Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-29 / 196. (1234.) szám
Mai ssámunk 16 oldal V Mai námank 16 oldal 196. (1234) szám » Vasárnap 8 1926 augusztus 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszköi ellenzéki pártok Főszerkesztő: polÍtÍk(lÍ nCLpilcLpjü Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Megvalósul az európai kisebbségek uniója állandó titkársággal A genfi kongresszus fontos határozatai az autonómia, az állam- polgárság, a választói jog és a nyelvi jogok kérdéseiben — A kongresszus u?án a magyarok megkoszorúzták a genfi Bocskay szobrot Mohács tanulságai Irta: Alapy Gyula (Ír. A magyar nemzet tragédiája négy szomorú fejezetben játszódik le: Muhi pusztán, a mohácsi síkon, Világosnál és messze az ország határaitól, idegen földön, Páris mellett, Trianonban. Most a mohácsi veszedelem és gyásznap szomorú emléke előtt gyújtjuk meg emlékezésünk fáklyavilágát, hogy megsirassuk és meggyászoljuk a négyszázéves magyar balsorsot Keresztelő Szent János fővételének ünnepnapján, amely letarolni látta a magyar nemzet díszét és virágát. Elindult a magyarok szerencsétlen királya a török ellen Budáról, a huszesztendős, galambősz aggastyán ajkán ott ég feleségének, az élvvágyó, pazarló Habsburgi Máriának csókja és ott fog megfagyni örökre a Csele- patak megáradt, szennyes vizében. Lassan gvíilekezik a magyar sereg, pedig Lajos sajátkezű leveleit küldi az uraknak és a vármegyéknek, ráírván: gyorsan, gyorsan, a lehelő leggyorsabban! A nemes azt felelte rá: menjen a király kedves németjeivel! A zászlósurak másért duzzogtak. Az erdélyi vajda nagy és fényes hadával megállt Szegednél. A széthúzás, ez a magyar átok ott ült minden udvarházban. Az adókat megszavazta az országgyűlés, de senki sem fizette meg és kongott a kincstár. Már pedig üres zsebekkel nem lehet háborút viselni <em pedig lelkesedés nélkül. Az országot Vaiami irtózatos erkölcsi közöny lepte meg, ahhoz hasonló, mikor valaki bizonyos vesztét érzi és nincsen ereje az ellen küzdeni. , ' De egy kis magyar sereg jnégis csak öszszeverődik, nem tudják szegények, hogv vér- tanuságot szenvednek a pogánnyal szemben kereszténységükért és veszendőnek indult nemzetük nagy vétkeiért. Oda gyűl az ország szine-java. A legjobbak, az áldozatra készek, akik ráeszmélnek a rettenetes veszedelemre, mely az országra lesújtani kész. Mikor együtt vannak, akkor pedig lekicsinylik az ellenséget és a gytilevész haddal sietve megütközni kívánnak- íme a mohácsi csatavesztés második nagy oka. A széthúzó nemzet haderejének egy negyedrészét küldi a török ellen és ez a csekély sereg lebecsüli a törököt, a világnak akkor első katonáját. Csak másfél óráig tart a mohácsi csata és ezalatt elpusztul a magyar nemzet virága, húszezer magyar lovag holtteste borítja a csatateret. A győztes Szulejinán császár meg nem meri üldözni a futókat, mert azt hiszi, hogy a magyarok derék hada csak ezután fog vele megütközni... A turáni faj nagy tragikuma, hogy Mohácsnál két testvérnép marcangolta egymást és ellenségként nézett far- kasszemet egymással századokon át. Az ország három részre szakad és török tarto- márnyá lesz annak legszebb, legtermékenyebb része. De ennél is szörnyűbb az, hogy testvérharc tör ki a magyarok közt, mely nem tanult Mohácsból, nem látta, mert nem akarta látni Mátyás hatalmas országának gyászos le- züllését. A Felvidék és a Dunántúl keskeny szegélye a bécsi, király mellé áll, attól várva segítséget a török veszedelem ellen, az ország kelete és Erdély a nemzeti király mögött sorakozik fel, mert az ország romlásának okait az idegen királyok gyenge jellemében keresi. Másfél évszázadon tart ez a szomorú széttagoltság és felvirrad a magyar nemzet vitézi hőskora. A magyar végházak vitézei a magyar dicsőség és nemzeti öntudat hordozói, mert. e két fogalom'akkor egyet jelentett. A magyar nemzet soha annyi energiát nem termeit ki magából, mint ezalatt a másfélszáz év alatt és egy gondolat füt minden magyar embert és vitézt: a török kiűzése, Buda visszafoglalása- A Habsburgoktól letiport alkotmányos és vallásszabadságnak pedig Erdély válik a védelmezőjévé. A történelmi Magyarország jogfolytonosságának nagy gondolata a mai Szlovenszkó területén és a dunántúli végházakban él csür",edés nélkül és rendületlenül és a Felvidék nagykulturáju városai, a magyarságnak Genf, augusztus 28. A kisebbségi kongresszus jogi és gazdasági bizottsága a tegnapi napon igen fontos határozatokat hozott. A kulturális szabadság kérdésében azt a követelést állították fel, hogy a kulturális szabadságot a kisebbségek autonómiája utján kell biztosítani, de más járható utakat is nyitva kell hagyni azoknak a kisebbségeknek, amelyek gazdasági okokból nem valósíthatják meg az autonómiát, vagy pedig más politikai okokból nem akarják megvalósítani. A jogügyi bizottság Szüllö Géza elnöklése mellett elsősorban az állampolgárság kérdésével foglalkozott. Az ügyet Jakabffy Elemér dr., a romániai magyar kisebbség képviselője ism^^ette mint előadó. IsmerteiW: azt a helyzetet, amely a békeszerződések és a külön védelmi törvények alapján a nemzeti kisebbségek számára alakult és rámutatott azokra a hátrányokra, amelyek a nemzeti kisebbségekre nézve az előirt intézkedések alkalmazásával származtak. Végül követelte a fennálló egyenlőtlenségek megszüntetését és az állampolgári jogok \ édelméről szóló 1922. évi római konvenció ratifikálását. Ezután Nurok, a zsidó kisebbségek képviselője, határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint mindenkinek joga van valamilyen állampolgárságra és az állampolgárság szerzett jog, amelytől valakit csak szabad elhatározásából és akaratából lehet megfosztani. A római konvenció mintájára kötendő megegyezésekkel kellene biztosítani mindazoknak a hontalanoknak állampolgárságát, akik több százezren vannak és akiket gazdasági téren létükben fenyeget az állampolgárság hiánya. A javaslatot az elnök is magáévá tette, mire azt a kongresszus egyhangúan elfogadta. A választójogi kérdés előadója Deák dr., jugoszláviai magyar kisebbségi képviselő volt. Vázolta azokat a nehézségeket, amelyekkel a nemzeti kisebbségek a parlamenti képviselet biztosításához szükséges elegendő számú szavazatok megszerzésénél találkoznak. akkor válnak nyelvben és lélekben egyaránt igaz híveivé, a magyar nemesség ezekbe a vármegyékbe szorul és megható a magyar jobbágy ragaszkodása földesurához, aki a hódolt területen megfizeti az adót és a hará- csot a töröknek, de önként segíti elköltözött földesurát is, csak átmeneti epizódnak tekintve a töröknek való meghódolást. Buda megvívásához önként seregük a magyar nemesség és magyar vitéz tűzi ki annak egyik bástyájára elsőnek a magyar lobogót. Pedig akkor üldözték a magyar katonát, a végházak hadinépét esztendőkig a legnagyobb nyomorban és fizetlenségben hagyták és szélnek kergették, hogy kuruccá keményednek a szive és a lelke- Ez a magyar katona harcolt a világháborúban is, ahol le nem győzte egy nemzet se és különb katona nem mérte vele össze fegyverét. Hősiesség, vitézség. hűség dolgában senki sem állt a magvar katona előtt és minden nemzet elismerését kiverekedte magának jeles tulajdonságaival. Majd határozati javaslatot terjesztett be, melyet a kongresszus elfogadott. Eszerint a választójogra vonatkozólag a kongresz- szus olyan választási módszereket követel, amelyek a kisebbségeket a parlamentben és a községi képviseletben megfelelő képviselethez juttatják. A szervezeti kérdésekre vonatkozólag elhatározták, hogy a kisebbségi unió állandó titkárságot létesít. A szervezési kérdést Flachbarth Ernő dr. terjesztette elő. Egyes német csoportok azt az indítványt tették, hogy meg kell alakítani a kisebbségek nép- szövetségét. Genf, augusztus 28. Az európai kisebbsé- •gek kongresszusa tegnap este három hatótro- zati javaslat elfogadásával befejezte munkáját Az első határozat a nyelvi kérdésre vonatkozik. Követeli, hogy az ország nyelvét kizárólag közigazgatási nyelvként használják az állami szervek és a polgárok között, de --üdén nemzeti csoportnak joga legyen olyan iskolákat is fentartani, amelyekben a tanitás a nemzeti kisebbség nyelvén folyik. A második határozat a kisebbségek és a kormányok közötti konfliktusok elintézéséről szól és paritásos bizottságok kiküldését, valamint a nemzetek szövetsége előtti eljárás megjavítását követeli. A harmadik határozatban a legközelebbi kongresszust a jövő évre tűzték ki. Géni, augusztus 28. A kisebbségi kongresszus nyilvános tárgyalásainál csaknem érdekesebb a kulisszák mögötti megbeszélések megfigyelése. A legfeltűnőbb a spanyol- országi katalónok csoportja, akiket most vettek fel a kongresszus tagjai sorába. A legnagyobb csoport a németek'csoportja. A németek tizenkét államból vannak itt képviselve. A legserényebbek a magyar kiküldöttek, akik a hivatalos tárgyalásokon kívül a legkülönbözőbb csoportokkal folytatnak megbeszéléseket a kisebbségek védelmét érintő kérdésekben. A magyar parlamenti és politikai múlt ismerői számára érdekesek a volt melyben a hős lélek a humanizmussal párosult. Michelet, a nagy francia történetíró, ezt a kérdést veti fel, mikor a magyar népről ir, amely Európa kultúráját védte századokon keresztül: „Quand donc payerons nous notre dette á ce peuple béni, sauveur de 1‘Occi- dent?“ „Mikor is fogjuk leróni tartozásunkat ezen áldott nép, a nyugat megmentője iránt?" A tudós Micheletnek a trianoni szerződé- szerzői válaszoltak ... Az ezeréves történelmi multu, maga- i kultúrájú magyar nemzetnek azonban ma bármily nehéz és fájdalmasan szomorú is a helyzete, nincs oka a kétségbeesésre. Mohám a tanulság reá, hogy a nemzeti öntudat ezeréves történelmünkből árad elő és megtolü vele a magyarság nemzeti lelkét Ez az erős j nemzeti lélek párosul a kultúrának kezeink között maradt fegyverével, melyet mégsem ; misiteni nem lehet. Nagy és szent nevek vise- j lői járnak előttünk világitó oszlopok gyanánt i magyar országgyűlési képviselők, Jakabffy Elemér, Szüllö Géza és Branill Rudolf tárgyalásai. Szüilőt csak nagynehezen lehetett visszatartani attól, hogy a népek szövetségének a kisebbségi kérdésben tanúsított eljárását ne tegye éles kritika tárgyává. A magyar és német kiküldöttek között a viszony igen szívélyes. Álláspontjaik legnagyobbrészt fedik egymást. A jugoszláviai magyar kiküldöttek, valamint Flachbarth dr. csehszlovákiai magyar és Balogh szenátor, a romániai magyar kisebbség képviselője, beható megbeszéléseket folytattak a magyarországi németek képviselőivel is. Genf, augusztus 28. A kisebbségi konferencia mindhárom magyar csoportja, akikhez a magyarországi németek kiküldöttei is csatlakoztak, a reformáció emlékművénél Bocskay István szobrára koszorút helyeztek el, amelynek fehér szalagján a következő felírás volt: „A gondolatszabadság hősének — a magyar kisebbségek csoportja". A koszorú elhelyezésénél Törley Bálint, jugoszláviai magyar delegált, nagyhatású beszédet mondott, Prágában vagy Bécsben lesz a kisebbségi titkárság? Prága, augusztus 28. A Prager Presse genfi levelezőjének értesülése szerint az állandó kisebbségi titkárság és a legközelebbi kongresszus székhelye Prága vagy Bécs lesz. Az egészségügyi minisztériumot likvidálják Prága, augusztus 28. A pénteki minisztertanács elhatározta az egészségügyi minisztérium likvidálását. Egyúttal afölött is döntött, hogy a most épülő egészségügyi minisztériumi épületet a Palacky-rakparton átengedi a közmunkaügyi minisztériumnak. Az interparlamentáris unió harca a parlamentarizmusért Genf, augusztus 28. Az interparlamentáris unió bizottsága a svéd Adelswaerd elnök- lésével összeült. Marinkovics volt jugoszláv külügyminiszter indítványára a bizottság elhatározta, hogy tovább folytatja az egyes országokban a parlamentarizmus helyzetére vonatkozó vizsgálatait, amelyeket már Washingtonban és Ottawában elhatároztak. A vizsgálat nyújtja majd az anyagot az interparlamentáris unió következő kongresszusának ahhoz a yitához, .. .amelyet a parlamentarizmus válságáról és sT segítő eszközök életbeléptetéséről indítanak meg. Elhatározták azt is, hogy az unió sajtóosztályt szervez, amivel eg régen mutatkozó hiányt pótol. megpróbáltatásunk golgota utján reánkboruiő éjszakákon, midőn a velünk virrasztó aggodalom elűzi az álmot szemeinkről. A magyar nemzet mohácsi Golgotája arról győz meg bennünket, hogy a nemzetek nem halhatnak meg. hiszen a magyar nemzet is kiheverte a Sajó-menti szörnyű vereséget, a mohácsi gyásznapot és Világosnál történt, de nem a magyar nemzetre dicstelen letiprá- sát. Trianont is kiheverheti a magyar nemzet, ha megőrzi faji és nemzeti öntudatát, fejleszti kultúráját és ha leküzdi a centrifugális, bomlasztó erők munkáját kiegyensúlyozva azt r örökké élő nemzeti erő és energia felbu- •ogó, kiapadhatatlan forrásaival. Tekintetünk pedig forduljon délnek, a vagy csatatér felé, melynek gyászából négy évszázadon keresztül nagy tanulságok fakadlak és mutassuk be lelki áldozatunkat nemzetünk géniuszának és Istenünk megáldó és megtartó kegyelmének, aki az örök gazság egyedüli forrása.
