az, ahol ki kellene alakulnia annak a közvéleménynek, annak a pszihének, amely szerint az állam polgárai kormányoztatnak. Azonban ennek az államjogi követelménynek, — egész nyugodt lélekkel mondhatom, — a prágai központi parlament sehogy sem felel meg. Én még a régi iskolából való vagyok, én még tagja voltam annak a nagy parlamentnek, amely, amikor Magyarország még nagy volt, egy kicsiny palotában húzódott meg: a Sándor-utcai kis palotában. S ha

összehasonlítom az ott uralkodott szellemet, az olt uralkodott hangot a mostani prágai parlamenttel és szemem elé tűnik az, amikor a Rudölfinumban az elnöki emelvényen im- bolyogva táncoltak a képviselőház tagjai és igyekeztek az elnök kezéből kitépni a csenget y üt, akkor valóban elkeseredetten kell konstatálnom, hogy

_ mindaz, amit a népfenség teóriája alapján a parlamentről írtak és tanítottak, nálunk Csehszlovákiában hamuvá, semmivé lett. Ma nálunk a parlament vég- vonaglását éli, mindennek megfelelhet, de nem felel meg annak a célnak, amely célért megteremtetett: hogy fókusa legyen a nemzeti intelligenciának és fókusa legyen azoknak az eszmeáramlatoknak, amelyek által az állam polgárainak jóléte megteremtődik.

— A cseh parlament nívója, — hogy magamat szemléltőtőleg fejezzem ki — egy nagy kupaktanács nivójának sem felel meg. Hiszen a cseh parlamentet és a közéletet annyira aláásta már a személyi torzsalkodás, a kicsinyes hiúság, a horizontnélküliség, hogy a cseh parlament tekintélyének csak az az egy magyarázata van még, hogy az idegen államok nem értik azt a nyelvet, amelyen ott tárgyalnak, mert ha megértenék, akkor véleményük egészen más lenne arról az úgynevezett cseh kulturnivóról, amelyet oly fennen hirdet a prágai külügyminisztérium által nagy pénzekkel fizetett francia és német nyelven megjelenő cseh propaganda sajtó.

— Csak arra akarok rámutatni, hogy elképzelhető lett volna-e és elképzelhető lenne-e bárhol a világon az, amit most napnap mellett a szemünk előtt látunk: hogy az állam két legerősebb tényezője, a hadsereg és a külképviselet vezetői (között olyan harc dúljon, mint amilyen harcnak a tanul közvetlen közelről mi vagyunk.

— Az állam külügyminisztere egészen nyiltan megvádolja az állam legmagasabb katonai funkoionárusát azzal, hogy hűtlenül kezelte azokat a nagy titkokat, amelyeket rábíztak; ez a magas katonai funkcionárius pedig egész nyiltan valótlanságnak minősiti a külügyminiszternek vádját.

— Nem akarom taglalni a dolgokat. Csak azt nézem: vagy igaz az, amit Benes miniszter Gajda tábornokról mond, vagy nem igaz. Ha igaz, mily rettenetes képet nyújt egy hadsereg megbízhatóságáról az, hogy abban a legmagasabb katonai funkcionárius pénzért megvásárolható. Ha pedig nem igaz, akkor

milyen züllött viszonynak kell lenni abban az országban, ahol a külügyminiszter ilyen súlyos váddal mert fellépni csak azért, mert állását megingottnak látja és bizonyos fascista irány megerősödésének rémétől félve füböz-fához kapkodva védekezik.

A magyar-szlovák testvériség

— Nekem, mint Szlovenszkó őslakóssá- gának három nemzetiségét együttesen átfoglaló párt vezetőjének mindenben csak egy törekvésem van: hogy meg tudjam valósítani azt a legelső elvet, amelynek alapján állünk, s amely kardinális sarkpontja a keresztény- szocialista párt programjának; e ez az, hogy Szlovenszkó legyen a szlovenszkóiaké. Mi, a keresztényszocialista párt tagjai egészein egyforma testvéri érzéssel tagozódunk három ágazatra: a magyar, a szlovák és a német ágazatra; s mi nyugodtan a magunk igazának teljes tudatában hirdetjük azt, hogy a keresztény szeretet melege által egybefüzöt- ten az ittlévő őslakósság boldogulását csak akkor tudjuk helyesen munkálni, ha a százados együttélés által testvérekké kovácsolt autochton lakosság összefogásából alkotott autonómiában magunk intézzük sorsunkat.

— A teljes közjogi és közigazgatási szlo- venszkói autonómiának gondolata az egyetlen lehetőség, amely által konszolidálni tudjuk viszonyainkat. Mert a mai állapotokat, azt hiszem, még a legmagasabb helyen sem merik konszolidáltnak

minősíteni.

— Hogy mi bátran a három nemzet testvériségéről beszélünk és beszélek arról én itt, ez nem a véletlen müve. Itt Nyitrán a szlovák közvélemény előtt akarom azt leszögezni, hogy azok a vádak, amelyeket büntetlenül mondhatott el sok szónok a prágai parlamentben a régi Magyarország „elnyomó" politikájáról, nem felelnek meg az igazságnak .

— Ha a magyar faj valóban el akarta volna nyomni mindazokat, akik nem az ő fajából valók, akkor ezek a szlovensz- lcói részek nem lehetnének olyan magas kulturális nívón lévők, akkoT azok a szlovák politikusok, akik a külföldön terjesztették a csehszlovák gondolatot, nem bírhattak volna olyan magas műveltséggel, aminővel bírnak, akkor a szlovák földnek lakói nem bírnának olyan anyagi

erőkkel, mint amilyenekkel tényleg bírnak.

— Már pedig, nyíltan és megtorlás nélkül hirdették egyideig azt, hogy a szlovák nép elnyomott és rabszolga volt, s ma ez a propagandaállitás a legszebben megtalálja cáfolatát abban, hogy itt Szlovenszkón mindenfelé már nyiltan revízió alá veszik a régi Magyarország ellen táplált meggyőződésüket nagyon sokan, mert látják, hogy minő terror isztikus eszközökkel tud egy sókkal kisebb hatalom, a cseh, az ittlévők ellen fellépni; a ;osehesités terén mily eredményt tud elérni s minő más a mostani nemzetiségi politika, mint aminő az a politika volt, a melyet ezer esztendőn keresztül a magyar a saját maga területén folytatott. Nem igaz az, hogy a magyar állam, hogy a magyar faj meg akarta volna semmisíteni a kebelében lévő idegen nemzetiségeket, hanem igaz az, hogy a magyar faj, élni akart és csak aki életereje ellen tört, azzal szemben élt megtorlással.

— Nekem módomban volt ez évben és tavaly is az európai összes nemzeti kisebbségek konferenciáján, mint ennek a konferenciának •: egyik összehívója és vezetője, taglalnom és látnom a nemzetiségekkel szemben való politikának Európa minden államában tapasztalható viszásságait. És nyiltan hirdethettem, hogy a világ összes nemzetiségi elnyomásai között egy sincs, amely veszedelmesebb volna, mint a csehszlovák állam részéről jövő. Mert lehetnek ugyan, amelyek formában talán drasztikusab- bak, de amelyekben több szisztematikus áfium, aláásás és a nemzeti öntudat kiirtása, valamint autochton fajnak szegénnyé tétele által való megtörése nagyobhmérvü lenne, arra példa egyáltalában egy sincs.

— A híres Kollonics-féle politikától csak annyiban üt el ez a mai, hogy bennünket nem katholikussá, és azután szegénnyé, de egyszerre vallásnélkülivé és szegény- nyé akarnak tenni, hogy azután elvegyék nemzeti öntudatunkat és legyünk gyarmattá azoknak kezében, akiknek célja .még csak nem is asszimilálás, vagy amaJ- gamálás, hanem a megsemmisítés, — Ekkora veszedelmek közepette mindenkinek, aki fajának sorsáért aggódik, eminens kötelessége, hogy megkerr e ' a módját annak, ami által faját ;v: ; tudja menteni.

Két pártunk

egymáshoz való vüi. u

— Ebben a törekvésemben nagy akadály ,voft az, hogy az őslakosság között a békéiden- kedés nagy. Látom, hogy a szlovák jobban gyűlöli a szlovákot, ha más politikai pártállást foglal el, mint ő. így van ez a németnél és igy van ez, sajnos a magyarnál is. Nem hunyok szemet az előtt, hogy itt, a Szlovenszkón élő magyarság látszólag meg van osztva, mert megtörtént az, amit én sohasem hittem, hogy megtörténhetik: hogy a választásoknál a magyarok nem egymás mellett és összefogva, hanem egymás ellen harcoltak, és megtörténhetik még ma is az, hogy a magyarok abban excellálnak, hogy értelmi erejük kitűnőségét az egymás érveinek legyöngité- sében és az egymás köreinek megzavarásában látják. Ennek véget kell vetni, —

nekünk a cseh elnyomás ellen és nem egymás ellen kell harcolnunk.

— Ha ma az egyik oldalon ott áll a nia- gyaT nemzeti párt, amely reálpolitiikát hirdet, és a másik oldalon az, országos kerep- tényszocialista párt, amely nem hirdeti a reálpolitikát, ez különbséget teremt, de ez még nem kell, hogy elválasszon minket, mert nekünk együtt kell dolgoznunk, hogy Erő legyünk és álljuk a harcot a nemzeti létünk ellen törő cseh soviniszta politikával szemben.

— Én megértem azt, hogy az adott esetben, — ott ahol á vezérelv meg nem sértsük, engedmények fejében alkuba lép egy párt a hatalommal, nem vitatom azt, hogy ez helyes-e, nem helyes-e,

bár én az alku politikát általában helytelenítem,

de az ellen foglaltam és foglalok állást, hogy

eltflRleti a Chlorodont fogpaszta.

Nagy tubus ára 6 BCc, kis tubus 4 Ki.

a---------------------------------------: :--------------------------. : : ;----------------------------------------------------: : •'—•—— : ; —— ——1 — : *

f 2

8 , kedd.

szép szájat elssuüté hárem halt

3. A szájból áradó kellemetlen szagot,

amely a fogak elégtelen tisztításának következményei és talán az illetőnek nem is annyira kellemetlen, mint környezetének, amely- lyel naponta többször is érintkezik. A Chlorodontban fog alt semleges sók, a nyáika képződést s ezáltal a fogak állandó természetes leöblögetését elősegítik. A kellemes fodormenta üdítő izé egyszeriben eltünteti ért a kellemetlen szájillatot. Minden Chlorodont tubushoz pontos használati utasítás van mellékelve. A Chlorodont fogpaszta megfelelő Chlorodont fogkefével használva a legjobb szer a fogkőlerakodás, a fogsor piszkosbarna levonata és az ezekkel gyakran együttjáró kellemetlen szájbüz illen.

| 2. A fogak piszkos barna bevonatát,

mely a nagymértékű dohányzás következménye, s kevésbbé ártalmas, de nagyon csuíitja a szájat. Hogy távolítsuk el a fogkövet és ezt a piszkos barna levonatot ? Sem a szájvízzé', sem r edig az úgynevezett oldószerekkel nem ér ük el a kellő hatást. Ebben a tekintetben is hasonló a fogkő a kázáokőhöz, melyet ugyancsak nem sikerült eddig semmiféle oldószerrel eltávolitani, hanem csak me- chenikai utón. Számtalan ember, aki naponta használja a ChlOTO* dOültOl és egyedül ennek köszönheti hófehér fogsorát, a legpontosabban kipróbálta és bizonyságott szersett arról, hogy a szájvíz nem pótolhatja a Chlorodonban foglalt mikroszkópiái kicsínységü I krétapornak mechanikai tisztitó hatását.

j 1. A fogkövet,

’ mely a nyálból rakódik le a fogzománcra, akár a kazánkő * vízből. Ez szürkészöld, néha fekete sz nü s nagyon rutitja a szép szájat. A fogak csúnyák, mintha nem ápolnák őket, s nagyon gyakran kellemetlen, rothadást bűzt terjesztenek Emellett nagyon káros a fogsorra is, mert nem egyszer okozója a foghus és iny gyuladásos betegségeinek. Nagyon kemény s erősen a foghoz ragad, sokszor mint kemény héj tapad a fog nyakához, rontja a fog gyökerét s lazává teszi a fogsort.

9 Klndcn rési és ul elő- mg v mm »ortóh@Itséget n r ■ nn ■■■ ■ ■■ MM f ni ■ r r ■

|:rr.r^r: Kő 5.- rr/.-'.v.r: Prágái Magyar Hírlap Nagy Kepes Naptárat.