Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-05 / 175. (1213.) szám
1926 augusztus 5. csütörtök. ^I«<CMÍVVA^anHmTi«R Találkozásom a cseh- A P. M. H. eredeti riportja — Prága, augusztus 4. Tegnap este a szerkesztőóégi záróra után helyiérdekű vonatomon vidéki lakásom felé baktattam. A fülkében egyedül voltam s épp a oseh lapok legfrissebb Gajda-hireit bújtam, amikor az egyik állomás után nagy robajjal beront egy kipirult arcú, megtermett, két méter magas férfiú s a legjobb ügyhöz méltó lelkesedéssel, mint régi ismerősnek, szónokolni kezd hozzám — cseh nyelven. Amint hiányos államnyelvismeretemmel megértettem, azzal kezdte a lelkes ismeretlen, hogy a független légionáriusok gyűléséről jön egyenesen. A nemes felhevü léstől izzó kijelentéseit kisérő kellemes illatból nyelvismeret nélkül is rögvest megállapítottam, hogy Gajda generális hivei konventikulumai- kon honfiul gondjaik enyhítése érdekében éppenséggel nem idegenkednek egy kis szlo- venszkói búfelejtőtői sem. A túlfűtött temperamentumu cseh gladiátort jónak láttam néma helyesléssel végighallgatni s foglalkozásomat és nemzetiségemet el nem áruló nyugalommal bevárni a drámainak dgérkező végkifejlést. A történelmi hűségnek tartozom azonban annak bevallásával, hogy látszólagos nyugalmam és annak álarca mögött rejtőző riporteri szemfüles kíváncsiságom dacára minden eshetőséggel számolva ülőhelyemen óvatosan az ajtó felé húzódtam s a vészieket állandóan szem előtt tartva az impozáns haugu gladiátor egyik dobhártyarengető kitörésénél balkezemet a rézMlincsre loptam. Bár szégyenlem utólag a dolgot, de tény, hogy- a fantasztikus hanghullámok hatása alatt eszembe jutott egy klasz- szikus magyar közmondás, amely a futás szégyenteljes, de hasznos voltáról emlékszik meg. A háborgó kedélyű úriember többek között közölte velem, hogy: — Ez így nem mehet tovább! Mi, független légionáriusok elérkezettnek látjuk azt az időt, amikor rendet kell teremtenünk az Oroszországban és Verdun alatt vérünk hullásával szerzett hazában és véget kell vetnünk Benes, Syrovy és Csecsek legionárius- ellenes üzelmeinek. A 110 ezer szervezett légionáriusból mi függetlenek már körülbelül 70 ezren vagyunk s mindannyiunknak odahaza megvan a régi „kroj“-unk, a fegyverünk és nyolcvan töltényünk. Vezérünknek, Gajda generálisnak csak egy szavába kerül s ismét mindannyian együtt leszünk és cselekedni fogunk. Egyszer már győzelmesen kiharcoltuk nemzetünk szabadságát, fogunk tudni harcolni és győzni másodszor is! Mi Gajdát nem hagyjuk! Benessel, Syrovyval és Csecsekkel elbánunk, ők le fognak tűnni a közélet színpadáról, de Gajda fönn marad a magasban és övé lesz a jövő. Tekintettel arra, hogy ilyesfajta fascista kijelentéseket nap-nap mellett olvashatok a fascista gyűlések cseh tudósitásaiban, ezeket a mondatokat a félórás szónoklatból világosan megértettem. Mindenesetre az újság ingerével hatott a légionáriusok készenlétéről szóló kijelentése. A derék hazafi formás szónoklása során meghatódva emlékezett vissza a Gajda vezérlete alatt eltöltött oroszországi légionáriuskodására. Könnyezve jelentette ki, hogy Gajda mindig legelői a tüzvonalban volt és hogy Gajda őt. törzstisztnek léptette elő. (Iunen a nagy lelkesedés!) Mély undorral említette meg legalább féltucatszcr, hogy Benes és mások sohasem voltak tÜ7.vonalban. Határtalan volt a méltatlankodása, amikor rámutatott arra, hogy bálványozott vezérükkel most igy bánik el a hivatalos államhatalom, holott ők mindent kockáztattak ezért az államért, hiszen elbukásuk esetében nem kerülhették volna el a bitót. Amikor az én elkeseredett emberem érezni kezdte állomásának közeledését, ünnepélyesen fölemelkedett és fascista üdvözlésre emelve kezét, nemes pátosszal megesküdött, hogy a köztársasági elnök jelszava valósággá fog válni és az igazság győzni fog! Tekintettel arra, hogy én is már épp nyolc esztendeje harcolok toliammal az igazság győzelméért, stilszerünek és illendőnek véltem azt, hogy én is fölálljak s én is fascista üdvözlésre emeljem karomat. A helyzet váratlan mértékben meghatotta Gajda generális rajongóját, ugyannyira, hogy a következő pillanatban páratlan melegséggel megölelt és — homlokon csókolt. Erre be is érkezett az állomásra a vonat s a nyájas ismeretlen mély kalaplengetéssel el is távozott. A csókot most is a homlokomon érzem s egyúttal egy kis lelki ismeretfurdalást is érzek amiatt, hogy mindezt leírtam s igy fascista barátom bizalmára utólagosan méltatlannak fog találni. x. y. Poincaré sikerei fölhajtják a frankot Devizaközpont Párisban — Caillaux aggodalmai Páris, augusztus 4. Poincaré miniszter- elnök tegnap a szenátusban nagy beszédet mondott a bevezetendő amortizációs pénztárakról. Beszédének oly meggyőző ereje volt, hogy nemcsak a szenátus vette nagy többséggel tudomásul, hanem a pénzügyi körök és a tőzsde is élénken reagáltak rá. A frank rohamosan javulni kezdett s a javulás még az éjszaka is tartott. A fontot este hétkor 177-tel jegyezték, a dollárt pedig 36.30-cal. Poincaré bejelentette, hogy uj törvényt dolgoz ki, amely a francia bankot fel fogja jogosítani a külföldi devizák vételére és eladására, hogy igy állandóan és szabályszerűen sara, ellenőrizhesse a párisi pénzpiacot. Ebben a bejelentett törvényben pénzügyi körök a régóta óhajtott devizaközpont felállításának kezdetét látják s igy a lehető leggyorsabban likvidálni igyekeznek külföldi devizáikat. Ez okozta a frank hirtelen javulását. Az ország közvéleménye nagy elégtétellel veszi tudomásul Poincaré sikereit s a miniszterelnök helyzete ma szilárdabb, mint kormányalakításának pillanatában volt. A nagy optimizmussal ellentétben Caillaux és pártja nem győzik hangoztatni, hogy a pillanatnyi sikerek csak a látszatot elégítik ki s rövid idő múlva külföldi kölcsön nélkül a frankot lehetetlen lesz tartani. Kassán kétezerSSszáz vasutas tüntetett a pótilletékek megvonása ellen A szocialisták vasutassztrájkot akarnak klprovokálnl — A minisztérium tíz napi határidőt kapott Prága., augusztus 4. A Ceské Slovo értesülése szerint tegnap 2500 vasutas vett részt egy kassai gyűlésen, amelyen élesen állást foglaltak a szlovenszkői pótilietékek megvonása ellen. A vasutasok augusztus 14-ig adtak határidőt a vasutügyi minisztériumnak ezen bajuk orvoslására, ellenkező esetben pedig sztrájkba lépnek. A gyűlés után tüntető felvonulást tartottak a vasutigazgatóság épülete előtt s küldöttséget menesztettek Slávik igazgatóhelyetteshez, akit felkértek, hogy Prágában sürgesse a minisztériummal való tárgyalásokat. Slávik megígérte, hogy a vasutasok kérelmét azonnal felterjeszti. A szlovenszkői vasutasokat a szocialista pártok kergették bele ebbe a fenyegető sztrájkmozigalomba s még az állam gazdasági helyzetének veszélyeztetésével is ki akarják erőszakolni a vasutassztrájkot, amely a hivatalnokkormány bukását idézné elő. A szlovenszkői pótilletékeket már régen be kellett volna szüntetni, mert hiszen azokat a Szlovenszkóra áthelyezett cseh vasutasok kapták a rendkívüli viszonyokra hivatkozva. A cseh vasutasok privilégiuma amugyis rossz vért szült a szlovenszkői őslakos vasutasok közt s éppen ezért a szocialisták akciója nem egyéb, mint demagógia, amellyel zavart akarnak előidézni. Nyolc és féiévi fegyházra Ítélték Rákosi Mátyást Weinbergert nyolc, Őrit négy, Gőgöst három évi fegyházzal, Vági Istvánt egy évi börtönnel sújtották — A többi vádlottak 10-28 havi fogházbüntetést kaptak — igy vádlottat felmentettek Az elitéltek tüntetéssel fogadták az Ítéleteket IqiieurRjko/* ^G6M6RSKA:T0VARNA*~ ^A-RUM-ALIKeRV-i/c.SPo,. nÖMÖRl' LIKÓAGVA R- Rr ♦ROZNAVA* Mandarin — Trip!e-Sec — Curacao - Cacao — Dió-Créme — Karisbadi keserű — Cherry ^ ■KtomflrWl kWtlittApe^arM^y érvnmrt ^ Budapest, augusztus 4. (Budapesti szerk-esztő- s égünk telefonj eleattése.) Ma délelőtt hirdette ki a budapesti királyi bün'tetotörvéuyszék Szetmákdia- nácsa a csaknem három hét óta folyó Rákosi-féie kommunista összeesküvési pörben az Ítéletet. Már a kora reggeli órákban hatalmas rendőri készültség lepte el a törvényszék épületéhez vezető utcasorokat. A törvényszék épületének környékét pedig valósággal megszállották a lovas és gyalogos rendőrcsapatok amelyeket még egyes rendőrjárőrök is megerősítettek.. Az utcákba csak azokat engedték be akik ott laktak s ezt is pontosan kellett igazolniuk. A tárgyalóterembe, az esküdtszék! nagyterembe csak azok léphettek be, akik idézéssel igazolták magukat, vagy ujságíró- igazolványt mutattak fel. E szigorú óvóintézkedések ellenére is kilenc órára már teljesen zsúfolt volt a nagy tárgyalóterem. Pontban küenc órakor vezették be a vádlottaikat. Számszerűit ötvennégy embert. A bíróság kevéssel fáz óra előtt vonult be. Szemák tanácselnök felszólította még a vádlottak köziül azokat, akiknek az utolsó szó jogán még valami mondaná vallójuk volt, hogy ezt adják elő. Néhány kisebb j©lentőségii vádlott még szót kért. Majd, a tárgyalási eljárás befejeződvén, a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. A teremben feszült csend uralkodott. Csak itt- obt suttogtak, megindultak a tippelesek. Mennyit kapnak, sokat, keveset? A bíróság sokáig tanácskozott. Mert csak déli harangszó után vonult ismét, be, hogy? az Ítéletet kfbdrdww. Az ítélet szerint bűnösnek mondotta ki a bíróság az állam és a társadalmi törvényes rend felforgatására irányuló bűntettben Rákosi Mátyás fővádlottat s ezért őt 8 és félévi fegyházbüntetésre, valamint 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanannyi időre való felfüggesztésére Ítélte. Ugyancsak bűnösnek mondotta ki a társadalmi rend felforgatására irányuló vétségben őri Károlyt, Gőgös Ignácot, Weinberger Zoltánt és Vági Istvánt, őri Károlyt 4 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre Ítélték el. Gőgös Ignác 3 évi fegyházat, Weinberger Zoltán 8 évi fegyházat, Végi István pedig 1 évi börtönbüntetést kapott. Amikor az elnök az Ítéletnek Rákosira vonatkozó részét felolvasta, Rákosi idegesen felugrott helyéről s felikiáltott: — Éljen a legális kommunista párt! Általános mozgolódás 'támadt erre a teremben s a vádlottak egy része is zajongani kezdett. Az elnök abbahagyta az Ítélet felolvasását s emelt hangon szólt Rákosira és a vádlottakra: — Figyelmeztetem a vádlottakat, hogy viselkedjenek nyugodtan, mert különben a legszigorúbb rendszabályokhoz leszek kénytelen nyúlni! Mikor csönd lett, ismét folytatta az it élétől vasast. Weinberger nevének olvasásakor újabb zajongás támad a vádlottak között. Wedniberger ugyanis felugrik padjáról s a terembe kiálja. — Éljen a kommunista imemacionálé! A többi vádlottak is feluerálmak helyeikről s kórusban kiálljákj,, 3 — Éljen a proletárdiktatúra! Éljen a kommunizmus! Szemák tanácselnök erélyesen rendreutasltja őket.— Ismételten figyelmeztetem, hogy maradjanak nyugodtan, mert ha még egyszer zavarni próbálnák a tárgyalás menetét, úgy bilincseket rakatok a kezükre. A vádlottak ezután csendesen hallgatták végig a további Ítéleteket. Hámán Kató 25 hónapi, Juhász Pál 24 havi, Mitterer József 25 havi, Szabó Péter 22 havi, Fiala Ferenc 28 havi fogházbüntetést kapott. A többi kiisebbrendü vádlottak egyenkint 10r- 15 havi fogházbüntetést kaptak. Az elnök az ítélet kihirdetése után annak indokolását olvasta fel. Az ítélet indokolásának lényege az, hogy a bíróság megállapítása szerint a vádlottak a III. intemacionálé elveit vallják és akár legális, akár illegális formában, de kétségtelenül az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására igyekeztek. A büntetéseket aszerint szabta ki enyhébben, vagy szigorúbban a bíróság, hogy melyik vádlott milyen szerepet játszott ebben a mozgalomban, amely a magyarországi kommunista párt megalakítását tűzte ki céljául. Az indokolás során a törvényszék egyetlen enyhitő körülménynek vette a lázas politikai és gazdasági atmoszférát, melyben a mozgalom megindult. Hajdú Henrik esetében megállapítja az Ítélet indokolása, hogy a tanuk egész sora igazolta, hogy Hajdú hasznos munkát végzett és ezért a törvényszék felmentő Ítélettel rehabilitálta őt. Az itélel kihirdetése után a főügyész fellebbezést jelentette be és a vádlottak terhére súlyosbítást kér. Az ügyészi felszólalás után az elnök a vádlottakat szólítja fel nyilatkozattételre. Rákosi felállít és a következőket mondta: — Biztos vagyok benne, hogy az Ítélet közfelháborodást fog kelteni! Elnök: Ezért a kijelentéséért kétnapi sötét zárkát kap. A többi vádlott is mind fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. Ehhez csatlakoztak védőik is, akik védenceik szabadlábra helyezését kérték. A bíróság a sza-badlóbrahelyezés iránt előadott kérelmet, Vági István, Weászhaus Sándor és Feilich Ferencet kivéve, rövid tanácskozás után elutasította. A cseh nemzeti szocialista párt válsága Prága, augusztus 4. A cseh nemzeti szocialista párt válsága a Stribmy-Klofács-Benes affér kipattanása óta egyre nagyobbodik. Vasárnap a párt országos bizalmijai Berkovics pilseni bizalmi meghívására összejöttek Par- dubitzban. A gyűlésen minden kerületi bizalmi megjelent, kivéve Ammerling dr.-t, a poprádi kerület bizalmija, aki, mint ismerem tes, a Stribrny elleni hajszában bele van keverve. A gyűlésen egyhangúlag kimondták, hogy a legrövidebb időn belül összehívandó az országos pártkongresszus, hogy azon az uj végrehajtóbizett■'got megválasszák. Minthogy Klofács pártéit az elnökségi ülésen nem jelent meg, elhatározták, hogy egy három tagú küldöttséget menesztenek Klofácshoz, amely fölkéri öt, hogy a párt érdekében a legrövidebb időn belül békét és rendet teremtsen és ne legyen tekintettel egyes személyekre. A vasárnapi ülésen különösen Macek szenátor kelt ki élesen a vezetőség ellen s követelte, hogy a pártkongresszust legkésőbb szeptember közepéig hívják egybe. A pardubitzi gyűlést a végrehajtó bizottság akarata ellenére tartották meg s ez is bizonyítja a legjobban, hogy a Stribrny-Klo- fács affér olyan válságba sodorta a cseh nemzeti szocialista pártot, amely a párt kettészakadását vonhatja maga után. A kínaiak Karachan visszahívását követelik London, augusztus 4. A kínai külügyi hivatal formálisan felszólította a moszkvai szovjetkormányt, hogy nevezze ki azonnal Karachan pekingi orosz nagykövet utódját, mert Karachan, aki mint ismeretes, nincs jó viszonyban a pekingi kormánnyal, már hónapok óta szabadságon van Oroszországban. Csehszlovákiába menekült német fajvédők Berlin, augusztus 4. A „Hackenkreutzler“ cimü szélsőséges jobboldali lap szerkesztője: Rudolf ellen a porosz államügyészség vádat emelt, mert Hirtsiefer porosz népjóléti minisztert súlyosan és az állam becsületét is diszkreditálva, megsértette. Rudolf az eljárás elől Csehszlovákiába menekült, onnét értesítette a porosz hatóságokat, hogy egyelőre itt is akar maradni. A Deutsches Tageblatt egyik szerkesztője, Lippert dr., akit szintén a népjóléti miniszter megsértésével vádolnak, ugyancsak a külföldre menekült. Ez utóbbi többek között azt állította, hogy Hirtsiefer miniszter legutóbbi bécsi tartózkodása alatt részegen és kétes liirü nők társaságában dorbé- zolt u osztrák főváros utcáin.
