Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-10 / 179. (1217.) szám
1926 augusztus 10, kedd. 5 ^Rm^jVVAgite\R.HIRIiAB rmitiiiiriMipg>raBBi»a^TwaTOii<iMiiMiaw«iww6ig»MBW«B Kakovszky jobban van Kolozsvár, augusztus 9. (Saját luGÓsitónk távirati jelentése). Rakovszky Iván magyar belügyminiszter, akit, mint jelentettük szombaton súlyos vakbélgyulladás miatt megoperáltak, mára már jobban van. Még valószínűleg e hét végéig marad Kolozsváron, ahol felesége állandóan betegágyánál tartózkodik, majd rokonának, Sándor Józsefnek mezőkaposi birtokára utazik feleségével együtt. Haast szabadlábra helyezték Magdeburg, augusztus 9. A magdeburgi törvényszék vádtanácsa Haas magdeburgi gyáros vezérigazgatót, akit Helling könyvelő meggyilkolásának ügyében a gyilkos Schröder vallomása alapján letartóztattak és már két hónapja vizsgálati fogságban tartanak, a hétfői napon szabadlábra helyezte. Haas és Fischer kereskedő, akit szintén ebben az ügyben tartóztattak le, délben fél egy órakor elhagyták a fogházat. A cseh szocialisták munkásszövetsége Stribrnyt támogatja Prága, augusztus 9. A csehszlovák szocialista párt munkásszövetségének bizalmiéi vasárnap konferenciát tartottak, amelyen a szakkérdéseken kivül részletesen foglalkoztak a pártban dúló egyenetlenségekkel is. Hosszas eszmecsere után elhatározták, hogy követelni fogják a Klofács-Stríbrny affér gyors elintézését. A munkásszövetség többsége Síribrny mellé állott s rendet kiván teremteni a pártban. Újra bűzlik a benzinpanama Prága, augusztus 9, A világsajtóban hírhedtté vált prágai benzinpanama újból foglalkoztatja a közvéleményt. Boubela volt törzskapitány, aki a benzinpanamaper fővádlottja volt, nemrégen nyiltlevelet intézett Triml tábornokhoz és Homolka őrnagyhoz, a per katonai szakértőihez, amelyben azzal vádolja őket, hogy az ügyben hamis és tendenciózus -szakvéleményt adtak. A két katonatiszt, a mai napig, amikor a följelentés határideje lejárt, nem perelte be Boubelát. A Morgen most arról értesül, hogy Boubela a dolog ilyen formájú elintézésével nem elégszik meg és az egész panamaügyet más utón is föl akarja éleszteni. A két 4iszt elleni vádját egy újabb röpiratban akarja megismételni s ez az ismeretes benzinpanama több érdekes okmányát is tartalmazni fogja. xx Nem pénz 12 korona egy oly könyvért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyuszikát! mmmmmmmmmMummmmmmammaasmmmmmmmm A halászok nagyot néztek: — Hát így? — mondták csalódottan. — No persze! — Hászen így én is ki tudom fordítani, — kedvetlenült el Kárász Gyuri. Pintér Ádám csak hallgatott. De mikor Salétros János mindenáron követelte a liter bort, elöntötte a méreg. Hogy hát a mindenségit ennek a muszkaországbul jütt legénynek, ez akarja becsapni a magyar embert azzal a buta pipával. No majd megtanítom én. Felállt az asztala mellől, aztán a legények közé lépett: — E’ semmi! — mondta Salétros János felé fordulva. — Én ujant mutatok, amilyent még sohase lattá. A legények körülfogták. Salétros János ránézett: — Mit? — Hát azt, — magyarázott Ádám bácsi, — kimész az ajtón, oszt mikó aszondom: „be- gyühecc”, hát begyüssz, oszt annyi csillagot lácc, hogy annyit még az égen se láttá. Salétros János megcsóválta a fejért: — Ászt iná nem hiszem el! — Hát menny ki! A legény kiment az ajtón, Pintér Ádám elhúzódott az ajtó mögé. A halászok arca csupa várakozás volt. Mikor pedig Ádám bácsi már elhelyezkedett az ajtó mögött, kiszólt: — Begyühecc! Salétros János belépett az ajtón, Ádám há--i karja hirtelen előre nyúlt és úgy locs- csantotta képen a híres legényt, csak úgy káp- rázott a szeme. — A dicsögöjit az ezermester formádnak, majd adok én neked sztrájkot! A halászok nevettek, Salétros János meg úgy eliramodott, hogy fán még most is szalad. Az ezermesterkedéssel azonban örökre felhagyott. Azóta a sztrájk is elmúlt a halászok között, de még máig is emlegetik, hogy akkor volt Pöntölén az utolsó szlájk, mikor Pintér Ádám képen teremtette a pipaforditó Salétros Jánost. És mindenki tudja, hogy ez mikor volt Holnap dönt a magyar kormány a Csehszlovákiával kitendé provizóriumról Budapest, aug. 9. (Budapesti szerkesztős égünk telefonjelentése.) A Prágában időző magyar kiküldöttek kétnapos tárgyalási szünetét arra használták fel, hogy a kormánynak összefoglaló jelentést küldőjének azokról a tárgyalásokról, melyeket a delegáció a budapesti instrukciók alapján a csehszlovák kiküldöttekkel folytatott. A feldolgozott anyag holnap, kedden kerül a minisztertanács elé s azon dől el, hogy elfogadja-e Magyarország a csehszlovákoknak azt a propozicióját, hogy augusztus 13-án túl is megadják Magyarország számára a ma fönnálló minimális gabonavámkedvezményt, ha a magyar kormány hajlandó megfelelő ellenszolgáltatást idni. Csehszlovákia az iparcikkek terén akar rekom- penzációt mintegy 150 különféle gyártmányra, amelyre hasonló kedvezményt kívánnak. Ezeket a kérdéseket holnap fogja a minisztertanács tárgyalni és tárgyalásai során döntést is hoz, mert a kormánynak utasításokat kell adnia a Prágában időző magyar bizottságnak, hogy megkössék-e Csehszlovákiával provizórikusán a megállapodást, vagy sem. A provizórium megkötése után is tárgyalni fognak a közös bizottságok, mert az a terv, hogy csak arra az időre kötik meg a provizóriumot, amig a végleges megállapodás létre nem jön. Az eddigi tervek szerint a provizórium mintegy 3—6 hónapi időtartamra terjedne. Mindkét kormány ugyanis valószínűnek tartja, hogy ez idő alatt meg lehet kötni a tarifáiig szerződést. i Clémenceau nyílt levelet Irt Amerikához az adósságok ügyében A nemzetek viszonya — nem bankáidét — Amerika ragaszkodik az adósságok megfizetéséhez Prága, augusztus 9. Clemencau nyílt levelet intézett Coolidge elnökhöz, amelyet az összes lapok közölnek. „Mi adósok vagyunk: és Önök hitelezők — írja Clémencau. — Úgy látszik, hogy ez tiszta kassza-kérdés. Franciaország nyugtalanul tekint Amerikára. Ha a nemzetek puszta bankházak lennének, a világ sorsát bankszámlákkal intéznék, Önök követelik tőlünk a haáiaclós- ságok megfizetését és éppen olyan jól tudják, mint mi, hogy az állami pénztár üres. Az ilyen esetekben a hitelező belemegy a részletfizetésbe. Ezt követelik önök is tőlünk. Ennek a komédiának titka azonban egy fiktiv eshetőség, amennyiben Önök a mi területeinkre vezetett jelzálogkölcsönt akarnak kötni, mint ez Törökország esetében történt s amiről nyíltan megmondjuk, hogy soha sem fogjuk elfogadni. Franciaország nem eladó még burátai számára sem. Függetlenül megtartottuk és a jövőben is megőrizzük. Mindent feláldoztunk nemcsak magunkért, hanem Angliáért és Amerikáért is. Francia területek pusztultak el. Fiatalságunk szine-java elpusztult, ennek az ereje nem elegendő bankszámla?” Clémencau mélyen sajnálja, hogy Amerika véleménye megváltozott a hadinyerészkedők szelleme diadalmaskodott az idealizmuson. A német reparációk eredménye Amerikába vándorol. Annak a nemzetnek kép velőjével beszél, amellyel ötven éven át a legjobb baráságot tartotta fenn, mert azi tartotta róla, hogy hivatott az idealizmus s humanizmus fáklyájának lobogtatására. Washington, augusztus 9. Amerikai politikai és kormánykörökben érdeklődéssel fogadták Clémenceau ivás?f, de meg vannak győződve arról is, hogy Amerika magatartásában ennek ellenére semmi változás nem következik be. Páris, augusztus 9. Peabody amerikai ügyvéd nyílt levelet intézeti Coolidgéhoz a háborús adósságok annulálására. A nyílt levél szerint ez egy millió amerikai polgár mozgalma. New-Yorkf augusztus 9. Megbízható hírek szerint szombaton több nagybank képviselője tért viv'7 i Amerikába, akik ott a telefonra nyujtan:!) hitelről tárgyaltak, valószi- Riileg mégis kölcsönt nyújtanak Franciaországnak. A kölcsönt az az amerikai érdekcsoport folyósítaná, amely amerikai mintára akarja Európa telefonforgalmát kiépíteni. Páris, augusztus 9. A Humanité, Qimti- dieii és Matin kivételével valamennyi lap helyesli Clémenceau nyílt levelét Clémenoeau Amerikában nagy népszerűségnek örvend és ezért, szava nem lesz .hatás nélkül a. közvéleményre. Az angol sajóthau is mély benyomást keltett a nyílt levél. A Daily News szerint az „c-reg tigris44 még mindig jól tud parittyázni. Hí a levél Európa népeiben nagy szimpátiát fog ébreszteni, de nagy ellenzést vált majd ki Amerikában. Plymouth, augusztus 9. Coolidge, miután értesült Clémeneeau leveléről, kijelentette, hogy a Washington? kormánynak szándékában van a Franciaországgal szemben fenálló összes kérdéseket alkalmas képviselőkkel szabályoztatni. A francia hadiadósságokra vonatkozó tárgyalások azonban befejezettek. Páris, augusztus 9. Versaillesben nagy előkészületeket tesznek a nemzeti kongresz- szus tárgyalásaira. Megtalálták Lord Kitchener holttestét Egy norvég parasztfaluban vetette ki a viz és ott is temették el Egy tiz esztendős legendának végeszakadt Prága, augusztus 9. i Korunk egyik legendájának, amely tiz esztendeje, a tüzözön idején kelt szárnyra és számtalan variációban forgott hősszájon, most egyszeriben végeszakadt. Londoni távirat szerint Lord Kitchener holttestét egy félreeső norvég faluban megtalálták. A nagy háború idején,. 1926 júniusában a világ egyik legnagyobb szenzációja volt Lord Kitchener angol hadügyminiszter halálos szerencsétlensége. Olyan váratlanul történt a világháború e nagy alakjának eltűnése a nagy események színpadáról, hogy valósággal a világháború fordulatát jósolták belőle. Kitchener volt ugyanis az angol hadsereg lelke, lenditője, akiben nemcsak az angol katonák bíztak meg, hanem egész Anglia bizodalma benne összpontosult. Dicsőséges katonai múltja, előbbi háborúkban vivott nagy győzelmei predesztinálták az angol hadügyminiszterségre a világháború sorsdöntő napjaiban. Khartumi győzelme után kapta meg Viktória királynőtől a Lord of Karthung ci- met, a parlament pedig 30.000 font jutalmat szavazott meg számára nemzeti jutalmul. Amücor Khartumból visszatért Londonba, úgy fogadták, mint egykor a római birodalom győztes imperá- torait. Ezután Szudán főkormányzója lett, majd a búr háború idején a délafrikai angol csapatok főparancsnokává nevezték ki. Ezután az indiai ba l- sereg főparancsnoka lett, később pedig egyptonü főkonzul. Ilyen nagy katonai múlt után a világháború kitörésekor egész Anglia örömmel fogaJl ta hadügyminiszterré való kinevezését. A hatalmas eszü és akaratú ember volt az, aki a maga egyéni presztízsével rövid idő alatt Ötmillió angol katonát állított talpra, megszervezve ezzel a világháború angol hadseregét. A toborzótisztek megállították az utcákon a katonának való ifjakat és igy szóltak hozzájuk: Kitchenernek szüksége van önre. És az ifjak azonnal beállottak a világháború angol seregébe. Nevét olyan lelkesedéssel emlegették az angolok, mint a németek Hindenburgét. Katonai zsenialitásával már a világháború kitörésekor meg volt győződve arról, amit akkor senki sem hitt, hogy a háború óvekig fog eltartani. Éles szemmel látott bele már akkor a német stratégiába. 1926 junius 5-én a Hampshire angol hadihajóra szállt, hogy vezérkarával együtt Oroszországba menjen, az orosz offenziva megvitatása végett. Az egész Skandináv félszigetet meg kellett volna a hajónak kerülnie, hogy bejusson a Fehér-tengerbe és Archangelszkbe. Ezt a kerülő utat azért választották, mert különösen a nagy tengeri csata után nem tartották biztonságosnak a Keleti-tengeren való áthajózást. Úgy látszik azonban, hogy ez volt az egytlen óvatossági intézkedés és a hajón alig gondolt valaki arra. hogy a biztosnak tarlóit ulon is veszedelem fo nyeget. Éjszaka az Orkney-szigeteknél, a Skócia felelt levő szigetcsoportnál katasztrófa érte az angol hadihajót. Ma sem tudják még biztosan, hogy akna, vagy torpedó okozta-e a katasztrófát? A hajó felrobbant és elsiilyeál. A tenger éppen nagyon viharos volt és a hajón levők megmentését lehetetlenné tette az élsülye- dés gyorsasága és a vihar. Huszonkét magasabb- rangu angol tiszten kivül három orosz vezérkari tiszt ós egy orosz tábornok volt a hajón Kitchener kíséretében. Másnap sok holttestet fogtak ki a tengerből, de Kitchener holtteste nyomtalanul eltűnt. Az angol kormány külön hajókat és búvárokat rendelt ki a holttest megkeresésére, de kutatásuk sikertelen maradt. És szövődtek a legendák. Egyesek azt állították, hogy Kitchener nem is volt a hajón, a németek megtévesztésére egy ál Kitchener utazott rajta. A valódi Kitchener Amerikába ment, hog? ott az Egyesült Államokat megnyerje a háborúban való részvéteinek. Mások biztosan tudni véltek, hogy Kitchener nem pusztult el a tengerben, hanem német fogságba esett, egy német búvár- hajó vette fel. Sok más verzió is keringett száj- ról-szájra. De a valóságot mindezideig az Óceán ezer méteres víztömegei takarták. Most Londonból a következő szenzációs értesítést röpíti szét a rádió: „Poioeti angol állampolgár kijelenti, hogy Lord Kitchener holtteste egy félreeső norvég halászfaluban van eltemetve. Ide dobták ki a tenger hullámai a Hampshire elsülyedése után, A holttestet Londonba viszik és ott helyezik ravatalra a koporsót." A jelentés nem jelzi a norvég falu nevét és csak később fogjuk megtudni a holttest megtalálásának részleteit is. * Oslo, augusztus 9. A Kitchener holttestének feltalálásáról szóló híreket itt nagy szkepticizmussal fogadják. A cél ói brit követség hivatalos •kommünikét adott ki, amely szerint az EgeTSund. hal ászfaluban eltemetett angol matrózok identifikálása lehetetlen. Látogatásom a bacsánál Ezer juhot kormányoz bojtárjaival — Készíti az „ostyepkát" és lenézd a mai rossz világot a 800 méteres hegy tetejéről Alacsony Tátra, augusztus. Messze a hegyek közt, magas hegy tetejében laküi a „bacsa", vagyis a szlovák birkás gazda. Gondviselése aló tartozik vagy ezer bárka, amely nyaratszakán itt az erdők között jár és legel. A birkák tulajdonosai a völgyekben lakó gazdák ós a bacaa azokkal számol a birkáról és hasznáról. Nappal a bojtárjai legeltetnek és a bacsa, a számadó juhász, dolgozik a kifejt tejjel, amelyből a finom vajas liptói túró és a híres pásztorsajt, az „ostyepka" készül. Hogy elevenen kerültem a kds fakalyibába, azt léten ;uitán a harsának köszönöm. Három olyan' kutyája van — szerencsére, láncon —, amelyektől' rossz szándékú ember nem közeledhetik hozzá. A szélső, a legdühösebb vörösbundáju, k'ét métert is ugrik dühös csaholással, a középső, a fehér tarka és a íefcetebundás is nekem iramodnak, de nem tárnak a lánccal, ami az én személyes szerencsém, mert különben mintát vettek volna őszt övér testemből. A faházikóba betessékel a gazda, odakünn a kutyák elosittulnak, Három méter- hosszú és széles lehet a kalyiba belseje, benne az ágy, a láda, amelyben az értékes holmit és a fehérneműt tartja a bacsa. Felesége minden vasárnap elhozza a tisztát. A többi bútor már a sajtkészitéshez szükséges kellékekül szolgál. A íaház sarkaiban tűz ég a szabad földön, a lassú füst betölti annak minden zugát. Ebben a füstben dolgozik a bacsa. A fagerendáról 30—40 darab ostyepka lóg, ezeket füstöld. Szépen pirulnak és olyikról egy-egy kövér zsiir- csepp potyog le. A bacsa megütközve nézi, mikor a ruhámról sietve törtöm le a zsebkendőmmel. Zsendicével kínál, a nagy hordó alján csapról folyik a savanyu lé, amely elveri a szomjúságot. Beszédbe elegyedem a bacsóval, aki kifogástalan magyarsággal válaszol. A kassai tüzéreknél szolgált és végigcsinálta a világháborút. Az ostyepkára alkuszom: 13 korona az ára. — A békevdlágban csak egy korona volt. — Bár csak ma is annyi volna, — válaszol a bacsa. — Akkor jobb v.ilág volt, mint ma, amikor az emberek csak taszigálják egymást. — Az adó se volt akkora, — igyekszem szóra hozni a bacsót. — Akkor nagy rend volt. Milyen ez a mai!. (Meg vetői eg legyint a kezével.) Rend volt, mert élt az öreg Ferenc Jóska ós muszáj volt a világban rendnek lenni. — De a mostani republikában csak több a szabadság. — Szabadság, szabadság, kenyér kell, uram. Azután rosszak az emberek, kérem, jobb itt, a hegy tetején, mint lenn a rossz világban. Kifizetem az ostyepkát s a kutyák viharos rohama és dühös ugatása mellett búcsúzom az öreg Ferenc Jóska tisztelőjétől, akin semmit sem javított és rontott a forradalom demokráciája. Hivatalosan cáfolják az orosz forradalmat Páris, augusztus 9. A párisi orosz követség hivatalos kommünikét adott ki, amely a legka- fegórikusabb formában dementálja azokat a híreszteléseket, amelyek az európai lapokban az utóbbi napokban megjelentek és egy újabb orosz forradalom kitöréséről adnak számot. Ezek a híresztelések a szovjet követség szerint elejétől végig ostoba kitalálások, aminök különben periodikusan mindig megjelennek a sajtóban. Az & hir is teljesen valótlan, hogy a vörös hadsereget mozgósították.
