Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-27 / 194. (1232.) szám
1926 augusztus 27, péntek. 2 ^T^^I-MAC,VAR-HtRI>AT> ^lodzsa Svehlával tárgyal Prága, augusztus 26. A Deutsche Land- post jelenti: Hadzsa Milán volt földmi velésiigyi miniszter hétfőn és kedden Kariébad- ban volt, ahol Svehla miniszterelnökkel hosszas tanácskozást folytatott. G&jda és Jugoszlávia A Lidové Noviny belgrádi tudósitója írja: „A Gajdn-affér és Jugoszlávia álláspontjával kapcsolatos újsághírekhez még megjegyzem: A tanuk, akik előtt Kos-tics dr. közismert belgrádi magántanár Gajdát „Hochstapler“-nek nevezte és az orvosi címmel való csalását előadta, olyan személyiségek, akiknek szavahihetőségét senki, még maga Kostics dr. sem vonhatná kétségbe. Ha nem is nevezhetem meg informátoromat, jelzem, hogy kijelentéseit Seba csehszlovák követ jelenlétében tette meg. Ez talán elegendő. A szerb tisztikar leplezetlen ellenzése folytán és azon föltevésben, hogy ilyen körülmények között a csehszlovák hadsereg főnökét talán a királyi udvar sem fogadta volna, az incidens után Gajda tábornokot magánúton figyelmeztették, hogy álljon el belgrádi utjáfól. Ez történt 1926 januárjában/1 Klofács szenátusi elnök lemondását követelik Prága, augusztus 26. A Vecser Írja: Nemrégen rámutattunk arra a lehetetlen helyzetre, hog ymig Benes dr-, a képviselő és a csehszlovák szocialista párt egyik tagja a kormánypadokon ült, addig az ő klubkollégái Franké elnökkel az élén a szó szoros értelemben összetörték a miniszteri padsort és megtámadták a képviselőház elnökét. Ugylátszik, hogy hasonló helyzetbe kerül most a szocialista párt másik felséges ura, Klofács Vencel szenátusi elnök is. Lehet-e szenátusi elnök valaki — az ellenzék sorából? Ez a kérdés már hosszabb ideje foglalkoztatja a politikai köröket. Megmarad-e a mostani helyzet, vagyis hogy a csehszlovák szocialisták továbbra is ellenzékben maradnak? Ugylátszik, hogy igen! Abban az esetben azonban azt a pikáns helyzetet fogjuk megélni, hogy a szenátus elnöke továbbra ■is Klofács, a szocialisták öreg vezére lesz. A világ egyetlen parlamentjében hasonló eset nem fordult még elő, hogy az ellenzék tagja és vezére legyen egy törvényhozói testület elnöke. Ilyen körülmények között teljesen lehetetlenné válik a szenátus munkája. Klofács Vencel talán megérti azt — fejezi be a Vecser, — hogy a politikai erkölcs kategorikus parancsa az elnökségről való lemondását követeli. SCHÖPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY i (5) Jó idő óta még ennyi s.e, a férje egyre jobban elközömbösödött, az udvariasságai, kedveskedései egyre sztereotipebbé váltak, már előre lehetett tudni a szavait, a mozdulatát, ha jött-ment, már nem jutott eszébe egy szál virágot hazahozná, már nem szorította erősebben magához, este eszébe sem jutott egy rendesnél forróbb csók, valami melegebb sző, ami azt éreztette volna, hogy van még benne egy kis érzés, egy kis vágy az asszony után, valami, ami legalább hasonlít a szerelemhez. Még harminc- nyolc éves sincs és máris olyan, mint egy elfásult, elkopott öreg ember... ez már nem lesz sohase jobb, ez már mindig igy lesz ez után, ő már nem várhat az urától egyebet, mint meglehetős jó eltartást, buzgóság nélküli udvariasságot, közömbösségből fakadó békességet. Soha már nagy dolog őt nem érheti. Kínzó vágy fogta el, hogy legalább gyermeke lenne ... erre máskor is erősen, a meddő asszonyok idegességével epekedett, pedig tudta, hogy hiába. Ha eddig, nyolc éves házasság után nem volt, most már semmi kilátás rá. Tudta, hogy ennek az oka ő benne van, az orvosok, akikhez fordult, nyíltan megmondották, de most az érzése mégis az urát tette felelőssé. Elégedetlen asszonyok valahogy homályosan azért is elégedetlenek szoktak lenni férjükkel, hogy nem tud csodát tenni, Elza valahogy úgy képzelte, hogy a forró, nagy szerelem férje részéről ő benne is forró nagy szerelmet tudott volna gyújtani és ebből az extázisból mégis csak meglett volna a gyerek. Cseh-német egyezség és baloldali blokk helyett a nemzeti koalíció visszaállítása? A nemzeti demokraták Svehla kompromisszumos politikája mellett — Kormánykombinációk — A szocialisták, realisták és légionáriusok baloldali blokkot alakítanak cialista pártok között komoly mozgalom im dúlt meg a baloldali blokk megalakítására. Egy konkrét program alapján egységbe akarnak tömörülni a cseh szociáldemokraták a csehszlovák szocialistákkal és ma már határozott közeledést keresnek a német szociáldemokratákhoz. Ez a blokk még magába foglalná a nemzeti munkapártot és a parlamenten kivül álló legio- nárus szövetséget is. Prága, augusztus 26. Az utóbbi napokban elhangzott hivatalos pártnyilatkozatokból az látszik ki, hogy a cseh polgári pártok még mindig nem mondtak le véglegesen a nemzeti koalíció visszaál- iitásának reményéről. S ezt a reményt élsősor- ban Kramárék propagálják, mert nagyon jól tudják, hogy a kisebbségek bele vonása a kormánytöbbségbe megdönti az általuk fölállított „nemzeti állam" fikcióját. Azonkívül a cseh agráriusok Svehla szárnya is folyvást kokettál a szociáldemokratákkal s nyilt titok, hogy Svehla maga legszívesebben alakítaná meg újból a cseh nemzeti koalíciós kormányt. Ugyanilyen álláspontot foglal el a'cseh iparos- párt is. Micsoch volt miniszter minap kijelentette, hogy Svehla fogja megalakítani a legközelebbi parlamenti kormányt. Mindenkivel tárgyalni fog s elsősorban megkísérli a régi koalíció visszaállítását. Kormányozni azonban kell — és pedig parlamentárisán és alkotmányosan. Nem lesz sem kommunista, sem pedig fascista diktatúra. Minden erőszakos puccsot le fognak törni. MIcsohék tehát ugyancsak nyitott ajtót hagynak a szocialisták részére. Kérdés már most csak az, hogy a szociáldemokraták ragaszkodni fognak-e keddi proklamációjukhoz, melyben kijelentették, hogy semmiféle kormánytöbbségbe nem fognak belépni. A szociáldemokraták ezen radikális ellenzéki állásfoglalása kissé kellemetlenül érintette a polgáriakat, akik még mindig azt hiszik, hogy a szocialisták ellenzékieskedése csak puszta fenyegetés s ha tárgyalásokra kerül majd a sor, akkor ismét győzni fog Svehla régi receptje: a kompromisszum. A szociáldemokraták nyilatkozata késztette Havlákot arra, hogy a Národni Politikában ismét meginvitálja Bechynéket a nemzeti koalícióba. Havink cikkében többek között ezeket írja: Akció indult meg abban az irányban, hogy a hivatalnokkormány a demokratikus többség akarata ellenére megmaradjon és végrehajtsa a legfontosabb alkotmányjogi aktust — a tavaszi elnökválasztást. Eltekintve attól, hogy ez a parlamentarizmus és a demokrácia szegénységi bizonyítványát jelentené, azonfelül óriási és komoly passzívája volna a fiatal köztársasági tradíciónak, ha az elnökválasztás a „mindenki ellen mindenki" harc jellegében folyna le. Elvégre is a hivatalnokkormány csak szükségterem- tette intézmény. A mostani második hivatalnokkormánytól sokkal több aktivitást vártak — írja Havlák. — Sajnos a várakozás nem teljesedett be egészen s ennek folytán még ennek a kormánynak a hívei is meggyőződtek a parlamenti kormány visszaállításának szükségességéről. Milyen parlamentáris kormány alakulhat? A jövendő parlamentáris kormány a demokratikus többség elve alapján alakítandó meg — írja tovább Havlák. A kormányt átvehetik az úgynevezett vámkoalició csehszlovák pártjai a német polgári pártok támogatásával. Ez előbb-utóbb természeteden arra vezetne, hogy a németek képviselőt kapjanak a kormányban. Ha a német törvényhozók és választóik kompromisszum nélkül helyezkednek a köztársaság alapjára, akkor a részvételből ki sem lehet zárni őket. Mi azonban úgy véljük — folytatja Havlák — hogy amig egy uj, lojális német nemzedék fel nem nő, erről az oldalról tartós változás nem várható. Szó lehetne még egy nagykoalíció lehetőségéről, amelyben a szocialistáktól a ludá- kokig minden párt helyet foglalna, úgy hogy a németek részvétele melleit is többségben volnának a csehszlovák pártok. De nincsen kizárva még a harmadik lehetőség sem s ez a csen nemzeti koalíció visszaállítása. Ezt az összes cseh polgári pártok kívánják, úgyhogy az uj, nemzeti koalíciós kormány megalakítása csakis a szocialistáktól függ s ö rájuk hárul a felelősség is, ha azt elutasítják s ezzel kikényszerítik a cseh-német polgári koáliciót. Havlák azért is tartja igen fontosnak a cseh nemzeti koalíció visszaállítását, mert a határmenti parcellázások csak most varnak folyamatban. Ezután azzal kapacitálja még a szociáldemokratákat, hogy valójában csakis a nemzeti koalíció segíthet a munkanélküliség krízisén s csak ebben a keretben tudja megtartani a munkásság az eddig elért szociális vívmányait. Végül még azt is hangsúlyozza, hogy a cseh szociáldemokraták még akkor is tagjai lehetnek a szocialista blokknak; ha belépnek a nemzeti koalícióba (?!). Alakulóban a baloldali blokk Mig Havlák ennyire invitálja a szociáldemokratákat a nemzeti koalícióba, addig a szoA cseh szociáldemokratáknak ugyanis csak 29 képviselőjük van a parlamentben s jól tudják, hogy egyedül semmiféle akciójuk eredményre nem vezethetne az uj polgári többséggel szemben. Ezért igyekeznek az uj, baloldali blokk megalakítására, amelyből azonban ki volnának zárva a kommunisták, valamint a német nemzeti szocialisták is. A kommunisták azért, mert nem ismerik el a parlamentarizmust és a demokráciát, a német nemzeti szocialisták pedig azért, mert elutasító álláspontot foglalnak el a csehszlovák köztársasággal szemben. A cseh polgári sajtó — írja ezzel kapcsolatban a Národni Osvobozeni — ironikus hangon ir erről a baloldali szövetkezésről. Ez azonban időelőtti kigúnyolása az eseményeknek. A politikai életben a legerősebb tényező az egység, a leggyengébb pedig a széttagoltság. Egyesek igyekeztek a csehszlovák szocialista pártot is két részre szakítani, hogy a baloldali blokkhoz ne csatlakozhasson. Ez a manőver azonban nem sikerült s a viszonyok megkövetelik, — fejezi be a N. 0. — hogy ez a baloldali blokk minél hamarább megalakuljon. A legújabb sajtódiszkusszió még mindig azt mutatja, hogy a politikai helyzet továbbra is kritikus. A legellentétesebb tapogatózás folyik, de egyelőre szó sincs konkrét alakulásról. A lengyel kőszéntermények kommercializálása Varsó, augusztus 26. Romocki vasutügyi miniszter a varsói sajtó képviselőinek felvilágosításokat adott a létesítendő forgalmi minisztérium tervezett ügyköréről. Az uj forgalmi minisztérium átveszi a vasutügyi minisztériumnak, a posta- és távirda vezérigazgatóságának s a közmunkaügyi minisztériumnak szárazföldi és vizi utjai ügyosztályának agendáit. Mindezeket az intézményeket kommerciális alapon szervezik újra. Kommunista ifjumunkásszer- vezkedést lepleztek le Varsóban Varsó, augusztus 26. A politikai rendőrség közlönye jelenti, hogy Varsóban a kommunista ifjúmunkásoknak egy titkos szervezetét leplezték le. A szervezet ötven tagját letartóztatták. A letartóztatottak az alatt a vád alatt állanak, hogy a tanulóifjúság körében kommunista propagandát fejtettek ki. MmriíBiiiriwiMinririiniBii iiihihi ír — Ekkor, mikor fáradságtól, idegességtől, álmosságtól félhomályos gondolataiban idáig jutott, lépett tudatába határozottan, élesen Bélteky. A tudata alatt mindig ott volt, de inkább csak homályosan, most csaknem érzéki valóságként jelent meg. Látta az arcát, a mozdulatait, a kezét, amint megemeli a kalapját, hallotta a hangját, amint mondja: — Bocsásson meg, nagyságos asszonyom, hogy e szokatlan módon . . . Találkozásuk minden részlete a mozgó- fénykép pontosságával és élességével nyomódott be az agyába és most újra meg újra lepergett előtte, nem tudott tőle szabadulni. Nem akart Béliekyre gondolni, facsarta az agyát, hogy másra gondoljon és nem birt, nem birt a gondolata belekapaszkodni semmi másba, mindenről csak Béltekyre siklott át. Nem gondolt vele kapcsolatban semmi konkrét dologra, nem is fűzte tovább a tegnapi kaland lehetséges folytatásait, nem a gondolatai vezették, csak az érzékei, nem valóságok torlódtak benne, csak valami nagyon erős, forró káprázat. Végül is rettentő heves vágy fogta el, amilyet még életében sohasem érzett. Megragadta, nemcsak a testét, hanem az egész lényét, vonaglott bele minden ize, átváltozott minden gondolata. Megrémült, nem értette magát, ezt a hír teli i rátört égő vihart, próbálta leosöndesite- ni magát, meggyujtotta a lámpát, eigy félbehagyott könyvet kotort elő az éjjeli szekrényre, olvasni akart, de a belük, a szavak vad táncba fonódtak előtte. haragosán csapta földhöz a könyvet, eloltotta a lámpát, behunyta a szemét — és tehetetlenül átadta magát gondolatainak. Közben pedig nehéz, rosszízű érzése volt, a nevelése, erkölcse, megszokása leteperve, elnémítva is tiltakozott az elleti, ami benne végbemegy. És vergődött és kínlódott, mintha máglya lett volna az ágya és vad lángok i égetnék kivül-belül a testét. Világos reggel volt, mikor valahogy nagy- nehezen elaludt, kábult, pihenéstelen álomban, melyet nehéz, nyomasztó álomképek gyötörtek. Halálos fáradtan ébredt reggel, mikor a férje már felöltözötten, utra- készen az irodába, szokása szerint egy csókkal felébresztette. — De jól aludtál, kedves — szólt Gyula kedveskedőn. Elza kábult aggyal nézett rá. — Dehogy is aludtam jól — mondta bágyadtan. —- Reggel volt, mire elaludtam s akkor is oly rossz álmom volt. Most úgy fáj a fejem . . . — Nana, kedves, csak nem ártott meg a tegnapi vacsora? Maradj fekve, pihend ki magadat — mondta Gyula és szórakozottan megsülni tóttá a homlokát. A gondolataival már az irodában, a munkánál volt, sietett. Elza szerette volna, ha kicsit becézi, simogatja, kedveseket mond neki, rossznéven vette, hogy csak úgy elsiet, egy hűvös, konvencionális férji csókkal. De fásult volt, fáradt, nem sokat töprengett s alig hogy Gyula kihúzta a lábát a szobából, már újra elaludt. Most mély, egészséges, pihentető álma volt, frissnek, pihentnek érezte magát, mikor jó déltájban fölkelt. Az éjszaka történt dolgok mint valami árnyék feküdtek az emlékezetén, visszanyomta őket, tett-vett, zsörtölődött Marival, mint rendesen. Úgy érezte, az élete egyensúlyba került újra és ez az érzés jó volt neki, könnyűvé telte a lelkét. Mégis, igy ked élni, ez az igazi élet — gondolta —, nem az, aminek sejtelme az éjjel átviharzott rajta. Az ura délben elujsógolta ueki, hogy az a bizonyos erdőügy nagyon jól fejlődik, eddigi viszonyaikhoz képest igen nagy jövedelem jöhet ki belőle, amivel az irodáját nagy mértékben fellendítheti. Ha jól megy a dőlő,.,, megkaphatja egy nagy uradalom ügyeinek vitelét és akkor aztán egész másképp élhetnek. Elza nyugodt örömmel hallgatta, nem volt érzéketlen az anyagi dolgok iránt, vágyott a dusabb, bővebb életre, nem annyira a luxusra, toalettre, ékszerekre — bár ezek se • voltak neki közömbösek —, hanem inkább arra, hogy disztingvált, előkelő társáéiba járhasson, szép utazásokat tehessen, sokat járhasson operába, hangversenyekre, az átlagos polgárinál úribb élettempó szerint élhessen. A kilátás, hogy ezt elérheti, nagyon jólesett neki s a férjére is meghittebben, melegebben nézett. Úgy érezte, nincs semmi oka elégedetlenségre, az élete egész szépen alakul, többet várni és követelni tulajdonképpen méltánytalanság is volna a férjével, a világgal, önmagával szemben. Ebéd után, mikor a férje elment az irodába — a Pálffy-téren laktak, de az iroda a Belvárosban volt —, leheveredett egy kicsit, olvasta a délutáni lapot. Nagyon meg volt lepve, mikor Mari látogatót jelentett be: Kiss Zoltán tanárt. Soha még nem fordult elő, hogy a férje távollétében jött volna fel he _á, bármi jó barátjuk is volt. Elza rögtön tisztában volt vele, hogy a tanár miért jön: komolyan vette a tegnap éjjeli alaguti beszélgetést, most folytatni akarja és isten ti „j, hogy mit akar és mit remél még ezenkívül. Gyökeresen megváltozott hangulatában most félig mulatott a tanáron, félig Ízetlennek, deplaszirtnak találta, végeredményben kíváncsian várta, mi lesz most, hogy fog Kiss Zoltán viselkedni, mit fog mondani. Alapjában véve úgy ment elébe, mint aki valami mulatságos dologra készül. A szokott, kordiáiig üdvözléssel fogadta: (Folytatjuk.)
