Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-10 / 179. (1217.) szám

Benes külügyminiszter lemond? &ajda után Benes — A Háno szerint szerdán nyújtja he lemondását Prága, augusztus 9. A Ránc jelenti: A Gajdá­csét vizsgálatának befejezésével kapcsolatosan az a hir terjedt el Prágában, hogy Benes miniszter szerdán le fog mondani. Ez azért történik, hogy a külügyminiszter lemon­dásával lecsillapítsák a Gajda-affér által fölkorbácsolt kedélyeket és a parlament összehívásáig a politikai helyzet lehiggadjon. A Ceské Slovo esti kiadása a Ránonak ezt a hírét megcáfolja. Kihirdették a fen Dérer-Sient-lvényt Prága, augusztus 9. A hivatalos lap közlése szerint a kormány a törvények és rende­litek tárának ezért 70. füzetében 152 szám alatt kihirdette a Dérer—Szent-Ivány-féle állampolgársági és illetőségi törvényt, melynek teljes szövegét annak parlamenti tár­gyalása alkalmával lapunk junius 27-iki számában leközöltük. Az állampolgársági és illetőségi törvény kihirdetésétől számitott tizenöt nap múlva lép érvénybe. A kormány a törvényhez szükséges végrehajtási rendeletet azonban még nem adta ki. Benes: ,A hivatalnokkormány az évvégéig marad' A vá§3tienti légionáriusok kongresszusa Tremcsénteplicen Benes, „a nemzeti őrült" — Tavasszal uj kormány alakul az elnökválasztás végrehajtására Wolcziechovski nagyszombati térparancsnok Gaida utóda? A szfinx (fi.) Prága, augusztus 9. „A Gajda tábornok elleni adminisztratív vizsgálatot tegnap befejezték. Biróilag üldöz­hető bűncselekmény tanyálladéka nem álla­pítható meg. Gajda tábornok ma kérte az or­vosi felülvizsgálati eljárás megindítását. £ ké­relemnek eleget tettek.-4 Hetekig tartó titko­lódzás után ezt a kommünikét adta ki szom- ba'on éjjel a nemzetvédelmi minisztérium a Vezérkari főnök elleni vizsgálatról, mely nem­csak idehaza, de a külföld? a is annyi talál­gatásra és kombinációra adott okot. Amilyen szűkszavú volt a vizsgálat meg­indítását bejelentő hivatalos híradás, olyan szűkszavú ez a kommüniké is. A nemzetvé­delmi minisztériumnak bizonyosan nyomós okai vannak, hogy az affért misztikus félho­mályba burkolja, de mi nem hisszük, hogy ezzel használna az állam és a hadsereg tekin­télyének. Egy vezérkari főnök hirtelen sza­badságolása és ellene a vizsgálat megindítása már egymagában véve is olyan szokatlan eset, amely a legfantasztikusabb következtetésekre adhat alkalmat. De még nagyobb baj, ha a közvéleményt a legteljesebb bizonytalanság­ban hagyják és nem mondják meg nyíltan, hogy mik azok a vádak, amelyek a vezérkar tőröké ellen fölmérőitek, a sejtés veszedel­mesebb a tudásnál, mert felizgatja a képzele­tet és a legyalószinütlenebb mendemondákat is elhiteti az emberekkel. így kelhetett szárny­ra az a hir, hogy Gajda tábornok a szovjet ja­vára kémkedett, vagy legalább is összekötte­tésben állott a moszkvai ügynökökkel; igy bukkant föl az a kombináció, hogy a vezér­kari főnök Szibériában viselt dolgaiért most utólag veszi el büntetését; igy terjedt el az a kombináció, hogy Gajdának azért törték ki a nyakát, mert fascista diktátor akart lenni. Soha még könyvnek nem volt oly kelendősé­ge Prágában, mint Karlik „Pripad generála Gajdy" c. brosúrájának. Három kiadás fo­gyott el rövid pár nap alatt, mert mindenki valami bizonyosat szeretett volna megtudni a titokzatos esetről. De a nemzetvédelmi minisztérium szom­bati kommünikéje sem lebbenti fel a fátylat. Mindössze két dolgot árul el. Az egyik az, hogy Gajda tábornok semmi olyan cselek­ményt nem követett el, ami miatt ellene bűn­vádi eljárást lehet indítani. Ez azonban édes­kevés, mert egy vezérkari főnök ezer és ezer dolgot követhet el, ami még nem bűncselek­mény, de olyan hiba és mulasztás, amiből az államra, a hadseregre és a népre óriási ká­rok származhatnak. A másik konkrétum, amiről a kommüniké utján tudomást szer­zünk az, hogy a tábornok kérte az orvosi fe­lülvizsgálatot, amiből az látszik következni, hogy „egészségi okokból" fogja nyugdíjaztatá­sát kérni. Ámde alig lehet föltenni, hogy ez a fiatal, életerős, egészséges ember önszántá­ból vonulna nyugdíjba. Fölülvizsgálati kérel­mét tehát kényszer alatt nyújtotta be, ha ugyan benyújtotta és következésképpen ellen­feleinek oly adatok felett kell rendelkezniök, amelyek kompromittálják őt, mert különben alig hihető, hogy ez az ambiciózus katona obsitba menne. Mik hát azok a kompromittáló adatok? A közvélemény teljes világosságot követel. Mind­nyájunknak tudnunk kell, hogy mi történt, mert hiszen a csehszlovák hadseregben ma­gyar fiuk is szlogálnak és igy nem közömbös előttünk, hogy miképpen vezetik ezt az ár­mádiát. Nyíltan ki ke:.i mondanunk, hogy igen súlyos hibákat látunk. Végzetes hibának tartjuk mindenekelőtt azt, hogy a régi tapasz­talt magyar és német tartalékos tiszteket ki- közösitették a tisztikarból és közlegényekké fokozták le őket. Machár hadseregfelügyelő feltűnő eltávolítása sem használt a hadsereg l'rencséntaplic, augusztus 9. (Kiküldött tudósítónk telefon jelentése.) A légionáriusok Vágmenti zsupaja fönállásá- nak 5. évfordulója alkalmával Trencséntep- licen kongresszust tartott Benes külügyminisz­ter és Wojcziechovszki tábornok nagyszom­bati katonai parancsnok védnöksége mellet. Trencsénteplic zászlódiszt öltött és Benes minisztert olasz légiaonista ruhába öltözött lo­vasok fogadták. A megye nevében Országh zsupán üdvözölte, azonkívül jelen volt még többek közöit Markovics miniszter, Galvanek járásfőnök, Pivko agrárius szenátor és Kloch, csehszlovák szociáldemokraták szlovenszkói kiküldöttje. A jelenvoltak különösen Wojcziechowszki tábornok iránt tanúsítottak nagy figyel­met, akit a vezérkari főnökségben Gajda utódjául emlegetnek. A diszgyülést délelőtt tiz órakor nyitotta meg Mohái szlovák légionárius, Az ünnepi szónok Benes külügyminiszter volt. Beszédé­nek rövid kivonata a következő: — A csehszlovákok nemzeti forradalma még nem ért véget. Nagy munka vár még ránk, mert sokkal könnyebb az önállósá­got kivívni, mint. megtartani. tekintélyének. Egészségtelen állapot jele volt az is, hogy Gajdát, aki csak nemrégiben vé­gezte el a hadiiskolát, a vezérkari főnök fe­lelősségtelje.- és sok katonai tapasztalatot fel­tételező polcára ültették. Még furcsább azon­ban az, hogy rövidesen a kinevezés után már is kételkedni kezdtek megbízhatóságában, ügy hisszük, f ogy a régi osztrák-magyar had ­seregben ilyesmi elképzelhetetlen lett volna. A háború alatt végzett munkájáról beszélve, nagy páthosszal mondja el, milyen nehézsé­gekkel kellett megküzdenie és milyen óriási propagandát fejtett ki a csehszlovák nemzeti egységért. A külföldön igen gyakran nagy aka­dályokat gördítettek propagandája elé, arra való hivatkozással, hogy nincsen jogában a csehszlovák nemzet nevében beszélni, mert hiszen bent az országban egész más politikát folytattak. Ez a politika nem volt forradalmi, sőt ellenkezőleg azt a látszatot keltette, hogy a nemzet meg van elégedve sorsával. — A háború alatt — mondta Benes — há­romszor elfogták a franciák, kétszer pedig a angolok, mert osztrák kémnek tartották. Csak a bresztlitovszki béke után hallgatták meg s amikor programját előterjesztette, nem­zeti őrültnek tartották. — Ezután Masaryk politikáját dicsőítette, mert szerinte Masaryk volt az az ember, aki arra törekedett, hogy necsak csehszlovák, ha­nem európai politikát is kell folytatni. Benes a jövő elé nem néz pesszimiszti- kusan, de hangsúlyozza, hogy az államnak jobb katonaságra és diplomatákra van szüksége, mint volt a monarchiának. A személyi és pártérdeket az állomé érdeke Egészen bizonyos, hogy a szenzációs affér még nincs elintézve. A nemzeti demokrata sajtó már is bejelenti, hogy szó sincs arról, mintha Gajda a felülvizsgálati kérelmet bead­ta volna. Tegnap egy csehországi községben, az elesett katonák emléktáblájának leleplezé­sénél olyan óviációban részesítették a tábor­nokot, amelyet, bátran a hadügyminisztérium elleni tüntetésnek is lehet minősíteni. Az el­alá kell rendelni. A mai lármázás úgy jobb, mint baloldalról nevetséges. A mai lárma és uszítás a múltak nagy ese­ményeivel szemben nem jelenthet semmit sem. AiTa kell nézni, hogy mi történt a múlt­ban és szem előtt kell tartani a jövőt, igy el­sősorban Szlovenszkó jövőjét. Ezután Markovics Iván volt miniszter mondott beszédet, melyben elitélte a szlovák néppárt uj mozgalmát, amellyel önálló szervezetben akarja tö­möríteni a szlovák légionáriusokat. Masaryk, Benes és Stefánik egy elválasztha­tatlan egységet képeznek s ha valaki ma a két első személynek a munkáját lebecsüli, az az elhunyt harmadiknak érdemeit is lábbal ti­porja. Benesnél egyedül azt lehet kifogásolni, hogy nem fordított elég gondot a belpolitiká­ra. Végül hangsúlyozta, hogy csakis a cseh­szlovák légió egysége biztosíthatja azt, amiért harcoltak. Utána Papanek dr. légionárius felolvas­ta a határozati javaslatot, amelyben elitélik a szociális radikalizmust, a fas­cista forradalmat és minden osztály dikta­túrát. Benes külügyminiszter az ünnep befejez­tével az újságírók előtt nyilatkozott a bel­politikai helyzetről és kijelentette, hogy a hivatalnokkormány ez év végéig megma­rad s tavasszal olyan kormány alakul, amely a köztársaság elnökének megvá­lasztását fogja végrehajtani. Az ünnepség befejeztével Benes Marko­vics kíséretében Kistapolcsáuvba utazott a köztársasági elnökhöz. . . . — MMWM«gapuwiiWiiTtaaL—awE—B——■ i ■■■ ■— Németország a megszállás mérsékléséért London, augusztus 9. A „Daily Telegraph" diplomáciai levelezője szerint Hoesch követ me­morandumot nyújtott át Briandnak, amelyben a német kormány a megszálló seregnek 85.0ÜO fő­ről 50.000-re való leszállítását kéri. A megszálló csapatokat nagyobb városokban garnizonokban kell elhelyezni, mert eddig kis városokban szét­szórtan helyezték el őket, ami nagy költségeket okozott. múlt héten pedig egyes szlovák körök foglal­tak mellette állást. Gajda ma az a szfinx, aki­nek rejtelmes mosolygása felbőszíti a szocia­listákat, a fascistákban pedig reményeket éb­reszt. Végleges menesztése azt jelentené, hogy a fascisták élére egy minderre elszánt, teltre kész ember kerülne, aki nem egy meglepő fordulattal zavarná meg a csehszlovák politi­kai élet csöndes fejlődését. Ijm %> < ■ Mai számunk 10 oldal V. évf. 179. (1217) szám • Kedd • 1926 augusztus 10 “111 á7ri " ^-fé!f-Tfe-,J50’ A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II. Panská^ u.ice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napiLapja. Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/ÍII.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCIí GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha ..•......a

Next

/
Thumbnails
Contents