Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-31 / 197. (1235.) szám
' Mai uámunli 1® oldal ^ ^ SZ^m * * 1926 augusztus 31 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok fril^melí9TeVfnn• 'Mán"5*1 Kiadó* negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: • ;•.•/ • __;/___• 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadoév ente 400, félévre 200, negyedévre 100 Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Praga II., Panska ul 12/111.-Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1-20 K6 DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.-Sürgönycim:Hirlap, Praha Forradalom Spanyolországban? London, augusztus 30. A ma reggeli sajtó szenzációs híreket közöl Spanyolországból. A gibraltári távirati irodák jelentése szerint hétlön reggel Spanyolországgal minden telelőn- •'■■•■ táviratkapcsolat megszakadt. Hírek érkeztek arról, hogy Spanyolországban komoly rgásokra került a sor az elégedetlen tiizértiszíek lázongása következtében. Az Easte; .elegraph Companv is azt a jelentést küldi Gibraltárból, hogy a kapcsolat a délspanyol városokkal megszakadt. A „Daily Mail“ szerint az utolsó 24 órában egyetlen hir sem érkezett Spanyolországból. H magyar namzet gnássünnepe a rasliácsi csatatéren & kományEéna! éléra Magyarország ssirae-Java résstttetfi a mohácsi em8ékili8áiiepsé^©kera — Horthy Miltelés nagy, politikai jelentőségű besséde - Jiis©sz8áv orientáció előtt! — & török kö^et a magyartörök barátságról Mohács, augusztus 30. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A magyar társadalom impozáns ünnepélyességgel ülte meg vasárnap a mohácsi vész négy- századik évfordulóját. Az egész magyar társadalom szine-java felsorakozott Mohácson, ahol a kegyele- tes ünnepély lefolyt. A t. országos ünnepség két részből állott: a fogadalmi templom alapkövének egyházi megáidákából s letételéből, továbbá a Csele- patak partján épült emlékmű megkoszorúzásából. Csaknem tizezer főre rugó ünneplő tömeg jelent meg az emlékünnepélyen. Az .ország minden része képviseltette magát küldöttségeik utján..'A város zászlódiszbe bonillán várta a vendégeket. Az ünnepély első részének színhelye a Szent-György-tér volt, ahol levente csapatokból alakult diszőrség állotta körül a tér közepén felállított tábori oltárt s az ennek közelében a kormányzó számára felállított díszsátort. Horthy Miklós kormányzó a Zsófia-gőzös- sel érkezett. A kormányzó partra szállását 31 ágyulövés jelezte. A kormányzóval együtt jött József Ferenc és József királyi herceg, Anna főhercegnő, továbbá a budapesti török követ több követségi tisztviselővel, Klebelsberg Kuné gróf kultuszminiszter, Álgya Papp Sándor altábornagy, Szcitovszky Béla házelnök és számosán mások. Mikor a kormányzó a partra szállott, a himnusz hangjai csendültek fel. Az utolsó akkordok elhangzása közben fogadta Horthy Miklós kormányzó tiszteletére feszes vigyázzállásban álló diszszázad parancsnokának jelentését, majd végigtekintette a diszszázad legénységének frontját. Ezután a megyei törvényhatóság nevében Fischer Ferenc, Bara- nyamegye főispánja üdvözölte a kormányzót. — A nemzet egyeteme van itt jelen — mondta többek között a főispán — hogy lerój ja gyászának és emlékezetének adóját, valamint. háláját, azoknak, akik életüket áldozták azért, hogy megmentsék a nemzet becsületét. Ebben a pillanatban mindenkinek szeme hálával tekint Méltóságodra, aki az ujabb és táján legválságosabb katasztrófa órájában mutatta meg az utat, amelyen az uj élet pezsdül. Horthy Miklós kormányzó röviden megköszönte a főispánnak a megye nevében mondott üdvözlő szavait. — Az egész nemzet résztvesz ma a gyászban — mondotta a kormányzó — s valamennyien kegyeletiéi hajiunk meg nagy kirakjunk és hős vitézeink dicső emléke előtt. Egszersrnind azonban megértjük az intést is, hogy az összetartásra és az egyetértésre a nemzetek sorsdöntő óráiban nagy szüksége van. Az egész fényes kiséret ezután a Szent György térre hajtott, ahol Margiltay bajos polgármester üdvözölte a kormányzót és a részére felállított díszsátorhoz vezette. Itt foglalt helyet a kormányzó Albrecht királyi herceg, Orsenigo budapesti pápai nuncius és Vi- rágh Ferenc pécsi püspök kíséretében. Az egyház nevében Zichy Gyula gróf kalocsai érsek üdvözölte a kormányzót, majd megáldotta a fogadalmi templom^ alapkövét s a tábori oltárnál szentmisét mondod. Utána szentbeszédet tartott az érsek, amelyből k cme.d.k r következőt: — A mohácsi temető egy nagy tanulságot vésett a magyar szivbe: Istenben való hit és összetartás, valamint hazaszeretet nélkül nincs nemzeti jövő, nem lehet feltámadás. Ez az egyedüli útja a jövendőnek. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter mondott ezután beszédet. Ismertette az egykori történelmi viszonyokat s megállapította, hogy a mohácsi csatavesztés okszerű eredménye volt az ország akkori elhibázott kül- és belpolitikájának. Párhuzamot vont Tomory Pál és Tisza István szereplése között, akiket sorsdöntő órákban a gondviselés a nemzet élére állított. Mindketten a békét, akarták, de nem tudták a reájuk kényszerűen hábo- borut elkerülni. Ma azonban már nem olyan sötét a láthatár, megmaradt a Nagyalföld, magmaradt még a Dunántúl és reméli, hogy a katasztrófák sorozata után megerősödik az egység és az építő erő. A kultuszminiszter beszédével az ünnepség első része be is fejeződött. A közönség ezután a Csele-patak .partjára vonult a gyász- emlékmű megkoszorúzására. Az ünnepséget itt a Turáni-társaság rendezte, amelynek disz- elnöke, József Ferenc királyi herceg mondta a megnyitó beszédet. Utána Husred Bey budapesti török követ rövid török beszédet mondott. — A tesvérnemzet nagy ünnepélyére ö is meghívót kapott, — mondotta -- és mej is jelent minden politikai hátsó gondolat nélkül itt, a két barátnemzet nagy halottat előtt. Erkölcsi kiengesztelődést jelent ez és erős meggyőződése, hogy ez a nemes esemény aranybetükkel lesz megörökítve úgy a magyar, mint a török történelemben. Horthy Miklós kormányzó beszéde Ünnepi csendben hallgatta végig a közönség a török követ beszédét, utána a kormányzó lépett az emlékmű lábához és azt megkoszorúzta. — Meghajtom fejemet a király és hős harcosainak emlékezete előtt és leteszem mélyen átérzett kegyeletünk jeléül a koszorút — mondotta a kormányzó. — A török nemzet akkor ellenségünk volt s azóta jóbarátunk lett A két ősi rokonfaj közötti elleniétek az idők folyamán elsimultak s helyébe megértő barátság, kölcsönös rokonszenv izmosodott ki. Attól, a jóbaráttól viszont, akivel délen oly sok szál fűzött össze a közös védekezésben s életérdekünk megvédésében, a legutóbbi időkben mérhetetlen ellentétek választottak el. Hiszem azonban, hogy itt is hamarosan vissza fog térni a régi barátság és a megértés. A kormányzó szavai mély hatást keltettek az ünneplők soraiban. Utána beszéltek még: a kultuszminiszter a kormány nevében, Szcitovszky házelnök a nemzetgyűlés nevében a honvédség, az Akadémia, a Történelmi Társulat, a Magyar Nemzeti Szövetség, az egyetemek, a vármegyék, városok és ifjúsági egyesületek kiküldöttei. Valamennyien koszorúkat is helyeztek el az emlékműre megbízóik nevében. A kormányzó beszédének visszhangja Budapest, augusztus 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Horthy Miklós kormányzónak a mohácsi emlékmű megkoszorúzása alkalmával mondott beszéde nagy fel- I tűnést keltett a politikai körökben s a ma reggeli sajtó is nagy fontosságot tulajdonit neki. A mai lapok egyételmüen megállapítják, hogy a kormányzónak a déli volt barátra vonatkozó szamai a jugoszlávokra, vonatkoznak és a szerb orientáció útját hivatottak egyengetni. A sajtó hasábjain a magyar politikai élet ve- zérférfiai is megnyilatkoznak. Szcitovszky házelnök kijelentése szerint a kormányzó szavai igen nagy politikai jelentőséggel bírnak, mert az államfő ajkáról hangzottak el s a nagy nyilvánosság előtt. Platthy György nemzetgyűlési képviselő véleménye szerint végre aktív lépés történt a szerb-magyar orientáció fe s most már csak a visszhangra kell várnunk. Szabóky Jenő államtitkár a kormányzó szavairól a következőket mondotta: — Már az első nemzetgyűlésen erős hangulat volt a szerb orientáció mellett. A kormányzó vasárnapi kijelentését örömmel kell vennünk és remélem, hogy a kormány is a külügyi tartózkodó politikája helyett el fogja határozni magát a — szerintem — legtanácsosabb szerb orientáció mellett. Szily Tamás egységespárti képviselő kijelentette, hogy Bethlen és Nincsicsnek genfi tanácskozása után a levegőben volt a szerb orientáció gondolata, amely az összes utódállamok orientációja közül Magyarországra nézve a legelőnyösebb. Lehet, hogy ezért történt az, hogy — mivel a kormányzó beszédének fontosságáról már előre tudtak, — a':budapes- ti jugoszláv követség több tisztviselője is leutazott a mohácsi emlékünnepélyre. Az angol alsóház szénvitája London, augusztus 30. A northingshirei bányamunkások elhatározták, hogy helyi tárgyalásokat vezetnek be a sztrájk megszüntetésére, hogyha a kormány részéről ezen a héten sem történik semmi Az alsóház ma ül össze kétnapi tanácskozásra, hogy a szén- sztrájk következtében szükséges kivételes törvényeket meghosszabbítsa. A kormányt valószínűleg Churchill pénzügyminiszter, a munkaügyi-, a bánya- és a belügyminiszter képviselik. Az iparosok szervezkedése Koc*or Gyula nemzetgyűlési képviselő előadása Kassán Kassa, augusztus 30. (Saját tudósitónktól.) A kassai iparosság szombat este az iparosotthon nagytermében politikai pártállásokra való tekintet nélkül hatalmas számban gyűlt össze, hogy meghallgassa a Kassára érkezett ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselőnek, az iparosok országos szövetsége elnökének az iparosok országos szervezkedésével kapcsolatos tájékoztató előadását. Az értekezletet Buchner Béla, az iparosszövetség országos társelnöke nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölvén a kassai iparosság ilusztris vendégét. Majd Uhrinyik Lajos dr., iparosszövetségi titkár méltatta Koczor Gyulának, mint a szlovenszkói magyarság egyetlen iparosképviselőjének nagy hivatását s fölkérte őt, hogy informálja a kassai iparosságot az országos szövetségi szervezkedés előrehaladásáról. Koczor Gyula lelkes ováció közepette kezdte meg érdekes előadását. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a köztársaság hét éves politikája az iparossággal szemben nem volt más, mint az erfurti programon felépült szocializmus pusztítása. Marx, Bebel stb. rend- , szőreinek alapján Csehszlovákiában is a leépített kisiparossággal akarták növelni az ipari proletariátus számát. Ennek a rendszernek véget kell vetni. A szlovenszkói magyar és német kisiparosság követeli a ■ terhekbeu való egyenlő részesedést, ellentétben az eddig folytatott politikával, amely főképpen a kisiparosságnak aránytalanul és igaztalan módon való megterhelésében nyilvánult. Bejelenti, hogy szeptember 4-én nyújtja át megbízott törvényhozó társaival együtt a pénzügy- miniszternek az iparosszövetség azon memorandumát, amely e követelésnek a legerőteljesebben kiván érvényt szerezni. Az iparosságnak elsősorbau önmagára kell támaszkodnia s át kell éreznie a szervezkedés fontosságát. A. kisiparosság nehéz helyzetének első oka a hitelhiány, mely az anyag beszerzést teszi lehetetlenné. Itt követelni kell, hogy az állam siessen a kisiparosság segítségére. Az iparos erején túl kénytelen hitelezni, fennálló követelései nem folynak be, ez okozza a válságot. A kisipari hitelkérdés megoldásával szorosan összefügg a kisipari hitelszövetkezetek megteremtése, amely csak állami támogatással volna lehetséges. Ebbe kapcsolódik a nyersanyag beszerző központok felállítása, melyekre feltétlenül szükség van. A kisiparosság idegenkedik az említett intézményektől, pedig a német és cseh példák mutatják, hogy a hitel- és olcsó nyersanyagbeszerző szövetkezetek minden tekintetben beválnak. Nem szabad a kisiparosságnak elfeledkezni az iparos ifjúságnak továbbképzéséről sem. Egyike a legfontosabb feladatoknak, hogy a müveit kisiparos minden tekintetben lépést tartson a kor követelményeivel. Az uj ipartörvény megengedi, hogy a kisiparos a szakmájába vágó cikkeket árusítsa. Ezt a kisiparosságnak ki kell használnia, nyisson a kisiparos mindenütt üzletet, ha teheti, mert a tapasztalat mutatja, hogy ezek a kisiparosok mindig jobb helyzetben vannak. Ezzel kettős célt érnek el, egyrészt anyagi előnyt biztosítanak az áruk eladásával, másrészt megtanulja a kisiparos, hogy a mai nagy konkurrenciú- ban alkalmazkodni kell az iparosnak a vevőkhöz, alkalmazkodni a modern üzleti formákhoz, melyeket a kereskedők folytatnak. A kisiparosság állandó panaszai között megfeledkezett leghatalmasabb eszközéről, a sajtóról. A szövetségi munka megindulásánál első teendő egy tekintélyes, elterjedt sajtóorgánum megteremtése. Méltatja a szövetség hivatalos lap-:
