Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-12 / 208. (1246.) szám
6 1926 szeptember 12, vasárnap. A magyar kultúra hontalan apostolai Faragó társulatának tagjai a lex Szent-Ivány —Dérer alapján kérik állampolgárságuk elismerését. Hanus mrex a csehszlovák sajtóban a lévai diákkongresszusról Prága, szeptember 11. A szeptember 6-án és 7-én lezajlott lévai diákkongresszussal kapcsolatban több olyan közlemény jelent meg a cseh sajtóban, mely szerint Léván az egybegyült csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatók között számos irredenta beszéd hangzott el. Aki jelen volt a kongresszuson, az nagyon jól tudja, hogy a pusztán gazdasági célok érdekében alakult csehszlovákiai magyar diákszövetség távol áll a politikától, s amennyiben mégis hangoztat bizonyos társadalmi és kulturális célokat, főtörekvése a legigazabb humanizmus és embert estvéri esedés elérése. A koDgresz- szus több szónoka a cseh lapok hamis beállításával ellentétben melegen szólott az uj nemzedékek uj életformájáról, mely csak békét, barátságot, megértést és testvériséget keres. Különben is a cseh és a szlovák diákegyesületeknek jelenvolt képviselői, akiket melegen ünnepeltek a magyar fiuk, s akik maguk is több ízben fölköszöntötték a magyar testvérszövetséget, megmondhatják, hogy mennyire hazug ez a cseh beállítás. A „Fel- sőmagyarország" hangoztatásából szó sem igaz, s az irredenta mesék ismét azoknak a sötét felelőtlen elemeknek a fejében születhettek meg, akik hivatalból, sportból vagy jól jövedelmező foglalkozásból űzik az uszítást és a piszkálást. Mondanunk sem kell, hogy aki a cseh sajtóban elhangzott meséket kitalálta, nem lehetett Léván, s az egészet valami távoli és rosszakaratú helyen eszelte ki. Nagyon szomorú, hogy egy komoly, nivós, tiszta humanizmusu. a fiatalság nemes naivságával telt alakulást ily felelőtlenül megrágalmazzák — tudjuk ni>' ': csak azért, mert egyeseknek bizonyos okokból fáj, ha az ebben az államban élő nemzetiségek közelednek egymáshoz és le akarják rontani egymás között a gyűlölet bástyáit. Ki eszközölte ki a malackai ferencrendi gimnáziumot Pozsony, szeptember 11. Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy Mi- osura Márton a cseh néppárt szlovénszkói képviselője egy rrépgyülésen bejelentette, hogy Malackán nemsokára megnyitják a fere.ucrendiek gimnáziumát. Ezt a hirt most megerősíti az a tény, hogy Sramek cseh néppárti vezér és Micsura dr. e napokban Pozsonyban tartózkodtak és tárgyalásokat folytattak a ferencrendiek szlovenszkói vezetőségével az uj gimnázium elhelyezése ügyében. A Ferenc-rend Malackán ugyanis e napokban dekrétumot kapott az iskolaügyi minisztériumtól, amelynek alapján megr engedik neki, hogy az 1927—28. tanéviül kezdődőleg nyilvános jogú magánreálgimnáziumot nyithat. A dekrétum egyúttal hangsúlyozza, hogy ezt az engedélyt a minisztérium minden állami segélyre való kötelezettség nélkül adja. Az állam csupán az iskola nyilvános jellegét engedélyezi, amit meg is vonhat, ha megállapítják, hogy az intézet pedagógiai, vagy állami szempontból nem felel még. Az engedélyt az isskolaügyi minisztérium szlovenszkói referátusa utján kaptáit meg a ferencrendiek. A rendelkezés Hlinkáék körében nagy és kellemetlen meglepetést kellett, mert hiszen a szlovák néppárt már 1920 óta fáradozik azon, hogy a katolikus egyháznak visszaszerezze három gimnáziumát Besztercebányán, Nyitrán és Rózsahegyen, melyeket hat évvel azelőtt államosítotok. Éppen e három gimnázium miatt lépett ki Hlinka az akkori koalícióból és azóta van ellenzékben a szlovák néppárt. A novemberi választásokig az agrárpárt akadályozta a három gimnázium visz- szaadását. Ezt az álláspontját azonban a párt a novemberi választások után megváltoztatta és éppen Hodzsa Milán volt az, aki a választási kampány alatt megígérte a három katolikus gimnázium visszaadását. Egyes hirek szerint a cseh néppártnak a cseh agráriusok segítségével szerezte meg a ferencrendiek engedélyét. E fordulat, mely teljesen ellentétben van Hodzsa ígéretével, természetesen nagy elkeseredést szült Hlinkáék táborában. A kormánykörök egészen másképp állítják be a dolgot. Azt állítják ugyanis, hogy a ferencrendi gimnázium engedélyezését már az első hivatalnokkormány, amelynek iskolaügyminiszíere Schus- ta dr., Szlovenszkó teljhatalmú minisztere pedig Micsura volt, határozta el, hogy a szlovák néppárt akkori kérését teljesiti és a ferencrendi gimnáziumot engedélyezi. Ez akkor nem történt meg s igy most a második hivatalnokkormány csupán egy régebbi Ígéretet teljesít. — Sikerrel vizsgáztak az erdélyi magyar tanárok. Kolozsvárról jelentik: Tegnap fejeződtek be a magyar tanárok vizsgálatai a kolozsvári vizsgáztató bizottság előtt. Az ősz fejjel ismét tanulósorba került tanárok az idén több szerencsével állottak vizsgára, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Az a körülmény, hogy öt évet adtak a magyar tanároknak a román nyelv megtanulására, megkönnyítette munkájukat. A kolozsvári kerületből 28 tanár jelentkezett 8 egy-kettő kivételével át is ment valamennyi. Megtörtént, hogy a bizottság egyik fiatal tagja egykori tanárát vizsgáztatta. xx Nem pénz 12 korona egy oly könyvért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyuszikát! Kassa, szeptember 11. A lex Szentiványi—Dérer nagyon sok hontalannak adta meg az alkalmat, hogy állampolgárságát rendezze. Ha nagy nehézségek árán is, de sikerül legtöbbjének a törvényben előirt okmányokat beszerezni és azokat az állampolgár- sági kérvényhez csatolni, melyet azután az illetékes zsupáni hivatal elintézés végett a felsőbb fórumokhoz továbbit. Sokkal nehezebb azonban a helyzetük a magyar kultúra lelkes apostolainak: a szlovenszkói magyar színészeknek, akiknek legnagyobb része Szlovenszkón született és itt hosz- szabb ideig tartókodott. A régi magyar területen á mozgási lehetőségük minden nehézség nélkül adva volt és ezt a színészeknek, akiket rövid időközökben egyik helyről a másikra helyeztek át azt meg is kellett adni. így történt meg, hogy a pozsonyi, kassai, vagy más szlovenszkói városból a színészek elkerültek a kolozsvári, aradi, temesvári, brassói állomáshelyekre, ahol egy-két Besztercebánya, szeptember lí. (Saját tudósítónktól). Besztercebánya őslakos polgársága már az államalakulás legelején az országos .keresztényszocialista pártba és a szlovák néppártba tömörült s azóta is híven kitart a két. ellenzéki pari mellett Természetesen a két párt alkotja a városi képviselőtestület többségét is, ami régóta fáj a hivatalos köröknek. Cseh, illetőleg csehszlovák részről ismételten történtek kísérletek a szlovák és magyar polgárság egységes és erős frontjának, megbontására. A kísérletek mindeddig sikertelenek maradtak. Az ite^igenciájukról és öntudatosságukról messze földön híres besztercebányai iparosok és kereskedők nem ugrottak be a kormányexpouensek átlátszó célzatú terveinek. Az eredménytelen kísérletek után a cseh tisztviselők köréből most újabb kísérlet indult útnak. A jelszó ismét a „politikamentes** polgári párt, amellyel a hivatalos köröket Szlovenszkó és Ruszinszkó városaiban már annyi csúfos kudarc érte. Ebben az esetben az őslakosság politikai ellenfelei az akció sikerét Kartik János ipartársulati elnöknek, a besztercebányai iparosság egyik régi vezetőjének személyére építik, aki megfeledkezve érdemes múltjáról évig tartózkodtak és azután megint más helyre •kerültek. Ilyen vándorlás közepette természetesen egyik helyen sem telepedtek le állandóan, s az illetőség megszerzése náluk a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Faragó társulatánál számos ilyen szlovenszkói magyar színész van, akiknek hasonló a sorsuk. Itt legtöbbjük minden szlovenszkói városban 1—2 évig tartózkodóit, majd onnan megint máshová kerültek, anélkül, hogy valamelyik köz-r ség kötelékébe felvették volna őket. Ilyen körülmények között az állampolgársági kérvényhez szükséges okmányokat nem tudják beszerezni s kritikus helyzetben Vannak. A társulat tagjai a magyar nemzeti párt kassai irodájához fordullak segélyért, ahol a magyar kultúra derék harcosainak ügyében azonnal megtették a szükséges lépéseket s a helyzetüket, a. párt a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium és a belügyminisztérium előtt föl fogja tárni. vállalkozott erre a dísztelen és hálátlan szerepre. Az akciót kezdeményező cseh tisztviselők szeptember 7-ikén összehoztak egy értekezletet, amelyen Káriik Jánoson kívül még körülbelül húsz ember vett részt. Az értekezlet Kártik János indítványára elhatározta, hogy meg fogja alakítani a „besztercebányai polgárok egyesülése*1 (Ban- ska Bystrická obcianská jednota) név alatt a besztercebányai polgárok „politikamentes" pártját. Az őslakos polgárság zöme azonban most is tisztában van azzal, hogy a „politikamentesség" alatt egyszerűen a mai szlovenszkóellenes rendszernek való behódolását kell érteni és hogy az uj alakulás mögött ugyanazok a kezek dolgoznak, melyek már a múltban a cseh iparos pártba akarták a polgárságot beterelni s amelyek csak néhány hét előtt is csöndben leszerelték a polgárságnak a nagy adóoffenziva ellen indított mozgalmát. A keresztényszocialista párt és a szlovák néppárt már figyelmeztette is tagjait, hogy ne dőljenek be a hivatalos körök újabb kísérletének, amelyek a „politikamentesség" jelszava alatt kimondottan az őslakos polgárság frontjának megbontását célozzák. Most is minden jel arra vall, hogy a legújabb csehszlovák kísérletnek is szánalmas kudarc lesz a sorsa. Művészi fényképeket készít / teWILÖT, PRflHA I. Hogy baja ne essék, szét lett a szobor szedve és befedettük deszkával. A nagy tömeg az egész garázst elfoglalja. Annyit mondhatok és biztosíthatom önt, hogy a szobor egyébként épségben van. — Mi magunk sem tudjuk, hogy tulajdonképpen hogyan került hozzánk, mert hisz a katonaságnak semmi köze sem lehet egy polgári szoborhoz. Azt sem bánnók, sőt szeretnők már, ha a város, amelynek a tulajdona, elvi- tetnó tőlünk, mert a helyiségre szükségünk volna. — Csak úgy magyarázhatom — folytatta az alezredes ur — a szobor idehozatalát, hogy az akkori vérzivataros időkben más alkalmas helye nem akadt, úgy hogy a katonaság tulajdonképpen csak mint szállító cég szerepelt a dologban. — írja meg kérem, hogy mi nem politizálunk és ebből sem akarunk politikumot csinálni. Ha a város kikéri, azonnal kiadjuk. — Be van önöknél alezredes ur, iktatva valahol — kérdeztem — hogy a szobor itt van, egyszóval van-e aktaszáma és végül megtekinthetném-e ? — Nálunk, ahogy a könyveket ismerem, rincs sehol Írásos nyoma annak, hogy Petőfi szobrát ide bevonultatták és igy akta sincs róla. Megmutatnám önnek szívesen, de amúgy sem láthat egyebet, mint egy garázst ,amelyben bedeszkázott kőlap van, mert a szobor maga a fal felől van. Meg kellett elégednem az alezredes ur eme nyilatkozatával. Megígértem, hogy politikumot én sem keverek az ügybe. Pedig hát a soviniszta cseh lapok ezt is a politika szemüvegén át nézik. Mindenesetre érdekes, hogy Petőfi, a világszabadság egyik legnagyobb mártírja szoboralakban is immár öt esztendeje —- a katonaság rabja. Vajha győzne Pozsony mai vezetőiben a jobb belátás és a szobrot kiszabadítanák ötéves rabságából, hogy azt méltó helyre, a város valamelyik szép terére helyezzék. R, J. mmmmammmmmBammmBmBmtMmKmnmmammmmmBamvrmmaFr f umiMm A komáromi orvosok értekezlete Ánást foglaltak a közalkalmazottak gyógykezeléséért járó állami dijazás kérdésében — Egy orvosi rendelésért a gyógyalap csak két koronát fizet Komárom, szeptember 11. (Saját tudósítónktól). A közalkalmazottak gyógyalapjának prágai országos központja működését julius elsején megkezdte. Ez intézmény révén minden közalkalmazott, alkalmazott és nyugdíjas orvosi ellátásra és gyógyszerekre, valamint gyógyiényezőkre (speciális kezelés, fürdő, szanatórium) tarthat igényt. Erre a célra a közalkalmazottaktól havonta illetményeik egy százalékát vonják le. Minden politikai járásban megalakították a gyógyalap bizottságát, amelyek működéseiket most kezdik meg. Mivel a komáromi orvosoknál már jelentkeztek állami alkalmazottak gyógykezelés céljából, az orvosi kar kívánságára Mezey János dr. hatósági orvos értekezletre hívta össze az orvosokat, hogy a vonatkozó törvényt és kapcsolatos kormányrendeletet velük ismertesse. Tgy a rendeletnek azt a részét is ismertette, mely az orvosok díjazását állapította meg, mégpedig az' orvos rendelőjében végzett vizsgálatért hél koronában és a betegeknél végzett látogatásért tizennégy koronában. Az orvosi értekezleten nagy vita indult meg, melynek folyamán az orvosi érdekek védelmére háromtagú bizottságot választottak Lipscher Mór dr. kórházigazgató, Polony Béla dr. szakorvos és Singer Dezső dr. kórházi főorvosból, akik egy rezoluciót terjesztettek orvoskollégáik elé. Eszerint a komáromi orvosok nem akarnak útjába állni az uj reformnak és három hónapi provizóriumra hajlandók a betegek gyógykezelését vállalni a honorárium kérdésének érintése nélkül, de kijelentik, hogy a felajánlott orvosi díjazást méltatlannak és elégtelennek tartják becsületes orvosi munka díjazásán. Az orvosok remélik, hogy a gyógyalap központi igazgatósága méltányos megállapodást fog velük létesíteni és utalnak a njmgatszloVenszkói orvosi csoportnak a közalkalmazottak részére megállapított tarifájára, mely szerint a legalacsonyabb díjtétel rendelésenkint. tiz koronában vau megállapítva. Méltatlan do^og, hogy a jól javadalmazott, magasabbrangu közalkalmazottak ugyanannyi dijat fizessenek az orvosnak, mint a kezdő hivatalnokok vagy gyakornokok. Amilyen lealázó lehet az orvosra nézve hét koronát elfogadni egy magasrangu hivatalnoktól, éppen olyan megszégyenítő lehet erre nézve is hét koronával honorálni az orvosi munkát, amelyet legjobban meg szoktak becsülni. A milliónyi közalkalmazott és a sok nyugdíjas havi egy százalékos illetmény levonása oly „sok milliót eredményez a gyógyalap javára, hogy abbál az orvosok munkájának méltányosabb honorálása is kitellehék, ami — reméljük — be is fog rövidesen következni. A komáromi orvosok határozatát megküldték az országos gyógyalap prágai igazgatóságának. A szabadsághös Petőfi szobra a pozsonyi csehszlovák katonai parancsnokság garázsának bedeszkázott rabja Már a katonaság is szeretné, ha elszállítanák, nyomozás eredménye — A — Á P.M. H. tudósitójától — Pozsony, szeptember 10. 1921 novemberében, a második Károly- puccs idejében történt, amikor vandál kezek lerombolták Fadrusz János remekét, a Mária Terézia-szobrot, hogy egy hűvös hajnalon arra ébredtek a pozsonyiak, hogy a szabadság lánglelkü lantosának, Petőfi Sándornak a szobrán, — az álló alak nyakán, — drótkötél lóg és a szobor keze is megsérült. A Habs- burg-szobor lerombolói tehát nem kímélték meg a Habsburgok ellenségének: Petőfinek a szobrát sem, hiába tűzték rá ismeretlen kezek két nyelven is a költő ismert versének kezdő sorát: „Akasszátok fel a királyokat!" A szobor elleni merénylet tehát megkezdődött és a városi tanács, nehogy a Petőfi- szobor is a Mária Terézia emlékmű sorsára jusson, egy szép napon elhordatta a Sétatérről, a színházzal szemközt lévő kis parkból a Petőfi-szobrot. Hogy hová? Az akkori zűrzavaros időkben ezt senki nem is kérdezte, senki nem is kutatta vagy talán kutatni sem merte. Azóta öt esztendő telt el az idő óramutatóján. Azóta levették az Apácapálya-utcán a Petőfi-emléktáblát is, amely azt a házat jelölte meg, ahol a költő lakott az országgyűlés idején. Levették a Jókai-emléktáblát is és visszakeresztelték Jókai utcáját Szél-utcára és csak Pozsony őslakosságának egyöntetű kérelmére, meg a komáromi Jókai centennárium hatása alatt helyezték az emléktáblát vissza és. a Szél-utca ma újból Jókai-utca. És a világ azért nem fordult ki a sarkaiból __ Az utóbbi napokban mind többet foglalkozik a pozsonyi sajtó a Petőfi-szobor visszament a helyiségre szüksége van — Kétnapos szobrot nem mutatták meg helyezésének kérdésével. A városi tanácsot is foglalkoztatja a probléma és a képviselőtestület legutóbb ülésén úgy határozott, hogy előbb kikéri a városszabályozó bizottság és a szépművészeti múzeum véleményét. A városi tanács ülésén és a sajtóban is fel-felmerült a kérdés, hogy hát tulajdonképpen hol van a Petőfi-szobor jélenleg. z Faust Ovidius dr., a városi nruzeum igazgatója azt hangoztatta, hogy a szobor megvan, még pedig épségben a katonai parancsnokság épületében a volt Frigyes-palotában. Tudósitónk utána járt a szobor ügyének és kétnapos nyomozást indított utána. Első napon a katonai parancsnokságon kihallgatásra jelentkeztem egy alezredesnél, aki a volt Frigyes-palota feletti házgondnok- ságfélét gyakorolja. Az alezredes urat meglehetősen meglepte a kérdésem: ott van-e Petőfi szobra és ha igen, milyen állapotban és főként láthatnám-e? — Mindössze három hónap óta vagyok az épület parancsnoka — mondotta — és igy afelől igazán tájékozatlan vagyok. De tessék másnap ilyenkor jönni, megadom a szükséges felvilágosítást... Másnap, azaz pénteken délben, katonai pontossággal megjelentem. Az alezredes ur — snajdig fiatal katona — az irodájában várt rám. — Petőfi szobra — mondotta németül — itt van a katonai parancsnokság épületében hátul az egyik volt autófjar fosban. Cseh tisztviselők politikamentes pártáiakitása Besztercebányán Újabb kísérlet az őslakos pártok megbontás ára — Kártik ipartársulati elnök vállalkozott az őslakosság egysége ellen irányuló cseh te rv végrehajtására — A kísérlet a polgárság öntudatán hajótörést fog szenvedni I
