Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-03 / 200. (1238.) szám

A mohácsi beszéd A telihatalmii minlsiter (fi.) Prága, szeptember 2. Magyarország kormányzójának a mohá­csi gyásztéren mondott beszéde a háború utáni magyar politika egyik legjelentősebb megnyilatkozása volt és mint ilyen mindenütt óriási feltűnést keltett. A magyar államfő né­hány rövid mondatban történelmünknek egy szinte paradox fordulatáról beszélt. Rámuta­tott arra, hogy mig a törökkel, akivel évszá­zados véres harcokat vivott a magyarság a kereszténység védelmében, teljesen kibékült, sőt baráti viszonyba lépett a nemzet, addig a szomszédos szerb nép, amely Nagy Lajos, Zsigmond és a Hunyadyak alatt barátunk és szövetségesünk volt, az idők változása folytán a magyarság ellenségeihez csatlakozott. A kormányzó mindazonáltal úgy hiszi és re­méli, hogy a két nép között hamarosan ismét helyre fog állani a régi barátság és megér­tés. E szavak egy ország kormányzójának aj­káról hangzottak el, akinek megnyilatkozá­sáért a kormány felel és igy természetesen kiváló politikai jelentőséggel birnak. Úgy hisszük, hogy nem túlzás, ha azokat úgy fog­juk föl, mint bejelentését annak, hogy Ma­gyarország kilép eddigi rezerváltságából és aktív külpolitikát kezd folytatni, amelynek első lépése Belgrád, a régi Nándorfehérvár felé vezet Bethlen és Nincsics legutóbbi genfi ta­lálkozását xrgy fogta fel a közvélemény, mint Magyarország és Jugoszlávia első közeledé­sét. A kisantant. három állama között éppen az.S. H. S.királyság az, amellyel Magyaror­szág.aránylag a legkönnyebben megegyezhet. A régi Magyarország területéből ennek az ál­lamnak jutott a legkevesebb. Horvátország­ról és Szlavóniáról még a legvérmesebb ir- redentisták is lemondtak, a magyar szent ko­rona igénye Dalmáciára és Boszniára pedig ma már csak történelmi emlék, amelyet ér­vényesíteni ma bizonyára senkinek nem jut az eszébe. így tehát csakis a Bácska és a Bánság Jugoszláviának jutott területe idéz­het elő érdekellentétet a két állam között, ámde e terület sokkal kisebb, mint az, ame­lyet Csehszlovákiának és Romániának Ítélt oda a trianoni békeszerződés. A vajdasági magyarság kisebbségi jogainak fentartás nél­küli biztositása talán ezt az érdekellentétet is lényegesen enyhíthetné. A magyar—jugoszláv közeledést kétség­telenül Olaszország áldása kiséri. Az olaszok r-z elmúlt években nagyok sok jó szolgálatot t L A Magyarországnak és kimélyitették azt a rokonszenvet, amely a két nemzet között a 1 á oru dacára is mindvégig meg volt. Mi < '.' szlovákiai magyarok is hálával emlék- í. nk azokra a jótéteményekre, amelyekben i n ünket az állam jogi változást követő ne- ' s években a megszálló olasz tisztek része- í kitek. Olaszország a rapallói szerződés óta 1 diplomáciai viszonyt tart fenn Belgráddai- A Írét nép között ugyan ma sem szűnt meg a r; való lkod és és sokan vannak, akik az Adria két riválisa között elkerülhetetlennek tartják az összeütközést, a kormányok azonban felül­emelkednek a nép ösztönein és komoly tö­rekvésük. hogy a két állam békességben él­jen egymással. Olaszország legnagyobb gond­ja ma az, hogy gyarmatokat szerezzen és ott helyezze el népességének fölöslegét. Tekin­tete nem az Adria, de a Földközi tenger felé Irányul és ezért súlyt helyez arra, hogy jóba- rátságban éljen Jugoszláviával. így állván a helyzet, az olasz diplomácia természetszerű­leg arra törekszik, hogy magyar és jugoszláv barátait is közelebb hozza egymáshoz és a megegyezést közvetítse közöttük. Egy jugoszláv-olasz-magyar szövetség a kisantant végleges felbomlását idézné elő. Bukarestben nyugodtan és megértéssel fo­gadták a mohácsi beszédet. Romániának te­hát nincs kifogása Budapest és Belgrád köze­ledése ellen, sőt egyáltalában nem valószí­nűtlen, hogy mint latin államnak neki is sze­repe iuthaí az uj kombinációban. Prága azon­ban feltűnően hallgat. A cseh lapok — egy- kettő kivételével — nem foglalnak állást rféncfeiefet adott isi az egyenruhás szervezetnie ellesi Prága, szeptember 2. A hivatalos lap mai szám a közli Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének augusztus 30-án kelt rendeletét, amely a kezeseiül és a jogrend biztonságát veszélyeztető tettek el­leni intézkedéseket tartalmazza. Az 1918. évi 64. szánni törvény 14. §-a, továbbá az 1879. évi XL. sz. törvény 1—16. §-ai alapján kihágásnak tekintendő, ha valaki olyan szervezetet, vagy testületet alakit, vagy annak megszervezésében részt vesz. amely szervezet katonai jelleggel bir és ténykedé­sével a közbiztonságot és a rendet veszélyeztetheti. Továbbá, ha valaki ezeket a szervezeteket, vagy testületeket megszervezi, vagy nyilvánosan agitál azok érdekében, ha valaki ténnyel és nyilvánosan mint azok tagja lép lel, ha valaki hatósági engedély nélkül használ, elad, vagy más módon forga­lomba hoz egyenruhát, vagy egyenruházati cikkeket, amelyeket ezek a szervezetek használtak, vagy más testületek is. aki jogtalanul, vagy hivatalos megbízás nélkül olyan ténykedést fejt ki, mely felsőbb hatóságok ügykörébe tartozik. A rendelet megtiltja a fentemlifett szervezetek és testületek zászlóinak és egyéb jelvényeinek nyilvános használatát. A rendelet első része ellen vétőket az első­fokú rendőrhatóságok büntetik 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbírság­gal. A második rész ellen vétők az 1879. évi XL. számú törvény 36. §-a alapján büntethetők. Ez a rendelet a hivatalos lapban való megjelenése napján lép érvénybe. A népszövetségi tanács megkezdte illéseit Benes debutje a csütörtöki efls© nyilvános ülésen — Spanyol- ország kiválása majdnem bizonyos Páris, szeptember 2. A Havas-ügynökség genfi irodája jól értesült helyről közli: A madridi kormány anélkül, hogy a népszövetségi tanácsnak döntését a tanulmányozási bi­zottság határozatáról bevárná, elhatározta, h ogy érdektelenségét már most tudtára adja ar népszövetségnek. Huszonnégy órán belül a spanyol kormány hivatalosan közli állásfogla­lását a népszövetség főtitkárával. Berlin, szeptember -2.. A birodalmi kor­mány a népszövetség tanulmányozási bizott­ságának ismeretes határozata után a mai na­pon összeült, hogy a tanulmányozási bizott­ság tanácskozásainak eredményét megvizs­gálja. Hoesch párisi német követ, aki a tanulmányozási bizottságban Német­országot képviselte, valószinüleg csü­törtökön éjjel. érkezik Berlinbe, hogy részletes jelentést tegyen. Ez egy máso­dik minisztertanácson fog megtörténni. Azt a körülményt, hogy a német delegátusok a ta­nulmányozási bizottságban tartózkodtak a szavazástól, hivatalos körökben úgy magya­rázzák, hogy Németország a népszövetségbe való hi­vatalos felvétele előtt a tanácsadó szere­pére korlátozza közreműködését. A Berliner Tagblatt genfi jelentése sze­rint > érdekes az a fordulat, amely Itália maga­tartásában az előbbi napokkal szemben bekövetkezett. Olszország kedden még hevesen támadta az uj javasatokat és szerdán már intenziven közreműködött az egyezség létrejöttén és kép­viselője a többi hatalmakéval együtt lehetet­lennek tartotta Spanyolország kívánságának teljesítését az állandó tanácstagság kérdésé­ben. Ezt arra vezetik vissza, hogy szerdán újabb instrukciók érkeztek Rómából. Francia hízelgés Spanyolország felé Páris, szeptember 2. A reggeli sajtó nagy megnyugvással veszi -tudomásul a tanulmá­nyozási bizottság egyhangú döntésének ered­ményét és elégtétellel állapítja meg, hogy Németország felvétele most már biztosí­tott. A Petit Párisién rendkívül hízelgő han­gon fordul Primo de Riverához és azt írja, hogy a spanyol miniszterelnök bátor ember, Horthy Miklós beszédéhez. A hradzsini dip­lomácia ugyan a befejezett tények előtt min­dig meg szokott hajolni és jó képet vág ah­hoz, amin már változtatni nem lehet, mégis kötve hisszük, hogy valami nagy lelkesedés­sel üdvözölné a küszöbön álló fordulatot. A prágai lapok hallgatása is mutatja, hogy mi­lyen kellemetlenül érintette őket a magyar- jugoszláv közeledés. Ha a kisantant felbom­lik és Jugoszlávia s Románia külön utakra térnek, a csehszlovák köztársaság egészen elszigetelten marad, vagyis az lesz a sorsa, amit Magyarországnak szánt. Jól érzik ezt a aki végre elhatározhatná magát arra, hogy Spanyolország nevében megtegye a kívána­tos liberális gesztust, amelyet az egész világ vár tőle. A jobboldali sajtó élesen támadja Briand-t és szemére veti, hogy politikájának eredmé­nyei máris mutatkoznak. A Matin főszerkesz­tője, Sauerwein is, aki már tegnap óta Géni­ben tartózkodik, rendkívül elégedetlen a fej­leményekkel. Az állandó tanácstagságokon kívül a ta­nácsban még bárom kategóriát létesítenek, három tagságot három évre, hármat kettőre és hármat egy esztendőre. Azonkívül mint kü­lönös kegyet kilátásba helyezték azt is, hogy szavazattöbbség mellett egyes tagokat újra választhatnak. A tegnapi határozatoknak és elfogadott diszpozícióknak keretei nyilvánva­lóan azt a célt szolgálják, hogy a népszövet­ség széthullását megakadályozzák és az elé­gedetlenek számát csökkentsék. A népszö­vetség főcélja a béke fentartása. Briand külügyminiszter Paul Boncour kormányfőnök társaságában szerdán este Genfbe utazott. Genf, szeptember 2. Az érdeklődés köz­pontjában az a kérdés áll, milyen következ­ménye lesz a népszövetségi tanács statútuma megváltoztatásának, amelyet a tanulmányo­zási bizottság elhatározott és valószinüleg a népszövetségi tanács is el fog fogadni. A genfi hangulat A nézetek tegnap óta kikristályosodtak és egyesek azt gondolják, hogy Spanyolor­szág annak ellenére, hogy állandó tanácstag­ságra vonatkozó igényét nem teljesitik, benn­marad a népszövetségben. A jól informáltak többsége azonban fel­tétlenül bizonyosra veszi, hogy Spanyol­ország követni fogja Brazília példáját és kilép a népszövetségből. Mindazonáltal úgy hiszik, hogy Spanyol- ország érdekei annyira hozzáfüződnek a nagyhatalmakhoz, az európai politikához, amely főleg a népszövetségben fejeződik ki, hogy sokáig nem maradhat távol és a tékozló fin, amikor érezni fogja elszi­geteltségének hátrányait, vissza fog kí­vánkozni a genfi gyülekezetbe. Ez még annak a két esztendőnek leper- gése előtt fog megtörténni, mielőtt a kilépés végleges állapotot teremtene. Brazíliától nem várják ezt a fordulatot. A tanács első ülései Géni, szeptember 2- A népszövetség ta­nácsa ma délelőtt 11 órakor első ülésére gyűlt egybe. A gyűlés titkos volt és a nyilvános gyű­lést egy jó háromnegyed óra múlva nyi­tották meg. A tiz tanácstagból csak nyolc; jelent meg. Brazília delegátusa nem jelent meg és ez al­kalommal Palacios, Spanyolország delegátusa is el­maradt, mert kijelentése szerint még nem kapott instrukciókat kormányától. A spanyol delegátus távolmaradása a mai nap szenációja és sokan ómennek vélik ezt a tényt. A tanácsüléseken Benes csehszlovák kül­ügyminiszter fog elnökölni. Az elnöklés tudniillik albafetikus sor: rendben következik ülésszakról ülésszakra és most Benesen a sor, aki ez alkalommal má­sodízben látja el a tanács elnökségét. Az elnök jobbján ülnek sorrendben Briand (Franciaország), Sciajola (Olaszor­szág), Vandervelde (Belgium) és Guahi (Uru­guay). Az elnöktől balra Drumond Erik, a népszövetség főtitkára, Chamberlain (Anglia), Ishii (Japán) és Unden (Svédország) dele­gátusok helyezkednek el. Benes külügyminiszter meglehetősén sá­padt és ideges, amikor megnyitja a nyilvános ülést. Egy fakalapáccsal Üt az asztalra és ez jelenti, hogy a népszövetcágneK eddig talán legfonto­sabb tanácsülése megkezdődött. Különböző jelentéseket terjesztenek be. igy Ishii japán delegátus az egészségügyi bi­zottság jelentését, mig Unden svéd delegátus az ópiumkereskedés tanulmányozására kikül­dött bizottság jelentését olvassa el- Ezeknek a színtelen javaslatoknak ismertetése nem nagyon sokakat érdekel, mindenki a főese­ményre kiváncsi. A kisantantot Románia képviseli a nép- szövetségi tanácsban. A román delegáció szeptember 2-án indult útnak. Kongresszusok özöne Géniben Géni, szeptember 2. Nem kevesebb, mint 14 nemzetközi szervezet tartja most kon- # gresszusát Géniben. A népszövetség mellett most ülésezik a világbéke kongresszusa. A kongresszus mai üléséről jegyzéket is küldött a népszövetség­nek, amelyben tiltakozik Spanyolországnak Tangerre vonatkozó igénye ellen. Géniben tartja most az interparlamentáris unió is a kongresszusát, aztán a keresztény fiatalság világszövetsége, a nemzetközi egyetemi szer­vezet stb. stb. mind most üléseznek. Természetes, hogy a kongresszusok óriá­si tömegében a közvélemény érdeklődése szétiorgácso­lódik, ami elsősorban ezeknek a nemzetközi intéz­ményeknek van kárára. A különböző kongresszusok következté­ben egy külön csehsz’ovák kolónia alakult ki Géniben. Ott vannak Benes di:-, Osusky, Kim­már dr., Pospisil dr., a Nemzeti Bank igaz­gatója, akik népszövetségi delegátusok. Ott van Brahec dr. szenátor, Uhlir dr. képviselő és Nebuska miniszteri tanácsos, akik az inter­parlamentáris unió tanácskozásain vesznek részt Henrietté Wurm asszony és Rád] dr. egyetemi, tan ár a nemzetközi békekongre •?/.- szus tagjai. |w| ^ V Hal számunk 10 oldal ^évf. 200. (1238) szám Péf.tSk » 1926 szeptember 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi eS rUSZinSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága I! Panská uKce negyedévre 76, havonta 26 KÖ; külföldre: r 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlrCCLl TlCLpiiCipjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prágáik, Panská ul 12/IIf. Te­havonta 34 Ke. Egyeí szám ára 1’20 Ke DZURAN11 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:3031l. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Hradzsinban és már hónapok óta mindent elkövetnek, hogy elhárítsák a fenyegető ve­szélyt. Ámde udvarlásuk hiábavaló volt és a Mussolininak adományozott fehér oroszlán­rend semmit sem változtatott az események meneéén. Csehszlovákia esztendők óta tüzet- békát kiáltott a monarchikus érzelmű Má- gyarországra. ne csodálkozzanak hát azon, ha az a sokat ócsárolt ország azok felé a szomszéd­jai felé fordult, akiknél a monarchisztikus államforma uralkodik és akiknek a republi­kánus jelszavak ugyancsak nincsenek az invjükre.

Next

/
Thumbnails
Contents