Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-03 / 200. (1238.) szám

mm megint Italéira zuhan*; lsét katonai r Két repülő szörnyethalt, kettő halálra égéit Olmütz, szeptember 2. Még el sem csilla portolt az a borzalom, amely a Táros közön­ségét a mnltkori repülőkatasztrófa miatt elfogta, amely két halálos áldozatot követelt és ezen a héten máris újabb katasztrófa híre döbbentette meg a lakosságot. Csütörtökön reggel öt órakor három katonai repülő star tolt az olmützi repülőtéren. A repülök tanul­mányi utat készültek tenni Chropin és Krém sier irányában. Az „A 12—64“ jelzésű repülő­gépen Miksik Vilmos káplár és Fleissig Zdcnkó megfigyelöhadnagy szálltak fel. Kétszáz­ötven méter magasságra emelkedett fel a gép, amikor megmagyarázhatatlan módon ol­dalra dőlt és éles görbében zuhant lefelé. Amint a földre ért, a benzintartó felrobbant és a két repülő teljesen szénné égett. A sziléziai Bennisch mellett reggel hár omnegyed hétkor zuhant le 200 méter magas­ságból egy gyakorlatozó katonai gép, amely „A12—16“ jelzésű volt. Kudela Bohus káplár és Minarik István megfigyelő-főhadnagy azon nal szörnyethaltak. Ennek a szerencsétlen­ségnek oka is teljesen ismeretlen. A gép semmiféle veszéyes gyakorlatot nem végzett. Három ország diplomáciája dajda ellen Nemcsak a francia, hanem a lengyel követ Is interveniált az afférban — Az orosz diplomáciai ügyvivő megerősítette a vádakat lendülését s ezzel a lakáshiány megszűnését, valamint az épiíöipar és vele a legtöbb ipar­ág helyzetének javulását­Pénzügyminiszter Ur! Amidőn jelen ké­relmünket előterjesztjük, bátorkodunk azon reményünknek kifejezést, adni, hogy tárgyila­gos, demagógiától mentes, az állam szükség­leteivel számoló s csakis a jogos egyenlősé­get, a kisipar igazságtalan megterhelésének megszüntetését és megvédését kérő előter­jesztésünk meghallgatásra és kellő méltány­lásra talál s vagyunk megkülönböztetett tisz­té1 etünk kifejezése mellett teljes tisztelettel Koczor Gyula nemi:' .yülési képviselő, az Or.sz. Iparé •>.: követség és a kongresszus elnöke. Uhornyák Géza az Orsi. Ipar osszövet ség és az iparoskongresszus titkára. Az állampolgárságért folyamodók figyelmébe Az állampolgárságért folyamodók közül többen azzal a kérdéssel fordultak hozzánk, vájjon az uj állampolgársági törvény szerint tartoznak-e kér­vényükhöz olyan bizonyítványt mellékelni, amely szerint Magyarország területén sem illetőséget, sem állampolgárságot nem szereztek. Közöljük az érdekeltekkel, hogy a törvény* szerint erre szükség nincsen, mert a törvény 4. §-ának i) pontja meg­elégszik a folyamodónak sajátkezű lég aláirt azon nyilatkozatával, hogy 1908 január 1-je után a köz­társaság területén kivül sem illetőséget, sem ál­lampolgárságot nem szerzett. Erre való tekintettel teljesen felesleges, hogy a közönség a prágai ma­gyar Mr. követségtől kérjen ilyen értelmű bizo­nyítványt. annál is inkább, mert a követség nem hivatott ilyen bizonyítványok kiállítására és — amint a követségen érdeklődésünkre közölték — a követségnek nagy munkatorlódása folytán még az ilyen levelek megválaszolására sincsen elegendő ideje. v • A nemzeti kisebbségek problémája a cserkészek nemzetközi konferenciáján «— A P. M. H. berlini tudósiőjától — ' Berlin, szeptember 2. Az idei nemzetközi cserkészkoníarencia Kan- derstagban zajlott le Sir Baden-Powell világ-fő- c serkész elnöklete alatt. A kongresszus utolsó napján Axel Haerberger svéd delegátus előadást tartott, a nemzeti kisebbségi kérdésről a..cserkész­mozgalomban. — Annak a közös jóindulatnak és együttmű­ködésnek, mondotta, amely egyike a cserkészet nagy céljainak, igen nagy akadálya a kisebbségi cserkészet kérdése és ama jogok megállapításá­nak hiánya, hogy a nemzeti kisebbségek számos országban még nem csinálhatnak saját kebelük­ben cserkészetet. Igen jól tudom, hogy ez milyen nehéz kérdés, azonban foglalkoznunk kell vele. Igaz, hogy a világháború után küiönböző szerző­désekben biztosították a kisebbségek jogait, azon­ban ezeket a kisebbségi szerződéseket, sajnos, nem mindenütt tartják be. Ez a körülmény hát­rányára van a cserkész-mozgalom fejlődésének a kisebbségek körében. Nem akarok azokról az akadályokról szólani, amelyet a hivatalos körök támasztanak, de a nemzeti többséghez tartozók sem tekintették mindig barátságos szemmel a ki­sebbségi cserkészeket, nem védték meg őket tá­madásoktól, sőt maguk is támadták. Ezután a svéd delegátus ismertette azoknak az országoknak helyzetét, mint Lettország, Finn­ország és Bulgária, amelyek szerencsésen meg­oldották a kisebbségi cserkészet kérdését és azt javasolta, hogy a konferencia hívja fel amá nem­zetek cserkész-szöveségeit, amelyeknek orszá­gaiban kisebbségek élnek, hogy teremtsék meg a kisebbségi cserkészet zavartalan lehetőségeit. Popovics szerb delegátus közölie, hogy Jugo­szláviának már van egy német cserkésa-csapata, mig az egyik román delegátus kijelentette, hogy ők szívesen fogadják a magyarokat, néme­teket és a többi kisebbségeket csapataikban. A magyar cserkészek nevében Molnár Fri­gyes dr. hosszabb megokolásu javaslatot terjesz­tett elő angol és francia nyelven, amelynek az a lényege, hogy vitás esetekben, amennyiben az érdekelt, szövetségek nem tudnának megállapo­dásra j ini, a nemzetközi állandó cserkész-bizott­ság dönt kontradiktórius eljárás alapján a ki­sebbségi ügyekben. A magyar javaslatot úgy Sir Baden-Powell, mint Liebrath svéd főcserkész is elfogadásra ajánlották. A konferencia a magyar javaslatot egyhangúlag el is fogadta. Oroszország szerződése Afganisztánnal Kabul, szeptember 2. Az afganisztáni kormány Szoyjeioroszországgal kereskedelmi és s: m lég es­ség i szerződést kötött. A szerződő felek a legtöbb kedvezményt biztosítják egymás számára, továbbá biztosítják a jóindulatú semlegességet, ha valame­lyiküket egy Harmadik hatalom megtámadná. A szerződén lényegében a török—német szerződés alapjain épüli. Prága, szeptember 2. A brünni Lidové Npviny még mindig újabb és újabb adatokat keres és szerez Gajda ellen. A jugoszláviai leleplezés után most egy Franciaországból keltezett cikket közöl, amelyben többek között ezeket, árja: — Gajda párisi tartózkodása alkalmával feltűnt társak közt franciaellenes orientáció­jával. Megtörtént az is,;hogy egy francia rendjelet nem hordott, ame­lyet mint csehszlovák tábornok kapott. Ma ezt azzal magyarázzák, hogy szimpá­tiáját akarta kifejezni azokkal szemben, akikkel összeköttetésben állott. Mint ismeretes, abban az időben Szovjet- oröszország orientációja egyenesen francia- ellenes volt. A Gajdaraiffér előbb-utóbb úgyis napfényre került volna Páriában. Közben azonban Prágában az ismeretes adminisz­tratív vizsgálatot indították meg. Couget francia követ beterjesztette az ismeretes demarsát és a szovjetkor­mány prágai képviselője, Ovszejenko is megerősitette, hogy Gajda a. szovjetnek Franciaország ellen szolgálatot tett. — Giajdát — árja a Lidové Noviny — a hadiiskolában teljesen ignorálták. Soha egy kérdést nem intéztek hozzá. Erre talán nem is került a sor, mert hisz ő a párisi tariózko­Prága, szeptember 2. A kormánynak 55—926. számú s a járás- birősági körzetek uj beosztását tartalmazó rendelete — köztudomás szerint — egyrészt a gyakorlatban egyáltalán nem vált be, más­részt mélyen sérti a szlovenszkói és ruszin- szkói magyarság nyelvjogait. A magyar nemzeti párt a megcsonkított járások kisebb­ségi nyelvhasználati jogának azonnal védel­mére kelt s a mai napon Korláth Endre dr. képviselő utján Törköly József dr. szenátor, a párt igazságügyi előadója által Írásba fog­lalt alábbi panaszát, illetve kérdését és kéré­sét terjesztette az igazságügyi miniszter elé: A rimaszombati, kassai, gálszécsi, nyitrai, stubnyai és szepesófalusi bírósági járások terü­letét a 55/1926. számú rendelet megváltoztatta és pedig úgy, hogy- a kisebbségek számarányát, a 20 százalék alá. süllyeszti. A nyelvtörvény „az utolsó népszámlálás szerint“-i állapotot Írja elő mint törvényes mér­téket arra nézve, hogy valamely bírósági járásnak van-e 20 százalékos nemzeti kisebbsége. A nyelvtörvény végrehajtási rendeletének 14. §-a az utolsó népszámlálás hivatalosan közzétett eredményét. írja elő zsinórmértékül. A bírósági járásokban a nemzeti kisebbségek számarányát az 1921-es népszámlálás állapította meg utol­jára, mert az volt az utolsó népszámlálás,! En­nek adatai a csehszlovák statisztikai hivatal által hivatalosan közzététettek. Ugyanekkor azon­ban a községekre vonatkozólag nem lettek köz­zétéve a népszámlálás adatai. Ezek tehát nem is alkalmazhatók. Az igazságügyi minisztériumnak a nyelvtör­vény végrehajtási rendeletéhez kiadott 7478/1926. számú utasítása az 1921-es népszámlálás hivata­losan közzétett, adatai alapján állapítja meg azt, hogy' mely bírósági járásokban van a nemzeti kisebbségeknek a bíróságok előtt nyelvhasználati foga­dását arra használta ki, hogy politikai barát­ságot kössön azokkal az emberekkel, akik ma a cseh fascizmus élén állanak. Ismeretes az is, hogy Foch marsall Gajda katonai képességé­ről nem a legkedvezőbben nyilatkozott és az sem titok, hogy Foch prágai tar­tózkodása alkalmával is nagyon pesszi- misztikus véleménnyel volt Gajdáről. ügy látszik, hogy a csehszlovák katonai kö­rök nem értékelték eléggé ennek a tapasz­ia1- katonai vezérnek a véleményét. Ezt el­hallgatták épp úgy, mint Gajda múltját. A Lidové Noviny szerkesztősége ehhez a párisi cikkhez megjegyzi, hogy mindez csak megerősíti a lap régebbi jelentését, fő­leg Couget követ diplomáciai lépésére vo­natkozólag. Most még hozzáfűzi, hogy a prágai lengyel követ ugyancsak inter- vem. . a külügyminisztériumban az afférban, mert Gajda tábornok felaján­lotta a .szovjetnek szolgálatát akkor, a mii kor a szovjet Lengyelországgal . hadiállapotban állott. Gajda különben, mint ismeretes, be­perelte Kraloohvil őrnagyot és volt szolgá­ját, Szőlőjével, s a per főtárgyalása .11-én lesz a prágai járásbíróságnál. A nyelvtörvény végrehajtási rendeletéhez kiadott 7478/926. számú igazságügyminisztériumi utasítás ezen az alapon állva a rimaszombati, kassai, gálszécsi, ólublói és stubnai bírósági já­rásokra nézve megállapítja az illető nemzeti ki­sebbségek nyelvhasználati jogát, a bíróságok előtt. A területváltoztatást elrendelő 55/1926. számú rendelet egy szóval se mondja azt, hogy ennek a területváltoztaiásnak az a következmé­nye, hogy 1926 szeptember 1-étől az említett járásokban megszűnik az illető nemzeti kisebb­ségeknek a bíróságok előtti nyelvhasználati joga. A területváltoztatásról szóló hirdetményekben és a kifüggesztést elrendelő táblai utasításban sem foglaltatik ily hivatalos kijelentés. Mindebből az következik, hogy helyes 3Z a felfogás, amely szerint a következő népszámlálásig a bírósági járásokra vonatkozó területvál!ózta'.ások a nemzeti kisebbségeknek a bíróságok előtti nyelvhasználati jogát egyáltalán nem befolyásolhatják s az uj népszámlá­lásig az 1921-ik népszámlálásnak a bí­rósági járásokra nézve mint egészekre hivatalosan közzétett adatai irányadók kizárólag a bíróságok elől i nemzeti ki­sebbségi nyelvhasználati jog elbirá- lásánál. S ez az egyedül helyes jogi felfogás,* amellyel, ha ellenkező felfogást vallana a hivatalnokkor­mány, úgy a legsürgősebben a parlamenthez kel­lene ellene fordulni/ sőt a népszövetségig is el kellene menni a nemzeti kisebbségnek, mert a st. germaihi törvénybe iktatott szerződés elő­írja a nem csehnyelvü csehszlovák állampolgá­rok javára a csehszlovák állam azon kötelezett­ségét, hogy a birÓMigok előtt anyanyelvűk haszná­latát illetőleg megfelelő könnyítésbe részesítse. Az az eljárás pedig, amely ezreket és ezreket foszt meg az 1926 szeptember 1-éig eddig elis­mert vagy megadott s az illető nemzeti kisebb­ségek által gyakorolt nyelvhasználati jogtól, nem „megfelelő könnyítésde a leg­durvább jogfosztás, amely — a st. germaini szerződés I. fejezet 1 §-a értelmében — mint a szerződés I. feje­zet. 2—8. §-ában foglalt elvekkel és rendelkezé­sekkel ellentétes és •• .annak ellentmondó rendel­kezés, hatálytalan kell, hogy legyen. Úgy gondolom, hogy mindezekre nem ke­rülhet a sor, mert feltét r.lrr.zv.k az igazságügyminiizter úr­ról, mint a jogrend legfőbb őréről, hogy jogfosztásaiéra nem kapható. Mini hogy azonban vannak egyes soviniszta bí­rósági vezetők és ügyészek, akik már is készül­nek arra. hogy az említett járások egyikében vagy másikában in concreto konstatálják az il­lető nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jog megszűntét, kénytelenek vagyunk az igazság­ügyminiszter urat megkérdezni a felől, hegy helyesli-e az itt kifejtett jogi felfogást, azt tartja-e a törvényes álláspontnak s hajlandó-e az illető bíróságok vezetői­hez intézeti rend ele'tel. vagy leirattal minden kétséget eloszlatni s a rima­szombati, kassai, nyitrai, gálszécsi, stubny a fürdői és az ólublói bíró .ági járásokra vonatkozólag is megállapitani, hogy ezen járásokban a 747811923-ig mi riszten utasítás értelmében a nemzeti kisebbségeké’ a bíróságok előtt a nyelv­használati jog megilleti s 'ez állal a . törtévyes álláspont érvényesüléséi biz­tosítani? A miniszter válasaz Az igazságügyi miniszter az interven­cióra a következő választ adta: Törvény állapítja meg azt, hogy a kisebb­ségi nyelv nem használható ott, ahol a lakos­ságnak legalább húsz százaléka nem tartozik az illető kisebbséghez. A kormány főintenció­ja az, hogy a közigazgatási járások s a bíró­sági járások területei egybeessenek. A köz- igazgatási járások beosztása már évekkel .ez­előtt megtörtént s az 55—926. sz. kormány­rendelet csupán az éppen említett állami ad­minisztrációs elvnek a végrehajtása kíván lenni. Amennyiben az egyes birósági járások­ban az idézett rendelet folytán tényleg a 29 százalék alá esett a magyar, illetve német ki­sebbség száma, úgy ott az illető kisebbségek­hez tartozók nem részesülhetnek a kisebbsé­geknek fentartott kedvezményben, mert ilyen kormányrendelet vagy miniszteri uta­sítás ellenkeznék a törvénnyel. A békeszerződésekben lefektetett amaz elv, hogy a kisebbségekhez tartozók „megfe­lelő könnyítésben*1 részesitendők, az igazság­ügyminiszter véleménye szerint a kisebbség nyelvét beszélő bírák és hites tolmácsok al­kalmazása által érvényre jut. Az igazságügyminiszter kijelentése sze­rint az 55—926. sz. kormányrendelet ellen nemcsak a kisebbségek élnek panaszok­kal, hanem gyakorlati okokból a szlovák nép is annak a megváltoztatását kívánja. Éppen ezért valószínű, hogy a kormány a közeljövőben ismét foglalkozni fog a járá- sok újabb beosztásának kérdésével, az ügy végleges rendezése — ami jelenleg már csak törvény utján történhetik — a politikai élet további fejlődésétől függ. Amennyiben a magyarság valamely töi-- vényben nyelvi jogainak sérelmét látná, úgy ennek orvoslása egyedül az alkotmánybi- róságnál kieszközlendö határozat által volna orvosolható, addig az ideig az igazságügyi kormány nem tekinthet el a törvény betüszerinb alkalma­zásától. Korláth Endre dr. erre megjegyezte, hogy ezt a választ megnyugvással nem ve­heti tudomásul, mert a miniszter ur a magyar nemzeti pártot, mely a pozitív és aktív politikát tűzte ki a konszolidáció érdekében céljául, sziszifuszi munkára kényszeríti. „Amikor mi — úgy­mond. — egy lépéssel előbb visszük a kon­szolidációt, a kormány négy lépéssel vissza­lök bennüuket. Ha a miniszter ur szerint a já­rások adminisztratív beosztása politikai szempontokból történik, ugv megállapítható, hogy a járások beosztásának kérdése tényleg lehet politikai természetű, de ez feltétlenül rossz politika, mely elöbb- utóbb megbosszulja magát/4 Értesülésünk szerint, a magyar nemzeti párt a szövetséges Bűbe! Jer Landwirte klub­jával együtt ebben az ügyben sürgős interpellációt fog benyújtani s elkészíti az uj beös'dá-r.i vonatkozó törvény­javaslatot s minden politikai súlyának latba- vetésével törekedni fog a súlyos sérelem or­voslására. A fascista ügyészek hatásköre Róma* szeptember 2. A Popolo di Roma szerint a fascista párthoz tartozó ügyészeket értesítették, hogy politikai perekben fascista vádlottal szemben semmi- körülmények kö­zött sem szabad fellépniük és bizonyos ke­reskedelmi vonatkozású ügyekben is enge­délyt kell erre kérniük. A magyar nemzeti párt intervenciója az igazságügyminiszternél az uj birósági járási beosztások ügyében A párt tiltakozott a miniszter előtt a magyarság nyelvi Jogainak elkobzása ellen — A miniszter válasza kedvezőtlen volt - A párt a parlament elé viszi az ügyet 1926 szeptember 3, péntek. ______ ___ »t> 3

Next

/
Thumbnails
Contents