Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-28 / 221. (1259.) szám

2 E*eeQaaaeB6*aBBe*w.9^T^(:v. *&fr***?*r?y*• «*•* /^WD»3Tí?AT* f’: ^A*7\V> *T»I 1 t>T» * |r' ' 'ember 26, vasárnap. Négy ruszin kormánypárt tiltakozik üuizinizkó elciehesitéie ellen Ha a kormán? nem változtatja meg ruszinszkói politikáját, úgy a népszövetségnél fognak a cseh nyelvterror ellen tiltakozni — Ha előbb-utóbb abban a németek is képviselve lesznek, ez a kormány nemzeti jellegén nem változtathat, mert az továbbra is a csehszlovák nemzet kormánya marad.. A többségünk tehát rnegran, — folytatta Srdinko, — de határo ottan kijelentem, hogy ez a többség munkája és vaíamciiv- nyiünknek jóvoltáért alakult, ennek a többségnek semmiféle revánscélja nin­csen, hanem minden náprétegért és osz­tályért akar dolgozni, tehát az ellenzékért is, már amennyiben ez az állam alapjára helyezkedik. — Nem a szocializmus elleni gyűlölet kergetett bennünket a németek karjaiba, ha­nem a rendről és az állam biztonságáról való gondoskodás, amelyet egy parlamentáris többség megalakításával akarunk helyreállí­tani. Ennek a többségnek célja: alaposság és takarékosság az állami közigazgatásban, mert itt a könnyelműség a jólétet meg­semmisítheti és valutánk kurzusát meg­ingathatja. Srdinko beszédét a jelenvoltak óriási tet­széssel fogadták. A cseh néppárt a kisebbségekkel való megértést sürgeti A cseh néppárti Lidové Listy az utóbbi időben egyre gyakrabban hangsúlyozza a nemzeti kisebbségekkel való megértést. Va­sárnapi vezércikkében többek között ezeket Írja: — Vájjon lehet-e fiatal államunk kilen­cedik évében a győzelmi teóriát fentartani s abban az ideológiában élni, amely azon alap­szik, hogy az ellenfél boruljon térdre és adja meg magát? Ilyen remények évekkel ezelőtt sem vál­tak be és naivitás volna ezek teljesítését ma elvárni. A tényleges helyzetet nem lehet a nyelvkérdés mai álláspontjával el­tüntetni. — óriási és súlyos gazdasági krízisben élünk. A munkanélküliség egyre nő, a keres­kedelmi és fizetési mérlegek rosszabbodnak. A tető eresze, amely alatt egy nemzet a másikkal évszázadok, sőt évezredek óta él. leszakad. — Legfőbb ideje már, hogy a ház közös lakói a kicsinyes viszályok heiyett közösen dolgozzanak az életfentartásért. Hathatós munkát kell végezni a közgazdasági élet min­den ágában, ami nem múlik azon, hogy me­lyik oldalról indul a kezdeményezés. A fon­tos az, hogy eredményes legyen. : ao ,• tv. >. ■ v* {■■. is ? J: i, :>'h Vte •*.£ oi <■ Ungvár, szeptember 27. Ugylátszik, hogy Ruszinszkóban már azok az őslakos pártok is, amelyek eddig tét­lenül nézték Ruszinszkó fokozatos elcsehesi- tósét, megelégelték a mai rezsimet és ma már nyílt támadásba lépnek Prága ellen. A nemzeti demokratapárt munkácsi lapja, a Svobodnojá Slovo bejelenti, hogy októberben négy ruszinszkói kormány­párt küldöttsége Prágába megy és köve­telni fogja az iskolaügyi minisztériumtól, hogy az ungvári iskolai relerátus egyes embereit távolítsák el. Hogyha a küldött­ség nem fogja ezt Prágában elérni, úgy tiltakozni fog a népszövetség előtt a cseh nyelv terrorisztikus ruszinszkói terjesz- . tése ellen, A lap hangsúlyozza, hogy ez az eszme Páris, szeptember 27. Sauerwein, a köz­ismert francia publicista, a Matin vasárnapi számában közli Stresemann német külügy- mimiszíterrel folytatott beszélgetését. Strese- mann azzal a pesszimisztikus megállapítás­sal kezdi nyilatkozatát, hogy a szakértők sok kifogást emeltek a békülékeny politika ellen, de ahol megvan az akarat, ott megvan az ut is. Sem ő, sem pedig Briand nem rossz patrióták és mind a ketten egyöntetűen megállapították, hogy Európa jövője na­gyon nehéz, ha Franciaország és Német­ország ki nem békülnek. ők nemcsak a két országra, hanem egész Európára egy agrárpárti középiskolai tanártól szárma­zik. A négy kormánypárt prágai fellépését természetesen Ruszinszkó őslakossága s igy elsősorban a magyarok nagy érdeklődéssel várják, mert hiszen a prágai centralista sajtó eddig állandóan azzal verte vissza a ruszin­szkói támadásokat, hogy ezeket magyarok, vagy magyarónok intézik irredenta célból a kormányzat ellen. Prága centralista politiká­jának elvakultságában teljesen megfeledke­zett arról, hogy a békeszerződések Ruszin- szkónak autonómiát biztosítanak, elsősorban pedig nyelvi autonómiát. Az emlékeze­tes nyelvrendelet is ellenkezett a békeszer­ződésekkel, mert Ruszinszkóbain hivatalos nyelvül a csehszlovák nyelvet irta elő. A kormányhoz és a prágai centralizmushoz kö­zelálló ruszin pártok csak most ébredtek tu­datára a veszélynek, amely nyelvi önállósá­gukat és függetlenségüket fenyegeti. gondoltak és a német-francia kibékülés­től várják a megingathatatlan béke jó hatását. A kibékülés majd annál erősebbnek és hat- hatósabbnak tekinthető, ha belevonják abba Angliát, Belgiumot és Olaszországot is. A kibékülés Németország és Francia- ország között föltétlenül szükséges, mert a két ország már földrajzilag is egy­másra van utalva és nyerstermékeivel kölcsönösen kiegészíti egymást. — Hogy előkészítsük ezt a békét — mondotta Stresemann —, elhatároztuk, hogy kölcsönös koncessziókat biztosítunk egymás­am—eb———m—a—■—b—m—b——————— Stresemann bizlk Franciaország békepoütikáiában és Jó­hiszeműségében Sauerwein feltünésfkeltő interjúja a német külügyminiszterrel A német-francia kibéküiés csak csekély áldozatokkal jár uak. ívészié vekről még1— mert azokat még nem sző^^ De már annyit kijelenti* WfeM? AT f Stresemann —, hogy - Bf g Hb ■ fi stabilizálása ennél fősze^^ L Mani öntödéje | Csak attól félek, hogy a pénzügyi disz a nagy politikai célok figyelmét eltérít j magában véve a két ország közötti erű i közösség visszaállítása lényeges javulást | lent a két ország egymásközötti viszonyában. A gyűlölet és a szenvedély eltűnt és he­lyet engedett az együttműködés remé­nyének. Emellett mindkét félnek nem is kell óriási áldozatokat hoznia. — S azt hiszik — kérdezte Stresemann — hogy Franciaország a pillanatnyi atmo­szféra és a népszövetségben való intim együttműködés dacára még évek hosszú so­rán át megszállva tairtja a Rajnavidéket? A mi részünkről egészen természetes, hogy Franciaországnak valutája stabilizálásában segítségére sietünk, ha ez módunkban áll. Ezután kijelentette Stresemann, hogy ö maga, valamint a német nemzet teljesen meghízik Briand politikai irányában és Briand-nak a békepolitikája egész Né­metországban támogatásra talál. A rajnavidéki és westfáliai nagyiparosok, akiket Franciaország mindig a nacionaliz­mus eloharcosainak állít oda, határozottan emellett vannak. Maga Stresemann sohasem fogja elfelejteni azt a pillanatot, amikor Lo- carnóban először beszélt Briand-nal. Éppen úgy nem felejtette ,el Briand-*ak Genfben mondott barátságos és bizalomgerjesztő be­szédét. Stresemann reméli, hogy Briand sem csalódott a beléje helyezett bizalmában. Az uj kanadai miniszterelnök részt vesz az angol birodalmi konferencián London, szeptember 27. Ring, az uj ka­nadai miniszterelnök hivatalbalépésekor be­jelentette, hogy az október 19-iki angol bi­rodalmi konferencián részt fog venni. Az uj premier külpolitikai terveire nézve jellemző az a tény, hogy a konferenciára el fogja őt kisérni az újonnan kinevezett washingtoni követe, akinek feladata az lesz, hogy Kana­da külpolitikai önállóságát a gyakorlatban is keresztülvigye. BCHÖPFUN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY (32) Elza szomorúan, szégyenkezve felelt: — Boldogtalanabb vagyok, mint valaha. Matild megíhökkenve nézett rá. — Hát akkor miért? — Nem tudom, miért — mondta Elza reszkető szájjal, minden pillanatban sírásra készen. — Muszáj. Nem tudok másképp. Nem akartam, nem kerestem, küzdöttem el­lene, marcangoltam magamat miatta és mu­száj volt. Matild, mint anya a gyermekét, a karjá­ba vette Elzát és parancsoló, de nem siigoru hangon szólt: — Most pedig mondj el mindent, őszin­tén és ne titkolj el semmit. Ne félj, nem Ítél­ni akarok rólad, meg akarlak érteni. Tudni akarom, mi történik veled. Elzában úgyis kiáradóban volt minden, a szive kitárult Matild felé, mert érezte a föltétien rokonérzést. Szívesen beszélt, el­mondta neki a Béltekyvel való ügyét elejétől végig, a mai ebédig. Matild összevont szem­öldökkel, komolyan hallgatta és mikor a hosszú, keserves elbeszélés véget ért, elgon­dolkozva mondta: — Ez olyan dolog, amihez én nem értek. Én sohasem voltam szerelmes, tudod. így különösen nem. Ez a szerelem nagy baj, ve­szedelem, csapás. Elemi dolog benned, úgy érzem, nincs ellene védekezés, mint a jég­eső ellen. Én félek az ilyen dolgoktól. Tu­dod, a mennydörgéstől is félek. Mondd, nem tudnál szakítani azzal az emberrel? — Nem — felelt Elza egyszerűen, min­den pátosz nélkül. — Azt hiszem, az életem szakadna ki belőlem. — Mondom, rettegek miattad. Félek a szenvedélytől, a te szenvedélyedtől. Segíteni szeretnék rajtad, de nem tudom, hogyan. Ezen gondolkozni kell. — Ezen, fiam, nem lehet segíteni — mondta Elza rezígnáltan. — Ezt át kell élni, vagy belehalni. Más ninos. Ezt én tudom. — Majd meglátjuk. — Matild igyekezett bizakodónak látszani. — Most pedig gyere sétálni. Elza húzódozott, nem volt most kedve emberek közé menni, de Matild erőszakos­kodásának végre mégis engedett. Átöltözött. Matild segített neki, kiválogatta ruháját, gondosan megigazgatta a haját, dirigálta a legapróbb részletekig. — Csinosnak kell lenned. Most különö­sen. Ha már van egy férfi . . . lásson szép­nek, bóduljon beléd. Csak bódult férfival le­het valamire menni. Mikor az öltözéssel elkészültek és együtt mentek kifelé a szobából, Matild kijelentette: — Be fogod nekem mutatni azt az em­bert. Ismerni akarom. Hamar megtalálták Béltekyt a stran­don. Elvirával sétált, láthatóan a déli tőr­vívást folytatták. Elzának összeszorult a szi­ve, Matild pedig felháborodva mondta: — Látod, mégis csak utcai nő ez a te híres barátnőd. Azok ketten elfogulatlanul jöttek felé­jük, azzal a vidám, felületes tempóval, amely a fürdői társaságoknak a rendes tempója. Bélteky igyekezett Elzához férkőzni, de Ma­tild lakapcsolta őt magához és előre vitte, Elza pedig hátramaradt Elvirával. Matild ezt mondta Béltekynek: — Ugy-e a maga felesége Rruckner Hilda? — Ismeri? — kérdezte némi meglepe­téssel Bélteky. — Együtt voltunk a Sacré Coeurben négy évig. Barátnők voltunk, aztán elszakad­tunk, már ahogy ez szokott lenni, ügy hal­lom, beteg? — Nagyon beteg — mondta Bélteky. — Mitől beteg? — kérdezte tovább szi­gorú hangon Matild. — Erő®, egészsége® lány volt . . . — Erős, egészséges lány volt — ismé­telte Bélteky elszomorodott hangon. — Pe­dig mégse volt erős, egészséges. Nem bírta az életet, az asszony életét. Van egy kis gyermekünk. Annak születése óta nem egészséges. A szive . . . Most Nauheimban van. — Nem abból a fajtából való ember maga, aki megöli, akit szeret? — kérdezte Matild olyan tréfálkozással, amely szinte fenyegetően hangzott. Bélteky ránézett, komolyan, kutatón. Amint Matild szembenézett vele, megérezte, hogy ez az asszony tud róla mindent. Nem jött zavarba, nyomatékosan felelt: — Nem tudom, milyen fajta emberek azok. Azt tudom, hogy Hildának jé férje vol­tam. Szerelmi házasság volt, azután is sze­rettük egymást. — És most? — vallatta tovább Matild. — Mondtam már: Hilda beteg. Mindent megteszek, hogy megóvjam mindentől, ami ártalmára Ighet. — Kitérő válasz. De válasz — mondta Matild. — És miért nincs msot vele Nau­heimban? — Az anyja van vele. Az orvos elkül­dött, hogy jobb, ha nem vagyok mellette. Szegény Hildának fáj, ha mellettem beteg­nek ótzí magát. Jobb neki, ha nem vágyóik vele. Nos, meg van elégedve vallomásaim* mai? " — Akkor volnék magával megelégedve, ha sohase jött volna ide — felelt Matild szó- kimondéan. Visszafordultak és közvetlenül szembe­kerültek Elzával. Most már négyesben foly­tatták a sétát. Elvira vitte a szót, fecsegett a maga csacska, elmés módján, hol egyikhez, hol másikhoz intézve a szót. Elza hallgatag és szórakozott volt, lehetőleg elkerülte, hogy Bélte'kyhez kelljen fordulnia. Éppen akkor érkezett a siófoki hajó. Nagy tömeg ember állta el az utat, sorfalat állva, amelyen belül a kiszállók vonultak bőröndjeikkel, sürü, lassú menetben. Elzát megdöbbenés járta át, előbb egy ismerős kézitáskát látott meg, azután felismerte a férjét a menetben. Halálos rémület szállta meg. Az utóbbi napokban teljesen kiküszö­bölte Gyulát erőszakkal a tudatából, nem akart rágondolni, — most aztán váratlanul rohant rá a régi, természetes világa, mintha rá akarna egy villanással világítani arra a hazugságra, amelybe keveredett és követel­né vissza magának. Félelmében és zavará­ban Matild karjába kapaszkodott és félhan­gosan ezt mondta: — A férjem ... — Ajjaj, még csak ez . . . — mondta Matild. Nem tudta befejezni, mert Gyula már észrevette Elzát és sugárzó örömmel tört magának utat hozzá: (Folytatjuk.) Érelmeszesedés Neurasthénia Golyva*, csont-, izületi-, mirigybajok, küazvény, büdöseknél stb., a Csízt Jéd-Brómos Gyógyvsi kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Fürdősó, Gyógyszappan, § kapható az összes gyógytárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a Sy@rMekek (jöivé^ycs, Izületi, csontbajainál, angolkórnál ajánljuk! Fürdőigazgatóság CsizfSrdő-Éizkupele, z.X in. j j . , <»*!;. ' , ' I-

Next

/
Thumbnails
Contents