Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-01 / 172. (1210.) szám
1926 augusztus 1, vasárnap. ü^UXOAI/VUfiV-AR-HIRIíAK 13 ■SEK'XWKTÍ^B GRIGORIJ RASZPU7IN OROSZORSZÁG rn KOS CÁRJA »IVÁN NASIVIN REGÉNYE A mágikus erejű hét betű (22) A termen moraj futott végig: — Vaszja nincs itt! — A szó J. J. Barajszkij hercegé. A Don Quichote termetű öreg, vékony, magas herceg beismerte beszédében, hogy a háborús cenzúra néha tapasztalanságból elkövet hibákat és pedig szarvashibákat, de nézete szerirt ezért nem való nagy lármát csapni és rossz szándékot látni benne, mert hiszen mindnyájan egyforma hévvel és bensőséggel szeretjük hazánkat, mindnyájan segiteni igyekszünk rajta s ha néha-néha tévedünk is, világos, hogy csak az nem téved, aki semmit sem csinál. És mit mondanának a dicső szövetségesek, mint a veszélyes ellenségek, ha a szeny- ryeseinket a világ elé teregetnék . . . A sápadt, feketehaju Cscheidze, aki kaukázusi akcentussal beszélt oroszul és önkéntelenül fölidézte az emberek emlékezetében a kaukázusi anekdoták egyikét-másikáí, kissé nekifeküdt a témának, de sehogyse sikerült emelnie a hangulatot. A feszült, nyugtalan nap mindenkit kimerített, Mindenki éhes volt és szereiett volna valahol kedélyesebb formák közt összeülni és feszélyezettség és melléktekintet nélkül behatóan megbeszélni a helyzetet. Következő közvetítő javaslat merült fel: „A duma napirendre tér a tárgy fölött, de nyomatékosan fölhívja a kormány figyelmét a hadicenzura tévedéseire és visszaéléseire, melyekkel az gyakran a hazafias érzelmű sajtó orgánumokat is akadályozza hazafias kötelességük teljesítésében, fölszólítja egyúttal a kormányt, hogy rendel- leneségekkel szemben megfelelő rendszabályokkal éljen.“ A formulát nagy ellentmondásokkal, közbekiáltások és többszöri csengetés mellett báj r, de nagynehezen elfogadták. Ebben a pillanatban erőteljesen kinyílik az ajtó és a hóna alatt a sárga táskával megjelenik — Yaszja. A hidegtől kipirult maga- bizó képén bosszús arckifejezés. Legelőször is szemrehányó pillantást vet a csinos E.-re, aki mit sem sejtve épp a kis kerek tükrében nézte magát. Aztán szokott tekintettel végig futott a termen. Szemrehányó heves gesztusokkal rontottak neki a barátai. Védekezett, de azok nem tágítottak. — De Uraim, elvégre nem harcolhatok a természeti törvények ellen ... — fakadt ki végül. — Sürgősen gyógyszertárba kellett mennem. Dimitrij Ivánovics, nem megmondtam előre, hogy annak a tartármártásnak következményei lesznek? ... És honnan tudhattam előre, hogy Önök a kormányra nézve olyan fontos kérdéssel annyira sietni fognak. Az elnök erőteljes csengetése tulzengte a lármát. — Uraim, csendet kérek, kiáltotta a magamegelégedett herceg. — Következik a legközelebbi ülés napirendjének fölolvasása.... Az egyik ajtóban fölhangzott Rodzjanko döngő basszusa és hatalmas termete föltűnt a teremben. Épp a főhadiszállásról jött. A képviselők fölpattantak helyükről és beszélgetve Rodzjankóhoz siettek. Biztosan fontos, vagy legalább is érdekes híreket hoz. Várakozóan övezték körül. Mások vendéglőbe, vagy hazafelé igyekeztek. — Miért üz velem tréfát, kedves nagy- sád? — kérdezte Vaszja miméit szigorral egy kedvező pillanatban a csinos E.-t. — Ha meghűltein és meghalok, a maga lelkén szárad. A kis E. csodálkozva nagy szemet nyitott rá s erőlködött, hogy megértse, miről van szó. A csodálkozása annyira természetes volt, hogy Vaszja nyomban megérezte, hogy itt valaki lóvá tette és gáncsot vetett neki. — Ó, nem, nem — szólt erre kacagva. — Csak tréfáltam. Én azt csak úgy értettem, tréfa az egész . . . S Vaszja a hóna alá csapta a hadicenzu- rára olyan lesújtó dokumentumokkal teli elhasznált irattáskát, odasietett Rodzjankóhoz, hogy meghallja tőle a legfrisebb híreket a főhadiszállásról. * Az istenhátamögötti csendes, szürke Mo- gilev. berek mind olyan hangsúlyozott udvariassággal beszélnek egymással. Fojtott hangon, mint valami szentélyben. A testőrkozákok, sőt az őrszemek, sőt maguk az egész kis spiclik is úgy érezték itt magukat, mint valami megihletett papok, akik egy olyan méltóságos és mélységes misztériumban vesznek részt, melytől a világ sorsa függ. S valóban olyasvalami történik itt, ami méltán emlékzetetett a misztériumra. Ünnepélyes tanácskozás után egy barnaszemü ezredes a teleirt papirosra csak hét betűt vetett oda: Nikoláj — és azonal kezdetét vette a katonai és polgári személyek izgatott összevisz- sza futkosása. A táviró az ország minden sarkában kopogni kezdett. Ez a szentségszerü hét betű milliós hadseregeket hozott mozgásba, fegyvereket, ágyukat szólaltatott meg, lovasságot röpített a halálba, városokat, falvakat gyújtott meg, embercsontok és holtak ezrei fedték el nyomban a mezőket és az összes emberi könyvek legbu- tábbjának — a történelemnek — egy uj lapja vérrel, tűzzel és karddal íródott s minden volt ráírva, csak ez az egy szó nem, hogy: igazság. A világtól eldugott kis városkában egyetlen láthatatlan gombocska megnyomására irtózatos, megrázó tragédiák játszódtak le. Azért aztán' nem csoda, ha ezek a kikent-kifent emberek nemcsak túlzottan, hanem valóságos esztelenséggel tobzódtak a maguk életkormányzó erejének és fontosságának tudatában. De ezek az emberek, akik tisztelték és tömjénezték önmagukat, tudatosan, vagy ön- tudatlanul két dolgot hagytak figyelmen kívül. Először is, hogy a titokzatos gombnak minden megnyomása megfoghatatlan történelmi okok milliós sorozatától függ és másodszor, hogy ez a nyomás szabályszerűen sohasem azt eredményezte, amit előre vártak . . . (Folytatjuk.) A csehszlovák mezőgazdasági szervezetek a Magyarországtól kívánt vámengedmények ellen A Prágában ma délelőtt fél 11 órakor megindult magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások alkalmából a csehszlovák agrár szervezetek a tárgyalások csehszlovák vezetőihez egy memorandumot juttattak el, amelyben azt igyekeznek bizonyitani,' hogy a csehszlovák agrárvámok nem prohibitiv természetűek, hogy az ujj vámtételek csakis a háború előtti vámoknak valorizálását jelentik és hogy ezek még mindig alacsonyabbak, mint a magyarországiak. Erre való tekintettel lehetetlennek tartják a vámtörvény 5. szakaszának módosításával a kereskedelmi szerződések kedvéért a minimálisuknak tekintett adótételeket mérsékelni. A memorandum szerint tekintetbe veendő az a tény is, hogy a csehszlovákiai mezőgazdákat oly magas adók és szociális terhek sújtják, amilyenekről Magyarországon szó sincs. „A csehszlovák vámok — úgymond — a legfontosabb magyar kiviteli cikkekre, a lisztre, búzára, sertésre vonatkozólag mélyen alatta állanak a valuíáris indexnek, holott a magyar vámok ugyanezen cikkekre a világháború előtti viszonylatnak megfelelő aranyparitáson állanak. így a magyar buzavám 44 korona, holott a miénk csak 30, a magyar rozsvám 41 korona, nálunk csak 38, íisztvám 90 korona, nálunk csak 70. A vágómarha és egyéb állattermékek vámja Magyarországon 50—100 százalékkal emelkedett. így a szarvasmarha vámja Magyarországon métermázsánként 105 korona, vagyis 6 métermázsa súlyú állatnál 630 korona, ellenben a csehszlovák vám a szarvasmarha darabja után csak 360 koronát tesz ki. A zsirtermékek vámja Magyarországon csaknem háromszorosan meghaladja a mi vámunkat. Már pedig Magyarország ezekből a vámokból eddigelé semmiféle szerződéses engedményeket nem tett, jóllehet olyan termékekről van szó, amelyekből nagy exportfölöslege van“. Peroutka dr. kereskedelemügyi miniszter a csehszlovák külkereskedelemről A külkereskedelem visszafejlődése az első félévben — Nemzetközi árcsökkenés — A jelenlegi gazdasági élet depressziója — Uj piacok kellenek. — A magángazdaság racionalizálása és az állami gazdaság ökonomizálása — Agrárvámok és belföldi fogyasztás Peroutka dr. kereskedelemügyi miniszter a csehszlovák külkereskedelemről a következőket mondotta: Némelyek szerint a legutóbb közzétett külkereskedelmi számok azt jelentik, hogy gazdasági életünkben rosz- szabbodás állott be. Ezeket a számokat elsősorban a behozatal fejlődésével kapcsolatosan kell megítélni, hogy a világkereskedelem fejlődésével hozhassuk összefüggésbe. — Az 1926-os félév gazdasági visszafejlődését jelző szám több összetevőből alakul. Nem lehet kétséges, hogy a világpiaci árvisszaíejlődések a csehszlovák szám kialakulásánál nagy szerepet játszottak. Ez természetesen nem az egyetlen ok és nagyon fontos a középeurópai gazdasági helyzet, amely visszahatással van a csehszlovák kivitelre is. A háború következtében a lakosság fogyasztási képessége erősen csökkent úgy a bel-, mint a külföldön. Emellett tekintetbe veendő, hogy az országok nemzeti ipart teremtettek és ez erősen csökkenti az előző crszágterüle- tek fogyasztási piacait. Ezzel a tényállással hosszabb időre számolnunk kell és igy legfontosabb feladatunk, hogy a hazai termelés számára uj fogyasztási piacokat nyissunk meg. Ez volt egyik főoka annak, hogy azon voltam, hogy a csehszlovák ipar a filadelíiai világkiállításon résztvegyen. Lehetséges, hogy Csehszlovákia Amerikában uj piacra talál és azon lehetnénk, hogy nagyszabású amerikai behozatalt árukkal egyenlítenénk ki. Bizonyos, hogy kereskedelmi mérlegünk aktívuma a fizetési mérleg lényeges részét képezi és feltétlenül arra kell törekednünk, hogy ezt az aktívumot kiépítsük. Valamint kiviteli számaink a külföldi piacok áralakulása következtében csökkentek, a belföldi fogyasztási számok is ugyanígy fejlődtek. Kivételt csak azok a termékek képeznek, amelyek árait a konszernek monopolisztikusan meghatározzák, mint például csehszlovák behozatali áruknál (kaucsuk stb.). Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kiviteli és a behozatali számok nem mindig haladnak párhuzamosan, úgy hogy vannak hónapok, amikor az aktív mérleg helyébe a passzívum lép. Ezeket a jelenségeket azonban nem szabad az egész gazdasági fejlődésből kiragadni és mint ilyeneket kedvezőtlennek beállítani, mert ha nagyobb- méretü nyersanyagbehozatalt jelentenek is, ez,még sem jelent egyebet, mint a következő hónapokban elkövetkezendő kiviteli összegek eszkomptálását. — Nem tagadom, hogy exportiparunk sok ága gyakran válságos helyzetben van. A nemzetközi piacok feszültsége megköti az árakat — innen a világpiaci árak eső irányzata — és ezeket az árakat az ipar nem tudja minden esetben paralizálni. Törekvésünk odairányul, hogy .i termelési költségeket olyan nívóra le- ■ nyomjuk, hogy a maximum a versenyképességet megadja. Ebben a törekvésben az állam és a magángazdaság egymást kell hogy támogassa. A magángazdaságnak arra kell törekednie, hogy az üzemet racionalizálja a célból, hogy a költségeket megtakarítsák, az állam pedig arra kell hogy törekedjen, hogy a költségvetés ökonomizálása által a megadóztatást elviselhető nívóra lenyomja. Az ipar jelenlegi konjunktúráját tekintve fontos, hogy az agrárvédelem megerősödésével a belföldi piac fogyasztói képességét emeljük, ami a belföldi ipar számára az exportlehetőségeket némileg kiegyenlítheti.-- Tudatában vagyok annak, hogy milyen nagy fontossággal bir a csehszlovák gaz„fi GflZDfi“ mezőgazdasági szaklap. Bratislava. Pozsony. Vármegyeháztér 11. & hsladé gazda nem nélkülözheti! Kérjen mutatványszámot! Célszerű kozmetikai tanácsok a nyár! idényre! I .ápoláshoz idő és nyug'-' 'g szükséges! Nyaraló hölgyeknek alkalmas! Lágyan távolítsuk el a kellemetlen mit- essert? Zsíros, pórusos arcbőrt hogyan ápolunk? Naponta háromszori meleg arcmosással minden másodnap arcgőzzel. Alapos és észszerű oktatást szerekkel együtt küldök. Garnitúra 37 korona. Biztos és kellemes szer szeplő és májfolt elUn, garnitúra 37 korona. Makacs, régi szeplő és pattanásnyomok ellen hatásos börujitót ajánlok, amelytől az arc 4 nap alatt rózsasziniivé válik. A használat a társaságban való tartózkodást nem gátolja, ára 20 korona. Mindennapi toalett arcápoló és szépitő garnitúra, nagy 77, kicsi 47 korona. Orr- és kézvörösség elleni szer 47 korona, szemápoló, s-'emszépitő és szemfestő garnitúra 47 korona. Fobelerősitő és fejlesztő garnitúra meg- fele. ’ • ’ 'ssal 77 korona. Szőrtelenitő garnitúra 37 korona Henné hajfestőszer minden árnyalatban, has: ílati r ‘fással 77 korona. — Rendelésnél hajminta beküldését kérem. Küldemény cégjelzés nélkül, diszkréten megy. Számtalan köszönőlevél. „IZA“ közületiéi intézet Pozsony-Bratislava. Stefanik ul. 19. ........ .................. ■■'■■i. ..„.'.imCTggCTwmnr.'..,... mh.ijjj.imjiii. ■ --TSCSI A város körül kedves tájak, a felső Dnyeper dombjai, erdői, csendes vize, szegély poros falucskák, hallgatag, félvad lakosság. Az élet ebben a világtól távoli kis zugban mindig egyszerű, álmos, csendes és eseménytelen. A sors szeszélye azonban hirtelen az orosz birodalom középpontjává avatta föl. A türelmetlen tekintetek milliói szegződtek most ide az egész végtelen Oroszországból erre az igénytelen városkára. A főhadiszállást, a visszavonuló seregek mögött a cár parancsára ide helyezték át. Itt volt az orosz hadsereg idegközpontja. A szürke városkában hamarosan föltűntek a cárnak és kíséretének pompás vonatai, szakállas, óriástermetü testőrgárdisták cserkeszköpenyekben, csodaszép autók, melyek részére azon lóhalálában frissen készítették az uj utakat, híres generálisok, a szokatlanul szembetűnő egyenruháju szövetséges megbízottak, pávázó, kivasalt diplomaták, gonddaltelt siető miniszterek s a kémek serege. Katonaparádék, csinnadratták * tábori misék váltogatták egymást. A jámbor polgárokat szigorú fegyelem alá fogták, A táviró pihenés nélkül, éjjel és nappal üzeneteket röpített szét Oroszország minden sarka kdeKissé parádés képe volt ennek az uj életnek — ezek az urak, egyenruhák, fehérkez- tyük, lakkcsizmák, kikent-kifent arcok — minden mesterkélten tisztán ragyogott. Vigyázat, frissen mázolva. És ezek az uj emli !■ ■■■■!■ i . .— ----------------------—---------------------------------------------------------------------------------*---------------------------.t ,y I Öt óSÓÖÖá leSZÍ | Ha a vetőmagot rendes mk rggfP |fp ágFgj| TpÖpP TMT természetes vetőmagol- g R°V^ trágyázás mellett az émZÍA JlíffiC Jlh:.,tószerrel oltja, akkor B I mi jelentékenyen nagyobb terméseredményt ér el! j J H Forduljon a helyi képviselőkhöz vagy a baktériumos trágyát előállitó társaság k. f. t. önálló délszlovenszkói osztályához: I j ^ | Az 1 ha-hoz szük-éges mennyi- i* Ü IC §5 ÜT SE I 1*^8 Wn Sq BWCPMÖÍSi Az 1 ha-hoz szükséges mennyi- | j a trágyázást! f ség ára 48.- Ké. Praha-Vinohrady. Slsasliái 4. ség ára 48.—Ké. jj a termést! g
