Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-03 / 200. (1238.) szám

1 itzö szeptember 3, péntek.

„á szocialisták szerelme

az állammal szemben ígéri drága volt41

& csaSi aéppárft prágai népgyifiiése — Leszámolnak a szozíatisstákkal

Prága, szeptember 2.

A cseh néppárt, mint ezt már jelentettük, szerda estére népgyüiést hivott össze a prágai Zsői'ia-szigeten, hogy a mexikói katolikus ellenes rezsim ellen állást foglaljon. A tegnapi népgyülésen kb. 3000 ember vett részt, de a bejelentett programot, a mexikói kérdést alig érintették a szónokok, hanem főleg a belpolitikai helyzetről beszéltek. De még ebben a kérdésben is nagyon elővigyázatosak voltak és neveket egyáltalában nem említettek, hanem általánosságban támadták a szocialistákat és követelték a gyenge hivatalnokkormány felváltását egy parlamentáris kormány által.

Az első szónok Stasek képviselő volt, aki többek között ezeket mondotta: — Nem hittük volna még egy félévvel ezelőtt, hogy a demokráciát azokkal a szocialistákkal szemben fog kelleni megvédenünk, akik a demokráciát állandóan a szájukban hordják s volt minisztereikkel az élükön a parlamentarizmus ellen törték. A szónok visszautasitja azt a véleményt, hogy a köztársaságban diktatúrával lehetne a helyzeten javítani. Ez óriási tévedés. A mai politikai válságot a múlt évi nemzetgyűlési választások idézték elő. A szocialisták vereséget szenvedtek* Abban a pillanatban kiléptek az államérdek szolgálatából, nem akarnak semmit sem csinálni, hanem kritizálnak.

— A szocialisták szerelme az állammal szemben igen drága volt.

Hét millióba került az élelmezési intézet,, esett a valuta, nőttek az államadósságok.

A szocialisták a kormányból kilépve nem mondhatják:. Hét, évig szolgáltunk nálatok és semmit sem kaptunk érte tőletek'.

A politikai pártokat egy jobb- és egy baloldali blokkra akarják -szétosztani. De még a baloldali blokk sem elég szilárd, mert hiszen az egyik vezért az őrültek házába akarták elhelyezni.

Povábbá puccsal akarták az alkotmányt megváltoztatni s ezen tervükkel mertek még az elnök elé is menni. Áz elnök azonban ezt visszautasította. Ez azonban nem elég megtorlásnak, hanem ezeket az embereket azonnal le kellett volna csu- katni.

Kifogásolható az is, hogy szocilasta vezérek tanácskozásokat folytattak az elnökkel. Az ilyen eljárás semmiképpen nem teremt nyugalmat

és békét az államban. A cseh néppárt nem fél a szocialisták azon fenyegetésétől, hogy kierőszakolják az uj nemzetgyűlési választásokat. A néppárt fölveszi a harcot velük és pedig ezzel a jelszóval: Ahol Isten törvénye nem kormányoz, ott a dzsungel törvénye kormányoz!

Hanus és Mislivec képviselők a mexikói katolikus üldöztetésről beszéltek, majd felolvasták Kordács érseknek levelét, amelyben az évsek felszólította a népgyüiést, hogy tiltakozzék az emberiség s a kerésztény szolidaritás nevében a mexikói szabadkömi- ves' kormány katolikus ellenes eljárása ellen. Végül határozati javaslatot fogadott el a népgyülés, qmely többek között követeli a parlamentáris kormány visszaállítását, felszólítja a néppárti törvényhozókat, hogy minden erejükkel a gazdas igi helyzet könnyítésén dolgozzanak, vegyék revízió alá a szociális törvényeket, meri a szocialisták demagógiája többet ártott, mint használt a munkásságnak.

A legutóbbi afférokkal kapcsolatosan tiltakoznak az ellen, hogy vezető helyekre olyan embereket állitanak, akik ellen, mihelyst azok nem kedvesek bizonyos köröknél, kompromittáló anyagot használnak, amivel az egész világ előtt komprom'Hálják a köztársaságot. Végül tiltakoznak a mexikói események ellen.

A kisiparosok adómemoranduma

a pénzügyminiszterhez

Lapunk tegnapi számában közöltük, I hogy a szlovenszkói és ruszinszkói ipa-! rosszövetség küldöttsége egy panaszira- tot adott át a pénzügyminiszternek. Eme panasziratot általános fontosságára való tekintettel teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük.

Pénzügyminiszter Ur!

A folyó év julius 18-án Késmárkon megtartott iparoskongresszus behatóan foglalkozott a kisiparosságot érintő kérdésekkel s igy az adóügyeket is részletesen tárgyalta. A kongresszuson megállapitást nvert. hogy a mai adórendszer és az adózás mai mérve Szlo- venszkó és Ruszinszkó kisiparosságát léteben fenyegeti és az állam szempontjából is nagy értékkel biró középosztály egy tekintélyes rétegének megsemmisítését jelentiA kongresszus határozatának alapján bátorkodunk tehát sérelmeinket feltárni és azok orvoslási módjára, valamint kívánságainkra rámutatni. Amikor ezt tesszük, az a remény tölt el bennünket, hogy Miniszter Urnái, ki közgazdasági munkáiban mindig kellően értékelte a kisiparosságot s igy: (Dér Begriff und das Wesen dér gewerblichen Mittelstandspolitik) „A kisiparossági középosztály politikai fogalma és lényegéiben is olyan találóan jellemezte fenlartásanak szük- fcégességétv megértésre találunk.- ■-•p A kisiparosság háromféle. adót tizet, úgymint: III. osztályú kereseti (s ennek ösz- szes megyei, járási és községi pótlékai, valamint betegápolási adót), jövedelmi- és forgalmi adót. Az ugyanolyan magas jövedelemre felvett munkások, állami-, megyei-, köz- és magánalkalmazottak, bár ugyanúgy részesednek a megyei, járási és községi intézményekben, csak jövedelmi adót fizetnek, mely után megyei, járási és községi pótlékok nem számíttatnak.

Ez az adórendszer rendkívül .igazságtalanul terheli meg a kisipai^-^ág.'l Nem fogadható el az az#indokva:, négy u kisiparos jövedelmét nem lehet ellenőr izu: é- kikutatni, hisz ma már kétséget nem szenved, hogy az önálló kisiparosok nagy tömege kevesebb jövedelemmel bir, mint egy munkás és rossz helyzetének legfőbb bizonyítéka, hogy öreg napjaira nem tud semmit megtakarítani, tehát legfeljebb nyomorát titkolta el, mig bármelyik alkalmazott is öregségére nyugdíjra számíthat, mely megélhetését biztosítja.

Állításaink bizonyítására szolgáljanak az alábbi számítások, melyeknél 9200—9200 korona jövedelmiadó alappal felvett munkásalkalmazottat vagy kisiparost veszünk például:

A munkás vagy alkalmazott fizet:

9200 korona után jövedelmi adót 150.— K pótlék 30 százalék 45—- ,,

^ Összesen: 95.— K

Ezzel szemben a kisiparos fizet:

9200 korona után jövedelmi adót 150.— K

pótlék 30% 45.— ,,

jövedelmi adó. címén 195.— „

9200 korona utáh ÍIÍ. ősz- : A ~

tályu kereseti adó H % 46.— „ _r/pótlék 50% - 23.— ,j

7 % országos betegápolás! adó . .... - ^6-44 n .

120% megyei pótadó 55.20 „

250% községi pótadó legkevesebb! 115.— „ 245-64 K

440.64 K

A kisiparos tehát a megélhetésre is a legszükségesebb jövedelem mellett, a pótadókát a Icgminimálisabban számítva, mert hisz az sok helyen 400 százaléknál is magasabb, évi 245.64 koronával fizet több adót, mint egy munkás vagy alkalmazott. Emellett a forgalmi adót még egyáltalában nem vettük tekintetbe, melyet pedig a kisiparos vevőire sem tud áthárítani.

Nagy igazságtalanság történt a segéd nélkül dolgozó kisiparosokkal akkor, kik tényleg csak a munkabért keresik meg, de ezt is csak, ha munkájuk van, mikor kereseti adótörvények szerinti I. osztályú kereseti adót megszüntették és őket a III. osztályú adó alapján adóztatják meg. Az igazság és egyenlőség érdekében feltétlenül szükséges, hogy ezek se adóztassanak meg súlyosabban, mint más. aki kézimunkával egyedül keresi kenyerét, miért is a segédnélkül dolgozó kisiparosok a III. osztályú kereseti adó alól teljesen mentesitendők volnának.

Ezek alapján az alábbi pontokban előterjesztjük kívánságainkat:

1. Az adóreform az egyenlő teherviselés alapján építtessék fel. mindenki tehát, aki az állam, megye, járás vagy község intézményeinek részese, annak terheiben is részesüljön.

Törlendők a különféle állami adónemek s egy egységes adó hozandó be, melynek alapján jövedelme szerint mindenki viselje a megye, járás és község terheit is. A segéd nélkül dolgozó kisiparos helyzete figyelembe veendő.

2. A jövedelmi adóalap létminimum éü 12.000 koronára emelendő.

3. Az adóhátralékok az 1924. évi 235. sz. törvény értelmében revidiálandók, szükség esetén törlendők, melyek teljes jogkörű keresztülvitelére a pénzügyi igazgatás és a kisiparosság megbizctíaibói alakított bizottság legyen hivatva- Különös figyelem fordítandó a tőke- és anyagbefekteíés nélkül a megrendelőnek akkordmunkabérért dolgozó kisiparosokra még akkor is, ha alkalmazottat tartanak. Adóhátralékaik folyó évi jövedelmük 3 százalékának befizetésével teljesítettnek veendők.

4. A revízió befejeztéig az adók végrehajtása felfüggesztendő s a revízió alapján megállapított adóhátralék befizetésére hosz- szabb terminus,u kamatmentes részletfizetés engedélyezendő.

5. A megfelebbezett adók végrehajtása a felebbezés elintézéséig beszüntetendő.

6. A késedelmes adófizetés és adóbevallás miatt kirótt bírságok törlendők.

7. A jövedelmi- és a III. osztályú kereseti adó kivetési bizottságokba a kisipar minden szakmájából delegálandók tagok, mert csak ezék bírálhatják meg tárgyilagosan az egyesek teherbíró képességét.

8. A házak után fizetendő adók oly mértékben szállitandók le, hogy az adók a javítási és karbantartási költségek levonása után a befektetett töke 5—6 százalékát meghozzák, mert csak ettől lehet várni a lakásépítés ielSCHÖPFLIN ALADÁR

BALATONI TRAGÉDIA

REGÉNY

... (11).

Egy pillanatig, maga se tudta, mi az, mi történt, aztán jutott csak tudatába, hegy Bélteky ment el mellette autón, az ut közepén. Mire föleszm.élt, már az autó messze szaladt, csak úgy emlékezett rá, utólag, de élesen, hogy Bélteky egy szárnyas szürke szakállu öreg úrral ült az autóban, Budapest egyik leghíresebb orvosával, akinek derült, nyugodt, magyarázó beszédét arccal felé fordulva, figyelmesen hallgatta. Semmivel, semmivel nem árulta el, hogy észrevette volna Elzát, egész bizonyosan nem is vette észre, el volt merülve az orvos szavaiba. Miiéi beszélhettek? Elza bizonyosan tudta, hogy Béltekynéről, akinek kétségkívül « szakállas orvo3 a doktora és most ketten konzíliumot tartanak.

Nagyon nagy, mély szomorúság feküdt Elzára. Nem birt az utcában maradni, egy mellékutcán kisietett a Dunapartra, beült egy székbe és mereven maga elé nézve idegesen ütögette a napernyőjével az aszfaltot. Most aztán vége, mindennek mindörökre vége — gondolta keserűen. Bélteky már nem is gondol rá, mindennaJ inkább törődik, mint ővele, egészen elejtette őt. Eddig mindig megvolt az a hátsó gondolata, titkolt reménye, hogy Bóltekyt valami külső akadály, elutazás, betegség, valami ilyesféle tartja távol tőle, hogy azért nem jön utána, mert nem jöhet, nincs Budapesten vagy nem járhat ki, vagy tudja Isten . . . Most ez az ön-, ámítás szétíoszlott. Bélteky itt van, jár-kel a városban, éli rendes életét, csak éppen őt, Elzát hagyja ki belőle, őt egészen kihagyta életéből. Ezt árulásnak, hűtlenségnek érezte Elza, mély megszégyenüléssel próbálta azt mondogatni magának, hogy annál jobb, most legalább nem fogja többet szítani benne a

veszett tüzet, most végre megszabadul tőle és visszazökkenhet az élete rendes kerékvágásába, a nyugodt, csendes életbe. Ezek a józan gondolatok most egészen zajtalanok voltak, a tudata hajtogatta őket, de egész lénye fellázadt ellenük. . Nem akart, nem akart, nem akart Bélteky,tői szabadulni, a rendes kerékvágásába visszazökkenni, nem akarta a csendes, rendes élet békés hamva- kodását, égés volt a vérében, lobogni akart, szenvedni akart, elkárhozni, de mindent, mindent Béltekyvel.

Idegesen ugrott fel a székről és elindult hazafelé. Egy férfi érte utói, recsegő hangjáról ijedten ismerte fel Kiss tanárt.

— Sétálgat, sétálgat, szép asszony? — mondta a tanár, aki valahogy elegánsnak tartotta a kérdéseit kétszer mondani. — Hazafelé; hazafelé?

Beszélt aztán Kiss tanár a maga szokott módján, nem törődve, hogy a hallgatója érdeklődik-e. Köteles érdeklődni, igy szokta meg az iskolában — beszélt mindenféléről, Elza oda se figyelt, csak úgy bólogatott. Egyszerre mégis felfigyelt. A tanár ezt mondta:

— Tegnap érdekes találkozásom volt. A Gellérthegyen sétáltam kora reggel, tudja, karlsbadi kui;át használok, ahhoz kell a kora reggeli séta. Hát tudja, kivel találkoztam? Béltekyvel, tudja, azzal a gazdag gyárigazgatóval, aki mostanában a kioszkba járt és olyan nagyon nézte magát. Megszólított, beszélgettünk, kérdezte, járok-e még a kioszkba. Érdeklődött, kik azok, akikkel együtt szoktam lenni, kikérdezett Gyuláról, közbe, csak úgy mellékesen, magáról is kérdett egyet-mást. De én azt hiszem, inkább magáról akart megtudni valamit. Tudja, mit mondott? Hogy kár, hogy nem, visel világefs lila ruhát, az állna jól magának.

Elza azt a kis könnyű részegséget érezte, amit akkor, valahányszor Béltekyt meglátta a kioszkban. De hát mit akar ez a'z ember? Ha érdeklődik iránta, mért nem . . .

— Maga, Elza, benyomást -tett rá, azjt

jól láttam. Persze nem árulta el, diszkrét ember, de én jól láttam. Eroberungot csinált. Nem közönséges ember az a Bélteky. Úri ember, jelentékeny ember.

A Lánchidhoz értek, a tanár, elköszönt, ment visszafelé. Elza tanácstalanul, nagy zavarban, szórakozottan ment haza. Nagy káoszt érzett magában, nem tudta, mit gondoljon, mit érezzen, miihez tartsa magát, nem érezte a saját életét. Egyet azonban tisztán érzett: nagy örömöt amiatt, hogy igenisjjfog viselni világos lila ruhát. Már két hét előtt megrendelte, nem is sejtve, hogy Béltekynek ez az ízlése. Ma fogja hazahozni a varrónő.

Haza is hozta. Elza délután felöltözött a világos lila ruhába, egy jő félóráig próbálgatta, járt-kelt benne a szobákban, nézegette a tükör előtt. Meg volt elégedve magával, soha még szín úgy nem állott neki, mint most ez a világos lila. Úgy találta, zseniális ötlet volt. tőle ezt választani, valóban, az ő hamvas szőke haja, ivoirba játszó fehér bőre szinte magától kívánja ezt a szint. Egy kis púdert tett a hajába, hogy még hamvasabb legyen, az arobőrét a rendesnél is gondosabban kikészítette. Meg volt elégedve magával, egészen, tudta, hogy már rég nem volt olyan szép, mint most. Még az is jó . volt, hogy az utóbbi hetek gyötrődéseitől sápadt; és soványabb lett az arca, a kontúrvonalakban majdnem áttetsző, alabástromhoz hasonló, a szeme alatt sötét árnyék gyűrűzött. Ahogy nézte magát a tükörben, azt gondolta, hogy most érdekes a feje, nem közönséges, mégfiinomodtak. az arcvonásai, valami melancholia van rajtuk. Bélteky ezt észre fogja venni, észrevesz az mindent, szakértő asszonyi dolgokban. Hogy kitalálta a világos lila szint —• hát nem zseniális megértés ez? Egy pillanatig sem kételkedett, hogy ma ott lesz a kioszkban. Az utóbbi időben, vagy nyolc nap óta, nem jöhetett, valami súlyos oka volt rá. Ma el fog jönni.

Olt is volt. Elza még benn sem volt a

kioszkban, már érezte, világosan, határozottan, hogy ott van. Mialatt végigment a kavicsos utón a férje asztalához, csak egészen zavaros benyomásai voltak az asztalok körül hullámzó közönségről, a katonazenéről, a kioszk mögött robogó villamosokról, csak egy dolog volt a tudatában élesen, határozottan: egy kis asztalnál ott ült Bélteky,

egyedül, csöndesen cigarettázva és mikor őt meglátta, nyugodt, fölényes arcán diszkréten le, ezett öröm futott végig. Elza érezte, hogy Bélteky örül neki, hogy meg van vele elégedve. Tudta, hogy most tetszik s ettől a tudattól nyugodt, derült és fölényes lett ő is. Bélteky, mint már ezelőtt is, egy egészen finom, óvatos fej mozdulattal, inkább tcsak szemének rebbenésével üdvözölte. Elza hasonlóval válaszolt neki, de alig bírta türtőztetni magát, hogy nyíltan, mindenki számára észrevehetően ne intsen neki a fejével. Tudta, hogy a világos lila ruha most valami benső közösséget teremt kettejük közt, mint egy kölcsönös izenetváltás. Megizented a kívánságodat, no nézd, máris teljesítettem, azonnal, — ezt mondta ez az izenet. Könnyűnek érezte Elza, lebegőnek, önmagát, egész életét, boldog volt, vidám, nem kic-apon- góan, hanem csöndesen, derülten vidám, megelégedett és megértő. A férjét, Gál mérnököt, Kiss tanárt — hogy unta őket az utóbbi időben! — most kedves baráti érzéssel üdvözölte. Szerette őket; istenem, olyanok, amilyenek, de derék fiuk mégis. Szándékosan úgy ült, hogy folyton láthassa Béltekyt s ■■ most nem kerülte el a tekin’.oíét, bátran, jókedvűen nézett, szembe vele, mint valami ismerőssel, aki előtt nincs ok, hegy zavarba jöjjön. A férjé és barátai éppen róla beszélgették.

— Beszélt valaki róla — mondta Gál mérnök.- — Elismert szakember,* kUK'-aö. en a hűtőgépek terén. A szabadalmait Amerikában is használják, « gyára exportál majd az egész világra. - '

'• (Folytatjuk.'