Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-06 / 176. (1214.) szám
1926 augusztus 6, péntek. m ii i A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSÉI Modern Földrajzi Szeminárium J t Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról IX. Tájékozódás a földgömbön Utánnyomás tilos | A földgömböD való tájékozódás céljából a földgolyót körök hálózatával vonjuk be. Ezek a körök kétfélék. Az első fajták a föld északi és déli sarkát kötik Össze, természetszerűleg egyenlő nagyságúak, mert mind legnagyobb körök. Hosszúsági köröknek és délköröknek nevezzük őket, hosszúsági köröknek azért, mert az egyes helyeknek távolságát a kezdő délkörtől ezekkel a körökkel fejezzük kí, félköröknek pedig azért, mert — amint előbbi cikkeinkből láttuk — mindazok a helyek, melyek egy s ugyanazon hosszúsági körön £e- küszcek, egy időben van delük. A másik fajta körök az egynevezett szélességi, vagy párhuzamos körök, amelyeknek sikja a föld tengelyére merőlegesen szeli át a földgömböt. A szélességi körök között a legfontosabb az egyenlítő, az a legnagyobb kör, amely a földgömböt két egyenlő, északi és déli féltekére osztja. A többi, szélességi kört az egyenlítőtől kiindulva északra és délre 90 fokig számítjuk. A földrajzi hosszúság meghatározása szempontjából legfontosabb kérdés a kezdő délkör, a null meridián megállapitása. Tulajdonképpen bármelyik délkört felvehetnék kezdőnek s valóban hosszú ideig tartott, mig ebben a tekintetben bizonyos megállapodás jött létre. Ptolemeusz Herkules oszlopainál állapította meg az ismért világ nyugati határát s a kezdő délkört a Kanári szigeteken vonta meg, amelyekről azt hitte, hogy észak-déli irányban feküsznek. Hogy a sok önkényes megállapításnak elejét vegye, Richelieu 1634- ben korgresszust hivatott egybe, amely a Pto- lemeusz-féle délkör akceptálása mellett döntött és úgy határozott, hogy az a délkör veendő kezdőnek, amely a Kanári-szigetek legnyu- gatabbikán, Ferrón húzódik át. így kerül a ferrói délkör, mint kezdő délkör forgalomba Lényegben tehát egy olyan nemzetközi kezdő délkörben állapodtak meg. mely egyetlen európai állam területét sem szeli keresztül. Nem törődtek azzal a nehézséggel sem, hogy olyan hely mellett döntöttek, amely az összes európai csillagvizsgáló állomásoktól távol fekszik s ezért a délkör pontos helyzeti meghatározása nehézségekbe ütközik. Ezért szerencsés volt Guilt De TIsle francia geográfus gondolata, aki kezdődélkörnek egyszerűen kijelentette, hogy a ferrói délkör a párisi csillagvizsgálón áthaladó délkörtől húsz fokkal fekszik nyugatra. De l'lsle kezdeményezése keresztülment habár csak nemzeti tekintetben s azóta a franciák a párisi délkörtől számítanak és csak a legutóbbi időkben hajlandóak a greenwichi délkört kezdő meridiánnak elismerni. Ma már a nemzetközi viszonylatban csaknem mindenütt elfogadják a greenwichi csillagvizsgálón áthaladó délkört kezelő meridiánnák s a hosszúságot Greenwichtől keletre és nyugatra 180 fokig számítják. Az ilyen módon megrajzolt hálózat alapján most már könnyű a földgörabön való tájékozódás. Egy hely földrajzi meghatározására egyszerűen két adat szükséges: meg kell adni a földrajzi szélességét, vagyis az egyenlítőtől való távolságát s a földrajzi hosszúságát, vagyis a kezdő délkörtől való távolságát. Figyelmes olvasóinknak, akik a földrajzban jártasságot akarnak elsajátítani, őszintén ajánljuk, hogy valamelyik jó térkép segítségével önmaguk állapítsák meg az egyes földrajzi helyeknek a földgömbön való helyzetét A következőkben például néhány nagyon érdekes tájékozódási vonalat állítunk össze: a) földrajzi szélesség. 71 fok Hammerfest, a föld legészakibb fekvésű városa. 66.5 fok. Északi sarkkör. Islatid, Fehér Tenger, Keletei fok, Bering-ut, Gröniand. 60 fok. Hudson-öböl, Gröniand déli csu- csa, Bergen, Oslo, Stockholm, Lénmgrad, Ochotsk. 50 fok. Az Egyesült Államok északi Iratára, Neufundland, Anglia déli partja, Németország közepe (Mainz), Prága, Krakő, Szilézia és Kina határa, Sachalin szigete. 40 fok. New-York, Madrid, Nápoly, Konstantinápoly, Baru, Pék ing, Japán-szigetek. 23 és fél fok. Északi térítő (ráktériíőkör.): Mexikó, Kuba, Szahara, Máskát, az Indus torkolati, Kalkutta, Kanton, Kormosa, Hawaii. 0 Fok. Egyenlítő, Quito, az Amazon torkolata, Kongó állam, Víktória-tó, Szirmaira, Bor- neo. O'elebes. 23 és fél fok Déli téritő (baktéritő kör): Atacama sivatag, Rio de Janeiro, Madagaszkár, Ausztrália közepe. 35 fok. Afrika déli csücske (Kapstadt), Buenos Aires, Sidney. 45 fok. Tasmania déli csücske, New-See- land déli szigete. 53 fok. Punta Arenas Chilében, a legdélibb kikötő. 56 fok. A Hoorn fok. b) földrajzi hosszúság: 8 fok. Greenwich London mellett, Le Haw- re, Togo. 10 fok. Oslo, Hamburg, Ulm, Livorno, Timis, a Kameruni!egy. 15 fok. Bornholm, Stargard, Görlic, Grác, az Etua. 20 fok. Stockholm, Königsberg, Krakó, Belgrád, Korfu, Kapstadt. 60 fok. Az Ural. Az.Áral-tó. 90 fok. Ázsia közepe (Jeniszei, Tibet., a Gangesz torkolata.) 190 fok. A Bér ing-szoros. 280 fok. (80 fok Gr. nyugatra) a Hudson- bai, Panama, a Robinson-sziget. 350. fok (10 fok Gr. nyugatra) Európa nyugati határa. (Valentia szigete, Lisszabon.) (Folytatjuk.) Egyik abbázdai benlakó ismerősöm említette, hogy Ján Rubelbe, a cseh származású világhírű heged ü művé sznek Abbázia az állandó lakhelye. Abbáziái főúri kastélyában tartózkodik, ha nincsen turnén, de az abbáziaiat nagyon ritkán látják, mert tökéletes visszavonultságban él. Villája is közvetlenül a tenger partján van, ott fürdik, a telepre nem is jár be, társadalmi körökben nem fordul meg, a kilenctagú család — Kubelí Írnek hét felnőtt gyermeke van — csak magának él. Vissza- voanulteágukba n olyan túlzóak, hogy több Abbáziában nyaraló művészeti, vagy társadalmi személyiségnek közeledési, ismerkedési kísérletét udvarias formában elutasították. Legutóbb is, egy nemzetközileg ismert nevű magyar festőm iiyé-sz próbálkozott Kübe ükkel megismerkedni, érdekes fejét a maga művészi gyönyörűségére le akarta festeni. Rubelük kitért a találkozás elől... Ha ilyen nehéz a találkozás Kubel'ikkel, akkor nekem okvetlenül beszélnem kel vele, — gondoltam s nekivágtam a „Mord strandnak", ahol a Ku- beliík-villa egy tűnd éli park közepén fekszik. K ubelik otthonában Semini hivalkodó pompa nincsen ezen a házon. Csakis disztingvált, művészi Ízlés. A főbejárat pompás kapufélfáján művészi ttökélyü dombormű- vek dászűenek. A művészet különböző szimbólumai. A főkapu zárva. Teljes a délutáni csend. Csak a. 'ház mögött hallom a tenger pajkoskodó zaját. A tenger hangja után megyek. Körüljárom a házat. A ház mögött .kis, virágpompás park s e park hívogató lejtőn fut bele a tengerbe. A tenger: Abbázia egyik pontján sem láttam dlyen piktor eszk-szépnek a kvarneról öblöt. Egy végtelen, hullámzó, fest ékes medence, amiben, a zöld színnek ezer raMnáit árnyalata szineződiik, keveredik, kavarodiik... Szerettem volna leülni a párton és nézni, nézni és szomjasan beinni a szépségek színei t és beinnii a szépségek hangulatait... Visszamegyek a főbejárathoz. Csengetlek. Mély csendben látszik pihenni az egész ház. Percekig semmi visszhang. Aztán halk hangok, csoszogás zaja s oldalról egy nő ée egy férfi közeledik félém. Barátságtalanul csóválják a fejüket, amikor megmondom, hogy a mesterrel szeretnék beszélni. Egy kis számítással sietek közölni, hogy Prágából jövök hátira a cseh művésznél protekció lesz a csehszlovák főváros neve is. A művész Épp a névjegyemet nyújtom át, amikor egyszerre nyílik az ajtó s az ajtóban megjelenik a művész. Még a régi fényképek alapján is könnyű megismerni ezt a jellegzetes frizuráju, jellegzetes férfiarcot. Dús, őszes-íékebe bubifrizurája a válóig ér, arca markáns, száraz, szemei különös csillogással, melegein és ravaszul csillognak. Barátságosan fordul felém s mikor megmondom, hogy mi járatban vagyok, egy pillanatig gondolkodott, aztán szó nélkül a lakásba vezető ajtóra mutatott s beeresztetl egy arisztokratikus pompával berendezett. XV. Lajos-korabeli szobába. Kubelik ti szokolünnepről — Épp tegnap jöttem haza Prágából, hogy néhány hétig telje® pihenőt tartsak. A teljes pihenőhöz hozzátartoznék ugyan, hogy interjúval se fárasszam a munkaév alatt — újságírók állal is — éppen eleget igénybe vett. idegeimet, de hát egy prágai lapnak mindig sziveseu áll rendelkezésére egy cseh ember. Legalább módom van a nyilvár nosság előtt leszögeznem, hogy felejihetebfen lesz számomra a prágai szokol ünnep, amelyet, nagy érdeklődéssel tekintettem meg. Sőt koncertet, is adtam egy sajnálatos véletlen miatt. Ugyanis két leányomnak, az ikreknek, volt a szokoliinnepsé- gelkkel kapcsolatosán a bemutatkozó koncertjük, de, sajnos, az egyik leányom hirtelen megbetegedett s nekem kellett beugranom. A művész őszi programja — Most pihenek, hogy őszre újabb erővel lássak. neki a munkának és lebonyolítsam óriási programomat. Németország, Lengyelország, Bukarest, Szófia, Konstantinápoly, Egyiptom, Olaszország városai, Párta, London az őszi programom főállomásai, legalább 25—30 estély.. . Bécsben fog koncé riezlni a Mester? — kérdeztem. — Ham . = És Budapesten ? — Nem valószínű. Egy kényes kérdés Ezek a kis kérdések nem közömbös kérdések voltak. Sejtettem ugyanis, hogy Kubelik a közel jövőben nem igen fogja felkeresni azt a két várost, ahol valaha legnagyobb diadalait, sikereit aratta. Aki a háború előtti koncertéletet ismeri, az 'tudja, mit jelentett a század első tiz esztendejében a Ján Rubelik neve. Minden koncertturnéja diadalut volt s a legszámottevőbb zenekriti- kusok Paganini után őt tartották minden idők egyik legnagyobb hegedűsének. S amikor a tízesztendős háborús pauza után Kubelik isimét megjelent a középeurópai metropolisok koncert dobogóin, a kritika először a nagy tekintély Iránti tiszteletből tartózkodóan fogadta, ismételt iiidiszpozi- dóról írtak. Ez év tavaszán Becsben is, Budapesten is és többek között Pozsonyban is olyan benyomást keltett a játéka, hogy a kritika tapintatosan, de nyíltan Kubelik letöréséről számolt be. fiz az általános impresszió annál különösebb, mert a párisi és londoni lapok kritikái alapján Kubelik Párásban is, Londonban is felejthetetlen sikert aratott és egészen szokatlan ünneplésben részesült. Annyira, hogy a nyugati kulturállaanok zenekritikája úgyszólván csak most ismerte el először fentartás nélkül Kubelik rendkívüli művészetét. Mi lehet a különböző hatásoknak oka? Vájjon a művészben nejük-e, vagy a közönségben-©, vagy a körülményekben, véletlenben? ... Nekem neon volt alkalmam itanujává lenni sem a bécsi, sem a pesti bukásnak, sem a párisi, vagy londoni d inda'Inaik. Tehát, mástól kellett magyarázatot kémem. Minden szépítés nélkül magához a művészhez fordultam. Rosszabbul játszott-e vájjon Budapesten, vagy B-ócsbeai, mint Páriában és Londonban ? Kubelik a kritikáról Kubelikot meglepte kissé ez a kérdés. De latina®, hogy nem kellemetlenül. Hosszú szünetet tar^ tett, mielőtt válaszolt volna s én türelmesen vártam ... Végre elgondolkodó hangon, mosolyogva szükségesnek tartotta, hogy- feléin forduljon: — Kissé furcsa talán/ hogy én magáim beszéljek a kritikáimról... — Kérni fogom ... — S nem fog elfogultnak tartani? — Remélem, a Mester nem fog olyant mondani, hogy annak tartsam ... — Hát... — kezdette elgondolkozva, kissé bátortalanul — egyes kritikákban némi politikai ellenszenv is szerepet játszhatott. Nem gondolja?... — Nem — mondottam nagyon 'határozottan —, kizártnak tartom. — No és a művészi életben olyan gyakori személyi természetű szempontok, apró intrikák, apró érdiekek, — a zenének szenteltem a^ életemet, a pódiumon, a nyilvánosság előtt ólek, nem véde- kezhetem... Akinek az én játékom nem tetszik, szabadon adhat kifejezést nemtetszésének. Én érzem, hogy 25 évvel ezelőtt mint tehetséges hegedűs kezdtem el a pályámat s áz elmúlt 25 érv alatt oéak fejlődtem. S amíg fizikai, szellemi és lelki erőimnek birtokában lestek, addig mindig fejlődni és mélyülni fog a művészetem. Olyan gyakran van arra példa, hogy a közönség, vagy a kritika is olyat követe! a művésztől, ami nem művészét- Olvassa el Paganini kritikáit. Mennyi rosszindulat .nyilvánult meg ez iránt az utólénhétetlen művész iránt is... Vagy Wagnerrel szemben mi mindent engedett, meg magának a kritika ... — Wagner újító volt, zenei forradalmat terem tett, ezért, fordultak ellene a konzervatívok. A művész úrral kapcsolatban Is írtak valamit a lapok hogy uj művészi kifejezésre törekszik a hegedűn. Miben áll ez az njitáis? A miivé®* hivatása — Újítás? Amit. nálam annak neveznek, az végeredményben nem más, mint amire minden időkben minden komoly művész törekedett: megközelíteni a szépségek maximumát. .Az interpretációt a tökélyig fejleszteni. Megérteni és megérezni a szerző minden gondolatát, életet mini minden hangjegynek 6 n hégedtl tökéletes ismeretével ma| rndék nélkül kifejezni minden sz-'p rigót n muzai- | kának. S ea nem uj dolog. Kubelik a modern zenéről ~ Rokonszeoivvél kiséri-e a zenei újításokat? — Minden tehetséges muzsikus újító, mert különben epigon lenne. A zene lényege azonban mindig egy és ugyanaz. Én azok közé tartozom, aMk mindig uj és linvenciózua köntösben a zene om szentségét: az összhangzatot, a ritmust és a melódiát keresem ... — Azok a muzsikusok, akik e három kellék közül csak egyet is elejtenek, azok csak keresnek uj kifejezési lehetőségek után. Kétségtelen, hogy esek közt is igen sok tehetség van és igen sok szép dolgot produkálták, de vannak olyan modern kísérletek — és sajnos, ezek többen vannak —, amelyeknél az igazi muzsikus hamarosan megérzi, hogy nem igazi muzsika.- Ha végigtekintek a mai zenei világon, szomorúan kell konstatálnom, hogy a nagy zenei zsenik kihaltak, vagy pedig nem vagyunk képesek megérteni őket. Az uj generáció kétségbeesett erőfeszítéssel ikeres uj utakat s a nagy keresésben — elveszítik az igazi zeneiséget. ~ Lehet, hogy csak a régi generáció nem érti meg az uj zenét — vetettem közbe —, valószínű, hogy a jövő generáció, amely a klasszikus zenei hagyományok ismerete nélkül kapja az uj zenét, épp oly fentartás nélkül fog lelkesedni érte, amint a régi generáció lelkesedett a régi nagyokért ... — Nem hiszem. Ha ismét 6 éves lennék, amikor először hallottam zenét, amikor először adtak hegedűt a kezembe s hatesztendős szűz füleimbe játszanak azt a muzsikáit, amelyet ma én, a vérbeli muzsikus megértem képtelen vagyok, akkor mint hatéves gyerek iis elveszíteném minden lelkesedésem a muzsikától, mert ebből a zenéből hiányzik a Szépség, ami megfogja az ember lelkét... — Hiigyje el nekem, a nagy zene minden időkben: a szép zene. Nem lehet uj konvenciókat teremteni, nem lehet kikiáltani, hogy ezentúl az lesi a szép, ami csúnya... Meg kell érteni a közönségnek; hogy nem az erőltetett komplikáció a muzsika igazi hivatása. Az a zene, amit egy komponista izzadva, az arca verejtékével, „fájdalommal szül", a2 nem lehet az a zenei kincsesbánya, melybe ha beleszáll a kincsek után kutató interpretáló művész^ minél mélyebbre és mélyebbre száll, annál nagyobb értékeket talál... Az igazi zene jó előadásban épp úgy fogja meg a zenei laikusokat, mint a zene ér tőket. Felejthetetlen élményem, hogy amidőn Honoluluban egy ízben legnagyobbrészt néger benszülött közönség előtt koncerteztem, milyen rendkívüli hatással volt ezekre a félkulfurált emberekre a klasszikus zene. Beethoven valamelyik szonátáját játszottam s a müvel&tien közönség megérezte a zene melységét, bensőségét. Könny ült 'ki a legtöbb ember szemére... A beszélgetés végén Kubelik kivezetett villája teraszára. Megbabonázva állottam ott a természet lenyűgöző Rzépsége előtt. Hallgatva álltunk perceni egyszerre Kubelik visszavonult az egyik szobába s pár pillanat múlva halk hangolás hallatszott s a Mester’ megjelent hegedűjével a teraszon. Megállt a tengerrel szemben, a hegedűt szinte elragadtatott pillantássá] emelte állóhoz, fejét előre- szegbe, hogy ezüstös 'haja mélyen a homlokába csapzödoft 8 a végtelen csöndben, a tenger partján kristálytisztán szólalt meg a hegedű... Sándor Dezső. A komáromi egyetemi hallgatók szervezkedése Hosszú évek után -Szlovenszkó magyar társadalmának egyes rétegei ráeszméltek arra, hogy az uj körülményeknek megfelelően érdekeiknek biztosítására, előmozdítására egyesületekbe tömörüljenek. A gondolat tetté érlelődött. Csak egy része állt és áll még tömörületleniil a magyar társadalomnak, az egyetemi ifjúság. Voltak ugyan egyesületek kicsiny keretnek, melyek lokálisak, elkülönültek voltak, eszmében, felfogásban nem kiforrottak. Pedig ennek az idegenben tanuló egyetemi ifjúságnak ugyancsak szüksége lett volua az egyesülésre. Vad idegenben támogatás nélkül állottak, egymást sem ismerve, szétszéledve. De ráeszméltek az egyesülés szükségességére, belátták, hogy Szlovenszkó magyar társadalmától támogatást csak úgy várhatnak, ha egységesen egyesülve lépnek annak ezine elé. Kitűzték a kongresszus idejét, melyen a szlovenszkói magyar egyetemi hallgatóság szövetkezni fog. Szeptemberben Léván jönnek össze a diákság képviselői, hogy nagy igaz, munkás egyesülésre lépjenek. Az eszme lelkesít és megindult a munka az ifjúság között. Vidékenként tömörül az egyetemi hallgatóság, hogy azután egy céltudatos egységgé olvadjon össze. Kedves hírként futott be hozzánk először, hogy Komárom és vidéke akadémikusai egyesültek. Az alakuló gyűlés a komáromi kultúrpalotában ült öásze. Kimondotta a Komáromi Magi/. Akadémikusok Szőv. megalakulását és az előterjesztett alapszabályokat jóváhagyta. Az egyesülés célja az egyesültség előnyein kivül Komárom és Szlovenszkó kulturális és társadalmi életében való tevekenykedés. A komáromi egyetemi hallgatóság vállaló munkára egyesült. A tisztikar a következőkép alakult: Feiszthőmmel Lajos elnök, Szabó Tibor alelnök, Katho- na Tibor titkár, Whdisch Lajos íródeák, Kalláui/i István kincstárnok, Jddi Károly és Legét József ellenőrök, Mohácsy János háznagy. Az egyesület szeptemberben egy ttodul mi e«t rendezésével fogja működését megkezdeni. Szlovenszkói írók bemutatásával fog kedveskedni Komárom közönségének. A megalakulást örömmel üdvözöljük, munkájuk elé reménnyel nézünk. Várjuk, mi hirt hoz Szlovenszkó más városaiból a pórin. Reméljük, vem sokáig kell várnunk Kihaltak a nagy zenei zsenik, mondja Ján Kubelik Beszélgetés a nagy cseh hegedűssel abbáziai otthonában
