Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-23 / 217. (1255.) szám

^RXUMtMACyAn-HTRT»3T> 1926 szeptember 23, csütörtök smm Az Országos iparos Szövetség kiépítése Ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő, az Országos Szövetség elnöke és Ivánfy Géza. titkár, a vágseílyei iárás iparosai között — Saját tudósítónktól — J a szövetség számára, elenyésző azzal az e^Amény- j nyel szemben, amelyet elérhetnek az 'párosok valóban erős szervezetük révén, j ■ Előadása során kitért az országos elnök az | iparosságot sújtó tőke- és hitelhiány oko a bajok j ismertetésére, az egységes anyagbeszerzés, kibi- I teiezések egyöntetű behatásának eszközeire nyúj­tott értékes tájékoztatást. A magas színvonalú, lelkes hangú előadást a ! hallgatóság a legnagyobb figyelemmel hallgatta ! s befejeztekor melegen ünnepelte a népszerű or­Megvan a parlamenti többség! Az agrárpárt Vecer feltűnő cikkben jelenti be az uj, J©Jálte“ többség megalakulását — „Az uj többség ideális viszonyt teremt a kormány és az ellenzék között4* Vágselye, szeptember 22 A Késmárkon megtartott iparoskongresszus * illetve ifj. Koczor Gyula, nemzetgyűlési kép­viselőnek az Országos Iparos Szövetség elnökévé való megválasztása óta a reorganizált szövetség , kiépítése, az ország összes iparosainak a szövet­ségbe való beszervezése képezi úgy az agilitása, az iparos társadalom, javáért is folytatott fárad­hatatlan tevékenysége folytán közszeretetnek ör­vendő országos elnök, valamint a szövetség ve­zetőségének legfontosabb feladatát Vágselye község és a vágselyei járás iparos­ságát látogatta meg ifj. Koczor Gyula orsz. elnök Ivánfy Géza titkár kíséretében, hogy ismertesse az iparossággal az országos szövetség erőteljes ki­építésének fontosságát, rámutasson azokra az okokra amelyek parancsolóan késztetik az iparos­ságot arra, hogy exisztenciális érdekeik megvé­dése végett egy nagy táborban szervezetten tömö­rüljön. Az országos elnököt és titkárt megérkezésük­kor Piegler István dr. ügyvéd, a Vágselyei Iparos Kör elnöke, Czuczor Gábor ipartársulati alelnök, Morvay Jenő titkár, Renczés József, Papp József, Németh Lajos iparosok fogadták. Az 1 órára hir­detett értekezletre az Iparoskor helyisegében gyűltek össze a járás iparosai nagy számban. Vágselyén kiviil ott voltak Zsigárd, Farkasé, Vág- vecse, Deáki, Köpösd, Magyarsoók, Topnóc, Sze- lőce, Pered, Vágkirályfa, Moosonok, Negyed, Ki­rályi községek iparoskiküldöttei, Jung N. ipartár­sulati titkár. Az értekezletet megnyitó Piegler István dr. Iparosköri elnök üdvözlő szavai után ifj. Koczor Gyula országos elnök tartotta meg az egész jelen­legi gazdasági helyzetet ismertető, az iparpolitika hibáira s a kézmüvesipar jövő fejlődésére hatást gyakorló segítő eszközökre rámutató széles vo­nalú előadását. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott nagy beszédje során a tudományos és alkalmazott szocialista tanok röviden is teljesen [jellemzett következményei ismertetésével rámu­tatott arra, hogy az egész államberendezémek a szocialista tanokra való támaszkodása maga után vonhatta a kézműves iprosság elproletárizálódá- aát s ezzel az egyéni munkát, az egyéni sz irgal- 1 mát, s a kultúra fejlődő áldásait megfojtó oly ál­lamberendezkedés megalapozását, amely & maga egyéni exisztenciájáért végzett becsületes mun­kát. kifejtő kézmüvesiparost is a többi társadalmi osztályokkal egyetemben géppé alaesonyitja. A kézmüvesiparosság az államot fentartó pil­lérek szerepét töltötték be a múltban s be fogiák tölteni a jövőben is, ha az iparosság ráeszmél nemcsak munkája jogán, hanem nagy számbeli tömege jógán is erejére, s nem forgácsolja szét azt szertehnzásával, egymás elleni gyűlölködésé­vel, idegenkedésével minden ellen, ami szerve­zése érdekében történik. A kézmüvesiparosság mai életnívója ala­csony,, mert nincsen megfelelő keresete, mert elviselhetetlen terhekkel van meg­róva, annyira, hogy ma az iparosság aránytalanul magasabb adókat fizet, mint bármelyik más kereseti foglalkozás. Az állam pénzügyi politikája is a híres erfurti program műhelyében készült s míg az iparosság ma már ott áll a teljes leszegényedés határánál, addig a boldog „kedvezményezettek" gazdasági s kulturális ereje napról-napra nő. Nem kíván politikát keverni e tisztán gazdasági jellegű kér­dés fejtegetésébe, mégis meg kell állapítania, a kisiparosságot is minden téren sújtó intézkedé­sek, törvények a szocialista tanok diktál ásóra lát­tak napvilágot. Legjobban bizonyítja ez a lény azt, hogy a munkásság a szervezettsége révén majdnem teljhatalmuan fogta az államkormányzás gyeplőjét kezébe, bizonyítja azt, hogy csakis a teljesen öntudatos szervezkedés ad egzisztenciális biztosítékot s ad min­den irányban politikai súlyt és tekin­télyt, ad erőt a középosztály politikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósítá­sára. Ezt a tekintélyt, ezt az erőt akarja megszerezni s szervezni az Országos Ipa­ros Szövetség, amely nem kíván s nem is­mer válaszfalat a hatalmas iparososztily tagjai között, amely a szervezettség ga­rantálta tekintély révén akar az iparos­ság összesége során az összes iparosok egyöntetű együttműködése által javítani. A szövetség kiépítésének egyik hatalmas eszköze a sajtó. Nincs oly mozgalom, oly eszme, amely ma igénybe ne akarná venni a sajtó mindenható ere­jét. A sajtó a szövetségi szervezet egyeb intéz­ményei mellett az összekötő kapocs, a tájékozta­tó eszköz valamennyi iparos számára, nyilvántar­tója és harcosa a jogos kívánságoknak s az egy­séges iparosközvélemény irányitója. Külföldi pél­dákkal illusztrálja, hogy a sajtó mily hatékony eszköz a szervezés munkájában s ismerteti a szö­vetség vezetőségének a már hét év óta az iparos­ság ügyeivel lelkesen foglalkozó, Kassán megje­lenő „Közérdek" cimü szaklappal történt megál­lapodását. mely szerint minden iparos szövetségi tag csekély dij ellenében a tájékoztató s az ipari szervezeteket összekapcsoló lapot járathatja! Nem kivan hiú ábrándok festésével hangulatot te­remteni, do amint szilárd meggyőződéssel és tör­hetetlen hittel vállalta az országos szöveíseg el­Prdga, szeptember 22. A közeledő parlamenti munka megkez­désével kapcsolatosan, a jövőt illetőleg rend­kívüli jelentőségű politikai helyzetjelentést ir a cseh agrárpárt délutáni lapja, a Vecer, amely többek között ezeket állapit ja meg: A cseh nemzeti szocialisták brünni kong­resszusa a jövő parlamenti időszakra nézve tisztulást jelent. A cseh szociáldemokraták után most már a nemzeti szocialisták is elhatároz­ták, hogy ellenzékbe lépnek. A döntés, úgy látszik, nem volt könnyű — Ír­ja a Vecer — s csak nagy ellenzéssel hozták meg. A kongresszus számos tagja nem nagj hajlandóságot mutatott az ellenzékieskedés mellett. De ez már megtörtént és és igy számolni kell ezzel a határozattal, amelyik mérvadó a parlament őszi ülésszakára. A ülésszak munkaprogramját — folytatja a Vecer — a legközelebbi napokban dol­gozzák ki- So-rsdöntő tárgyalások lesznek, amelyeken meg fogják állapítani, hogy mely ügyek mikor és hogyan kerülnek letár gy adásra. — A nagy munkához uj többség fog hoz­zá, amelynek részletes összeállításáról ma még nem szükséges irrd, örvendetes tény az, — írja a lap — hogy ez a többség m-eglesz. Meg lesz azért, mert többségnek lennie kell, mert az államnak élnie kell. Egyes kárör- vendők ugyan azt a hirt terejsztették, hogy két párt (?) nem akar ezen többségben részt- venni. A tények ezzel szemben megmutatták, hogy mégis találkoztak olyan pártok, ame­lyek belátták, hogy nem lehet ölhetett kezek­Pozsony, szeptember 22. A református egyház és az állam között, mint ismeretes, még mindig nem rendezték a viszonyt. Az utóbbi időiben mindkét oldal­ról mutatkozott hajlandóság a mai tarthatat­lan helyzet megszüntetésére. Ebből a célból a tegnapi nap folyamán tanácskozások foly­tak, amelyek nagyban előre vitték az egyház és állam viszonyainak rendezéséit. A tanács­kozáson a kormányt Kállay dr. teljhatalmú miniszter képviselte, azonkívül résztvett még Markovich kormánytitkár, Müller, az iskolaügyi minisztérium osztályfőnöke és Stunda miniszteri titkár. A református egy­ház nevében Balogh Elemér püspök, továb­bá Szilassy Béla dr., az egyház főgondnoka és Söröss Béla, a konventi tanács tagja, je­lent meg. A vitás kérdések rendezése céljá­ból elhatározták, hogy egy háromtagú bizottságot alakítanak, amelyben a kormány két taggal, az egy­ház egy taggal lesz képviselve. Ez a bizottság, amelynek különben semmi­féle hivatalos jellege nincsen, felülvizs­gálja és áttanulmányozza egyenként az házi törvényeket, amelyeket 1923 jú­nius 8-án a lévai zsinat hozott és ezeken törvényeken a szükséges módosításo­kat végrehajtja. A bizottság javaslatait előterjeszti a, kormánynak és az egy­háznak. Ezután újból összeül a zsinat, amely jogérvé­nyesen végrehajtja a törvénymódosításokat, melyek főképpen az állam szuverenitásának I kel .ülni és várni, mig „jön valaki és helyet­tük majd megcsinál mindent". A többség tehát biztosítva van. Olyan többség az, amely nem lesz elfogult az ellenzékkel szemben. Sőt ellenkezőleg, olyan többség az, amely lojális akar len­ni és amelynek az a terve, hogy ideális viszonyt teremtsen a kormányzó pártok blokkja és az ellenzéki pártok csoportja között. — Újdonságról van ugyanis szó, olyan vi­szonyról, amelyhez a rövid csehszlovák par­lamenti életben még hozzá nem szoktak, de mely, a régi parlamenti tapasztalatok alapján az állam előnyére válhat. A tavaszi ülésszak befejezésekor lejátszódott vad jelenetek, ve­rekedések s a parlament megsértése után a többség és kisebbség közötti uj viszony üdvös fordulatot jelenthet. Ennek természetes elő­feltétele, hogy a másik oldalon is meg legyen a kölcsönös lojalitás. — Az uj és eddig még szokatlan viszony a többség és ellenzék között — fejezi be a Ve­cer — alapját képezheti az együttműködés­nek, amely az állam és a lakosság előnyét szolgálja. Minden most már csak attól függ, hogy milyen emberek és milyen csoportok fogják az ellenzéket vezetni. Kérdés, hogy tényleges ellenzék lesz-e az, amely jogos kri­tikai ténykedésével csak az állam javát íog- ja-e szolgálni, avagy meddő ellenzék lesz majd, amely minden ellen obstruálni fog. A Vecer cikkét azért hozzuk olyan ter­jedelemben, mert még a hivatalos párttanács­kozások megkezdése előtt, már befejezett dolgok elé állítja a közvéleményt. A legköze­lebbi napok tárgyalásai vannak hivatva arra, hogy a Vecer cikkét megerősítsék, vagy pc dig megcáfolják. kérdésére vonatkoznak, A légnapi tanácsko­záson még a református egyház keretén belül léte­sítendő önálló szlovák egyházi kerület ügyét is tárgyalták, A református egyház képviselői még több kéréssel is fordultak a kormány képviselői­hez, igy elsősorban a református iskolák tanítói­nak succrescentiáját és a református papnevelés kérdését is szóba hozták. Ami a tanítónevelést illeti, kijelentették a kormányképviselők, hogy a kormány tervbevette egy magyar tanítóképző intézet létesítését és pedig vagy teljesen önállóan, vagy pedig a fennálló szlovák tanítóképző keretén belül parallel osztályok létesítésével. Ami pedig a papnevelést illeti, elhatá­rozta az egyház, hogy a kormány által jóvá nem hagyott losonci teológiai sze­mináriumot egyelőre bezárja, ezzel szemben azonban engedélyt ad majd lelkészképző főiskola létesítésére. Ezen iskola fölállításának előkészítését maga az egyház fogja végrehajtani. Hogy azonban a főiskola engedélyezéséig a losonci szeminárium mai hallgatói ne veszítsék el a tanulmányi évüket, ma­gánúton előkészítik őket és a vizsgát a majdan létesített főiskolán külön és utólag fogják letenni. Azonkívül még tárgyallak a református ta­nítók állami segélyének és a református lel­készek kongruájának a kérdését is. Közeledés a kormány és a református egyház között Háromtagú vegyes bizottság készitl elő az egyházi alkot­mány revízióját — Szlováknyelvii egyházkerület létesül A losonci theologlát Ideglenesen megszüntetik egy uj lelkész- képző főiskola engedélyezéséig — A kormány magyar tanítóképzőt ígér 3 szágos emukat. Ezután Ivánfy Géza titkár köszöntötte az egy­begyűlteket a komáromi iparosok nevében. Az a hatalmas program, amelyről az országos elnök adott tájékoztatást, csak ugv tud megvalósulni, ha az egész országban szerteszét lakó iparosság meg­érti és megérzi a szervezkedés szükségességét, s egymással állandó kapcsolatot tart fenn. Előadása során rámutatott arra, hogy az iparosság jmagos szabad szervezete mellett az uj ipartörvény alap­ján megalakult ipartársulatok minél erősebb ki­építését nem szabad elhanyagolni. Sok hibája an bár az ipartörvényne]^ de a hibák kiküszöbölése mellett sok segítséget nyújthat a törvény alapiján megalakult ipartársulati intézmény. Az iparosság jövőjével a fiatal iparosgenerációval melegebb sziwel törődni ugyancsak egzisztenciális köteles­sége a mai iparosnemzedéknek, mert a fiatalság szakmabeli és általános müvelődésbeli képzett­sége teszi a kézmüvesipart a nagy kereskedelmi s gyáripari versenyben versenyképessé. Kéri az iparosságot, hogy a mai szervező értekezlet ne menjen feledésbe, a hallottak ne szálljanak szét nyomtalanul, hanem lelkesítő első komoly lépés legyen a szövetségi szervezet gondos kiépítésére. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Fieg- ler József, dr. elnök mondott melegszavu köszö­netét az országos elnöknek s kíséretében megje­lent titkárnak tájékoztató előadásaikért, s kérte az egybegyült iparosságot, hogy az ország iparos­ságának köztiszteletben álló vezére vezetése alatt álló szövetség kiépítéséhez lelkesült szívvel írg- janak hozzá s ami csekély áldozatot a szövetség szervezete kér, azt a maguk érdekében adják meg. Schmida József cipésziparos az iparosság ne­vében teszi panasz tárgyává, hogy az uj szociális biztosítási törvény szerint ismét újabb adó-vil :ó.j- ják meg az iparosokat. Az iparosok már s Xa- noncok után is kénytelenek újabb járulékot fi­zetni. Oly nagy kiadást jelent ma az iparosnak ez újabb adónem, hogy a legtöbb el fogja bo­csátani alkalmazottait. Kéri az országos elnököt, hogy illetékes helyen adjon kifejezést «z iparos­ság e panaszának is. Ifj. Koczor Gyula, képviselő, országos elnök, megnyugtató válasza után, több panaszügyoen adott az értekezlet vezetősége tájékoztatást, mely után a szervező értekezlet berekeszt etett. Ciklon Déiamerikában s a Bahama-szigeteken Encarnacion (Paraguay), szeptember 22. Tegnap a város fölött óriási forgószél dühön­gött, mely több kerületet csaknem megsem­misített. Az eddigi jelentések szerint az elemi katasztrófának 150 áldozata van, mig a sebe­sültek száma 500-ra rúg. A Paraa-íolyón több hajó és csónak elsüllyedt. A kárt több millió dollárra becsülik. London, szeptember 22. A Bahama szi­getcsoporton katasztráfális ciklon pusztított 4000 ember hajléktalanná vált. Assuncion, szeptember 22. Encarnacion városa teljesen elpusztultnak tekinthető. A vihar két nagy szállodát tett tönkre, a vám­épületet, két hatalmas bankpalotát pedig sú­lyosan megrongált. A villamosam összeom­lott, úgy hogy a vidékre teljes sötétség bo­rult. Assuncion városában a gyász jeléül minden nyilvános és társadalmi összejövetelt lemondtak. Két különvonat a szerencsétlen­ség színhelyére indult, hogy élelmiszerekkel | lássa el a hajléktalan lakosságot. űökségét, bízik abban, hogy az összes iparosság testvéri ké °ogása megteremti az egész iparososz­tály uj jövőjét. Az a csekély áldozat, amelyet kér “O"****^■■■■■■BODaBBBaBBiMrBi Mwrirann 'Tnrwii 3’Waí^ann" vxxr.a,"--* “V.L-r: Prágai Magyar Hírlap Kiagy Képes Naptárát, |g; 5.-KÉ.-I1E5S j ______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________i

Next

/
Thumbnails
Contents