Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-27 / 194. (1232.) szám

Mai számunk 1o oldal Mai számunk lo oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkOA napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská u! 12/111.—Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Fraha Ideiglenes kereskedelmi szerződés Magyarországgal 1926 végéig Magyarország as uj vámtörvény II. szakaszának kedvezményeit, Csehszlovákia pedig a magyar szerződéses ipari tarifát kapja Prága, augusztus 26. A hetek óta folyó kereskedelmi tárgyalások váratlanul ked­vező fordulatot vettek. Valószínű, hogy még a mai nap folyamán megkötik az ideiglenes kereskedelmi szerződést s annak szöveget is elkészítik. Egyes alaki kérdések elintézése után már a közeli napokban alá is Írják a szerződést. A provizóriumot négy hónapra kötik meg és pedig a legnagyobb kedvezmény elve alapján. Genf és a magyar kisebbség Irta: Pozsonyi. Pozsony, augusztus 26. Az európai nemzeti kisebbségek múlt év októberében ültek először össze, hogy megállapodjanak a kisebbségi politika alap­elveiben. Ezen a ránk nézve reudkivül fon­tos alakuló kongresszuson tizennégy nemzet kiküldöttei vettek részt, akik közel 40 millió kisebbségi sorsban élő tömeget képviseltek A kiküldöttek között foglalt helyet az orszá­gos keresztényszocialista párt elnök 3, Szüllő Géza dr. is, aki — az itteni magyar pártok között létrejött egyezség alapján — a cseh­szlovákiai magyarságot képviselte a konfe­rencián. A szervezett kisebbségek most ismét összejöttek Genfben, hogy folytatólagosan megtárgyalják a kisebbségi politikának szá­mos fontos kérdését. Mai helyzetünkben olyan kormánnyal állunk szemben, amelyben kizáróan egy nemzet tagjai foglalnak helyet, tehát fontos ránk nézve, hogy a nemzetközi szerződések alapján olyanok is betekintést nyerjenek viszonyainkba, akik a pártatlan harmadik szerepét töltik be. Csakis ilyen módon érhetjük el a túlfűtött sovinizmus ál­tal okozott sérelmek orvoslását és jogaink­nak garanciáját a jövőbein. Lényegbevágó do­log tehát, hogy a képviseletet olyan személy lássa el, aki minden tekintetben feladatának magaslatán áll és a nemzetközi relációkban olyan súllyal -rendelkezik, amelyet sikeresen használhat fel magyarságunk érdekében. Ez a megfontolás vezette az itteni magyarságot arra, hogy Szüllő Géza dr.-t bízza meg most is a képviselettel, aki augusztus 20-án Géni­be utazott Flachbarth Ernő dr. kíséretében a kisebbségi konferenciára, amelynek tárgy- sorozata csupa létünkkel kapcsolatos kérdé­seket ölel fel. A kisebbségek kultúrájának szabad fejlődési lehetősége, a nyelvkérdés szabályozása, a gazdasági egyenjogúság elis­merése, az állampolgársági jog tisztázása, a választói jog, a kormány és a kisebbségi cso­portok közti viszony rendezése, mind olyan dolgok, amelyeknek megoldatlan volta két­szeres súllyal nehezedik ránk, szloven- szkóiakra. Van nyelvrendeletünk, mely a békeszer­ződés szellemével ellentétben készült és csak ott biztosítja a magyarság jogait, ahol — a hivatalos statisztika szerint — 20 százalék a kisebbségek száma. Sajnos, még az így nyúj­tott minimumot is minduntalan megszegik a hatóságok. Hogy pedig az úgynevezett lex- S’eut-Ivány—-Dérer csak fél megoldás az il­letőségi kérdés rendezése terén, arra vonat­kozólag idézzük a saint-germaini békeszerző­dés Ill-ik cikkét, mely az állampolgárságról így intézkedik: „Csehszlovákia csehszlovák állampolgá­roknak ismeri el jogérvényesen és minden­nemű alakiság nélkül mindazokat a német, osztrák vagy magyar állampolgárokat, akik­nek a jelen szerződés életbelépésének idején ;z eset körülményei szerint lakhelyük vagy illetőségük olyan területen van, amely Né­metországgal, Ausztriával vagy Magyaror- í-".ággal kötött szerződésekben Csehszlovákia alkotórészeként ismertetett el vagy fog elis­mertetni". A békeszerződés tehát nem húsz évi itt- lartózkodást követel az illetőség megszerzé­séhez. hanem „mindennemű alakiság nélkül" csehszlovák állampolgároknak ismeri el mindazokat, akiknek a szerződés életbelépé­sekor állandó lakhelyük volt Szlovenszkóban. Tehát távolról sem szabad belenyugodnunk az ui illetőségi törvény rendkívül szükresza- bott intézkedéseibe, hanem minden törekvé­sünket oly irányban kell koncentrálnunk, hogy a csehszlovák állam által vállalt nem­zetközi kötelezettségek megvalósuljanak. Er­re pedig a legcélravezetőbb módnak látszik, ha a békeszerződés szellemével harmonizáló hazunkat a számunkra biztosított külföldi fórumok segítségével harcoliuk ki. \ most kezdődő genfi kongresszus fon­Az agrárius Venkov a tárgyalások ked­vező fordulatával kapcsolatosan a következő­ket írja: A magyar delegáció tegnap előter­jesztette összes kívánságait. A magyar válaszból kitűnik a jóakarat a cseh ipar kívánságaival szemben, de elfogadhatatlan a válasz a fém- és gép­ipar szempontjából. Minthogy a magyarok kívánságaikat kibőví­tették, természetes, hogy a vámtarifa fölötti végleges megegyezés. még néhány hónapi munkát igényel. Minthogy az eddigi állapot, mely szerint a magyar áruk részére a vámtörvény II. sza­kaszának kedvezményei továbbra is meg­maradnának, fönn nem tartható, másrészt Magyarország eHeit ami akarták szeptem­ber 1-ével a magas vámtarifákat életbe lép­Genf, augusztus 24. A népszövetség székhelyén még vaká­ciói hangulat uralkodik. Egy hét múlva ugyan már összeül a tanács újjászervezésé­nek tanulmányozására kiküldött bizottság és két hét múlva kezdetét veszi az évi közgyű­lés is,, de a Palais des Nations köTÜl nyoma sem látszik az előkészületek lázas munkájá- nr’• Hacsak annak jeléül nem vesszük azt az idillikus képet, amelyben ma volt alkal­mam gyönyörködni. A tó partján sétálgat­tunk és amint a népszövetségi palota elé ér­tünk, a palota élőkért jenek terebélyes gesz­tenyefái alól írógépek kattogása csapja meg a fülünket. Az Írógépek mellett csinos lá­nyok ültek, a népszövetség gépirókisasszo- nyai, akik a fák hüs árnyéka alá menekül­tek a rekkenő hőség elől. Mint a népszövet­ség őszinte barátai és tisztelői természetesen nagyon megörültünk a látványnak, mert ime a népek szövetsége nemcsak jól fizeti a tiszt­viselőit, de nagyon humánusan gondoskodik kényelmükről is. Nem tartjuk ugyan kizárt­nak, hogy a kisasszonyokat azért küldték le a kertbe, hadd lássák az emberek, milyen szorgalmas munka folyik itten. Persze kötve hisszük, hogy a parton száguldó autók tülkö­lése és a közeli Kursaal jazzbandmuzsikája serkentőleg hatna a munkára, de hát ebbe tosságát ebből a szempontból kell tekinte­nünk és kétszeres az örömünk, hogy a szlo­venszkói magyarság képviselője, Szüllő Géza dr. már az előkészítő munkálatokban is részt- vett, tehát alkalma nyílt a tárgysorozat meg­állapításában is befolyását érvényesíteni. telni, szükséges volt egy kivezető utat talál­ni a legnagyobb kedvezmény elve alapján kötendő ideiglenes kereskedelmi szerző­désben. Ez a megegyezés csak 1926 végéig ma­rad .érvényben s ezen idő alatt létre kell jönnie a végleges tarifális szerződésnek. A Magyarországnak adott kedvezmé­nyekből kizáratnak a szalámi és a bor, azonkívül teljes egészében megmarad a behozatali engedélyrendszer, amelyet csak a végleges szerződés megkötésekor fognak teljesen megváltoztatni. Magyarország a csehszlovák ipari termékek bevitelére ugyanazokat a kedvezményeket adja meg, mint a szerződéses viszonyban álló államoknak, azaz megszűnik a csehszlo­vák kivitel differenciálása. nekünk, kisebbségi ember - . A . miféle beleszólásunk nincsen. A népszövetséget csak dicsérni szabad, minden kritika a leg­nagyobb tiszteletlenség volna. De már nem sokáig tart ez a nyári csönd. Szerdán megnyílik a kisebbségi kon­gresszus, amely mintegy prelúdiuma lesz a népszövetség idei ülésszakának. Hiszen azért hívták össze augusztus végére, közvetlenül a nép szövetségi ülésszak előtt, hogy a nemze­tele szövetségének tagjai e kongresszus be­nyomása alatt kezdjék meg tanácskozásai­kat, amelyeknek egyéb tárgyai között a ki­sebbségi kérdés is bizonyára szóba fog kerülni. A Victoria-szállóban hétfőn máris meg­kezdődtek a permanens bizottság ülései, me­lyen Wilfan olaszországi szlovén képviselő elnöklése mellett résztvett Schiemann lett­országi német, Szüllő Géza dr. és Flachbarth Ernő dr. csehszlovákiai magyar, Motzkin zsidó és Kaosmarek németországi lengyel de­legátus, továbbá Ammende főtitkár. A bizott­ság részletesen előkészítette a kongresszus tárgysorozatát, megállapította annak ügy­rendjét és néhány újonnan jelentkezett 'ki­sebbséget vett fel az eddigi tagok közé. Tárgyának bennünket közvetlenül ér­deklő fontossága miatt külön ki kell emel­A kongresszus lefolyását az egész cseh­szlovákiai magyarság érdeklődése kiséri, hi­szen Ewald Amende dr.-nak, az európai ki­sebbségek egyik vezérének szavai szerint „a konszolidációt csakis a kisebbségi problémák helyes megoldása teremtheti meg." nünk Szüllő Géza egy felszólalását. Be­jelentette, hogy neki cseh részről szemre­hányást tettek azért, hogy miért nincsenek képviselve a kongresszuson a magyaror­szági szlovákok. Erre ő azt felelte, hogy azért nem, mert senki nem kérte felvéte­lüket; még pedig minden bizonnyal azért nem, mivel ők maguk sem tekintik magu­kat kisebbségnek. A maga részéről nem gördítene nehézséget felvételük elé, ha az előirt feltételeknek eleget tennének és meghivatásukat kérnék, amit azonban az említett okokból nem tart valószínűnek'. Majd részletesen ismertette a békés- megyei szlovákok letelepülésének történe­tét és rámutatott arra, hogy őket csak a török hódoltság megszűnése után telepítet­ték le Harukkern és Podmaniczky bárók. A bizottság helyeslőén vette tudomásul Szüllő érdekes közléseit. Mikor e sorokat írjuk, még nem érke­zett meg valamennyi delegátus, de máris biztosra vehető, hogy a kongresszus látoga­tottsága még a tavalyinál is jóval nagyobb lesz. A világsajtó nem várt érdeklődést tanú­sít a kongresszus iránt. A csehszlovákiai ma­gyar delegátusokon kívül még a következő magyarok érkeztek meg: Jakabffy Elemér dr. volt országgyűlési képviselő és Balogh Artúr dr., a bukaresti szenátus tagja, az er­délyi, továbbá Deák Leó dr. zömben ügy­véd, Törley Árpád földbirtokos és Strelisky József dr., a Báesmegyei Napló főszerkesz­tője, a vajdasági magyarság (képviseletében. Cséhszlováki’ábóT itt van Medinger Vilmos dr. német szenátor, Wolf Leó dr. lengyel képviselő és Margulics Emil dr., a Zsidó Népszövetségi Liga főtitkára. A magyaror­szági németeket Gündisch Guidó dr. volt or­szággyűlési képviselő és Potz József dr. kép­viselik. A keddi napon a kongresszuson részt­vevő valamennyi kisebbség egy-egy meg­bízottjából álló grémium ülésezett, hegy a permanens bizottság javaslatai alap;:':’ vég­leg megállapítsa a programot. * Genf, augusztus 26. A csehszlovák távirati iroda jelenti: Az európai nemzeti kisebbségek II. kongresszu­sát szerdán délelőtt nyitotta meg az állandó bizottság elnöke, Wilfan olaszországi szlo­vén képviselő. Megnyitó beszédében kijelen­tette, hogy a kisebbségek már az első kon­gresszuson jelentős munkát végeztek és a kisebbségeknek csupán egy programjuk van: tovább akarnak élni s nem akarnak a többségi nemzetekkel asszimilálódni. A nemzeti kisebbségek szónokai hasonló ér­telemben nyilatkoztak. A napirend értelmé­ben megejtették a választásokat. Egyhangúlag ismét Wilfan képviselőt választották elnökké. Alelnökök lettek Schiemann a német, Szüllő Géza a ma­gyar, Motzkin a zsidó és Kacsma r ele a lengyel kisebbségi csoport részéről. A bizottságba uj tagként megválasztották Maspols Y. Anglassels kataloniai képviselőt. Az elnök bejelenti, hogy a lengyelországi fehéroroszok, ukránok és litvánok csak mint megfigyelők vesznek részt a kongresszuson, mert nekik nem elegendő a kulturális auto­nómia, miután ők teljes állami önállóságot óhajtanak. Az ülés végén megválasztották a kultu­rális, jogi és gazdasági bizottságokat, ame­lyek még a délután folyamán, megalakultak. A bulgáriai macedónok és a frízek felvételé­ről való döntést a plénumra bízzák. Az üté­sen Szüllő Géza, a csehszlovákiai magyar kisebbség képviselője is felszólalt s méltatta a kisebbségi probléma megoldásának általá­nos fontosságát. (Szüllő Géza beszédéi leg­közelebb módunkban lesz teljes terjedelmé­ben közölni. Szerit.) Megkezdődött a kisebbségek genfi kongresszusa Szüllő Géza felszólalása az állandó bizottság első ülésén — Miért nem Jöttek el Genf be a magyarországi szlovákok I — A kon­gresszus elnökének Wiüranf, egyik aielnökének Szüllő Gézát választottál* meg — A kongresszus az internacionálls érdek­lődés középpontjában áll — A P. M. H. kiküldött munkatársától —

Next

/
Thumbnails
Contents