Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-28 / 221. (1259.) szám

2

E*eeQaaaeB6*aBBe*w.9^T^(:v. *&fr***?*r?y*• «*•*

/^WD»3Tí?AT* f’: ^A*7\V> *T»I 1 t>T» *

|r' ' 'ember 26, vasárnap.

Négy ruszin kormánypárt

tiltakozik üuizinizkó elciehesitéie

ellen

Ha a kormán? nem változtatja meg ruszinszkói politikáját, úgy a népszövetségnél fognak

a cseh nyelvterror ellen tiltakozni

— Ha előbb-utóbb abban a németek is képviselve lesznek, ez a kormány nemzeti jellegén nem változtathat, mert az továbbra is a csehszlovák nemzet kormánya marad..

A többségünk tehát rnegran, — folytatta Srdinko, — de határo ottan kijelentem, hogy ez a többség munkája és vaíamciiv- nyiünknek jóvoltáért alakult, ennek a többségnek semmiféle revánscélja nincsen, hanem minden náprétegért és osztályért akar dolgozni, tehát az ellenzékért is, már amennyiben ez az állam alapjára helyezkedik.

— Nem a szocializmus elleni gyűlölet kergetett bennünket a németek karjaiba, hanem a rendről és az állam biztonságáról való gondoskodás, amelyet egy parlamentáris többség megalakításával akarunk helyreállítani.

Ennek a többségnek célja: alaposság és takarékosság az állami közigazgatásban, mert itt a könnyelműség a jólétet megsemmisítheti és valutánk kurzusát megingathatja.

Srdinko beszédét a jelenvoltak óriási tetszéssel fogadták.

A cseh néppárt a kisebbségekkel való megértést sürgeti

A cseh néppárti Lidové Listy az utóbbi időben egyre gyakrabban hangsúlyozza a nemzeti kisebbségekkel való megértést. Vasárnapi vezércikkében többek között ezeket Írja:

— Vájjon lehet-e fiatal államunk kilencedik évében a győzelmi teóriát fentartani s abban az ideológiában élni, amely azon alapszik, hogy az ellenfél boruljon térdre és adja meg magát?

Ilyen remények évekkel ezelőtt sem váltak be és naivitás volna ezek teljesítését ma elvárni. A tényleges helyzetet nem lehet a nyelvkérdés mai álláspontjával eltüntetni.

— óriási és súlyos gazdasági krízisben élünk. A munkanélküliség egyre nő, a kereskedelmi és fizetési mérlegek rosszabbodnak.

A tető eresze, amely alatt egy nemzet a másikkal évszázadok, sőt évezredek óta él. leszakad.

— Legfőbb ideje már, hogy a ház közös

lakói a kicsinyes viszályok heiyett közösen dolgozzanak az életfentartásért. Hathatós munkát kell végezni a közgazdasági élet minden ágában, ami nem múlik azon, hogy melyik oldalról indul a kezdeményezés. A fontos az, hogy eredményes legyen. :

ao ,• tv. >. ■ v* {■■. is ? J: i, :>'h Vte •*.£ oi <■

Ungvár, szeptember 27. Ugylátszik, hogy Ruszinszkóban már azok az őslakos pártok is, amelyek eddig tétlenül nézték Ruszinszkó fokozatos elcsehesi- tósét, megelégelték a mai rezsimet és ma már nyílt támadásba lépnek Prága ellen. A nemzeti demokratapárt munkácsi lapja, a Svobodnojá Slovo bejelenti, hogy októberben négy ruszinszkói kormánypárt küldöttsége Prágába megy és követelni fogja az iskolaügyi minisztériumtól, hogy az ungvári iskolai relerátus egyes embereit távolítsák el. Hogyha a küldöttség nem fogja ezt Prágában elérni, úgy tiltakozni fog a népszövetség előtt a cseh nyelv terrorisztikus ruszinszkói terjesz- . tése ellen,

A lap hangsúlyozza, hogy ez az eszme

Páris, szeptember 27. Sauerwein, a közismert francia publicista, a Matin vasárnapi számában közli Stresemann német külügy- mimiszíterrel folytatott beszélgetését. Strese- mann azzal a pesszimisztikus megállapítással kezdi nyilatkozatát, hogy a szakértők sok kifogást emeltek a békülékeny politika ellen, de ahol megvan az akarat, ott megvan az ut is.

Sem ő, sem pedig Briand nem rossz patrióták és mind a ketten egyöntetűen megállapították, hogy Európa jövője nagyon nehéz, ha Franciaország és Németország ki nem békülnek. ők nemcsak a két országra, hanem egész Európára

egy agrárpárti középiskolai tanártól származik. A négy kormánypárt prágai fellépését természetesen Ruszinszkó őslakossága s igy elsősorban a magyarok nagy érdeklődéssel várják, mert hiszen a prágai centralista sajtó eddig állandóan azzal verte vissza a ruszinszkói támadásokat, hogy ezeket magyarok, vagy magyarónok intézik irredenta célból a kormányzat ellen. Prága centralista politikájának elvakultságában teljesen megfeledkezett arról, hogy a békeszerződések Ruszin- szkónak autonómiát biztosítanak, elsősorban pedig nyelvi autonómiát. Az emlékezetes nyelvrendelet is ellenkezett a békeszerződésekkel, mert Ruszinszkóbain hivatalos nyelvül a csehszlovák nyelvet irta elő. A kormányhoz és a prágai centralizmushoz közelálló ruszin pártok csak most ébredtek tudatára a veszélynek, amely nyelvi önállóságukat és függetlenségüket fenyegeti.

gondoltak és a német-francia kibéküléstől várják a megingathatatlan béke jó hatását.

A kibékülés majd annál erősebbnek és hat- hatósabbnak tekinthető, ha belevonják abba Angliát, Belgiumot és Olaszországot is.

A kibékülés Németország és Francia- ország között föltétlenül szükséges, mert a két ország már földrajzilag is egymásra van utalva és nyerstermékeivel kölcsönösen kiegészíti egymást.

— Hogy előkészítsük ezt a békét — mondotta Stresemann —, elhatároztuk, hogy kölcsönös koncessziókat biztosítunk egymásam—eb———m—a—■—b—m—b———————

Stresemann bizlk

Franciaország békepoütikáiában és Jóhiszeműségében

Sauerwein feltünésfkeltő interjúja a német külügyminiszterrel A német-francia kibéküiés csak csekély áldozatokkal jár

uak. ívészié vekről még1— mert azokat még nem sző^^

De már annyit kijelenti* WfeM? AT f

Stresemann —, hogy - Bf g Hb ■ fi stabilizálása ennél fősze^^ L

Mani öntödéje |

Csak attól félek, hogy a pénzügyi disz a nagy politikai célok figyelmét eltérít j magában véve a két ország közötti erű i közösség visszaállítása lényeges javulást | lent a két ország egymásközötti viszonyában.

A gyűlölet és a szenvedély eltűnt és helyet engedett az együttműködés reményének. Emellett mindkét félnek nem is kell óriási áldozatokat hoznia.

— S azt hiszik — kérdezte Stresemann — hogy Franciaország a pillanatnyi atmoszféra és a népszövetségben való intim együttműködés dacára még évek hosszú során át megszállva tairtja a Rajnavidéket? A mi részünkről egészen természetes, hogy Franciaországnak valutája stabilizálásában segítségére sietünk, ha ez módunkban áll.

Ezután kijelentette Stresemann, hogy ö maga, valamint a német nemzet teljesen meghízik Briand politikai irányában és Briand-nak a békepolitikája egész Németországban támogatásra talál.

A rajnavidéki és westfáliai nagyiparosok, akiket Franciaország mindig a nacionalizmus eloharcosainak állít oda, határozottan emellett vannak. Maga Stresemann sohasem fogja elfelejteni azt a pillanatot, amikor Lo- carnóban először beszélt Briand-nal. Éppen úgy nem felejtette ,el Briand-*ak Genfben mondott barátságos és bizalomgerjesztő beszédét. Stresemann reméli, hogy Briand sem csalódott a beléje helyezett bizalmában.

Az uj kanadai miniszterelnök részt vesz az angol birodalmi konferencián

London, szeptember 27. Ring, az uj kanadai miniszterelnök hivatalbalépésekor bejelentette, hogy az október 19-iki angol birodalmi konferencián részt fog venni. Az uj premier külpolitikai terveire nézve jellemző az a tény, hogy a konferenciára el fogja őt kisérni az újonnan kinevezett washingtoni követe, akinek feladata az lesz, hogy Kanada külpolitikai önállóságát a gyakorlatban is keresztülvigye.

BCHÖPFUN ALADÁR

BALATONI TRAGÉDIA

REGÉNY

(32)

Elza szomorúan, szégyenkezve felelt:

— Boldogtalanabb vagyok, mint valaha.

Matild megíhökkenve nézett rá.

— Hát akkor miért?

— Nem tudom, miért — mondta Elza reszkető szájjal, minden pillanatban sírásra készen. — Muszáj. Nem tudok másképp. Nem akartam, nem kerestem, küzdöttem ellene, marcangoltam magamat miatta és muszáj volt.

Matild, mint anya a gyermekét, a karjába vette Elzát és parancsoló, de nem siigoru hangon szólt:

— Most pedig mondj el mindent, őszintén és ne titkolj el semmit. Ne félj, nem Ítélni akarok rólad, meg akarlak érteni. Tudni akarom, mi történik veled.

Elzában úgyis kiáradóban volt minden, a szive kitárult Matild felé, mert érezte a föltétien rokonérzést. Szívesen beszélt, elmondta neki a Béltekyvel való ügyét elejétől végig, a mai ebédig. Matild összevont szemöldökkel, komolyan hallgatta és mikor a hosszú, keserves elbeszélés véget ért, elgondolkozva mondta:

— Ez olyan dolog, amihez én nem értek.

Én sohasem voltam szerelmes, tudod. így különösen nem. Ez a szerelem nagy baj, veszedelem, csapás. Elemi dolog benned, úgy érzem, nincs ellene védekezés, mint a jégeső ellen. Én félek az ilyen dolgoktól. Tudod, a mennydörgéstől is félek. Mondd, nem tudnál szakítani azzal az emberrel?

— Nem — felelt Elza egyszerűen, minden pátosz nélkül. — Azt hiszem, az életem szakadna ki belőlem.

— Mondom, rettegek miattad. Félek a szenvedélytől, a te szenvedélyedtől. Segíteni szeretnék rajtad, de nem tudom, hogyan. Ezen gondolkozni kell.

— Ezen, fiam, nem lehet segíteni — mondta Elza rezígnáltan. — Ezt át kell élni, vagy belehalni. Más ninos. Ezt én tudom.

— Majd meglátjuk. — Matild igyekezett bizakodónak látszani. — Most pedig gyere sétálni.

Elza húzódozott, nem volt most kedve emberek közé menni, de Matild erőszakoskodásának végre mégis engedett. Átöltözött. Matild segített neki, kiválogatta ruháját, gondosan megigazgatta a haját, dirigálta a legapróbb részletekig.

— Csinosnak kell lenned. Most különösen. Ha már van egy férfi . . . lásson szépnek, bóduljon beléd. Csak bódult férfival lehet valamire menni.

Mikor az öltözéssel elkészültek és együtt mentek kifelé a szobából, Matild kijelentette:

— Be fogod nekem mutatni azt az embert. Ismerni akarom.

Hamar megtalálták Béltekyt a strandon. Elvirával sétált, láthatóan a déli tőrvívást folytatták. Elzának összeszorult a szive, Matild pedig felháborodva mondta:

— Látod, mégis csak utcai nő ez a te híres barátnőd.

Azok ketten elfogulatlanul jöttek feléjük, azzal a vidám, felületes tempóval, amely a fürdői társaságoknak a rendes tempója. Bélteky igyekezett Elzához férkőzni, de Matild lakapcsolta őt magához és előre vitte, Elza pedig hátramaradt Elvirával.

Matild ezt mondta Béltekynek:

— Ugy-e a maga felesége Rruckner

Hilda?

— Ismeri? — kérdezte némi meglepetéssel Bélteky.

— Együtt voltunk a Sacré Coeurben négy évig. Barátnők voltunk, aztán elszakadtunk, már ahogy ez szokott lenni, ügy hallom, beteg?

— Nagyon beteg — mondta Bélteky.

— Mitől beteg? — kérdezte tovább szigorú hangon Matild. — Erő®, egészsége® lány volt . . .

— Erős, egészséges lány volt — ismételte Bélteky elszomorodott hangon. — Pedig mégse volt erős, egészséges. Nem bírta az életet, az asszony életét. Van egy kis gyermekünk. Annak születése óta nem egészséges. A szive . . . Most Nauheimban van.

— Nem abból a fajtából való ember maga, aki megöli, akit szeret? — kérdezte Matild olyan tréfálkozással, amely szinte fenyegetően hangzott.

Bélteky ránézett, komolyan, kutatón. Amint Matild szembenézett vele, megérezte, hogy ez az asszony tud róla mindent. Nem jött zavarba, nyomatékosan felelt:

— Nem tudom, milyen fajta emberek azok. Azt tudom, hogy Hildának jé férje voltam. Szerelmi házasság volt, azután is szerettük egymást.

— És most? — vallatta tovább Matild.

— Mondtam már: Hilda beteg. Mindent megteszek, hogy megóvjam mindentől, ami ártalmára Ighet.

— Kitérő válasz. De válasz — mondta Matild. — És miért nincs msot vele Nauheimban?

— Az anyja van vele. Az orvos elküldött, hogy jobb, ha nem vagyok mellette. Szegény Hildának fáj, ha mellettem betegnek ótzí magát. Jobb neki, ha nem vágyóik vele. Nos, meg van elégedve vallomásaim* mai? "

— Akkor volnék magával megelégedve, ha sohase jött volna ide — felelt Matild szó- kimondéan.

Visszafordultak és közvetlenül szembekerültek Elzával. Most már négyesben folytatták a sétát. Elvira vitte a szót, fecsegett a maga csacska, elmés módján, hol egyikhez, hol másikhoz intézve a szót. Elza hallgatag és szórakozott volt, lehetőleg elkerülte, hogy Bélte'kyhez kelljen fordulnia.

Éppen akkor érkezett a siófoki hajó. Nagy tömeg ember állta el az utat, sorfalat állva, amelyen belül a kiszállók vonultak bőröndjeikkel, sürü, lassú menetben. Elzát megdöbbenés járta át, előbb egy ismerős kézitáskát látott meg, azután felismerte a férjét a menetben. Halálos rémület szállta meg. Az utóbbi napokban teljesen kiküszöbölte Gyulát erőszakkal a tudatából, nem akart rágondolni, — most aztán váratlanul rohant rá a régi, természetes világa, mintha rá akarna egy villanással világítani arra a hazugságra, amelybe keveredett és követelné vissza magának. Félelmében és zavarában Matild karjába kapaszkodott és félhangosan ezt mondta:

— A férjem ...

— Ajjaj, még csak ez . . . — mondta

Matild. Nem tudta befejezni, mert Gyula már észrevette Elzát és sugárzó örömmel tört magának utat hozzá:

(Folytatjuk.)

Érelmeszesedés Neurasthénia

Golyva*, csont-, izületi-, mirigybajok, küazvény, büdöseknél stb.,

a Csízt Jéd-Brómos Gyógyvsi

kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Fürdősó, Gyógyszappan, § kapható az összes gyógytárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a

Sy@rMekek (jöivé^ycs, Izületi, csontbajainál, angolkórnál ajánljuk! Fürdőigazgatóság CsizfSrdő-Éizkupele, z.X in. j j

. , <»*!;. ' , ' I-