Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-31 / 197. (1235.) szám

2

aWwmMgBUMMBiMHB

jáuak, a Kassán megjelenő ,,Kczé"de:i*‘-nek ez irányban kifejtett munkásságát s felhívja az iparosság figyelmét, hogy támogassák a szövetséggel való mélyebb kapcsolat megteremtése céljából a szövetségi lapot. A szövetség igénybe akarja venni ezenkívül, az ösz- szes sziovenszkói magyar napilapokat, i:ogy az iparosság sajtómunkája. minél eredményesebb legyen.

Az iparos szövetség elnökségének elvállalásakor nyíltan kifejezést adott ama óhajának, hogy

a sziovenszkói kisiparosságnak, szlováknak, magyarnak és németnek külön kell szervezkednie. •

Ezt a véleményét ma is a leghatározottabban föntartja, mert úgy véli, hogy ezt a kisiparosság ügyének szolgálatában teszi. A sziovenszkói magyar és német kisiparosság lojalitása ismeretes nyelvi téren is. Ö is a legnagyobb egyetértésben kíván ékii a szlovák iparosok szervezetével, a turócszentmártoni jednotávai, de ez csak a külön szervezkedés utján lehetséges.

A kisiparosság érdeke követeli, hogy a nyelvi nehézségek ne forduljanak elő a szervezkedés terén. Nem az a fontos, hogy egy szövetség legyen, amely nem tudja magát megértetni, de legyen kettő, mely a szükebb összejöveteleiméi tudja a kisiparosság érdekeit szolgálni. Ha igy szervezkedik a sziovenszkói kisiparosság, akkor el fogják érni az egyenlő teherviselés elveinek megvalósítását, melyet a hét év óta uralkodó gazdasági politika eddig meghiúsított. A rendszerváltozásnak be kell következni, a szervezett és öntudatos kisiparosságnak meg kell mutatnia, hogy sorsának megjavítása érdekében minő önfeláldozó munkásságra képes. Köszönetét mond a szívélyes vendéglátásért s reméli, hogy gyakran lesz alkalma találkozni iparostársaival ezen a helyen s akkor nem panaszokról, hanem pozitív eredményekről számolhat be.

Molnár Miklós, a kassai ipartársulat elnöke köszönetét mond Koczor Gyulának értékes előadásáért s fölhívja figyelmét arra, hogy a városi kisiparosság helyzete minő specális követelményeket állít fel a szövetségi szervezkedés tekintetében. Nem lehet figyelmen ki- vül hagyni, — úgymond — hogy a szocializmusnak is vannak eredményei, melyek a városi kisiparosság fejlődésére kihatnak. Legfontosabbnak tartja az olcsó versenyképesség megteremtését. Azü szeretné elérni, hogy az országos szövetségi szervezkedés, amely eddig állandóan agonizált, az uj vezetőség segítségével megteremtse a • kisiparosság osztály- öntudatát. Ajánlja a szakosztályok utján való országos szervezkedést.

Koczor Gyula reflektálva Molnár Miidós felszólalására nem tartja szerencsésnek az iparos szervezkedés terén -az osztályharcos álláspontra való helyezkedést.

A múlt példái igazolják, hogy a kisiparosságnak nem a forradalmi ideológia alapján kell életlehetőségeit megkeresni, hanem a többi társadalmi osztályokkal s igy elsősorban a középosztály támogatásával.

Amíg bizonyos körökben tisztultabb felfogás nem következik be, a kisiparosság létérdeke parancsolja a nemzetiségi alapon való szervezkedést. Egyetért Molnár Miklós konkrét javaslatával a szakosztályok kiépítésére vonatkozólag, de rámutat arra, hogy mindeneke1 a szövetség tagjainak a toborzása fontos s kell hogy minden számottevő vezére az iparos mozgalomnak részt vegyen a konstruktív munkában. Ezért kéri Molnár Miklóst, hogy tanácsaival és agilitásával támogassa a szövetség munkáját.

Molnár Miklós kiegészíti szavait s megPrága, augusztus 30.

A vasárnapi és hétfői cseh lapok politikai helyzetképei nem hoznak semmi újat a politikában. Vasárnap két igen érdekes politikai nyilatkozat is elhangzott, de ezek sem járultak hozzá a helyzet tisztázásához.

A Morgeu karlsbadi levelezője Svehla környezetéből azt az értesítést kapta, hogy az elmúlt napokban lefolyt politikai megbeszélésekből arra lehet következtetni, hogy a hivatalnokkormány egyelőre hivatalában marad.

Svehla volt miniszterelnök előreláthatólag most még nem fog kormányt alakítani. Azzal az eshetőséggel is számolnak, hogy a nemzeti szocialistákat felszólítják a parlamenti többségbe való belépésre s ezt Klofá- csék el is fogják fogadni. A cseh szociáldemokratákhoz viszont nem küldik el ezt a felszólítást, azonban nem a. párt legutolsó határozata miatt, hanem Bechyne és Svehla régebbi levélbeli megállapodása alapján.

A német és cseh polgári pártok között — írja a Morgen — szeptember elején teljes bizonnyal megkezdődnek a tárgyalások.

Elsősorban az úgynevezett szakbizottságok fognak ülésezni s csak ezek után kezdődnek a politikai tárgyalások.

Klofács az izgatások és intrikák ellen

Klofács szenátusi elnök, akinek lemondását a cseh agrárius és néppárti lapok követelik. vasárnap politikai beszédet mondott Kuttenbergben. amelyben a politikai helyzet tisztulásának szükségét hangoztatta.

— Az állam csakis a széles néprétegekre támaszkodhat — mondta többek között Klofács.

Vétkes gondolat uj fehérhegyi csatáról beszélni.

— Csak buta, kicsinyes pártoskodás és

jegyzi, hogy észrevételeit mindig meg fogja tenni a közös munka érdekében s ez alapon a legmesszebbmenő bizalmáról biztosítja Koczor Gyulát.

Katona János, a sziovenszkói és ruszin- szkói nyomdatulajdonosok grémiumának vezető tagja örömmel üdvözli Koczor Gyula törekvéseit s rámutat arra, hogy minő erőt jelent az országos szövetség ereje a nyomdatulajdonosoknál, akik legelsők között szállottak sikra a sziovenszkói ipar támogatása érdekében.

Koczor Gyula hálásan nyugtázza a felszólalást s biztosítja iparostársait, hogy minden tehetségével fogja ügyüket szolgálni.

Buchner Béla elnöki zárószavai után hevégződött a tartalmas értekezlet.

személyeskedés idézte elő az ideges állapotot. Semmi értéke nincsen olyan pártnak, amely nem az államot, hanem csak az önmaga és néhány ember érdekét szolgálja.

Klofács ezután hangsúlyozta, hogy minden polgár köteles kellő tiszteletet tanúsítani a köztársasági elnökkel szemben.

Ha Kramárt vagy Svehlát választották volna meg elnöknek — mondotta Klofács — akkor abban a pillanatban ugv viselkedünk velük szemben, mint ahogy elnökkel szemben illik. Ebben a pillanatban nem reprezentálnak már pártokat, hanem az egész nemzetet és az államot.

— Az igazi hazafiak arra törekszenek, — folytatta Klofács, — hogy a nemzetet ösz- szetartásra bírják.

Véget kell vetni a demagógiának (!). Tisztáiban ördögi kezek izgatják a cseh népet egymás ellen.

— A pártvezéreknek nyíltan szint kell vallaniok, egyetértenek-e sajtójuk uszításával. Ők viselik érte a felelősséget még akkor is. ha hallgatnak.

— Aki a köztársaságban izgat és intrikál, az ellensége az államnak, legyen az faseista vagy akár bolsevista is- A fascis- ták és bolsevikiek egymás kezére dolgoznak.

; Végül bejelenti, hogv pártja mindig a nemzetét fogja szolgálni, miért is egyedüli kívánsága, hogv a párt mindvégig tisztakezü maradjon.

Viskovsky volt miniszter beszéde a politikai helyzetről

A cseh agráriuspárt mezőgazdasági szervezetének ünnepélyén Metvoricban Viskóv- sky volt igazságügyi miniszter mondott fontos politikai beszédet. Részletesen foglalkozott az utolsó politikai eseményekkel és azok

B. L.

„A nisa menni tag a szocialisták nélktii is“

Wissio^sky volí igasségáigymiRisitep n^i8atl:©zata a vánstalsfeség mellett — Kfefács öaarkoB! támadása Kramárzs eSiera — & szociáldemokraták ujj nemzetgyűlési választásikkal akarják biztosítani Masaryk elnökségét

1926 augusztus 31, kedd.

k ö v e tk e z m é n y e i v el.

— A nemzeti koalíció azért esett szét —, mondotta Visnovsky — meri egyes

pártok önmagukat zárták ki belőle.

A belföld ,de a külföld is örömmel fogadta a cseh és német agráriusok találkozását.

A cseh agráriusok azonban még most sem zárják el az utat á nemzeti koalíció visszaállításának, feltéve, hogy az igazságos alapokon és minden előfeltételek nélkül alakulna.

— Nem vagyunk a nemzeti koalíció ellen — ismételte a szónok, — de nem is kényszerithütjiik a koalíciót a szocialista pártokra, ha azok maguk nem jelentkeznek és nem ismerik el az igazság elvét mindenkivel szemben. A munka menni fog a szocialistái nélkül is, de mi sohasem fogunk bosszupolitikát űzni, hanem becsületesen és őszintén gondoskodni

fogunk mindenkiről.

— Nem félünk a jövőtől sem — folytatta Visnovsky —, ha demokratikus elvünkhöz hűek maradunk.

— Hajlandók vagyunk együtt dolgozni minden párttal, amely a rendet, a belső békét, becsületes munkát, az egyenlőséget és igazságot akarja.

Végül részletesen foglalkozott a cseh fascizmussal is és megállapította, hogy Mussolini egymaga óriási munkát végzett Olaszországban. Azonban itt a köztársaságban azok teremtenek rendet, akik az állam alapján, azaz alkotmányos, demokratikus alapon állanak. Ezért nem szükséges Csehszlovákiában semmiféle fascizmus.

A szociáldemokraták uj választásokat követelnek

A prosnitzi Hlas Lidu, amely á szociáldemokraták Bechyne szárnyának a lápja, feltűnést keltő cikket közölt az elnöválasztásról és az uj választások lehetőségéről- A cikk megállapítja, hogy a mai parlamenti széttagoltság mellett olyan a helyzet, hogy csak óriási jelentőségű lépéssel lehetne elejét venni a választások gyakori megismétlésének. A széttagoltság azonban csak a parlamentben van meg, de nem a nép között.

Ha az elnököt maga a nép választaná, úgy nem lehetne kételkedni annak eredményében. mert a többség ismét azt az embert hívná az állam élére, aki a köztársaság első elnöke volt.

Ez egyúttal annak is bizonyítéka, hogy a mai parlament nem képviseli a lakosság meggyőződését. mert a választásoknál a főkérdéseket háttérbe szorították Egvre előtérbe jut az a meggyőződés — írja a lap, — hogy ez a parlament; ha tisztulás nem kövei- • ke zik he. nem jogosult az elnökválasztásra, mert afc" éppen á nép meggyőződése ellenére dönthet. Sokkal igazságosabb volna, ha a jövő tavaszi döntés előtt ismét alkalmat adnának a nénnek hogy az újabb nemzetgvíilési választásokon kifejezhesse akaratát.

A Náj’od- ebből a cikkből arra következtet. hogy a szocialisták ezzel meg akarják indokolni az alkotna á nymod ositó tervüket,

amely visszaállítaná a szocialista uralmat.

jsasjssaü&u*-.

SCHÖPFLIN ALADÁR

BALATON! TRAGÉDIA

REGÉNY

(3)

A lábát az asztal alá rejtette, a lábával ne. volt megelégedve. Nem volt olyan karcsú őzbokája, amilyet szeretett volna és hiába váltogatta mindig a susztert, mégse tudott olyan nemesen formált kicsi lába lenni, mint azoknak a nagyúri hölgyeknek, akiknek a külsejét pontosan lefotograíálta a szemével, ha itt-ett meglátta őket. Bélteky felé nem nézett egyszer sem, de azért tudta, hogy az mindig csak őt nézi, hiszen azért van itt, hogy őt nézhesse. Szándékosan korábban indítói': a rendesnél, sétálni hívta .az urakat, mert nem akarta, hogy Bélteky előbb távozzék, mint ők és ezzel elrontsa a hangulatát. Távozóban, akkor egyszer, - odanézett feléje. Bélteky nagyon diszkréten, alig észrevehető fej mozdulattal köszönt neki és ő nem bírta megállni, hasonlóval felelt. Ennek magában úgy örült, mint valami vakmerő csínynek. Úgy érezte, ezzel a pici kis mozdulattal közelebb hozta magához Béltekyt és ez most jó érző volt. Nem gondolt most semmire, sem folytatásra, sem következményre, gondtalannak, kiváncsinak, könnyűnek érezte magát, mint egy ártatlan, kacér lány. Szépnek találta, kedvesnek ezt az érzést, mintha a napfényes, szép fiatalsága látogatott volna vissza hozzá. Meg volt elégedve magával.

Egy darabig igy ment ez. Elza a keserű kínlódás és a derült megenyhülés végletei között hányódott, hol úgy kívánta Béltekyt, mint egy érzéki szerelemben vonagló he tóra, hol úgy gondolt rá, mint valami ártatlan, lá- nyo.) flirtre. Egyszer haragudott rá, hogy inért nem tesz már legalább egy lépést közelebb hozzá, hiszen ennyi idő alatt csak talált volna módot, hogy a közelébe •kerülhessen, ha akar. Ha meg nem akar, akkor mit bá| mészkodik utána? Máskor meg azt kívánta,

! hogy bárha mindig igy maradna, bárha soha- j se volna köztük más, mint ez az ártatlan játék.

Már a mindennapi társasága is észrevett valamit. A férje egyszer, mikor mentek haza a kioszkból, mondta neki:

— Észrevetted, az a Bélteky vagy minek hívják, mindig téged néz? Alighanem te mi . btad jár a kioszkba.

Minden féltékenység vagy aggodalom vagy bosszúság nélkül mondta ezt, inkább humorosan, föltétien férji fölénnyel.

— Ugyan kérlek — felelt Elza. — MN nézne rajtam . . .

— Hát ami azt illeti — mondta a férj és ránézett Elzára. Úgy találta, bizony van mit nézni a feleségén. Elza megérezte ezt a gondolatát és nem esett neki rosszul. Magában ravasz kis belső mosollyal mulatott férje fölényén. Ez a jó Gyula igazán nem vesz észre semmit.

— Kiss azt mondja, ő ismeri, olyan ember, aki •sokat jár nők után. Beteg felesége van, gazdag ember, módja van benne — mondta tovább Gyula. — Ügyes embernek

, látszik nők körül.- Én tőlem ugyan lehet, nem törődöm

• vele — felelt Elza olyan közömbösen, ahogy ! csak tudott. Még csak az kellene, gondolta

magában, hogy Gyula észrevegyen valamit, mikor pedig semmi sincs. Most már nem haragudott Gyulára, inkább egy kicsit fölülről, humorosan nézett rá, félig-meddig úgy, ahogy a megcsalt férjekre szokás. <

Aztán Bélteky egyszer csak kimaradt. , Nem volt ott a kioszkban egy nap, másik nap, , harmadik nap. Elzát nagy nyugtalanság fogta

■ el. Már megszokta, mint mindennapi izgat■ inat, hogy Béltekyt lássa, nézesse vele ma■ gát, már úgy volt vele, mint a morfinista, aki nem tud élni egy bizonyos adag méreg nél, kiil. Napról-napra nyugtalanabb lett, idege• sehb és gondolatait napról-napra jobban eltöii^.ie Bélteky. Mindennap égő, nagy izgalommal ment a kioszkba, az a nagy várakozás, amely egész nap benne volt, ilyenkor tetőpontra jutott, megfeszült benne, mint valami rejtelmes árammal telített vezetékben. Ha Béltekyt meglátta volna, felujjongott volna örömében, talán nem is bírt volna uralkodni magán, hogy férje és barátai előtt elleplezze. De nem látta meg, nem volt ott, mindennap újra meg ujja érezte azt a megalázó kiábrándulást, hogy ő kizárólag csak érte jött ide és nincs ott, akiért jött. Mintha titkos rendez-vous-t adott volna s Bélteky elmaradt volna róla. Egész lénye fellázadt, megvertnek, megszégyenitettnek érezte magát, dühös volt, utálta magát, utálta Béltekyt, az egész világot. Úgy érezte, elárulták, csúffá tették, gyalázatosán, megbecstelenitették, a legmélyebb ösztönében volt megsértve, a hiúságában. Már nem is törődött vele, észre- veszik-e rajta a rendkívüli kedélyállapotot, szeszélyes volt az urával, a többi urakkal.

Egyszer bejött a kioszkba, körülnézett, nem látta BéljekyU rosszkedvűen szólt az urának:

— Csak azért szóltam be, hogy ne várj. Nem maradok most veletek, fáj a fejem, járkálok egy kicsit és hazamegyek.

Gyula és a. másik Írét férfi aggódva pró- Im mk érdeklődni hogy léte iránt, de ö elvágta a további beszéd lehetőségét, egyszerűen otthagyta őket a faképnél. Furcsálkcdva nézitek utána.

— Nem tudom, mi leli az asszonyt — mondta Gyula —, egy idő óta napról-napra idegesebb.

— Gyógyít látni kéne, valami vizkurát — mondta a mérnök, aki lelkes kneippista volt, valamikor Wörishafenben is járt és a hideg vizet mindeneket gyógyító panaceának tartotta.

Én azt mondom — bölcselkedétt Kiss tanár, a női lélék nagy ismerője —, hogy el kellene küldeni valahova fürdőre, de egyedül. Mióta házasok vagytok, mindig együtt éltek, nem voltatok távol egymástól egy hétig a nyolc év alatt. Néha pedig ió a férjnek és feleségnek külön élni néhány hétig, hogy meg ne unják egymást. Utána aztán jöhetnek uj mézeshetek.

Gyula kelletlenül felelt erre a bölcsességre, nem tetszett neki a dolog. Kiss tanár szavaiból azt vette ki, hogy Elza talán unja őt és ez a gondolat, kellemetlen volt neki. Ó pedig a kellemetlen gondolatokat, ha csak lehetett, szamárságoknak tartotta. Csak azt szerette hinni, ami kellemes.

Elza — ez az ő gondolatban kimondott szava volt — nekivágott a világnak. Erős testi mozgással akarta magából kiküszöbölni az izgalmat. Végigment gyors lépésekkel, se jobbra, se balra nem nézve, a Dunaparton a Ferenc József Ilidig. Ott aztán gondolt egyet, fölsétált a Gellérthegy oldalába. Sohase szokott arra járni, alig ismerte a városnak ezt a részét. Meglepte, milyen szép itt. A fürdő fölötti kis'vízvezetéki parkban leült egy pad ra, nézett le a hid előtti tér forgalmas zsibougá- sára, rövid időre elszórakoztatta, elpihentette a csöndes, nyugalmas hely és a közvetlen zajos szomszédság ellentéte. Lenn a fürdő forraszán színes ruhájú nők, szürke férfiak, ólálkodó vagy játszó gyermekek, fül karó zó, fekete pincérek derült, gondtalan, szórakozó hullámzása, melynek közepéből — nem látta honnan — diszkrét zene ritmusai emelkedtek ki, .jelezve a hely könnyed, élveteg hangulatát, még lejebb a hídfő előtti téren villamosok idétlen zakatoló a, autók vágtatása, siető gyalogosok lihegő löm •Arc*. Az egyik a vidám, élvező ünnep, a másik a verejték" ő mindennap, a kettő 'gyűlt a városi élet . mozgalmas, külső kérge, amely alatt Elza érezte valahogy az élei nagy. hangtalan unalmát, amely elöl menők; :i k az emberek, ki szórakozásba, ki siető, sivár munkába.

(Folytatjuk.)