Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-27 / 194. (1232.) szám

5 1926 augusztus 27, j, *ntek. Kossuth megjövendölte az orosz szovjetet A Habsburg-birodalom első és utolsó uralkodója — Milyen szerepet szánt Kossuth Magyarországnak az uj Európában — Egy svájci egye­temi tanár feltűnést keltő könyve Amilyen meddők voltak Kossuth politikai küzdelmei 1849 után, oly csodálatos határozott­sággal ismerte fel legtöbbször Európa evolúció­jának bekövetkezendő fázisait. Köztudomású, hogy amikor a monarchia legerősebbnek érez­te magát, Kossuth már akkor felvetette a dunai államszövetség gondolatát. Csak a távolabbi jövő fogja megmutatni, hogy Kossuth nagy koncepciójának lesz-o valami gya­korlati lehetősége, — az azonban már ma is tisztán áll a világ előtt, hogy Kossuth politikai következtetései sokszor megközelítették a pró­féták vízióit. Luzernben megjelent e napokban egy, könyv Eligio Promelta svájci egyetemi tanár tollából a tessini irredenta mozgalmakról. Negyven-ötven évvel ezelőtt Becsben igen nagy. jelentőséget tulajdonítottak a dél'fciroli és olasz—svájci irre­denta mozgolódásoknak s a kémek egész sere­gével figyeltették a helyzetet. Prometta természe­tesen ezeket a kém jelentéseket is felhasználta s a jelentések közül a fontosabbakat ki is adta. Ezek között minket, magyarokat legjobban érde­kel egy Turinban, 1881 május 16-án kelt jelentés, melyben egy kétségtelenül igen kiváló képességű úriember Kossuth Lajossal folytatott politikai be­szélgetését irja le. Kossuth akkoriban Baracconeban lakott, a vasútról jövet jobbról az első házban, egy kis kert közepén álló emeletes villában. Lenn a föld­szinten az előcsarnokból nyílott az üveg'iáz, dél­előttönként Kossuth ott szokott olvasgatni és ci­garettázni. Az ismeretlen látogató jó ajánló leve­lekkel érkezett s igy szives íogad'atásban ré­szesült. Kossuth fesztelenül beszélgetett vele, előbb németül, majd olaszul. A beszélgetés főként Oroszország körül fór gott. Bécsben akkor a pánszlávizmust még na­gyobb veszedelemnek tartották, mint az olasz irredentizmust. Még hét évvel később is nagy iz­galmat keltett az egész monarchiában az a tény, hogy Strossmayer diakovári püspök üdvözlő táv­iratot küldött a moszkvai pánszláv kongresszus­nak; pár héttel később, belovári látogatása alkal­mával Ferenc József szóba hozta ed a dolgot Strossmayer előtt b igen kíméletlenül fejezte ki véleményét a püspök előtt: „Mir scheinl's Sie sind nicht bei Sinnen gewesen". („Azt hiszem, ön nem volt az eszénél".) Kossuth azonban reálisabban és magasabb szempontból ítélte meg a pánszlávizmust. — A cárizmus — mondotta baracconei láto­gatójának Kossuth — csak bizonyos mértékkel támogathatja a pánszlávizmust és csak bizonyos határig mozdíthatja elő a pánszláv propagandát, Ausztriára nézve az orosz császári pánszlávizmus sohasem lehet veszedelmes, mert a monarchia szláv népei, a csehek, horvátok és szerbek, akik ma azt képzelik, hogy Oroszország nekik hatal­mas védelmezőjük, a leghatározottabban tiltakoz­nának az ellen, hogy egyszerűen bekebelezzék őket az orosz császári birodalomba. Viszont az orosz cárnak elég baja van a lengyelekkel s nem óhajtja, hogy ugyanannyi baja legyen még há­rom más szláv nemzetiséggel. — Nekem meggyőződésem, — mondotta Kossuth, — hogy az orosz nép el fogja intézni a dolgát a cirizmussal. Hogy ez mikor fog bekövekezni, az a cároktól függ: ha nagyon. radikális reformokat hajtanak végre, akkor ezzel a cárizmus bizonyos ideig meghosszabbíthatja életét. A leszámolás azonban előbb-utóbb be fog következni a azután az orosz nép maga veszi kezébe a pánszlávizmus ügyét, de máT egészen más formában. Nem lesz többé szó orosz protektorátusról, még kevésbé orosz uralomról. Az Amerikai Egyesült Államok mintájára, az orosz birodalom át fog alakulni több kisebb köztársaság szövetségévé. Mert Oroszország fajilag nem egységes; ahány faj van Oroszországban, annyi köztársaság fog alakulni a cári birodalom romjaiból. Az apró orosz köztársaságok alkotmá­nyának alapelve a kommunizmus lesz, mert ebbe az irányba tereli a dolgok fejlődését a két terror: a cárizmusnak és a nihilizmusnak terrorja. Természetes, hogy ha ennek az állam­szövetségnek alkotmányjogi alapelve lényegesen különbözik Európa többi államainak alkotmány- jogi és gazdasági rendszerétől: az orosz köztársaságok szövetségének nagy érdeke lesz, hogy elveit egész ]’M®k Krisztus iíineie j Z Tizenegy nyelvre lefordl- 8 ■ —- tott, világsikert elért könyv. 3 # Ara fűzvei 65.— § 1 „ kötve 75.— g Megrendelhető a „Prágai # Magyar Hírlap" könyvosz- S tályánál, PrahaII.,Panskál2. © Európában állandóan igyekezzék ter­jeszteni, sőt igyekezzek elveinek más országokban is érvényt szerezni. Ezzel természetesen uj politikai helyzetbe ke­rül az egész Európa, főként azért, mert fel fog bomlani az osztrák-magyar mo­narchia. A római birodalomnak" Augustus volt az első császára és Augustulus volt az utolsó császára. A Habsburg-birodalomnak Rudolf volt az első uralkodója és ez a Rudolfulus (Kossuth az akkor még élő Rudolf trónörökösre célzott) lesz az utol­só uralkodója. Magyar országnak az uj alakulásban való szerepéről igy nyilatkozott Kossuth: — El fog jönni az az idő, amikor Magyar- országnak, akár akarja, akár nem, az orosz köz­társaságok szövetségével, amennyire lehetséges, egyességre kell jutnia, abból a célból, hogy ezt a megegyezést a maga részére hasz­nosítsa. Magyarország lehet az összekötő hid, melyen át a szláv, a német és olasz köztársaságok közleked­hetnek egymással. Mert a német birodalomnak és az olasz királyságoknak köztársaságokra való bomlása csak idő kérdése. Magyarország állami és nemzeti létét azzal fogja megmenteni, ha az európai helyzet újjáalakulásában meg fogja ta­lálni a maga természetes szerepét Ma már meg lehet állapítani, hogy Kossuth jövendölése kilenctizedrészben beteljesedett; a jövő meg fogja majd mutatni, hogy igaza lesz-e Kossuthnak a dolgok további fejlődésében is? Olaszország beavatkozik a Tanger - kérdésbe A nagypolitikának súlyos gondokat okoz a spanyol követelés A népszövetség ülésszakán a Tanger-probSésnát is tárgyalják Páris, augusztus 26. A Petit Journal ró­mai jelentése szerint a spanyol kormány legutóbb Mussolinihoz jegyzéket intézett, amelyben a Tanger-kérdésben elfoglalt ál­láspontját precizirozza. Ámbár a jegyzék tar­talmából semmit sem közöltek a nyilvános­sággal, a mértékadó politikai körök azon a nézeten vannak, hogy Itália most, amikor Spanyolország szán­dékait pontosan ismeri, diplomáciai utón szintén aktive avatkozik be a Tan- ger-kérdés megoldásába. A párisi sajtó állandóan napirenden tartja a Tanger-problémát és azt követeld, hogy a népszövetségben ezt az ügyet ne tárgyalják együttesen Spanyolországnak az állandó ta­nácstagságra vonatkozó igényével, mert a tárgyalásnak ilyetén módja csak komplikál­ná az amugyis kényes két kérdés körül fel­merült bonyodalmakat. Ugyanezt az álláspontot képviseli az angol sajtó is. A Times mai száma ezeket •írja: Tanger a marokkói szultán szuverénitá- sa alatt áll és továbbra is az alatt kell maradnia. Az egyetlen formula, amely alatt Spanyol- országnak Tanger felett mandátumot lehet adni, az, hogy a marokkói szultán adja a mandátumot azokkal a hatalmakkal való egyetértésben, amelyek az algeziraszi egyez­ményt aláírták. Meghiúsult a görög koalíciós kormány tarve A pártok nem tudtak megegyezni — Kondyiis provizórikus kormányt alakit Athén, augusztus 26. Szerdán este Athénben olyan tömeggyülóst tartottak, aminőre az utóbbi években nem volt még példa. Ezen a gyűlésen azt a határozatot hoz­ták, hogy koalíciós kormányt kell alakítani és a hadseregnek vissza kell térnie eredeti hivatásához. Miután Osaldaris és Demerdzis pártvezérek nem akarnak résztvenni Kondylis miniszté­riumában, Konduriotis elnök azt a meg­bízást adta Kondylisnak, hogy a kormányt ezekre a pártokra való tekintet nélkül ala­kítsa meg. A parlamenti választásokat október hó 24-én vagy 31-én tartják meg. Athén, augusztus 26. A pártvezérek nem tudtak a koalíciós kormány megalaku­lásának feltételeiben megegyezni. Kondylis tábornok provizórikus kormányt alkot. Athén, augusztus 26. Amint az athéni lapok jelentik, a fogságban ülő Pangalos tá­bornok kijelentette, hogy nem fél az egyes lapok által emelt hütlenségi vádtól. Ellenke­zőleg kívánja a törvényes vizsgálatot, mely­nek a teljes igazságot ki kell derítenie. Pan­galos továbbá kijelentette, hogy a haditengerészet nagyrésze a háta mö­gött áll és a forradalmat a tengeri erővel megakadá­lyozhatta volna, de semmit sem tett, nehogy gyilkos testvérháboru törjön ki. Belgrád, augusztus 26. A lapok jelentik, hogy Plastiras volt görög tábornok Monasz- tirba érkezett. A görög forradalom első ve­zére kijelentette, hogy Görögországba szándékozik visszatérni. A Politika arról értesül, hogy Plastiras szer­da éjszaka észrevétlenül elhagyta Monasz- tirt. uMMumim Egy zempléni rablóbanda meggyilkolta a málcsai plébánost A 62 esztendős Magyar János borzalmas tragédiája — A banditák éjszaka rátörtek s nyakát átvágták — A plébános kasszájában a gyil­kosok egyetlen fillért sem találtak Málcsa, augusztus 26. Zemplénben újra feltámadt a rablóvilág, amely négy-öt évvel ezelőtt teljes virágzásban volt és a közbiztonságot lépten-nyomon veszé­lyeztette. Egy, elvetemült rablóbanda garáz­dálkodik újabban Zemplén-megye területér, amely különös előszeretettel a római katolikus paróchiákat keresi fej, mert ezeken remél gaz­dag zsákmányt. Már egy hónapja működnek, most azonban olyan gaztettet követtek el, a mely után valószínűleg a hatóság a legerélye­sebben lát hozzá, hogy Zemplén-megyét meg­mentse rémeitől s a liaramiákat az igazság­szolgáltatás sújtó karjaiba juttassa. Két héttel ezelőtt a homonnai járásban fekvő Udva kisközség paróchiáját keresték fel, hogy azt kifosszák. Heszek István dr. lel­kész azonban észrevette szándékukat, megza­varta őket munkájukban, mire a rablók jobb­nak látták kereket oldani. Sokkal tragiJcusabb kimenetelű volt azon­ban a* a vakmerő támadás, amelyet a keddről szerdára virradó éjjelen Málcsa község paróchiája ellen kíséreltek meg. Málcsa község a nagymiháiyi járásban fekszik, szlovák neve Malcsice. A forgalom­tól félreesik, vasútállomása a két és félórányi­ra elfekvő Ondava melletti Bánóc. A kis falu­nak 1282 lakosa van, ezek jórészben római katolikus vallásuak. A községnek régi idő óta közszeretetben álló lelkésze a 62 esztendős Magyar János. Aranyos kedélyű, kedves pap volt, akit mindenki szeretett, akinek portája mindenki számára nyitva állott. Mindenütt csak barátai voltak, mert mindenkivel szem­ben nemes érzésű úriember volt. Magyar János plébános a kora reggeli órákban szokta miséjét elmondani és mindig a harangozója jött érette. így volt ez a végze­tes hajnalon is. A harangozó belépett az egy­szerű ízléssel berendezett szobába, de meg­döbbenve tántorodott vissza. Nehéz, kormos füst ülte meg a szobát, amelybe még csak a hajuali derengés küldte első sugarait. A ha­rangozó felszakitotta az ablakot és a beözönlő fényben észrevette, hogy az öreg pap ott fekszik ágyában vérbe­fagyva, átvágott nyakkal. A szobában ragy rendetlenség, össze-visz- szaság. Az összes fiókokat kihúzták és a föld­re dobálták. Az iratok szanaszét hevertek a padlón. A szoba közepén felfüggesztett lámpa a földre zuhant és több helyütt kiégette a sző­nyeget. Az iratok egy része is megszenese- dett. A Wertheim-szekrény tárva-nyitva. A1 gazemberek, miután véres munkájukat elvé­gezték és az alvó embernek a nyakát elvág­ták, elvették a halottól a Wertheim-kulcsot, mert nagy zsákmányra számítottak. Várako­zásukban azonban csalódtak. A kasszában egyetlen fillér pénz nem volt, mert az áldozatkész lelkész utol­só fillérét a Szent-lstvdn napi búcsúra fordította. Az egyház pénze sem volt nála. A nyomozás rögtön nagy eréllyel indult meg a csendőrség részéről az elvetemült rab­lógyilkosok felkutatására. Azonnal távirati je­lentést küldtek a kassai püspöki hivatalnak és a kassai rendőrségnek. Kassáról nyomban a legügyesebb detektívek mentek ki rendőr­kutyákkal, hogy a nyomozás munkájában a csendőrségnek segédkezzenek. A, nyomozók megállapították, hogy úgy a plébánia kutyája, mint a szomszédé eltűnt. Erről és egyéb jelek­ről arra következtetnek, hogy a gyilkosságot a viszonyokkal ismerősök követték el. A tragikus sorsú lelkész iránt óriási részvét nyilvánul meg széles környéken. Pén­teken délután temetik. Újabb bonyodalmak az érsekujvári villany körül I Érsekújvár, augusztus 26. (Saját tudósí­tónktól.) Hosszú évek óta ugylátszik elpusz­títhatatlan problémája Érsekújvár városának villany problémája. Érthető, hiszen ennek a fejlődő városnak a jövője úgyszólván attól függ, meg lesz-e az a régen esedékes elektro­mosság, ami nélkül komoly ipari fejlődés, városiasodás el sem képzelhető. Az utóbbi hónapokban a villanyosság ügye olyan stá­diumba jutott, hogy remélni lehetett, hogy a régen vajúdó ügy végre mégis'csak elintéző­dik. A helyzet ugyanis az volt, hogy a Komá­romban megalakult Délszlovenszkói Villanyos­sági Társulat fogja Érsekújvár városának is szolgáltatni a villanyt, azonban nem közvetle­nül a fogyasztók számára, hanem fontos jogi okoknál fogva az érsekujvári gázgyárnak s a gázgyár fogja az áramot elosztani. Érsekújvár városának ugyanis huszonkét év óta szerződé­se van a gázgyárral, amelyben ez a vállalat összesen ötven esztendőre koncessziót kapott úgy gáz-, mint villanyvilágításra. így hát a vá­ros csak igen súlyos következményekkel járó szerződésszegéssel kerülhette volna meg a gázgyárat akkor, amidőn a villany bevezetésé­ről tárgyalt. Hivatalos kormánykörök annyira koncedálták a városnak ezt az állásfoglalását, hogy máris hosszas tárgyalásokat folytattak az ügyben a gázgyárral s elkészítették azt az előzetes szerződést, amely most fog csak a társulat londoni központjának igazgatósága elé kerülni. Ebben a stádiumban érkezett a városhoz az a hivatalos értesítés, hogy egy műszaki bi­zottság az államilag támogatott viílanygyár képviseletében pénteken délután Érsekújvár­ra érkezik s itt megejti a kisajátítási eljárást, valamint a technikai közigazgatási bejárást a Komárom—érsekujvári távvezeték, továbbá az érsekujvári belsővezeték számára. A gázgyár azonnal tiltakozását jelentette be s a városi tanács is úgy határozott tegnapi ülésén, hogy nem járul hozzá ennek a közigazgoAdsi eljárásnak a megejtéséhez, miután a városi belsővezetékek felállítása ki­zárólag az érsekujvári gázgyárnak koncesszio- nális joga. Bár minden remény meg van arra, hogy végeredményben semmi akadálya nem lesz annak, hogy a gázgyár megállapodjék a Dél­szlovenszkói Villanyossági Társulattal, mégis némi idegességgel vesznek tudomást erről a felesleges incidensről, amely esetleg elodáz­hatja a nagyon régen óhajtott elektromosság­nak bevezetését. Egyébként, mint értesülünk, a távvezeté­kek október 1-ére elkészülnek s az állomás- épület, valamint az állami házak erre az idő­re már áramot fognak kapni. XX Kinek kell Kis Brehm? A földbirtokos­nak, gazdának, erdésznek, madárkedvelőnsk, va­dásznak, állattenyésztőnek, tanárnak, egzotikus or­szágok bámulójának sbb. sbb­I

Next

/
Thumbnails
Contents