Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-24 / 191. (1229.) szám
Mai siámunk 10 oldal Előfizetési ar: evente 300, félévre 150, /J szlovenszkói es rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok Szerkesztoseg: Praga II., Panska uhce negyedevre 76, havonta 26 Ke; külföldre: 77*7 ’7 ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCLl TlCipiiCLpjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*29 Ke VZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Pralia 5^ísS Mai siámunk 10 oldal V. évf. 191. (1229) szám » Kedd c 1926 augusztus 24 Miért kellene a hivatalnokkormánynak tavaszig megmaradnia? Prága, augusztus 23. A nyári parlamenti szünet kezdetén képviselői körökben általános volt a vélemény, hogy a hivatalnokkormány legfeljebb őszig fog kormányozni. Bizonyosnak látszott, hogy a kabinet a szociáldemokraták nyílt ellenzékbe- menetele folytán semmiesetre nem a régi koalícióból létesül, hanem vagy kisebbségi, vagy vám- többségi alapon alakítják meg. Most azonban a politikai kombinációkat uj irányba terelte Benes irencsénteplici nyilatkozata, amely a mi tudósításunk nyomán bejárta a csehszlovák sajtót s ott élénk visszhangot keltett. A cseh néppárti Lidové Listy vezércikkben állapítja meg, hogy Benes nyilatkozata sokkal nagyobb jelentőségű, mint amilyennek az első szem- pillantásra látszik és messzemenő következtetéseket von le belőle a Hradzsin terveire vonatkozólag. — Benes hivatalos szócsöve annak a politikai irányzatnak — írja a L. L. —, amit a közvélemény manapság „hradzsini politikának" szokott nevezni. A mögötte álló hradzsini kamarilla a szoc.-de- mokrata és nemzeti szocialista párt, meg a szocialista légionáriusok képviselőiből áll. Ezeknek a hradzsini politikusoknak érdekük, hogy a hivatalnokkormány élete minél hosz- szabbra nyúljon. Az úgynevezett hradzsini politikát most két szempont befolyásolja: az elnökválasztás és a külügyminiszteri tárcának megtartása Benes részére. Ennek a két dolognak a nézőszögéből mindent megérthetünk, ami ma a politikában történik. A hradzsini politikusok határozottan ellenzik a nemszocialista németeknek a kormányhajutását. Félnek az elnökválasztást erre a kormányra bízni. Azért akarják meghosszabbítani a hivatalnokkormány életét, hogy a Hradzsin szájaize szerint még ez végezze el az elnökválasztás előkészítését. Ha aztán a helyzet kedvező lesz, akkor a választás megejtését parlamenti kormányra bízzák. Ha pedig a szituáció nem a Hradzsin kombinációi szerint alakulna, akkor következne el az az állapot, amelynek elképzelésére szabaddá ereszthetjük politikai fantáziánkat. Lehet, hogy az jönne, amivel Herben dr. nemrégiben fenyegetőzött. — Ugyanez a helyzet a külügyminiszteri tárcával. A hradzsini politika helyesen kombinál, amikor föltételezi, hogy Benest, bár lemondott a mandátumáról, nehéz lenne beszorítani a nemszocialista pártok kormányába. Ezen az oldalon a legutóbbi események hatása alatt Benes esélyei nagyon rosszabbodtak. Ezért kell a hivatalnokkormánynak egész késő tavaszig megmaradnia, amikorra a helyzet esetleg lecsillapul. — Bizonyos mértékig meglepő tény, hogy a hradzsini politikusok közt igen befolyásos személyiségek vannak, akiit a legnagyobb ellenségei a nemszocialista cseh—német kormánynak s állandóan propagálják a nagy nemzeti koalíció fölujitását. Ugyanis közben úgy okoskodnak, hogy a hivatalnokkormány életének tavaszig való prolongálása által a csehszlovák pártok viszonya annyira konszolidálódhat, hogy a volt koalíció megújítására is lehet majd gondolni. Elárulhatjuk, hogy ennek az iránynak a hívei erősen számítanak SvehJa volt miniszterelnökre. Magától értetődik, hogy azért ebben az egész dologban a döntő szót a vámtöbbségi pártok fogják kimondani, amelyekre a hivatalnokkormány tá maszkodik. De megmaradhat-e akkor a kormány, ha a többség esetleg ellene fordul? És mi lesz, ha ez a többség egyenesen elutasító álláspontra helyezkedik Cscrny kormányával szemben? — Egyes szocialista politikusok ugyan uj választást ajánlanak, amit legkésőbb november eleiéig lehetne megtartani. De viszont vannak igen jelentős faktorok a hradzsini biokban, akik ellenüj forradalom Görögországban Pangalos diktátort foglyul ejtették Kondylis nyilatkozik Athén, augusztus 23. Kondylis generális ma fogadta a Voss. Zeitung athéni levelezőjét, akinek az uj kormány kül- és belpolitikai programjáról a következőket mondotta Jugoszláviával szemben ma is a legteljesebb barátsággal viseltetik. K©ndy8is tábornok és KondurSatis tengernagy győzelmes államcsínye — CSonduriiaftis ismét átvette a köztárssságS elnökséget A felftelSft. programja: parlamentarizmus, nacionalizmus kliSső béke, saittdssafoadság — Az angol flotta a görög vizeken Athén, aiig- 23. Szombatról virradó éjszaka Görögországban újabb forradalom tört ki. Kondylis tábornok és Konduriatis admirális, volt köztársasági elnök, a helyzet urai. Konduriatis átvette az elnöki méltóságot és azonnal parancsot adott arra, hogy Pangalost, aki Spetzea szigetén tartózkodik, tartóztassák le. A vidéki helyőrségek az uj kormány szolgálatába állottak. A rendszerváltozás minden vérontás nélkül történt. — Az Agence d‘Athéné ma reggeli száma a következő hivatalos jelentést hozza: A görög nép és hadsereg egyértelműig megbuktatta Pangalos diktatúráját. A forradalom vezére: Kondylis tábornok felszólította Konduriatis ellentengernagyot, hogy vegye át az elnöki méltóságot. Konduriatis a megbízást elfogadta. A forradalom célja: A nép teljes szabadságának és a parlamenti életnek yigszaállitása, a nemzeti érzés megerősítése s a tökéletes sajtószabadság. Athén, aug. 23. Pangalos elfogatására kiküldött hadihajó parancsnoka ma jelentette, hogy a volt diktátort letartóztatta. Az összes miniszterek az athéni miniszterelnöki palotában őrizet alatt állanak. Vasárnap Athénben teljes nyugalom uralkodott és az élet a leg- normálisabb mederben folyik. London, aug. 23. Athéni lap jelentések szerint Pangalos felesége elhagyta Görögországot. A forradalmi kormány által kiküldött „Leon“ nevű torpedónak sikerült Pangalos hajóját, a ..Pergamos“-t beérni és a volt diktátort letartóztatni. Páris, aug. 23. A % angol középtengeri flotta Máltából azt a parancsot kapta, hogy azonnal erezzék a görög vizekre. A flotta gyülekező helyéül Yolo kikötőt jelölték ki. Konduriotis Pangalos Páris siratfa Pangalost Páris, aug. 23. A lapok különbözőképpen kommentálják a görög forradalmat. Mig a baloldali sajtó Pangalosnak brutalitását veti szemére és bukása felett örömét fejezi ki, addig a jobboldali lapok Pangalosban Franciaország őszinte barátját siratják. Pertinax az Echo de Parisban azt írja, hogy Pangalos görcsösen ragaszkodott a diktatúrához és ezáltal Görögországot belső gazdasági válságba sodorta. A lapok különben az uj kormányzat iránt igen rezelváltan viselkednek és Ítéletüket mindaddig függőben tartják, amíg az uj kormány programját nyilvánosságra nem hozza. A forradalom vezérei Aliién, augusztus 23. A forradalom vezére Kondylis György tábornok, Görögország legkiválóbb katonái közé tartozik. Szerb barátságáról közismert. Ö volt az élső,1 aki 1916-ban a görögszerb barátságért sikraszállt. 1919-ben a bolsevi- kiek és a törökök ellen harcolt. Venizelos bukása | után Konstantinápolyba menekült, ahonnét 1923- ban tért vissza Görögországba, amikoris a krétai hadosztály parancsnokává nevezték ki. Az 1923-as választásokon képviselővé választották és az első republikánus kormányban a hadügyminiszter! tárcát töltötte be. A második kormányban oel- ügyminiszter lett, de 1925-ben Pangalos uralomra jutásakor a politikától visszavonult. Kondylis tábornok 27 év óta szolgálja a görög hadsereget és 57 csatában vett részt. Konduriatis Pál admirális Venizelos legna- nyobb párthívei közé tartozik. Konstantin király lemondása után hadügyminiszter, 'majd .Sándor király halála után régens lett. Ebben a tisztségében azonban mindössze egy hónapig maradt, mert azt 1920. november 15-én Olga királynőnek adta át. 1923. decemberében II. György király elüztetése után ismét átvette a régensséget és 1924. március 25-én a görög köztársaság első elnökévé választották. 1926. márci^ 4-én betegsége miatt lemondott az elnöki tisztségről, utódja I Pangalos lett, aki azután küriáltotta a diktatúrát. zik a választást és pedig több okból. A legfőbb ok az, hogy a csehszlovák szocialista párt mostani zavarai miatt a választások a szocialista pártok további gyengülését és a kommunista szavazatok gyarapodását eredményeznék. S mi lenne, ha az államellenes pártok megerősödve kerülnének visz- sza a parlamentbe? Ki szavazná meg akkor a költségvetést? —■ A helyzet valóban igen bonyolult és kényes és pedig csak néhány személynek intrikája miatt. Sok munka és erőfeszítés lesz szükséges • ahhoz, hogy a nagy kőtuskók, amelyeket a politikai fejllődés útjába gördítettek, október közepéig eltakaríthatok legyenek és a parlamenti munka nyugodtan és zavartalanul haladhasson előre. Azok a tárgyalások — fejezi be a Lidové Listy —, amelyek e tárgyban szeptember elején kezdődnek. a csehszlovák köztársaságra nézve végzetesek lehetnek. Ilyen körülmények mellett azonban aligha tételezhető fel, hogy a hivatalnokkormány egész tavaszig megmaradjon. De még ennél is kétesebb az, hogy a polgári többség Benest meghagyja miniszternek. A jugoszláv—görög szerződést az uj kormány meg fogja vizsgálni, de egyelőre megparancsolta, hogy a hivatalos lap a szerződést ne közölje, mert feltételezi, hogy Jugoszláviának is kedvesebb lesz, ha a szerződést a görög nép parlamentje is jóváhagyja. A görög—olasz viszonyról a tábornok kijelentette, hogy a dodekanézoszi kérdés nem akadályozhatja meg Görögország és Olaszország jó- riszonyát. A forradalom élére az a ineg- ^ győződése állította, hogy a görög népnek de vissza kell adni szabadságát. Ly,j erre a célra a katonaságot használta, en- egyedüli oka az, hogy a katonaság organizált szervezet, amelyben a nép bizalma rejlik. Az összes pártokkal együtt akar működni és olyan kabinetet fog alkotni, amelyben minden pártárnyalat szerepelni fog. A pártvezérektől ünnepélyes nyilatkozatot kér arra nézve, hogy ezentúl csak a katonai iskolákból kikerült tisztek vezethetik a hadsereget és ezeket a tiszteket csak fegyelmi utón lehet eltávolítani. így akarja a katonaságot a politikától mentesíteni, viszont a parlamentarizmust. visszaállítani. Szeptember közepén összeül a magyar nemzetgyűlés Budapest, augusztus 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A hétfő reggeli és déli sajtó egyértelműen azt a hírt közli, hogy Szcitovszky Béla házelnök szeptember 14-ére összehívja a nemzetgyűlést. Enyhül a mexikói kultúrharc Mexikó, augusztus 23. A Wolff-ügynökség jelenti: Calles elnök tegnap első Ízben fogadta a katolikus egyház vezéreit, akiknek kijelentette, hogy az istentiszteleteket ismét megkezdhetik, amennyiben az egyház elismeri, hogy a templomok nemzeti vagyont képeznek. Bár erre nézve még az egyházfők választ nem adtak, remélik, hogy a békés megegyezésnek nem lesz akadálya. Portugál hadihajók Kínában Páris, augusztus 13. A portugál kormány elhatározta, hogy két hadihajót küld ki Kínába a makaói vizekre. Az intézkedés oka az, hogy sztrájkoló kínaiak megtámadták a Macaoban levő portugál helyőrséget. Honkong, augusztus 23. öt fölfegyverkezett kínai szombat este hatalmába kerített két kis brit gőzöst és két motorcsónakot, melyeken számos európai ember volt. A kalózok elrabolták a kisebbül gőzöst és a motoros csónakokat, a nagyobb gőzös parancsnokát pedig rákényszeritet-’ téli, hogy az elrabolt hajók utasait Makaóba szállítsa. A lengyel bányamunkások kongresszusa Varsó, augusztus 23. Dombrova-Gornicá- ban tegnap tartották meg a lengyel bányamunkások kongresszusát, amelyen a felső- sziléziai, a dombrovai és a lerakói kerület háromszáz képviselője vett részt. Elhatározták, hogy a bányaszakszervezetek köponti szövetségét felhatalmazzák arra, hogy magasabb bérek elérése szempontjából a munkások nevében a harcot azonnal megkezdje. Továbbá állást foglaltak a munkaidő megváltoztatása ellen és a kongresszus rokonszenvének adott, kifejezést az angol bányamunkásokkal szemben s végül elhatározták, hogy az angol bányamunkások szakszervezetei javára gyűjtést indítanak.
