Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-05 / 175. (1213.) szám
1926 augusztus 5, csütörtök. Poprád: a Tátra kapuja A városnak nincsen már sem kisdedóvóintézete, sem pedig1 polgári- iskolája — A kormány helytelen iskolapolitikája — Az országutak javítása é* a Poprád szabályozása nem tűrhet halasztást II. Poprád, augusztus eleje. Poprád városa a háború után Virágvölgyöt bérbeadta a vasútiig}'! minisztériumnak évi 30.000 koronáért és a minisztérium Virágvölgyön vasutas tüdőbeteg-telepet rendezett, be. Az elmúlt, hetekben a város és a minisztérium között létrejött a lene látnia már a kormányköröknek azért is, mert most a sok esőzés következtében lciáradt a Pop- rM, veszélyest ette a város kültelkeit, elmosta a környék vetését, s mindez csak azért történik, mert a hatóságok nem törődnek és nem fordítanak kellő súlyt azzal a vidékkel szemben, amely hivatva van árra, hogy nemcsak Szlovenszkó gyöngyéi, hanem Szlovenszkó paradicsomát is képezze. Reméljük, hogy az illetékes körök végre be fogják látni, bog}- a Tátra természeti szépségeit kiaknázni állami támogatás nélkül nem lehet, már pedig az államnak első érdeke, hogy a nép jólétéi biztosítsa és az idegenforgalom fejlesztésével nemcsak a vidéknek, hanem az egész államnak jó hírnevet lehet szerezni. Kopper Miksa. megegyezés Virágvölgy végleges eladása ügyében. Poprád Virágvölgyért 600 hold erdőterületet kap és ennek részbeni kitermelése kb. két millió koronát hoz a városnak. A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSÉI Az üzlet már perfektuálva lett, csakhogy a városi képviselőtestület szlovák néppárti tagjai megfö- lebbezték azt s így az eladás még egyelőre késik. Ha ez sikerül, úgy a város a két millió koronából elsősorban a járásfőnökség, járásbíróság és az adóhivatal részére építi fel az uj épületeket, továbbá a Tátra-szálloda helyén egy egészen uj, teljesen modern szállodát akar építeni. Poprádra kerül valószínűleg a csehszlovák Nemzeti Jegybank fiókja is s ha ez megvalósul, akkor Toprád lakossága rövidesen megkétszereződik. A társadalmi élet pangása Ennek a nagy jövő előtt álló városnak lakossága nagyobbrészt német. Azonkívül tekintélyes számban vannak a szlovákok, zsidók és ma már természetesen csehek is. A magyarság csak egész kis számban van képviselve, de azért a magyar szó még i egyáltalában nem halt ki és örvendetesen megállapíthatjuk, hogy nemcsak az idősebbek, hanem az ifjúság is kultivdlja a a magyar nyélvet. A társadalmi élet Poprádon mintegy letargiában szenved. Mig az államalakulat után az együttműködés mintaképe lehetett bármely városnak, addig ma már a társadalmi élet széthullott. A legerősebb egyesület a közművelődési egyesület, amely némiképen még egymáshoz kapcsolja .a város különböző nemzetiségű őslakosait. Azonkívül van ottan szoko], orolegyesület is. Azonban az életből hiányzik a lüktető erő. Érdeklődésünkre ezt azzal magyarázták, hogy az idősebb emberek lassacskán kidőltek és a súlyos anyagi gondok miatt nem Igen érnek rá a társadalmi élet fejlesztésén dolgozni, a fiatalság pedig egyáltalában nem törődik semmivel! Bezárt iskolák Egy mérik fájó sebe a városnak az is, hogy sem polgári, sem pedig középiskolája nincsen. Néhány évre! a háború előtt nyilvános jogú magán polgári iskolája volt, amelyet később a város vett áL Az államalakulat után azonban ezt az iskolát bezárták és mind a mai napig még semmi lépés nem történt annak újból való megnyitása érdekében. A főakadály természetesen az, hogy a kormánykörök szlovák iskolát akarnak, Poprád város lakosságának többsége pedig németet. Azonban e zt az akadályt igen könnyen el lehetne hárítani, ha parallel szlovák-német osztályú iskolát állítanának fel, amely természetesen úgy az államtól, mint a várostól némi áldozatot is követelne. A város őslakosságának minden esetre n jövő nemzedék érdekében minden lehetőt meg kellene tennie, hogy beszüntesse a Késmárkra, Iglóra való beutazgatdsokat, amelyek az ifjúságra nagyon is rossz hatással vannak. Modem Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról Vili. A nyári idő Utánnyomás tilos s a város éjjeli életét újabb törvényes intézEgyik közeli cikkünkben behatóan foglalkoztunk a zónáidö kérdésével s megtudtuk, hogy a helyi idők között mutatkozó különbségek miatt Európát három övre osztották be: a nyugateurópai, középeurópai s keleteurópai zónára, amelyeknek helyi idei között éppen egy-egy óra különbség vau. Ha már ezzel a kérdéssel behatóan foglalkoztunk, röviden ismertetnünk kell a nyári idő problémáját, amely a háború idején gyakorlatilag is fölmerült s még most is állandó diszkusszió tárgyát képezi, hogy újból bevezessék-e vagy sem. A nyári idő kérdése pár excellence az urbanizmusnak, a városi életnek következménye. A nyári idő gondolata az e'ltu nyúlt városi élet talajából fakadt, amely elfordult a naptól s az éjszakai életet tette domináló tényezővé. A uemzetgazdász ezért az elé a feladat elé kerül, hogy a városiakat a szénnel való takarékosságra s a napfény lehető legnagyobb kihasználására kényszerítse. Erre a nyári idő bevezetését látták legalkalmasabbnak ,vagyis nyaranként az órát egy órával előbbre tolták, ami lényegében annyit jelentett, hogy Rözépeurópában nyaranként a keleteurópai időt vezették be. így valójában elérték azt az előnyt, hogy a városi munkás esténkint egy órával hosszabb ideig élvezhette a napfényt. A valóságban azonban a nyári idő használatának, bevezetésének nincs sok értelme, nincs előnye s ha a háború alatt a kivételes .Állapotok indokolttá is tették a kivételes intézkedéseket, mint a nyári időt is, ma nem lenne jó ezt a háborús emléket feleleveníteni kedéssel szentesíteni. A nyári idő használatának ugyanis olyan hátrányai is vannak, melyekkel az a kevés előny, amit a városiaknak nyújt, nem ér fel. Tavasszal, a nyári idő bevezetésének napján, a hajó- és a vasúti forgalomban állandóan egy kritikus nappal kellene számolni, mely nagyon sok zavart okozna. Továbbá az ösz- szes tudományos időadatokhoz — félreértések elkerülése céljából — mindig hozzá kellene tenni, hogy az időadat középeurópai vagy pedig nyári idő szerint értendő-e. Végül a lakosság legnagyobb részének, a mező- gazdálkodással foglalkozóknak, akik még nem tanultak el attól, hogy a természet szerint éljenek, egész életmódjukat a városiak kényelme kedvéért meg kellene változtatni ok.-A nyári idővel újból csak azt érnék el, hogy a falusi kénytelen lenue két órát használni, egy otthonit, amely az igazi időt mutatja s egy másikat, amely a városi huncutság szerint igazodik s amelyet mégis respektálni kénytelen, mert a vasutak is a „városi" óra szerint járnának. A nyári idő kérdése nem tudományos probléma, tisztára egy elhibázott gyakorlati kísérlet, amely kedvezni akar a városiak éjjeli életének. Hogy cikksorozatunk keretében röviden mégis kitértünk rá, annak oka, hogy némiképpen összefügg a zónáidé kérdésével s olyan gyakorlati kérdés, amely a háború befejezése óta állandóan kísért s éppé- ezért jó felhívni a figyelmet, hogy bevezetése igen kevés előnyt nyújtana, ellenben annál súlyosabb gyakorlati és morális hátránnyal járna. (Folytatjuk.) Hogyan lett olasz mágnás egy nógrádi cigányprimásból ? Rácz Pali, a mesék s az orosz Szent-György-rend lovagja — A magyar cigány, akinek az élete olyan, mint egy romantikus hősé — Gavallér, világfi és elsősorban igazi művész volt Jellemző még a kormánykörök iskolapolitikájára az is, hogy a kisdedóvóintózetel is bezárták és többszörös sürgetésre azt a választ adták, Ingy kisdedóvóra egyáltalában nincs szükség, mert hiszen a régi magyar rezsim ezt Poprádon csak azért tartotta fenn, hogy magyarosítson, (??) jelenleg pedig a szlovákositásra nem kell már ennyi áldozatot hozni. Adóteher — gazdasági válság A gazdasági helyzet Poprádon épp olyan szomorú, mint bármely más városban. A súlyos adóterhek, elviselhetetlenek, a konkurrencia óriási. A gyárak közül ma egyedül az Első Szepesi Sör- és Malátagyár, valamint a Strorapf-féle téglagyár van üzemben. A Hamburger-féle papírgyár és a Krieger-féle keményítőgyár teljesen beszüntetne üzemet és rövidesen egyáltalában nincsen kilátás arra, hogy a munkát, ezekben a gyárakban újból felvegyék. A két gyárat a csehországi, konkurrencia telte tönkre. Végül még visszatérünk a rossz, poros országutak kérdésére is. Poprád és környékén ma olyan óriási, az au'óV’valom. mint akármelyik nagy városban. Az országutakat az államnak, a zsúpénak kellene rendbehozatnia, ezek azonban ezzel mit sem törődnek s ma a városban és a város kültelkein a /eghasznavrhölelie- nebbek, az utak. A legutolsó fájó sebe ennek a fejlődő városnak a csatornázás hiánya. Az Erzsébet-telek házai mind nedvesek, mert. ezen a vidéken a magas vízállás következtében a csatornázást bevezetni nem lehet. Erre csak akkor kerülhet a sor. ha a Poprád folyót szabályozzák, A medrei kimólyitik s ennek sürgősségét be kelLosonc, augusztus eleje. Zólyom és Losonc között beszélgettem az előkelő cigánynemzetiségek egyik legelőkelőbbjének, a hire« Rácz nemzetiségűek szegénysorén tagjával. Hosszú ideig utaztunk már együtt, szemben ült velem, de a megismerkedésig, — amire két, irgalmatlan begedünyikorgatást eszközlő cigánygyereknek a megjelenése szolgáltatott alkalmat, — csak annak az egyszerű ténynek a kon- statálására szorítkoztam, hogy pecsétes ruháju, értelmes fejű falusi cigány ül velem szemben. Avval az alapossággal néztem meg, nem többel és nem kevesebbel, amellyel minden idegen embert szemügyre szoktam venni, amikor nincs jobb dolgom. A két kis ('.igényesemete szétreszelte a hallószerveinket és ennek fejében pénzt kellett adnunk nekik. Szívesen adok minden ilyen alkalommal, meri áldozati ajándéknak érzem a haragos kis utazózenészek kiengesztelésére. Legnagyobb csodálatomra a velem szemben ülő cigány is benyúlt a zsebébe és többfajta keszkenő közül egy ötvenfillérest kaparva elő, odaadta a gyerekeknek. Pár szót is váltott velük, de bieroglif-oldó tudományom ezúttal is cserben hagyott, mert ezek a szavak, ilyenforma mondattá állottak össze: „No mikor bundabáró a vonaton é* a esempecsuka meg; van-e elégedve?" (Amellett, bogv'a bundabáró és a csempe- csuka magokban is elég talányos szavak, még ráadásul meg sem vagyok győződve, hogy pontosan ezt. mondótta-e? I) Ezekután kötelességemnek tartottam megismerkedni a cigányemberrel. Megtudtam, hogy Iiácz Lászlónak hívják (így mondta, hogy: László, bár mindenki más bizonyosan Lacinak hívja), s megtudtam, bog}' az ő családja, a Ráczok (cz-vel kell Írni, azt mondta), nagyon híres zenészcsalád és csodálja, hogy még nem hallottam róluk. Biztosítottam, bog}' már hallottam- Amiben nem is állítottam valótlant, hiszen harmincha- todiktől kezdve ötvenbatodikig elég Rácz Lacit láttam s hallottam már életemben. Ennek szemlátomást örvendett s akkor közlékenyebb lett- Közölte velem, hogy a Ráczoknál nincs jobb magyar zenész s hogy már ezért sok verekedés is volt. Egyszer Balatoni Gyurka állította, hogy ő jobban hegedül mindenkinél, de égjük Rácz bebizonyította nagy urak előtt, hogy ez nem igaz. Attól kezdve mindenki belátta, hogy a Ráczok a legjobb magyar „zenésznek. Legfeljebb Hubay Jenő tud még úgy hegedülni, de cigánykörökben el van terjedve, hogy az ő ereiben is cigányvér folyik, meg aztán neki köny- nyü volt kitanulni, hiszen nagy birtokai, kastélyai vannak s a felesége bárókisasszony. Miközben ezeket mondotta Rácz László, szemlátomást felélénkült, mert azt látta rajtam, hogy a családja által gyűjtött: közös fény meg- csillogtatásával sikerült elterelnie figyelmemet az ő kopott, kis falusi cigány lényéről. Én szívesen mutattam, hogy meuuyire melegszem a Ráczok fényében, erre ő nekidurálta magát és úgy mesélt, mint egy stilizált: cigány valamelyik népszínműben. Elóg tág cigányfantártéval és népének zavaros dialektikájával mondotta el, bog}’ ezek a Ráczok, akik most élnek, ezek mind semmik, nyi- rettyiisök és egyszóval szégyenletesen tudatlanok úgy a zeneművészet, mint az életben megnyilvánuló különféle művészetek terén ahhoz, a legelső, nagyon híres és nagyon nagy gavallér fíácz Palihoz képest, aki minden Rácx-íény, az egész Racz-hiresség és Rácz-diosösóg kút forrása, megteremtője és fejedelmeKérésemre terjedelmes magyarázatokba bocsátkozott. Elmondotta, hogy Bár:. Pali, akinek a nevét minden magyar zenész, és zenekedvelő Arnh«r «ttaJr tnina .uamrhetftvftl ftifheti ki, olyan dolgokat müveit, amelyekkel ámulatba ejtette a világot. Mikor itt magyar földön már nagyon híres volt, olyan hires, hogy a király és az összes nagy urak is csak vele tudtak mulatni, akkor nem elégedett meg evvel a belföldi hírességgel, hanem elment már országokba is és ott még híresebb lett. Az angol király Í3 csak vele tudott ezentúl mulatni, egy olasz hercegkisasszony pedig beleszeretett és az ölébe ült. Mikor ezt xA öreg herceg meglátta, kötelezte Rácz Palit, hogy szerezze meg a hercegséget és akkor jöjjön vissza a leányért, mert az különben elsorvad utána. No, akkor Rácz Pali nekiment a világnak, mindenhol gyönyörűen muzsikált s az összes királyok annyi érdemjellel, arany kitüntetési érmekkel akasztották tele a mellét, hogy azok egészen meggörbítették a testtartását. Kóborlása közben beleszeretett egy másik hercegkisasz- szonyba és elfelejtette az elsőt. Ezt a másodikat el is vette és annyi pénzt kapott vele, hogy megvette vele a fél országot és mindenhol gyönyörű kastélyokat építtetett. Most már csak akkor ment muzsikálni, amikor akart. No oszt, öregségére elfogta egy szép napon a hon vág}’, ott hagyott mindent, asszonyt, pénzt, fele országot, királyok barátságát és haza jött a szép kis faluba meghalni. Beszélő apja, egy előbbi Rácz László még ismerte őt. Olyan volt a sok érdem- rendekkeL mint egy generális s az összes uraknak a megyében ő volt a legjobb barátja^ tegező viszonyban, sőt a szolgabiró meghívta' komájának is. Idáig csendben hallgattam Rácz Lászlót. Cigá- nyos észjárás mesemondó megnyilvánulását kerestem és találtam a beszédében. Most. felvillant bennem: hátha! Mintha egyszer s másszor hallottam volna ilyen külországa hírnévre jutott, cigányokról. Hogy többet és nyersebben mondjon, meg kellett sértenem Rácz Lászlót. E célból Így szólottám hozzá: — Szép, szép, de mi van akkor, ha én azt mondom, hogy ez az egész nem igaz? Rám meredt és felcsattant: — Mit, hogy ezs nem igazs? Hát csak nem házsidok? Benne van könyvekben is, a jedző ur meg is nézste. Olyan könyben van hinne, amelyik a zsenésekről szól! Megvetéssel hallgatott el s leszállásomkor elővett meleg búcsúzó szavaim sem tudták kiengesztelni. Még hogy nem igazs!! Az igazat megvallva, én nem néztem utána cigányzenészekről Írott könyvnek, bár evvel bizonyosan tartoztam volna az igazságnak és Rácz Lászlónak is. Ellenben egyik este egy cigánymuzsikáért rajongó úriemberrel cigánymuzsikát hallgattam és alkalmas beszédtárgyként kínálkozó múltkori találkozásomat önérzetes Rácz Lászlóval elmondottam neki. Legnagyobb csodáik ozásomra az úriember igv felelt: — Valamit olvastam erről és úgy emlékszem, hogy Nógrád vármegyéről irt monográfiában is meg van említve Most már érdekelt a dolog és elmentem a könyvtárba. Ott több könyvben találtam feljegyzéseket a nógrádi születésű nagyszerű cigányzenészről, s e feljegyzések közül egyet, szószerint leírtam. Itt közlöm, gyönyörködi etőnek, de azért is, hogy Rácz László utitársamnak a histő- riairás súlyával adjak utólagos elégtételt. A história szavai korrigálóan, de alapjában véve a dolgot megerősitőeu adják meg neki ezt az elé^ tételt: „Rácz Pali. Az újabb cigánynemzedék világhírű prímása, született 1815-ben Nagygé- C3en, 15 éves korában kénytelen volt falujából megszökni. Bujdosása közben, 17 éves korában, — 22 éves kort színlelve, — Rozsnyón a verbuváló csapatoknál katonának csapott fel és a Milánóban állomásozó 33. ezredhez került. Eleinte mint. gyalogos szolgált, de néhány év múlva már karmesterként látjuk viszont, az általa szervezett cigányzenekar élén. Az 1848-ban kitört olasz forradalom álltáim arai mint kém tett kitűnő szolgálatokat, minek következtében őrmesterré, léptették elő. Az égjük kémszemle alkalmával az olaszoktól körülfogott Wladimir orosz herceget az atléta termetű Rácz Pál és társai szabadították ki, miért Rácz az orosz* Szent-György keresztet kapta. A háború után. újból Milánóba került, aihol megismerkedett a szép és dúsgazdag Ferrairo Gin- ditával, akit megszöktetett, és csak három nap múlva vitt. ismét. haza. Ily előzmények után az apa beleegyezett, a házasságba és leányával 150.000 lírát, adott hozományul. IS évi katonai szolgálat után polgári életet kezdett. Háromemeletes háza volt. és pompás fogatot tartott. A hozomány fogytával aztán elhatározta, hogy haza jön és muzsikusként, keresi meg a kenyerét. Hazaérve, először Vácra ment, honnan 1863-ban a fővárosba került. Itt eleinte sokat mulatott és eközben hallotta először Pa- tikáms Felköt játszani. Ez annyira hatott reá, hogy ettől kezdve azután szorgalmasan tanult. Egyre híresebbé lett, Sárközi Ferkó revén bejutott a mágnás körökbe, majd az udvarhoz, játszott udvari bálokon és a legnépszerűbb cigányprímás lett Magyarországon. Első külföldi útjára 1873-bau ment, Lipcsébe, majd Londonba, 1875-ben Szentpétervárra és mindenütt nagy dicsőséget szerzett a magyar zenének. összesen 36 gyermeke volt. Családja körében igazi páter familias volt, valóságos cigánydinasztiát alapított. Meghalt 1885-ben “ Mindezeket megtette bizony Rácz Pali, aki érteti a magyar muzsikához, aki emellett bátor ember, gáláns férfi, sőt gavallér volt. A valóság is produkál néha romantikus életsorsokat, nemcsak a fantázia. Utitársamnak, Rácz Lászlónak, utólag mondok hálás köszönetét, hogy erre megéi: fel Imin a figyelmemet. DarkA István* j >
