Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-27 / 194. (1232.) szám
■»VÍU i*UU l»UUs íl, pVUÍClk. JtfáAá^tíU^L-J. * iAtar^RűfrUlKiiAH ■Ilii A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XXVII. Pusztító tüzözön Utánnyomás tilos A vulkáni kitörések krónikája borzalmas pusztításokat jegyez föl. A vulkáni kitörés gyakran olyan hatalmas méretű, hogy az egész hegyet szétrobbantja. Ilyen volt 1883-ban a Krakaton vulkán szétrobbanása a Szunda-uton, Sz limaira és Jáva. között. Ott pihent ez a kis sziget s a benszülöttek emlékeztek rá, hogy a hegy félelmes. De senki sem volt elkészülve a borzalmas katasztrófára. Lakatlan szigetecskék voltak itt s ez nagy szerencse volt. A sziget ugyanis egyszerre életjelt adott magáról, de ezt csak akkor tudták meg, amikor már jól ki volt fejlődve. Iszonyú hamufelhő emelkedett ki belőle, amikor május 20-án az Elisabeth hajó elhaladt mellette. Május 27-én egy kis társaság 'kirándult Batáviából, hogy megnézze a szigetet. Minden öt-tiz percben hatalmas ex- plozió rázkódtatta meg a levegőt s a környezetet egészen ellepte a horzsakő-rapilii. A kitörés azonban húzódott s csak augusztus 26-án hozta meg a katasztrófát. Délután egy órakor kezdődtek a borzalmas detonációk, amelyek miatt Batáviában nem lehetett aludni. A Medea hajó ekkor a hamufelhő magasságát 23—33 kilométernek mérte. Sok hamu esett belőle, de különösen idegenszerü volt az a koromsötétség, amely este, mindjárt naplemente után beállt Jáva nyugati partjain. A Berbice hajó haladt el éjfél után két óra tájban erre. Rettentő robbanások dörögtek, hamu, tüzes kövek és bombák lepték el a hajót, amelyen ez a kihányt anyag egy méter magasra feltorlaszolódott. A levegő annyira tele volt elektromossággal, hogy a hajó minden része mintha lángokban állott volna, úgy izzott rajta a Szent Ilona tüze, folytonos villámlás közepette, .végre, másnap délben, egy óra tájVn, leírhatatlan robbanás kíséretében el- sülyedt a sziget legnagyobb része s 30 íneter magas hullámtorlasz rontott ki a partokra, mindent nyomtalanul elpusztítva maga körül. Elpusztult egy sereg ialu a az elveszett emberek számát - hivatalos kimutatás 40.000-re teszi. A Szunda-szorosban egészen ellepte a lenge. felszínét a horzsakő, a kitépett erdők fája meg az emberi hulla. A szigetből nem maradt más, csak egyhannadrésze. Aki egész biztonságban akarja látni valamely vulkán kitörését, utazzék le Szicíliába, azután hajókázzók át a Stromboli-szige- tekre. Ott láthat egy kis, állandóan működő vulkánt, amelyet ilyennek ismertek már az ókorban. Izland szigete a föld egyik legerősebb vulkános tevékenységű helye. Az itt működő vulkánok a Vesuvióra emlékeztetnének, ha nem döntenének ki annyi iszonyú mennyiségű lávát, amiről alig adhatunk kellő fogalmat. A Skaptar-Jökull Izlandon 1783-ban két lávafolyamot bocsátott ki, amelyekből a nyugati 80, a keleti 45 km. hosszú volt. ösz- 6zesen 900 négyszögkm.-nyi területet borított el, a Skapar-völgyet 100—200 méter vastagságban borította be a lávatakaró s a láva egész tömege 27.000 köbmétert tett. Ez szinte elképzelhetetlen tömeg. Folyton önti a lávát a Havai-szigetek hatalmas vulkánja, a Mauna-Loa, illetőleg ennek oldalkrátere, a Kileaua. Olyan nyugodtan, csöndesen működik, hogy egészen közel mehetünk a kráterhez s láthatjuk benne a lávatavat csendesen fortyogni. Meg-megdagad s akkor kis lávapatak indul meg belőle lefelé a lejtőn és befolyik a tengerbe. Ott persze gőzfelhőbe borit mindent. Ez a láva olyan könnyen folyik, mintha viz volna. Egész vízeséseket utánoz s a lecsurgó izzó folyadék éjjel gyönyörű látványt nyújt. Jáva szigetén egyik vulkán a másik mellett sorakozik. Talán sehol sincsenek olyan sűrűén, mint itt. Borzalmasak vannak közöttük. Az egyik egyszer lávafolyásával a lábánál elterülő falu lakosságát menekülésre kényszerítette. A szegény ördögök egy közeli halomra menekültek fel, ott teljes biztonságban érezve magukat. A láva éppen erre vette útját s a domb előtt ketté oszolva, megkerülte azt s a domb mögött Ismét egyesült a két ág. Be voltak kerítve, teljes lehetetlenség volt a menekülés. Borzadva látták azonban, hogy a jobbról-balról elrohanó folyam szintje folyton emelkedik « mindig szükebb térre p.vritja a kis embercsoportot. Irtózatos percek lehettek ezek. A végpusztulásnak azonban nem maradt tanúja, a szörnyű láva- folyás ellepte az egész kis magaslatot s ma már a helyét sem lehet látni. Valamennyi vulkáni kitörés között azonban a legborzasztóbb a Mont-Pelée vulkán kitörése volt Martinique szigetén. A vulkánt már kialudt- nak tartották. Kráterében csendes vizű tó foglalt helyet, amelyben a hegy lábánál lakók néha fürdeni szoktak. A kis sziget a franciák egyik legszebb gyarmata és sűrűn lakják. Legnagyobb városa volt Saint-PieTre, egyszersmind a szigetke élénk forgalmú kikötője. A vulkán legutóbbi kitörésében nem lett volna semmi különös, ha egy véletlen szerenosétlenség közbe nem jön. A vulkán kráter kürtőjét megtöltő, régen megdermedt láva mint valami dugó kitolódott a kürtőből s mint hegyes sziklatü emelkedett a hegy csúcsán az ég felé. Amikor a belső feszültség ezt a dugót felnyomta, a nagyfeszültségű gázok kilövellők a dugó alatt támadt résen s mint a megrepedt kazán oldalán kisivitó gőz, 1500 fokos levegő zudult le a hegy oldalán. Többször ismétlődött ez, mig végre egy ilyen hatalmas kilövelés Saint- Pierre városát találta. Ez a kilövelés, amely a dugó közbejötté nélkül a magasba süvített volna, eltalálta a várost és lefújta azt a térképről, minden lakójával együtt. A város levegője egyszerre ezer fokra emelkedett, tehát minden éghető anyag egy szempillantás alatt elégett, ember és állat valósággal szétrobbant, mint amikor a kis bogáT a gyertyalángba repül és egy pattanással befejezi nyomorult életét. Amikor a vulkán végleg befejezi működését, ellepi a növényzet, a láva és a többi vuiKánikus anyag gyors mállásnak indul és kitűnő termőföldet ád. Átokból áldás. Ahol valamikor a tüzfolyam pusztított, az emberi kéz gyönyörű szőllőket ültet és nevel. Elpusztulnak lassankint a vulkánok is, amikor elzáródik az a repedés, amelyen keresztül azelőtt olyan vészterhesen éreztette a magma szörnyű hatását. A porban heverő, elrozsdásodott ágyúhoz hasonlít, amelyben most a kis madár fészkel s a hajdan halált zengő osőben most a kedves kis szárnyas zengi a béke diadalát. (Folytatjuk.) Látogatás a magyar nsmzeíi párt keleti központjába!! Beszélgetés Várnay Ernő kassai körzeti főtitkárral — A párt nagyszabású nemzetvédelmi munkát fejt ki — A szakosztályok a fejlődés utján — A főtitkárság intenzív sajtómunkája — A P. M. H. eredeti tudósítása — Kassa, augusztus 26. A keletszlovenszkói magyarság nagy önvédelmi harcában fontos szerepet játszik a magyar nemzeti párt kassai főtitkársága, amely a választások óta hatalmas erősséggé fejlődött a igy Kassán az országos kereszlényszocialista párt kitünően kiépített s esztendők óta fennálló keleti központjával együtt immáron két nagyszabású, kiváló szellemi és adminisztratív erőkkel rendelkező hatalmas politikai iroda szolgálja a keletszlovenszkói magyarság ügyét. A választások utáni belső szervező munka a keletszlovenszkói magyar közönséget bizonyára a legközvetlenebbül érinti s épp ezért felkerestük a magyar nemzeti párt kassai főtitkárságát, hogy betekintést nyerjünk az elmúlt hónapok nemzetépiíő munkásságába. Az agilis Várnay Ernő főtitkárt a legnagyobb munka közt találtam a Tordássy-utcai párt irodában, ahol versenyt zakatoltak az írógépek s a párt helyiségei tele voltak vidéki és városi felekkel, akik mind a párt segítségét keresték. Sokan várakoztak a titkári szobában, ahol Várnay Ernő és kitűnő segítőtársai: Szabó István volt gazdasági akadémiai tanár, Yojnár, Scholcz és Gru- setzky titkárok bámulatos fürgeséggel dolgoznak. Dolog van rengeteg. A személyes intervenciókon és tanácsadáson kívül az iroda rendkívül nagy levelezést folytat s az úgynevezett külső munka is óriási feladatot ró a párt tisztviselőire. — Mondjon valamit főtitkár ur a párt kassai körzete megalakulásának az előzményeiről — hangzott az első kérdésünk. — A magyar nemzeti párt Keletszlovenszkón még úgyszólván a választások előtt közvetlenül sem volt megszervezve — mondotta Várnay Ernő — azon megegyezés folytán, amely a két magyar ellenzéki pártot a területi elhatároltságra nezve is kötötte, tehát a nemzeti párt jogi elődje, az országos kisgazda, földmives és kisiparos párt ezen a területen nem szervezkedett. A novemberi képviselőházi és szenátusi választások előtt ilyenmódon csak egészen rövid idő, vagyis alig hat hét állott az ilyen alkalomkor csak agitációra szorítkozó munka elvégzésére. Amit tehát a párt itt keleten is — kétségtelenül szép eredményt jelentő módon — elért, az az eszme erejének és szerény, de lelkes munkásainak tudható be. — Mely területek tartoznak a kassai körzet hatáskörébe? — A kassai körzet területe körülbelül igy alakult ki: Kassa városa, azután az úgynevezett szepsi-tomai járás, a Vaján-nagykaposi járás, a Bodrogköz, az eperjesi választókerület déli és Kassától keletre eső területe, továbbá a Gölnic- völgy egy része és a Szepesség több városa, igy Igló, Szepesvárailja, Lőcse, Szomolnok, Mecenzéf stb. Miként látjuk, a kassai körzet oly hatalmas területet Ölel fel, hogy ennek a rendszeres megmunkálása egy bizonyos időt és megfelelő személyi apparátust igényel. A kassai körzet pártirodájának tevékenysége — Tekintettel a szakosztályok nagy számára, a tizennegyedik hónapja működő pártiroda tevékenysége rendkívül sokszínű s a politikai, társadalmi és gazdasági élet majdnem minden oldalára kihat. Ma már hét központi és osztálytitkárra], gazdasági és ipari szakelőadóval dolgozunk. A kassai pártmunka — Kassa városában az volt a követendő irány, hogy részint, az eddig párti? eretekben el nem helyezkedett magyarságot, részint pedig a más pártpolitikai szervezetekből felfogások alapján a hozzánk orientálódó és valláskülönbség nélkül tömörülő magyarságot foglalkozásra való tekintet nélkül egyesitettük. Igen szép számban jelentkeztek már a megalakulás elején a párttagjaink, azóta is növekedik ez a szám. A vidéki szervezkedés — A községek meghódítása különösen ott folyik könnyen és előnyösen, ahol Szabó István volt gazdasági akadémiai profeszorral együtt gazdasági előadásokat tartunk, mert rendkívül értékes szavai valóban jó termőtalajba hullanak és a gazdák a legnagyobb hálával adóznak a párt eme segítségéért. Ennek során alakítjuk meg a mező- gazdasági és járási szakosztályokat s egy lépéssel tovább haladva, a helyi szervezeteket. Ennek demonstrálására Várnay főtitkár megmutatta a pártiroda falán szemléltetően kifüggesztett, magyar motívumokkal díszített tabellákat, melyeken állandóan szem előtt van az egyes nemzeti párti községeknek teljes vezetősége. A tabellák £* szoba egész falát beborítják. — A közelmúltban a mezőgazdaság fejlesztése céljából veté9dijazásokat rendeztünk, továbbá gondoskodás történt a többtermelés fokozására s a gazdatársadalomnak műtrágyával, nemesített vetőmagvakkal való előnyös ellátása a párt utján. A jogvédelmi szakosztály munkája a közalkalmazottakért — Igen sok munkát ad a pártirodának a sok szerencsétlen, állását vesztett vagy nyomorúságos nyugdiját huzó tisztviselőnek, özvegynek stb. jogvédelme. E tekintetben segítségünkre siet a Pozsonyban felállított jogvédelmi szakosztály és Kassa városában mintegy húsz soros pártügyé- szünk, akik valóban neme3 megértéssel és önzetlen áldozatkészséggel támogatják a hozzájuk utalt párthiveket ügyes-bajos dolgaikban. Az állampolgársági ügyek — Sokat foglalkozunk a rengeteg állampolgárság nélkül álló egzisztencia állampolgársági hiányának pótlásával s legújabban pedig a lex Szent-Ivány-Dérer alapján elkészítjük a beadandó kérvényeket és titkáraink segítségével hozzávaló okmányok beszerzését mozdítjuk elő. Eljárásaink a zsupanátusou, rendőrségen, posta- és vas- utigazgatóságon és a katonai ügyosztálynál nagy feladatokat rónak a pártirodára. Egy ilyen nagy népességű városban, mint Kassa s ahol olyan sok centrális intézmény, hatósági fórum van, állandóan 2—3 titkárt kell az ügyek elintézése érdekében mozgatni. A szepsii járás ebbeli szükségletét a hetenként megtartott tornai pártnap beiktatásával könnyitjük meg. Nehezebb esetekben a rimaszombati központunkhoz vagy a prágai klubtitkársághoz fordulunk, viszont a közalkalmazotti s főleg a vasúti reviziós ügyek munkájánál? valóságos tömegét Holota János dr. hatalmas munkabírású képviselőnkhöz utaljuk. A vasutasok beszervezése — Ezen a ponton kell megjegyezni, hogy Holota János dr. képviselővel az élén keleten is gyors tempóban folyik a vasutasok beszervezése és szeptemberben keleti körútra indulunk. Az ipari és kereskedelmi szakosztály fejlődése — Különálló szakosztályunk az ipari és kereskedelmi szakosztály. örömmel állapíthatjuk meg, hogy az eddigi rezervállságkuból kezdenek a keletszlovenszkói iparosok ós kereskedők is kimozdulni, csatlakoznak a párthoz és igénybe veszik segítségét. A kereskedők 6$ iparosok részére ősszel és télen rendkívül értékes szakelőadásokat így fiatalít és szépít a Corall-oréme Coraü-puder Coroll-szappan j / Toleráltál a £. S. R» részére: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. fogunk tartani. A dolgok felismerésére vall Ko- ezor Gyula komáromi képviselőnknek a legutóbbi késmárki országos iparosszoveségi közgyűlésen elnökké való megválasztása, aki a szövetség vezetésével politikától mentesen is intenziven és energikusan fogja tudni szolgálni az általános ipari és kereskedelmi érdekeket. Koczor Gyula képviselőnek és Bayer Ferenc mérnök, ipari szakosz- tályigazgatónak előadói körútja szintén a következő őszi-téli ciklusra van tervbe véve. Az egyházpolitikai szakosztály — A pártnak s respektive a kassai körzetnek az egyházpolitikai szakosztályok kiépítésére vonatkozó törekvései azonosok a losonci központ működésével és például a zsidó szakosztály megalakítása, miután a római katolikus, református és evangélikus szakosztályok centrális felállítása már megtörtént, — Kassánál? a feladata. A magyar nomzeti munkásmozgalom — A magyar nemzeti eszméhez visszavágyó érdekeit a párt keretein belül megvédeni óhajtó munkás és ifjúmunkás szervezkedést a kassai körzetre is kiterjesztjük s ennek az organizációja éppen most van folyamatban. A sajtómunka — Utoljára hagyjam kassai körzetünk munkáját a sajtóval kapcsolatban, bár ez a működési körünk egyike a legfontosabbaknak. A tapasztalat mutatja, hogy körzeti vezető egyéniségeink Bűi ár Béla dr. nyugalmazott kassai polgármesterrel, a - párt országos aleinökével és körzeti elnökünkkel az élén eredményes, sokoldalú és dicséretes munkát fejtenek ki. Szerény személyem is állandóan ellátja hivatalos és félhivatalos jelentésekkel, magánjellegű cikkekkel elsősorban hivatalos lapunkat, a Barázdát, Prágai Magyar Hírlapot, Kassai Naplót, sőt mondhatnám, az ösz- szes szlovenszkói lapokat. Gál István sajtófőnökünkkel a legteljesebb egyetértésben kooperálva, minden pártpolitikai, közérdekű és szakosztályonként tagozódó híradásokkal szolgáljuk a magyar sajtó szent ügyét. — Kiegészíti a kassai körzet nagyarányú működését a minden hónapra eső látogatott elnökségi és intézőbizottsági értekezlet s a szépszámú vidéki gyűlés. Szent-Ivány József pártvezérünknek és Törköly József dr. szenátor, országos pártelnökünknek, Szilassy Béla dr., az országos mező- gazdasági szakosztály elnökének, Tarján Ödön országos pénzügyi bizottsági elnöknek gyakori kassai megjelenése az összes pártbeli törvényhozókkal együtt nagyon előmozdítja és fejlesztőlag hat körzetünk működésére. Bekény László. Nagykapos a várossá fejlődés utján Nagykapos, augusztus 26. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől). Nagykapos eddig csupán arról volt nevezetes, hogy olt iakik a magyarság egyik legnagyobb költője, Mécs László. Egyébként ez a járási székhely egy pár emeletes házától eltekintve, csal? most kezd ki- gubózni a falu hüvelyéből, hogy a saját erejéből „város" legyen. Azon a pusztuláson, amit általában a magyarlakta vidékeken látunk, minden magyar joggal eiszomorodíiatik, mert ez a kiáltó elhagya- tottság éles ellentéte a szlovák és ruszin vidékeken látható e állami építkezések folytán támadt fejlődésnek. Nagykapos ezen a szomorú téren kivétel. Nagykapos, dacára annak, hogy az államtól semmiféle kedvezményben nem részesül, (legföljebb abban, hogy szlovák és ruszin telepeseket ragasztottak a községhez), a maga erejéből igyekszik levetni falusi jellegét. Messzi vidéken nincs olyan lelkes, a kultúrát és általában a fejlődést annyira szivén viselő intelligencia, mint Nagykaposon. Pór éve csak, hogy a kaposi értelmiség a községi képviseletben nagyobb számban szerepelhet és-'otj. községié j- lesztési programját keresztül tudja vinni. Ennek köszönhető például, hogy már tavaly ő,z óla modern villanyvilágítása vau a községnek, a tavasszal pedig hozzákezdett a gyalogjáró kiépítéséhez, úgyhogy ma már a vasúti állomástól a községen végig gyalogjáró vezet. A község fejlődését nagyban előmozdította az is, hogy egyik törekvő vendéglőse tavaly nyáron vendéglőjéhez kávéházat és egy óriási, a modern követelményeknek mindenben megfelelő tánctermet építtetett. A szellőztetővei és csili áros villanyvilágítással ellátóit, parkettás nagyterem nagyobb befogadó képességű, mint akár az ung- v \ , vagy beregszászi hasonló célra szolgáló helyiségek. Ebben úgy mozi, mint színi-előadások minden nehézség nélkül rendezhetők. Jóleső érzéssel szemléltük a várossá fejlődni akaró nagyközséget, mert törekvésében a magyar őserő újabb megnyilatkozását látjuk, amely minden külső segítség nélkül tör előre, hogy le ne maradjon az élet. versenyéről.
