Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-10 / 179. (1217.) szám
A lengyel külügyminiszter Lengyelország külpolitikai kérdéseiről Lengyelország s a kisantanf — A népszövetség krízise A keresztényszocsaiista párt interpellációi Gregorovics Lipót kér. szoc. nemzetgj illési képviselő interpellációt intézett a belügyminiszterhez Szent István emlékének megünneplése tárgyában. Az interpelláló képviselő előadja, hogy őt, mint jókai rom. kát plébánost a jókai jegyző hivatalosan arról értesítette ki, hogy „a szlovenszkói minisztérium mellé beosztott róm. kát. egyházi ügyek re- ferátusának 1415—1919—1. számú rendelete szerint Szent István napján, vagyis augusztus 20-án tilos az ürnepet megtartani" és hogy „az ünneplést az ünnepet követő vasárnapon kell megtartani". Miután a referátus idézett irata nem volt rendelet, hanem csak az egyházi hatóságokhoz óhajtásként intézett kérelem. amelyet az egyházi hatóságok figyelmen kívül hagytak; — a jókai jegyzőnek és általában a közigazgatási hatóságoknak e követelése minden törvényes alapot nélkülöz, sőt az alkotmányban biztosított vallásszabadságot is sérti. A közigazgatási hatóságoknak még a fennálló polgári jogszabályok értelmében is semminemű közük sincsen ahhoz, hogy a róni. kát. egyház hol, mikor és miképpen ünnepli kanonizált szentjeit. Az interpelláció végül rámutat arra, hogy a köztársaságban minden nemzetiség zavartalanul és szabadon ünnepelheti nemzeti és egyházi nagyságait, csakis a magyarságot akarják e törvényes és természetes jogának gyakorlásában megakadályozni. Kérdi a minisztertől, hogy hajlau- dó-e a közigazgatási hatóságok e sérelmes magatartásának megszüntetése iránt intézkedni. Fedor Miklós kér. szoc. nemzetgyűlési képviselő kérdést intézett a népjóléti miniszterhez az állami nyugdíjasok nyugdijából beteg- segélyzői illeték címén eszközölt levonás tárgyában. Az első ilyen egy százalékos levonás minden előzetes értesítés nélkül augusztus elsején történt. Kérdi a minisztertől, hajlan- ’dó-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy az állami nyugdíjasok még ebben a hónapban hivatalos utón értesüljenek arról, hogy a levont egy százalékos illeték fejében mit fognak kapni és hogy az egyes nyugdíjasok, illetőleg családjaik csak egy helyen legyenek kötelesek betegsegélyzői járulékot fizetni. Megszűnik a beutazási engedélyek kényszere Ruszinszkóban Ungvár, augusztus 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Évek óta kiáltó sérelme volt Ruszinszkónak, hogy oly zárt területként kezelték a rendőrhatóságok, ahova idegen országból érkezőknek belépni útlevélen kivül csak külön beutazási engedéllyel lehetett. Annak idején ezt a különös intézkedést azért foganatosították a hatóságok, mivel Ruszinszkóban túlságosan elszaporodtak a kommunista elemek és a kormány Ruszinszkói a bolsevizálástól féltette. A viszonyok konszolidációja ezt uz elavult intézkedést feleslegessé tette, de a ruszinszkói rendőrhatóságok tovább is ragaszkodtak a beutazási engedélyek beszerzéséhez. Ebből aztán rengeteg kellemetlenség támadt, mely igen sok anyagi kárt is okozott, különösen az üzleti élet terén. A legutóbb is megtörtént, hogy Magyarországból Ruszin- szkóba utazók közül hét utasnak kellett Csapon vesztegelnie, mivel beutazási engedélyük nem volt. A rendőri és közigazgatási hatóságoknak egész sor eljárására volt szükség, anüg sikerült az utasoknak Rusziuszkó területére jutniok. Ezen az anomálián segítendő, a kormányzóság ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy Ruszinszkó területére utazó külföldieknek a beutazási engedély beszerzését nem teszi kötelezővé. Ezzel az intézkedéssel ezután Ru- szinszkóba is a Szlovenszkóba való utazás feltételei mellett lehet majd beutazni. Ez az intézkedés igen sok sérelemnek, kellemetlenségnek és anyagi kárnak vet gátat és bizonyára megelégedést vált ki a közönségből. Paris, augusztus 9. Zaleski lengyel külügyminiszter a Petit Párisién tudósítójával folytatott beszélgetésében nyilatkozott Lengyel ország aktuális külpolitikai kérdéseiről. A külföldi sajtóvél e ményékkel szemben megállapítja, hogy Lengyelország kapcsolatai a kisamtanttal a lehető iegszivélyesőbbek. Lengyelország nem csatlakozott a kisantanthoz, mert azok az okok, amelyek a kisantant államait szövetkezésre bírták, Lengyelországra vonatkozólag nem állanak fenn. Lengyelország a népszövetséggel szemben elfoglalt álláspontját sem változtatta meg és tovább is a népszövetségi tanácsban akar működni. A lengyel kormány tragikus helyzetben van, A katolikus nagybizottság Bittó Dénes dr. Pozsonyvórmegye volt főispánja elnöklésével foglalkozott a Szent István napjának megünneplése ellen irányuló, azonban mindennemű törvényes alapot nélkülöző törekvésekkel. A nagybizottság a következő szózattal fordul Szlovenszkó katolikus magyarságához: Az államfordulat nem érintette, mert nem érinthette a katolikus hit belső struktúráját. Hitünk, erkölcstanunk, rítusunk, disci- plinánk nem változott. Semmi sem változhatott, ami katolikum. Katolikum á böjt, a gyónás, azt a csehszlovák kormány cl nem törölhette. Katolikum a szentek tisztelek-, és ünneplése, ahhoz az állam hozzá nem nyúlhat. Ignorálhatta, mellőzhette, bojkottálliatta a maga és intézményei részéről, de a katolikus híveket attól el nem tilthatta. Ennek tudatában biztosította az alkotmánylevél a vallás szabad gyakorlaát. Jelentkeztek ugyan egyes hatósági közegek intézkedéseiben sovén elfogultságok s huszita vélieitások. melyek azonban törvényben és rendeletben alátámasztva nincsenek. Ezek lepattantak a katolikus hitélet ércfalairól. Ebben a szlovák és a magyar katolikusok egyek voltak. Csak egyben nem voltak egyek, a történelmi magyar szentek kultuszának fentar- tásában. A szlovák lélekbe mesterséges an- tagonizmus sugalmaztatok minden ellen, ami magyar, még a magyar szentek ellen is. Fel akartak hagyni a magyar széniek eddigi kultuszával, s igv felhagyni ünnepjeikkel is. Sorban kimaradtak még a szigorúan egyházi naptárakból, istentiszteleti előírásokból is a magyar szentek ünnepei, de csak pár hónapra, mert a szentszék visszahelyezte azokat, amikor meglátta, hogy a nagyszombati vikariátus 900.000 hívője között több mint 300.000 magyar nemzetiségű. akik nem lehetnek meg szentjeik tisztelete délkül, de a többiek sem fordulhatnak el oly gyorsan oly szentektől, akiket atyáik évszázadokon át tiszteltek, követtek, segítségül hívtak. A magyar szentek ünnepei igy visszakerültek az egyházi szertartásokba, kivéve Szent István augusztus 20iki ünnepét, melyet a szlovák püspöki kar fölöslegesnek látott, amikor szeptember 2-án úgyis megismétlődik Szent István általános ünnepe. Azonban a magyar nép a szeptember 2-iki szent István-ünnepről sohasem tudott semmit, vagy aug. 20-án Szent István halálának évfordulóján akar ünnepelni, mint atyái évszázadokon keresztül, vagy megf oszlottnak érzi magát egyik legdrágább, mert nemzetiségével összeforrott katolikus kincsétől. Meghajtunk az egyház előtt, hogy Szent István liturgikus ünnepét szeptember 2('-án tartja, mert tudjuk, hogy az egyház is meghajlik a magyar katolikus nép lelki szükséglete előtt, amikor az Szent István nyilvános ünnepét továbbra is augusztus 20-án akarja megtartani!. Ha ettől minket az egyház meri egyrészt minden erővel meg akarja akadályozni a népszövetségben a konfliktusok kitörését, másrészt a lengyel közvélemény azt követeli tőle, hogy rendíthetetlenül kitartson a lengyel állásponton. Reméli azonban, hogy a krízist mégis meg lehet oldani. Lengyelország viszonya Szovjet orosz- országhoz a fi utóbbi időben jelentékenyen megjavult. A szovjetkormány komoly hajlandóságot mutat a határvillongások rendezésére és a bandabetörések megakadályozására, melyek a jó viszonyt megrontották. A kommunista propaganda Lengyelországban semmi eredményre nem számíthat, mert az ország lakosságának 85 százalékát föld mívesek teszik. el nem tilt, mert el nem tilthat, akkor másféle hatalom még kevésbé tilthat el. Hiszen tőlünk lelki ismeretünk megköveteli, hogy szélit. Istvánt úgy- tiszteljük, mint 900 éven át összes elődeink. Tehát jogos tilalmat senkitől el nem fogadhatunk s ha akad ilyen, azt olybá kell vennünk, mint vették az apostolok, amikor nekik is tiltották a Jézus nevében való ténykedéseket és prédikálásokatUjahban ilyen állítólagos tilalomra volt hivatkozással egész statáriális eljárások indíttattak egyes lelkészek elen. A komáromi, gutái plébánosok számtalanszor idéztettek kí- 1 hallgatásra a dunahidasi, pozsonypüspöki-i lelkészek ellen, hátuk mögötti nyomozások alapján fegyelmi vizsgálat kéretett és lefoly- tattatott, a gutái káplán három nap alatt ki- utasittatott és igy tovább, mind azért, mert ünnepi vagy énekes szent misét mondott, prédikált, vecsernyét tartott Szent István napján s mind ezzel „az állammal szemben való ellenséges magatartást tanúsított." Ezt állapította meg a Skolsky Referát az 56.783/III. 1925. sz. s hasonló panaszfölvételeiben, melyekben az illető „deliquensek" ellen rendes fegyelmi eljárást kért a felettes egyházi hatóságoknál, fegyelmi eljárás eredményének bevárása nélkül az illetőket azonnal igen érzékenyen sietett sújtani, beszüntetve összes államsegélyüket, mintegy 6—7000 koronát. Legújabban pedig a Szent István ünnep megtartása Falkovich Viktor, Szőke Kázmér dr. és Bavler István esetében indokul szolgált a legnagyobb büntetésnek, az országból való kiutasításnak kiszabására is. Tanítók elvesztették államsegélyüket, kereskedők trafikárusitásukat, sőt pénzbüntetéssel sujtattak (amazok mert orgonáltak, emezek. mert üzletüket zárva tartották az ünnepen. Ennyi megtorló intézkedés csak tételes törvény, vagy törvényes rendelet megsértésének lehetett következménye. De hát léte- zik-e ilyen a Szent István ünneplését tiltó törvény, vagy törvényen alapuló rendelet? Illetékes és klasszikus tanúra hivatkozhatunk e részben, magára a nagyszombati szentszéki bíróságra, s az ennek tétele alapján az ottani egyházi főhatóság által 1240— 1926. sz. a. hozott felmentő határozatra, mely a megejtett vizsgálat alapján teljesen felmentette a vád alá helyezett plébánosokat, a Szent István nap megtartásának minden terhes utókövetkezménye alól. Felmentette pedig a következő indokok alapján: 1. Tény, hogy a plébánia iskolaszékei az összes hívők nevében elhatározták, hogy a) augusztus 20-át, Szent István hálála napját, mint fogadalmi ünnepet akarják megülni, tisztán csak vallási szempontból, mivel a magyarok neki, mint a katolikus vallás és kultúra terjesztőjének köszönhetik szivük legértékesebb kincsét, a bitet és ezért hálásoknak kell lenniök Szent István iránt. b) Az iskolaszékek egyidejűleg felszólították a plébánost, hogy augusztus 20-án ünnepélyes istentiszteletet végezzen, úgy mint eddig. 2. Vitáin felül áll, hogy bármely vallás bivői megünnepelhetik ezt vagy azt a napot, ha az nincs törvénnyel eltiltva. Az állampolgárokat felhatalmazza erre a csehszlovák köztársaság alkotmánylevele s a vallási szabadságról szóló egyéb törvények. Szent István napjának megünneplését pedig semmiféle törvény, semmiféle törvényes rendelet nem tiltja. A Referátus által hivatkozni szokott bizonyos végzést törvényes letiltásnak, illetőleg törvényes rendeletnek tekinteni nem lehet, mivel egy minden hivatalos jelzés nélküli s olvashatatlan aláirásu táviratról van szó, melyben nincs tilalom, hanem csak kívánja, hogy ily tilalom kiadassák oly hivatal által, amely állami ügyekben rendelkezéseket egyáltalán nem adhat ki- E távirati kívánság minden indokolás nélküli, amellett olyan ügyekre vonatkozik, amelyekhez semmi köze, amilyen például külső'egyházi ünneplések áthelyezése. Sem az állami törvények és rendeletek tára, a leghivatalosabb és leghitelesebb szabvány-gyűjtemény nem tartalmaz ilyen tilalmazó rendelkezést, sem az egyházi, körlevelekben fel nem található ily tilalom kibocsátása, tehát semmiféle szabványnak sérelme meg nem állapítható a Szt István ünnep megtartásában. Egyébként az egyházi törvények szabadságot hagynak a hívőknek még az eltörölt ünnepek megszentelésében is, amint, az látható a X, Fiús által dispenzált ünnepek esetében. 3. Az „Ah, hol vagy magyarok...“ én<=k egyházi ének, amelyben nincs semmiféle államellenes, másrészt az éneklése soha sem volt tiltva, sem pedig üldözve. A hívek régi szokás alapján éneklik. Ezen iudokok alapján a vádlottat fel kellett menteni. Tehát nincs sem állami, sem egyházi törvényes tilalom a Szent István napnak fogadalomszcfü, vallásos * jellegű megülése ellen. De még ha volna is állami tilalom Szent István napjának a közéletben való megünneplése ellen, az az egyházi megünneplésre nem vonatkozhatik, ezt ugyanis a vallás szabad gyakorlata teszi lehetővé, az ünneplés mellett azonban a legsúlyosabb és kényszerítő okok szólnakSzent István napja a magyar népnek annyira velejáró nélkülözhetetlen ünnepe, hogy azt nemcsak a magyar királyság területén, hanem az ezen területen kivül lakó magyarok is nemzeti ünnepként tartják Páris- ban, Berlinben, Bécsben, Prágában, Amerikában egyaránt. És nemcsak a magyar állampolgárok ünnepük ezt. hanem a magyar nemzetiségűek mind, bármilyen állampolgárok legyenek is. Ezt az ünneplést a magyar nemzethez való tartozandóságuk követeli meg tőlük, hogy hálát erezzenek azon férfiú iránt, aki nekik nemzeti létet adott és biztosított. Ezt a természet szerinti hálát a katolikus vallás ter- raészetfölötti motívumai még inkább felfokozták. Szent Istvánban a katolikus magyar nemcsak nemzeti típusát, hanem nemzete apostolát is látja, aki a szilaj magyart Krisztushoz szelídítette s a keresztény vallással neki a keresztény kultúrát s ezzel európai életet s fennmaradást biztosított. Hogy a testvértelen kis magyar faj még él, azt mi Szent Istvánnak köszönhetjük. Ha Szent István nincs, — ma már magyarság sincs. Jól tudja ezt a magyar nép is, azért ragaszkodik szent apostolához, de ép oly jól tudja a pogány sovinizmus is, azért akarja minden törvényes alap nélkül a magyartól Szent Istvánját elvenni. Ám aki minket Szent Istvántól elszakítani, elválasztani törekszik, az hitünktől, létalapunktól akar megfosztani, ami ellen bizony az életösztön legelkesere- dettebb ellenállásával védekezünk. El kellett ezt mondanunk azon alkalomból, hogy törvénytelen gs jogtalau alapon üldözések folynak, megrendszabá 1 yozások foganatosíttatnak, kiutasítások alkalmaztatnak a magyar katolikus lelkészek, kántorok és magánszemélyek elleu azon a címen, hogy Szent Istvánnak, a magyarok apostolának ünnepéhez ragaszkodnak, amit elfogultsággal vegyes hatalmi tultengés államellenes magatartásnak minősít, minden törvényes alap nélkül, de el kellett, ezt mondanunk, azon alkalomból is, hogy ugyanezek a törvénytelen törekvések uj üldözési periódust kezdenek Szent István ez .idei ünneplései ellen. Az első fokú hatóságok már várják az alkalmas pillaA Csízt Jód-Brómos Gyógyvíz Átdolgozza az organizmust, mert vérképző, idegerősitő, az anyagcsereforgalmat élénkítő hatása van —■ Érelmeszesedés, golyva (Struma), csont-, izületi-, mirigy-, idegbajoknál, büdöseknél, izzadmányok, bőrbajok, köszvényes lerakodások, gyomorsav tultengés stb., stb., eseteiben kiváló gyógyhatású — Otthoni kúrákhoz i Csízi-viz, Hygiea Jód-FUrdősó és Jód-Gyógyazappan beszerezhető az összes ásványvíz üzletek, gyógytár- és drogériákban, esetleg rendelhető a forrásnál és részletes felvilágositással szolgál Gyermekek csont, izületi és mirigybajainál specifikum. Fürdőigazgatóság Csízíürdőn-Cízkupde, z. XVill. aamammmmmmmmmmmmmmmmmBimmminmmmmmmmmmmmwmmmamKmmmmmmMmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmBmmBmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwmmmmmmtmmmmmimnmmmmmmmmmm Szent István napjának megünneplése A katolikus nagybizottság szózata Szlovenszkó katolikus magyarságához
