Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-20 / 188. (1226.) szám

Péntek, 1926 augusztus 20. gmgenatM«ifl«BMmK^^ A osehsziovákiai ipar és kereskacieiem országos nagy napja Beszterceliárifán Az ©2csé hitel biztos-tását, az adóreform sürgős végre­hajtását követelj a kamaraközpont aSnöfcs — ÉSes á3'iásí'og|8a!ás a vasúti tarifák és postaiüetékek {föBerne- lése elien — &fi z* £o í savar a sszosSáiis biztosítás végre­hajtása körül Besztercebánya, augusztus 19. A csehszlovák kereskedelmi ős iparka­marák központjának Besztercebányára egy­behívott XI. közgyűlését ma délelőtt 10 óra­kor nyitotta meg Grossmaain központi elnök. A gyűlésre megjelentek a köztársaság összes kamaráinak képviselői, továbbá Peroutka kereskedelmi, Slávik földmivélésügyi, Kállay teljhatalmú miniszter, valamint Voves és Tichy, a kereskedelmi minisztérium osztály­főnökéi, Burda miniszteri tanácsos és Simán dr., az állami erdők és birtokok vezérigaz­gatója. Grossmann elnök megnyitó beszéde adók terén rendet és biztonságot teremtsünk. Még ma is sokezer a háború idejéből hátra­maradt adóügy' áll elintézetlenül. Tömérdek az adóhátralékos pereskedés és emi.irt a vál­lalatok állandó bizonytalanságban élnek. Végei: kell vetni az adó anarchiának — Az adóreform csak akkor nyújt iga­zán segítséget, ha az adók kivetésének és az adófizetésnél az anarchiának véget vetnek. Nagy nyugtalanságot idézett eiö a kamarák által képviselt köröknél az a meg nem erősí­tett hír, hogy a reform eredeti kormánytervezeíét meg­változtatták olyképpen, hogy különösen a jövedelmiadö-fíteleket emelik. Ismétel­ten és hangsúlyozottan kérjük, hogy hall­Palkovich kiutasítását hatálytalanították Prága, augusztus 19. A magyar nemzeti párt sajtófőuoksége tegnap jelentette, hogy Holota János <lr. nemzetgyűlési képviselő a kiutasítások ügyében Cserny miniszterelnök­től megnyugtató felvilágosítást kapott. Tegnapi híradásunkat kiegészítő, újabb értesülé­sünk szerint a belügyminisztérium Szent-Ivány és Spina nemzetgyűlési képviselők julius 23-iki interveniáló levele alapján nyomban intézkedett, hogy Palkovich Viktor volt nem­zetgyűlési képviselő esetében az illetékes hatóságok a kiutasító végzést hatálytalanítsák, ami a hivatalos körből eredő hir szerint még a fellebbezés beérkezése előtt automatiku­san megtörtént. Grossmann, a kamarák prágai központ­jának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd nagy beszédben vázolta a gazdasági helyzetet. — Az, amire a kereskedelemnek, ipar­nak és minden vállalkozásnak elsősorban szüksége van — mondta többek közt Gross­mann — nem más, mint a béke és stabilizá­ció. Amennyiben a nemzetgyűlés jövő ülés­szakán tényleg fontos gazdasági kérdések kerülnek letárgyalásra, amely kérdések­nek megoldását, igv elsősorban az adó­reform, már évek óta sürgetik, a keres­kedelmi kamarák és a vállalati körök, ugv megvalósul a mi régi kívánságunk és bizalommal tekinthetünk gazdasági hely­zetünk lényeges javulása elé. — De nem kevésbé sürgős és egyúttal igen komplikált kérdés a hitel olcsóbbodása is. Nagy meggondolatlanság volna az illeté­kes vezetőktől, ha a hitelközvetitést takaré­kossági intézkedésekkel megnehezítenék, vagy teljesen lehetetlenné tennék. A pénzin­tézeteknek magúknak kell utat és módot ta­lálni arra, hogy a sürgős gazdasági szükség­letek részére belföldi vállalatainkat olcsóbb hitelhez juttathassák. A kivitel nagy fontossága A nagy nyilvánosságot legújabban erősen nyugtalanította a külkereskedelmi statiszti­ka legutolsó kimutatása, amely szerint kivi­telünk az elműt félévben kerek egy félmil- iárd koronával csökkent. De még ha nem is vesszük olyan pesszimisztikusan ezt a csök­kenést, mégis ismételten figyelmeztetnünk kell a kormányt az iparcikkek kivitelének óriási befolyásá­ra úgy a fizetési mérlegünkre, mint egy­általában az egész közgazdaságunkra nézve és azt ajánljuk, hogy a hivatott ál­lami és közfakíorok ezen körülmények iránt megfelelő figyelmet tanúsítsanak. 1 — Ami pedig a kormányt illeti, a szük­ségesség törvénye is azt diktálja, hogy a ke­reskedelempolitikai egyezségeket és szerző­déseket ki kell terjesztenünk. S itt elsősor­ban eleget kell tenni annak a kívánságnak, hogy egészítsék és bővítsék ki a tárgyalási apparátust, hogy a kereskedelmi tárgyaláso­kat egyidejűleg több helyen folytatni lehes­sen. — A kereskedelmi kamarák központjának kereskedelempolitikai bizottsága legközeleb­bi ülésén részletesen foglalkozni fog az álta­lános kereskedelempolitikai helyzettel. Az utolsó vámmódositás ezen a téren ja­vulást hoz, azonban ezt vámpolitikai té­ren az ősz folyamán további intézkedé­sekkel kell rendszeresen kiegészíteni. A termelési költség és a külföldi verseny — Nekünk lépést kell tartanunk a terme­lési költségeknél ás a külföldi versennyel. Az államnak és a közvetítőknek feladata az, hogy a termelési költségnek azon tételeit, amelyek ezen közfaktorok intézkedéseinek a hatáskörébe esnek, leszállítsák. A kereske­delmi és iparkamaráknak a gazdasági élet egészséges fejlődésének érdekében nagy súlyt kell helyezniük arra, hogy az adók a közterhek és illetékek terén legalább némi­képpen egyensúlyba jöjjenek a külfölddel. A sokat ígért egyenes adóreform sorsa még mindig bizonytalan. — A kereskedelmi kamarák ennek n kérdésnek sürgős elintézését és jelentőségét nem tudják eléggé hangsúlyozni, mert köz­gazdaságunk létérdeke megköveteli, hogy az Athén, augusztus 19. A közvélemény egy részében erős ellenzés mutatkozik a görög— jugoszláv megegyezéssel szemben. A szerző­dés Jugoszláviának minden előnyt biztosit Görögországgal szemben és Görögország szuverenitását az egyezmény nagyon korlá­tozza. Mihalakopulos volt miniszterelnök ki­jelentette, hogy a középeurópai görög keres­kedelemnek rövid időn belül el kell vesznie. Ha Jugoszlávia és egy tengeri hatalom között háború tör ki, a szaloniki jugoszláv raktára­kat szétrombolják s ezzel Görögországot is nagy kár éri. Rufos külügyminiszter ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a megegyezés mindkét államnak gazda­sági előnyöket nyújt s a kiengesztelődéshez hozzájárul. Szófia, augusztus 19. A görög—jugoszláv megegyezést is megelégedéssel fogadták s a kormánykörök azon a nézeten vannak, hogy a szerződés megkötése jelentékeny mér­tékben hozzájárul a balkáni általános helyzet megjavításához és Bulgária helyzetét is megkönnyíti. Ezek után Bulgária is megkezdheti a kereskedel­mi tárgyalásokat Görögországgal. A tárgyalá­sok rövidesen megindulnak. Paris, augusztus 19. A „Petit Journal" szerint a görög—jugoszláv szerződés, mellyel Görögország a kisantanthoz közeledik, további lépés a balkáni biztonsági paktum­hoz. London, aug. 19. A Westminster Gazette jelenti, hogy Tanger nemzetközi kikötőt forradalmi veszély fenyegeti. A spanyol és bennszülött lakosság nincs meg­elégedve a nemzetközi kormányzat működé­sével és mára általános sztrájkot hirdettek. A városon kívül élő összes Tanger-törzsek szimpátiájukat fejezték ki a mozgalommal szemben és azzal fenyegetőznek, hogy a vá­rosba jönnek és a sztrájkotokhoz csatlakoz­nak, hogy azokat megerősítsék. A kormány­zóság közölte a konzulátusi bizottsággal, hogy a rendőrség és katonaság ereje nem ele­gendő a rend fentaríására, mivel az összes bennszülöttek és spanyolok fel vannak fegyverezve. A konzulátusi bizott­ság tegnap ülést tartott, hogy a veszély elhá­rítására módozatokat találjon. Jelentik, hogy Primo de Rivera spanyol csapatokat küld ki, hogy a várost a vagyonbiztonság feníartására megszállják. A brit, spanyol és francia hadihajók, amelyek a kikötőben horgonyoznak, szintén jelentési kaptak a kritikussá vált helyzetről. London, aug. 19. A Daily Mail jelenti, hogy Tanger spanyol lakosságát Primo de Ri­vera legutóbbi nyilatkozata izgatta fel, amelyben Spanyolországnak követeli Tangert. A bennszülöttek vezetői, akiket a francia igazgatás alatt álló rendőrség izgat, petíciót nyújtottak be a tangeri szultánhoz. A Times szerint a helyzet nyugtalanító, de a komoly krizis kitörésétől nem kell tartani. Madrid, aug. 19. A Nation azt Írja, hogy bár Spanyolország legutóbb kifejezte, hogy Tangert a spanyol Marokkó-zónába akarja be- kebelezteíni, a spanyol-olasz paktumban egy szó említés sincs a Tanger-problémáról. Madrid, aug. 19. Yanguas külügyminisz­ter kijelentette, hogy Tangernek a spanyol övbe való bekebelezése úgy a nemzetközi ér­dekeknek, mint a Gibraltár-szoros biztonsá­gának megfelel. A spanyol kormány erősen hiszi, hogy ez az egyetlen lehetséges megol­dása a Tanger-problémának. Ukrán kommunisták éllamelienes összeesküvése Huszinszkéhan ? (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Rövid hírben jeleztük, hogy a napokban az ungvári rendőrség a korzón egy ukrán emigránst tar­tóztatott le. A letartóztatás okairól a rendőr­ség egyáltalán nem nyilatkozott eddig, bár a közvélemény ideges türelmetlenséggel lesi a fejleményeket. A letartóztatott ukrán Olekszenkó Mátyás galíciai illetőségű emigráns, aki Ungváron lakik és mint a „Ruszká Torkovja“ alkalma­zottja működik. Tekinted arra, hogy a rend­őrség minden felvilágositást megtagadott, a letartóztatás okainak kutatásánál csakis azok­ra az ellenőrizhetetlen magánhirekre támasz­kodhatunk, amelyek szerint az ungvári rendőrség egy államellenes összeesküvésnek jött nyomára, melyet, az itt élő ukrán kommunisták körében kezdeményezlek. Még titokzatosabbá tette azonban az ügyet az a hir, hogy a rendőrség letartóztatta Rudy dr. ukrán ügyvédjelöltet, egy ungvári ruszin ügyvéd alkalmazottját, akinek lakásán házkuta­tást tartottak. A házkutatás bioznyára eredménytelen volt mert a letartóztatott ügyyvédjelöltet a rend­őrség később szabadon bocsátotta. A kommunista összeesküvésről szóló hir, bár azt hivatalos helyről még eddig nem cá­folták meg, egy kissé valószinőtlenül hangzik, mivel azzal senkisern számol komolyan, hogy Ruszinszkót forradalmositás utján a kommunista Ukrajnához lehessen ál­csatolni. Más forrásból érkező hírek szerint a rendőrség megelégelte már a Ruszinszkóbao élő ukránok terjeszkedését és arra törekszik, hogy ezt a területet a nemjdevaló elemektől egyszersmindenkorra megtisztítsa. gassák meg a kereskedelmi kamarákat, még mielőtt a kész kormánytervezdet a parlament elé terjesztenék és kérjék ki azok véleményét a reform vezető prin­cípiuma felöl az adótarifák ró! sl’i. Ami pedig a forgalmi adót illet:, amelynek módosítását a nemzetgyűlés ugyancsak legközelebbi ülésszaka eíé akarják ter­jeszteni, elsősorban ragaszkodnunk kell a kivitelünk lényeges könnyebbitéséhez. — De nemcsak az egyenes és állami adók terén, hanem az autonóm adók és ille­tékek csökkenése is szükséges. Elsősorban is arra kell törekednünk, hogy az állami keres­kedelmi vállalatokat tényleg a kereskedelem szellemében vezessék. A gazdasági köröket nagyon érzéken en érintette a legutóbbi vasúti tarifaeme­lés és a posta- és távirdailletékek drágí­tása. — Ezen a téren is he kell vezetni a sta­bilizációt, amint ezt a kamarák központja is­mételten kifejtette. A kereskedők és iparosok azon törek­vése, hogy normális árkifejlödést vezet­hessenek bo, mind hiábavaló akkor, na az állami vállalatok, akármilyen okokból is, folytonosan emelik saját tételeiket. — Ha a jelenlegi illetékfelemelést újabb beruházásokkal fogják indokolni, akkor ta­lán érdemes volna megtudni, hogy mire fordították a 6 százalékos állami kölcsön hatszázmillió koronáját és 1923. évi beruházási kölcsön ötszázmilliós ösz- szegét, vagyis összesen egy milliárd és százmillió koronát, amelyet éppen a pos­ta és vasutiigyi minisztériumok beruhá- r Ti költségének előirányzataként vettek fel, hogy ezeket a kiadásokat a folyó bevételek­kel ne kelljen fedezni A postaügyi minisztérium az illetékek felemelését többek között azzal indokolja meg, hogy óriásiak a személyi kiadások, holott ismeretes, hogy eddig körülbelül 8nnn postaalkalmazottat bocsátottak el. A szociális biztosi? ás hiányos végrehajtása — Amikor mindenki a termelési költsé­gek leszállításán fáradozik, a legkedvezőtle­nebb időben hajtják végre az alkalmazottak szociális biztosítását is. Eddig sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ennek a törvénynek végrehajtása egyál­talában nem felelt meg a várakozásnak, úgy hogy ezen a téren óriási káosz ural­kodik. — Az építési mozgalom támogatása, amelynek fejlődése a gazdasági életnek egy jelentékeny részét képezi, ugyancsak igen fontos feladat. hivatott faktorok kötelesek messzeme­nő engedményekkel adóelengedésekkel segélyt nyújtani. —A kamarák által képviselt köröket nagyon kellemetlenül érintette az is, hogy .az úgynevezett hadiuzsoráról szóló előírásokat nem hatálytalanították, hanem állítólag csak módosítják: és a mai. viszonyokhoz alkalmaz­zák. A kamarák hangsúlyozottan követelik, hogy ily módosítások végrehajtása - előtt feltétlenül hallgassák őket meg és hogy ezen felesleges és ma idejét műit intéz­kedéseket távolítsák el. Hiszen ezzel is a közigazgatás költségeit lényegesen csökkenteni lehet. Sajnálattal állapítjuk meg azt is, hogy a nagyon is komplikált és tág közigazgatási kérdés reformját ed­dig még csak napirendre sem tűzték. Grossmann elnök nagyhatású beszédét a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta és ezután részletes vita indult meg az elnök beszéde fölött. Végül Zsivánszky dr., a központ 1925. évi működéséről szóló jelentését terjesztette be, amit a közgyűlés ugyancsak elfogadott. Amerika lemond a Philippmi-szigetekről Zebu, Philippini szigetek, augusztus 19. Osmana szenátor, a Philippini szigetek politi­kai életének egyik kiemelkedő vezére, a Coo- lidge elnök képviselőjének, Thompscnnak tiszteletére rendezett vacsorán beszédet mon­dott.. amelyben bejelentette, hogy Coolicige elnök azt az Ígéretet tette, hogy az Egyesült Államok lemond a Philippini szigetek birto­káról, amint a sziget természeti kincsei ki lesznek fejlődve. Útban a balkáni feinf©nsági szerződés Jugoszlávia s Görögország megegyezése — Görögország köze­ledett a kisáatáathoz ffegindult a harc Tanger körül Forradalmi veszedelem Tangerben — Primo de 83iv@ra spanyol gyarmattá kivánja tenni Tangert

Next

/
Thumbnails
Contents