Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-13 / 182. (1220.) szám

1926 augusztus 13, péntek. l>EXGAItA^AGfcVRHIRIiaE 5 Caillauxt egy párisi magyar buktatta meg? Mit Írnak a párisi lapok Finaly bankvezérről, Caillaux diktátor! álmairól s bizonyos örökségről ? Paris, augusztus eleje. A mindenkor uralmon levő francia kor mányok az utóbbi években bizonyos bankok vagy bankcsoportok segítségét vették igény­be, amikor a kincstár helyzete annyira ké­nyes volt, hogy nem tudott eleget tenni egy állam fizetési kötelezettségeinek. Most leg­utóbb augusztus 1-én is, amikor a francia kincstár nem diszponált több, mint 60 millió frank felett s csupán a tisztviselők fizetésére 600 millióra lett volna szükség, Kaymond Poin- caré a nagy francia bankok segítségét vette igénybe, amelyek ilyen módon lehetővé tet­ték, hogy a frank megmentése érdekében megindított s eddig diadalmasan folytatott küzdelem ne akadjon el mindjárt az első lé­pésnél. S bár a lapok s a közvélemény fi­gyelme ma teljes mértékben Poincaréra s te­vékenységére van Összpontosítva, újságok és társaságok még mindig sokat beszélnek. Caillaux hirtelen és feltűnő bukásáról, amely saját pártjából, a radikális-szocialista pártból kiinduló akció eredménye s annak az államférfinak személyes müve volt, akinek in­dítványára és közbenjárására ezelőtt két év­vel Caillauxnak és Malvynak megkegyelmez­tek s hazahozták a két radikális politikust száműzetésükből. Mi volt Herriot közbelépésének valódi oka? —• kérdezik ezt ma sokan Párisban s a lapok egy része erre vonatkozóan a követke­ző magyarázattal szolgál, amelyet csak bizo­nyos fentartással lehet fogadni, annyira fur­csa színben állítja be a francia kamarában uralkodó erkölcsöket. Horace Finaly, a Banque de Pays-Bas, magyar származású és teljhatalmú vezérigaz­gatójáról van szó, aki — mint ismeretes — részben már a Bloc natívnál, de főleg a Car­te! de Gauches választásainál bizonyos sze­repet játszott az általános választások admi­nisztrációja körül. Horace Finalynek Herriot-val ás Briand- nal való benső, baráti kaesolatai ismerete­sek, viszont Caillauxval nem a legjobb vi­szonyban volt, miután a nemrég megbukott francia pénzügyminiszter állítólag egy másik bankérdekeltség szolgálatait vette igénybe azoknál a pénzügyi operációknál, amikor kor­mányok a kincstári pillanatnyi rossz helyzeten segíteni óhajtva, magánbankokhoz szakiak fordulni. így érkezett el a nagy nap, amikor Cail­laux a kamarában meg akarta magának a hí­res ,,piain pouvoir“-t szvaztatni s a neveze­tes ülés előtti este futótűzként terjedt el a városban a hír, hogy CaiPaux a piain pouvoir megszavazása esetén külön adóval akarja súj­tani a különböző bankok trezorjaiban talál­ható külföldi értékpapírokat és értékeket < a iényszerkölcsöní írató 'ág i szervek bevonásá­val oly módon akarja megvalósítani, hogy az adófelügyelőségek minden bankbau a hely­szintén vennék listára a trezorokban és séfek­ben deponált értékpapírok számát s értékét, A hír szerint ez operáció a Banque des Pays- Bas-né!, Finaly bankjánál kéz födött volna meg, még pedig a piain pouvoir ;k megszava­zása utáni éjjel, egy törvényesen kiadott dek­rétum alapján . . . S ekkor Horace Finaly is akcióra határozta d mayát. A lapok szerint bizonyos, csekkek se­gítségével rávette Herriot híveit, hogy taná­csolják a kamara elnökének a vitában való részvételt s a Caillaux elleni akciót, mert az a diktatúrára törekszik. Egyúttal bizonyos kép­viselőket, akik hozzáférhetőségükről ismertek, bár pont az ellenkező partokhoz tartoznak s ellenkező elveket vallanak, Finaly bizalmi emberei „megöntözték", -- mint az angol­ban mondják: „arroser7", amelynek a ma­gyar fordítása nem áll messze a megveszte­getés szótól ... S igy bukott volna meg ál­lítólag Caillaux. Hogy a lapok e hiréből mi igaz, nehéz ellenőrizni, tény azonban, hogy sok baloldali képviselő azért fordult el Caillauxtól, mert valóban attól tartottak, hogy diktatúrára tör , Az Action Francaidé, amely szélsőségei ellenére bizonyos értelemben mégis komoly lapnak számit, a fenti hirnél még egy sokkal erősebb s kirívóbb árnyalatú támadást indí­tott Caillaux ellen. Nem kevesebbről, mint ar­ról van szó az Action Francaise szerint, hogy Caillaux pénzügyminiszter korában rá­vette volna Paul törvényszéki orvosszakértőt, hogy egy Vicomtesse S. halála után állapítsa meg, hogy a vicomtesse fejében egy daga­natot talált s igy a vicomtesse mint beszámít­hatatlan egyén által készített^végrendelet ér­vényteleníthető legyen. Vicomtesse S., mint ismeretes, Caillaux sógornője volt (akire a volt pénzügyminiszter mindig nagyon büszke is volt), azonban nem volt jóbarátságban Cail- lauxékkal, mióta aCaillauxné Calmette-et, a Le Figaro volt főszerkesztőjét megölte. Nem is érintkezett a Caiílaux-házaspárral, sőt. bár más rokonai nem maradtak, végrendeletében állítólag nem emlékezett meg Caillauxékról. Paul törvényszéki orvosszakértő segítségével, az Action Francaise szerint, azonban Caillaux, mint egyetlen életben maradt rokon, hozzá­jutott S. vicomtesse vagyonához. Érdekes, hogy a rojalista laprak ez a hire nem nyert cáfolatot. Igaz viszont, hogy nem­régiben Caillaux ama ősrégi sarthei tölgyek­hez hasonlította magát, amelyek évszázadok óta sűrűn álltak ki villámcsapásokat, de ta­vasszal koronájukon mindig kizöldült a le­vél. És igy Caillaux is — úgy látszik még bízik, hogy újból eljön az ő ideje s nem tö­rődik azzal, amit róla mondanak. Súlyos vasúti szerencsétlenség Magyarországon Az esőzésektől meglazult pályáról a mozdony és három személykocsi az árokba fordult Hat súlyos sebesült — A mozdonyvezető megörült? Budapest, augusztus 12. (Budapesti szer­kesztőségünk té-löfonjelentése.) A ráckevei helyi érdekű vasútvonalon Szigetcsép és Szi- getszentmiklós között az esőzésektől még­rongált régi pályán nagy. vasúti szerencsét­lenség történt az elmúlt éjszaka. A mozdony súlya alatt a sin szétvált. A mozdonyvezető a teljes sebességgel haladó vonatot már nem tudta lefékezni, úgy hogy a gép egyensúlyát vesztve a magas töltésről legurult a mély árokba és három, utasokkal telt személykocsi kisíklott. A mentést megnehezítette az a körülmény, hogy a szerencsétlenség éjjel történt. Éjfél után egy óra tájban hoztak a közeli falvakból segítséget. A romok alól hat súlyos és kilenc könnyebb sebesültet húztak ki, akiket a közeli Pestcrzsébet-környéki kórházba szállítottak. A vasutasok elbeszélése szerint a mozdony- vezető, Peiiler István, akit a szerencsétlenség előidézésében semmi felelősség sem ter­helhet, az események súlya alatt megörült, úgy hogy őt is a kórházba kellett szállítani. A súlyos sebesültek között van Wagner Ist­ván von átvezető is. Pálfi Sándort Kolozsvárott elfogták A kiadatási eljárás már megindult — A fiite lezők saját költségükön akarják haza­szállittatni Kolozsvár, augusztus 12. (Saját tudósí­tónk távirati jelentése.) A kolozsvári rend­őrségnek tegnap délután sikerült letartóztat­nia Páilíi Sándort, a Budapestről megszökött bankárt. Elfogatása épp akkor történt, ami­kor Bukarestből jövet autójából kiszállott. Pálfi Kolozsvárt Bölöoiyi József autógarázs- tutajdonosnál lakott. Pálfit azonnal kihallgat­ták. Ártatlanságát hangoztatta. A sziguranea megállapította, hogy Pálfi Budapestről egyenesen Kolozsvárra szö­kött s azóta Romániában tartózkodott. A bankár szabadlábra helyezését kérelmez­te, erről azonban az ügyészség csak a holnapi nap folyamán fog dönteni. Budapest, augusztus 12. (Saját tudósí­tónk távirati jelentése.) Amikor a magyar hatóságok értesülést szereztek Pálfi letartóz­tatásáról, azonnal megtették a kiadatása iránt szükséges lépéseket. Arra számítanak, hogy a hiteleapk minden bizonnyal hozzá fognak járulni anoz, hogy a magyar kormány a hitelezők költségére ho­zassa haza Pálfit, aki hazahozatala után a még eddig elő nem került értékekről bizo­nyára fel világosi tást fog adni. Az utóbbi na­pokban előkerült sokmilliárdos értékekkel együtt hét milliárd korona aktíva áll rendel­kezésre a kilenc milliárd passzívával szemben. A csacai vonatrablók bandája csendőrkézre került Közelharc a banditák éft csendőrök közt az ócsadai erdőben — Egy rabló elesett, hármat elfogtak, kettő elszökött — A bandavezér orosz, a többiek csehek Csaca, augusztus 12. A tegnapi nap folyamán sikerült a csacai csendőrségnek a vonatrablók nyoméra jutnia. Hár­mat közülük máris letartóztattak.. A rablók üldö­zése rendkívül izgalma* volt. A banditák revolve­rekkel voltak fölfegyveirkezve és a rajvonalban közeledő csendőrökkel párharcba bocsátkoztak. A csendőrök szintén kénytelenek voltak fegy­verüket használni és egy banditát le is lőttek. A osendőrgolyó szivén találta a rablót, aki a helyszínen meghalt. A vona/trablók letartóztatásának izgalmas je­leneteiről a következőket sikerült megtudnunk: Reggel 5 óra kilenc perckor Oderberg felé in­dult a Csaca melletti Öcsad (Ocsadnice) állomásról a 607. számú személyvonat- Egy férfi a vasüti pénztárnál hat harmadosztályú jegyet váltott Kar- vinra. Az állomáson azonban senkit sem lehetett látná, mert azok, akiknek a részére a jegyeket vá­sárolta, a Kisucapatak menti bokrokban rejtőztek. A titokzatos jegyvásárlás a hivatalnokban rögtön gyanút keltett. Amikor a vonat ócgadóra befutott, a bujkáló öt utas előtűnt a bokrokból és gyorsan felszállt a vonatra. A kocsiban azonban nagy meglepetés érte őket. Két csendőrrel találták szemközt magukat. Ezzel megkezdődött a hajsza, amilyenhez hasonlót legfeljebb az amerikai detektivfilmek szoktak pro­dukálni. A banditák kiugrottak a mozgó vonatból és a siirii. erdőbe menekültek. A két csendőr zavarukból rögtön látta, hogy- a keresett rablókkal van dolga. Életük kockáztatásá­val mindketten utánuk ugrottak. Az egyik csendőr nyomon követte a bandát, a másik megerősítésért telefonált Csatára. Azonnal három csendőr járőr indult az ócsadai erdőbe. A rablóknak közben ter­mészetesen sikerült a süni, bozótos erdőben elrej­tőzniük. A csendőrök rajvonalakban nyomultak előre s nyolc órai erőt megfeszítő gyaloglás után a Csaca alatti völgykatlanban szemben találták ^ magukat a banditákkal. Az összeütközés elkerülhetetlen volt, mivel a banditák egyike többször rálőtt a csendőrökre. A csendőrök kénytelenek voltak a tüzelést vi­szonozni. A közelharcban lelőttek egy Buda Ferenc nevű rablót. A többi banditát a csendőrök körülzárták és megadásra szólították föl. Hármat közölök, névszerint Ricskó Józsefet, Pékár Józsefet és Briohfa Antalt letartóztattak, kettőnek sikerült a esendőrgyiiriiből kimene­külni. Azok a podvyszokói erdőbe menekültek. A letartóztatottakat bilincsbe verve azonnal beszállították a csacai járásbírósághoz, ahol kihall­gatták őket. A rablók beismerő vallomást tettek. Pékár a csehországi Hrozenkából származik, Briohta pedig a sziléziai Ostrauból, a harmadik le­tartóztatott, Ricskó József viszont orosz állampol­gár. A két elmenekült rabló neve: Necsas József és Urbán Jaroszláv. Mindkettő csehországi szárma­zású. A „fekete sas“ rablóbanda A banda tagjai Máhrjsch-Ostrauban, a bánya- munkálatoknál ismerkedtek Össze. Itt jöttek arra a gondolatra, hogy „Fekete sas“ néven rablóbandát szerveznek. A munkából kiléptek s egy erdőben az orosz Ricskónak hű­séget és szolidaritást esküdtek. N'égy lengyel Z9idó kirablásának a terve Az első rablómerényletet négy lengyel zsidón akarták elkövetni, akiket az oderbergi állomáson láttak s akiknél sok pénzt sejtettek. Ebből a cél­ból felültek Oderbergben a személyvonatra s egy Lkai más pillanatban meg akarták támadni a négy zsidót. Zsolnáig azonban nem tudták tervüket végre­hajtani, 'mert a vonatban igen sok volt az utas. Zsolnán látták, hogy sokan leszálltak s igy ab­ban a reményben, hogy Zsolna mögött, mégis csak sikerül a rablómerényletük, tovább utaztak. Ahogy a vonat elindult, azonnal feltették fékete álarcai­kat s abba a kocsiba mentek, ahol a négy len­gyel zsidó ült. Ebben a pillanatban lépett ki fülkéjéből Kav- ka Alajos, aki észrevette az álarcosokat, azon­nal átlátva a helyzetet, az egyik rablónak ne- kiesett és annak álarcát letépte. A válasz erre revolverlövés volt. Kavka óriási sikollyal a szomszédos kocsiba szaladt, az ütközőkön azonban két bandita fo­gadta, akik még két lövést adtak le, amelyek közül az egyik halálosan megsebesítette öt. A revolverlövések felriasztották a többi utast, akik a fülkékből pánikszerűen a folyosókra sza­ladtak. Briohta Antal a nagy káoszban gyorsan meghúzta a vészféket s a hat rabló a még mozgó vonatból kiugorva, megfutamodott. A rablógyifkosság tneghiusitójállflk élettörténete Kavka Alajos, a pilseni Svétovár sörfőzdének ügynöke, aki a rabi óm erénylet meghiúsítását éle­tével fizette meg. Kassán és Ungvárott is közis­mert ember volt. A forradalom után ugyani* a 66. gyalogezred közélelmezési főhadnagya volt és amikor a bolsevikiek áttörték Kassa mellett A csehszlovák frontot, ő biztosította a körülzárt ez- rexlek élelmezését. Később megnyitotta Ungvárott az úgynevezett „BörsZanatóriumát". Kavka a Melnlk melletti Sopkó községből származott s kereskedelmi akadémiát végzett Karibiban. A linzi pUspök az öngyilkosságok ellen Bécs, augusztus 12. A linzi püspök körlevelet bocsátott ki egyházmegyéje lelkészeihez, melyben előírja az öngyilkosokkal szemben tanúsítandó temetési eljárást. A beszámítható öngyilkosoktól a lelkészeknek meg kell tagadniuk az egyházi temetést, valamint a halotti istentiszteletet. Azon öngyilkosok, akik haláluk előtt megbánásuk je­lét adták, egyszerű temetésben részesülhetnek. Ha a beszámithatatlanságot orvos igazolja, akkor megengedhető a minden pompa nélküli egyszerű temetés, de csak olyanoknál, kik különben fedd­hetetlen keresztényi életmódot folytattak. A lengyel monarchisták fuzionálnak Varsó, augusztus 12. A lengyel mon­archisták szövetsége, amelynek legalizálását a belügyminisztérium elutasította, elhatároz­ta, högy a régebben fennálló legális mon- archista szervezetekkel fuzionál. Az uj mon- archii-sta szervezet napilapot fog kiadni. Wíndischgrátz uj vallomásokra készül Budapest, augusztus 12. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelent'ése). A frankpör táblai fő­tárgyalása iránt, amely tudvalevőleg hétfőn, augusztus 16-án veszi kezdetét, máris nagy érdek­lődés nyilvánul meg. Wíndischgrátz Lajos herce­get a rabkórházból betegszállitó kocsin fogják a tárgyalásra szállítani. Úgy hírlik, hogy a her­ceg érdekes részletekkel akarja kiegészíteni a törvényszéken tett vallomását, különösen Schulz- ra, valamint a franciák szereplésére vanaíkozóan. A főtárgyalás elnöke Gadó Isván dr. lesz, aki annak idején a Tisza-pört vezette. Befejezték a bécsi jogi kongresszust Bécs, augusztus 12. Az International Law Association a legeredményesebb munkát a nem­zetközi magánjog terén végezte. Az elfogadott ha­tározatok alapján a bel- és külföldi adásvételi szerződéseknél az eladó joga mértékadó, a szol­gálati és munkaszerződéseknél annak az ország­nak jogszokásai érvényesek, amelyben a munkát végzik, ingatlan forgalomban pedig annak az ál­lamnak a törvényei, amelyben az ingatlanok fek­szenek. Elhatározták, hogy ezeket a határozati javaslatokat Genfben vagy Hágában a diplomá­ciái konferencia elé terjesztik, hogy igy bizto­sak azoknak felvételét az egyes államok tör­vényei közé. A szociális biztosítási jogi-bizottság­ban Manes tanár (Berlin) terjesztette elő a je­lentést, amelyben^ a szociális biztosítási jog fej­lődését a magán- és közjogból vezeti le. Indít­ványozza, hogy albizottságot küldjenek ki a világ biztosítási jog komplikált törvényhozásának ta­nulmányozására és hogy a szociális jog problé­máját a legközelebbi kongresszusnak tárgysoro­zatára tűzzék. Tegnap délután a kongresszus ünnepélyes záróülést tartott, amelyen az összes bizottságok tagjai megjelentek. Ez alkalommal a plénum elé terjesztették a nemzetközi magánjog, a valutáris adósságok fizetési alapelveit, a cif- szerződések, a kereskedelmi döntőbíróságok, a légijog, a nemzetközi cscdjog és üsztességtelen verseny ügyében folytatott tárgyalások eredmé­nyeiről szóló bizottsági jelentéseket. A bizottsá­gok által előterjesztett határozati javaslatokat a plénum elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents