Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-13 / 182. (1220.) szám
1926 augusztus 13, péntek. l>EXGAItA^AGfcVRHIRIiaE 5 Caillauxt egy párisi magyar buktatta meg? Mit Írnak a párisi lapok Finaly bankvezérről, Caillaux diktátor! álmairól s bizonyos örökségről ? Paris, augusztus eleje. A mindenkor uralmon levő francia kor mányok az utóbbi években bizonyos bankok vagy bankcsoportok segítségét vették igénybe, amikor a kincstár helyzete annyira kényes volt, hogy nem tudott eleget tenni egy állam fizetési kötelezettségeinek. Most legutóbb augusztus 1-én is, amikor a francia kincstár nem diszponált több, mint 60 millió frank felett s csupán a tisztviselők fizetésére 600 millióra lett volna szükség, Kaymond Poin- caré a nagy francia bankok segítségét vette igénybe, amelyek ilyen módon lehetővé tették, hogy a frank megmentése érdekében megindított s eddig diadalmasan folytatott küzdelem ne akadjon el mindjárt az első lépésnél. S bár a lapok s a közvélemény figyelme ma teljes mértékben Poincaréra s tevékenységére van Összpontosítva, újságok és társaságok még mindig sokat beszélnek. Caillaux hirtelen és feltűnő bukásáról, amely saját pártjából, a radikális-szocialista pártból kiinduló akció eredménye s annak az államférfinak személyes müve volt, akinek indítványára és közbenjárására ezelőtt két évvel Caillauxnak és Malvynak megkegyelmeztek s hazahozták a két radikális politikust száműzetésükből. Mi volt Herriot közbelépésének valódi oka? —• kérdezik ezt ma sokan Párisban s a lapok egy része erre vonatkozóan a következő magyarázattal szolgál, amelyet csak bizonyos fentartással lehet fogadni, annyira furcsa színben állítja be a francia kamarában uralkodó erkölcsöket. Horace Finaly, a Banque de Pays-Bas, magyar származású és teljhatalmú vezérigazgatójáról van szó, aki — mint ismeretes — részben már a Bloc natívnál, de főleg a Carte! de Gauches választásainál bizonyos szerepet játszott az általános választások adminisztrációja körül. Horace Finalynek Herriot-val ás Briand- nal való benső, baráti kaesolatai ismeretesek, viszont Caillauxval nem a legjobb viszonyban volt, miután a nemrég megbukott francia pénzügyminiszter állítólag egy másik bankérdekeltség szolgálatait vette igénybe azoknál a pénzügyi operációknál, amikor kormányok a kincstári pillanatnyi rossz helyzeten segíteni óhajtva, magánbankokhoz szakiak fordulni. így érkezett el a nagy nap, amikor Caillaux a kamarában meg akarta magának a híres ,,piain pouvoir“-t szvaztatni s a nevezetes ülés előtti este futótűzként terjedt el a városban a hír, hogy CaiPaux a piain pouvoir megszavazása esetén külön adóval akarja sújtani a különböző bankok trezorjaiban található külföldi értékpapírokat és értékeket < a iényszerkölcsöní írató 'ág i szervek bevonásával oly módon akarja megvalósítani, hogy az adófelügyelőségek minden bankbau a helyszintén vennék listára a trezorokban és séfekben deponált értékpapírok számát s értékét, A hír szerint ez operáció a Banque des Pays- Bas-né!, Finaly bankjánál kéz födött volna meg, még pedig a piain pouvoir ;k megszavazása utáni éjjel, egy törvényesen kiadott dekrétum alapján . . . S ekkor Horace Finaly is akcióra határozta d mayát. A lapok szerint bizonyos, csekkek segítségével rávette Herriot híveit, hogy tanácsolják a kamara elnökének a vitában való részvételt s a Caillaux elleni akciót, mert az a diktatúrára törekszik. Egyúttal bizonyos képviselőket, akik hozzáférhetőségükről ismertek, bár pont az ellenkező partokhoz tartoznak s ellenkező elveket vallanak, Finaly bizalmi emberei „megöntözték", -- mint az angolban mondják: „arroser7", amelynek a magyar fordítása nem áll messze a megvesztegetés szótól ... S igy bukott volna meg állítólag Caillaux. Hogy a lapok e hiréből mi igaz, nehéz ellenőrizni, tény azonban, hogy sok baloldali képviselő azért fordult el Caillauxtól, mert valóban attól tartottak, hogy diktatúrára tör , Az Action Francaidé, amely szélsőségei ellenére bizonyos értelemben mégis komoly lapnak számit, a fenti hirnél még egy sokkal erősebb s kirívóbb árnyalatú támadást indított Caillaux ellen. Nem kevesebbről, mint arról van szó az Action Francaise szerint, hogy Caillaux pénzügyminiszter korában rávette volna Paul törvényszéki orvosszakértőt, hogy egy Vicomtesse S. halála után állapítsa meg, hogy a vicomtesse fejében egy daganatot talált s igy a vicomtesse mint beszámíthatatlan egyén által készített^végrendelet érvényteleníthető legyen. Vicomtesse S., mint ismeretes, Caillaux sógornője volt (akire a volt pénzügyminiszter mindig nagyon büszke is volt), azonban nem volt jóbarátságban Cail- lauxékkal, mióta aCaillauxné Calmette-et, a Le Figaro volt főszerkesztőjét megölte. Nem is érintkezett a Caiílaux-házaspárral, sőt. bár más rokonai nem maradtak, végrendeletében állítólag nem emlékezett meg Caillauxékról. Paul törvényszéki orvosszakértő segítségével, az Action Francaise szerint, azonban Caillaux, mint egyetlen életben maradt rokon, hozzájutott S. vicomtesse vagyonához. Érdekes, hogy a rojalista laprak ez a hire nem nyert cáfolatot. Igaz viszont, hogy nemrégiben Caillaux ama ősrégi sarthei tölgyekhez hasonlította magát, amelyek évszázadok óta sűrűn álltak ki villámcsapásokat, de tavasszal koronájukon mindig kizöldült a levél. És igy Caillaux is — úgy látszik még bízik, hogy újból eljön az ő ideje s nem törődik azzal, amit róla mondanak. Súlyos vasúti szerencsétlenség Magyarországon Az esőzésektől meglazult pályáról a mozdony és három személykocsi az árokba fordult Hat súlyos sebesült — A mozdonyvezető megörült? Budapest, augusztus 12. (Budapesti szerkesztőségünk té-löfonjelentése.) A ráckevei helyi érdekű vasútvonalon Szigetcsép és Szi- getszentmiklós között az esőzésektől mégrongált régi pályán nagy. vasúti szerencsétlenség történt az elmúlt éjszaka. A mozdony súlya alatt a sin szétvált. A mozdonyvezető a teljes sebességgel haladó vonatot már nem tudta lefékezni, úgy hogy a gép egyensúlyát vesztve a magas töltésről legurult a mély árokba és három, utasokkal telt személykocsi kisíklott. A mentést megnehezítette az a körülmény, hogy a szerencsétlenség éjjel történt. Éjfél után egy óra tájban hoztak a közeli falvakból segítséget. A romok alól hat súlyos és kilenc könnyebb sebesültet húztak ki, akiket a közeli Pestcrzsébet-környéki kórházba szállítottak. A vasutasok elbeszélése szerint a mozdony- vezető, Peiiler István, akit a szerencsétlenség előidézésében semmi felelősség sem terhelhet, az események súlya alatt megörült, úgy hogy őt is a kórházba kellett szállítani. A súlyos sebesültek között van Wagner István von átvezető is. Pálfi Sándort Kolozsvárott elfogták A kiadatási eljárás már megindult — A fiite lezők saját költségükön akarják hazaszállittatni Kolozsvár, augusztus 12. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A kolozsvári rendőrségnek tegnap délután sikerült letartóztatnia Páilíi Sándort, a Budapestről megszökött bankárt. Elfogatása épp akkor történt, amikor Bukarestből jövet autójából kiszállott. Pálfi Kolozsvárt Bölöoiyi József autógarázs- tutajdonosnál lakott. Pálfit azonnal kihallgatták. Ártatlanságát hangoztatta. A sziguranea megállapította, hogy Pálfi Budapestről egyenesen Kolozsvárra szökött s azóta Romániában tartózkodott. A bankár szabadlábra helyezését kérelmezte, erről azonban az ügyészség csak a holnapi nap folyamán fog dönteni. Budapest, augusztus 12. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Amikor a magyar hatóságok értesülést szereztek Pálfi letartóztatásáról, azonnal megtették a kiadatása iránt szükséges lépéseket. Arra számítanak, hogy a hiteleapk minden bizonnyal hozzá fognak járulni anoz, hogy a magyar kormány a hitelezők költségére hozassa haza Pálfit, aki hazahozatala után a még eddig elő nem került értékekről bizonyára fel világosi tást fog adni. Az utóbbi napokban előkerült sokmilliárdos értékekkel együtt hét milliárd korona aktíva áll rendelkezésre a kilenc milliárd passzívával szemben. A csacai vonatrablók bandája csendőrkézre került Közelharc a banditák éft csendőrök közt az ócsadai erdőben — Egy rabló elesett, hármat elfogtak, kettő elszökött — A bandavezér orosz, a többiek csehek Csaca, augusztus 12. A tegnapi nap folyamán sikerült a csacai csendőrségnek a vonatrablók nyoméra jutnia. Hármat közülük máris letartóztattak.. A rablók üldözése rendkívül izgalma* volt. A banditák revolverekkel voltak fölfegyveirkezve és a rajvonalban közeledő csendőrökkel párharcba bocsátkoztak. A csendőrök szintén kénytelenek voltak fegyverüket használni és egy banditát le is lőttek. A osendőrgolyó szivén találta a rablót, aki a helyszínen meghalt. A vona/trablók letartóztatásának izgalmas jeleneteiről a következőket sikerült megtudnunk: Reggel 5 óra kilenc perckor Oderberg felé indult a Csaca melletti Öcsad (Ocsadnice) állomásról a 607. számú személyvonat- Egy férfi a vasüti pénztárnál hat harmadosztályú jegyet váltott Kar- vinra. Az állomáson azonban senkit sem lehetett látná, mert azok, akiknek a részére a jegyeket vásárolta, a Kisucapatak menti bokrokban rejtőztek. A titokzatos jegyvásárlás a hivatalnokban rögtön gyanút keltett. Amikor a vonat ócgadóra befutott, a bujkáló öt utas előtűnt a bokrokból és gyorsan felszállt a vonatra. A kocsiban azonban nagy meglepetés érte őket. Két csendőrrel találták szemközt magukat. Ezzel megkezdődött a hajsza, amilyenhez hasonlót legfeljebb az amerikai detektivfilmek szoktak produkálni. A banditák kiugrottak a mozgó vonatból és a siirii. erdőbe menekültek. A két csendőr zavarukból rögtön látta, hogy- a keresett rablókkal van dolga. Életük kockáztatásával mindketten utánuk ugrottak. Az egyik csendőr nyomon követte a bandát, a másik megerősítésért telefonált Csatára. Azonnal három csendőr járőr indult az ócsadai erdőbe. A rablóknak közben természetesen sikerült a süni, bozótos erdőben elrejtőzniük. A csendőrök rajvonalakban nyomultak előre s nyolc órai erőt megfeszítő gyaloglás után a Csaca alatti völgykatlanban szemben találták ^ magukat a banditákkal. Az összeütközés elkerülhetetlen volt, mivel a banditák egyike többször rálőtt a csendőrökre. A csendőrök kénytelenek voltak a tüzelést viszonozni. A közelharcban lelőttek egy Buda Ferenc nevű rablót. A többi banditát a csendőrök körülzárták és megadásra szólították föl. Hármat közölök, névszerint Ricskó Józsefet, Pékár Józsefet és Briohfa Antalt letartóztattak, kettőnek sikerült a esendőrgyiiriiből kimenekülni. Azok a podvyszokói erdőbe menekültek. A letartóztatottakat bilincsbe verve azonnal beszállították a csacai járásbírósághoz, ahol kihallgatták őket. A rablók beismerő vallomást tettek. Pékár a csehországi Hrozenkából származik, Briohta pedig a sziléziai Ostrauból, a harmadik letartóztatott, Ricskó József viszont orosz állampolgár. A két elmenekült rabló neve: Necsas József és Urbán Jaroszláv. Mindkettő csehországi származású. A „fekete sas“ rablóbanda A banda tagjai Máhrjsch-Ostrauban, a bánya- munkálatoknál ismerkedtek Össze. Itt jöttek arra a gondolatra, hogy „Fekete sas“ néven rablóbandát szerveznek. A munkából kiléptek s egy erdőben az orosz Ricskónak hűséget és szolidaritást esküdtek. N'égy lengyel Z9idó kirablásának a terve Az első rablómerényletet négy lengyel zsidón akarták elkövetni, akiket az oderbergi állomáson láttak s akiknél sok pénzt sejtettek. Ebből a célból felültek Oderbergben a személyvonatra s egy Lkai más pillanatban meg akarták támadni a négy zsidót. Zsolnáig azonban nem tudták tervüket végrehajtani, 'mert a vonatban igen sok volt az utas. Zsolnán látták, hogy sokan leszálltak s igy abban a reményben, hogy Zsolna mögött, mégis csak sikerül a rablómerényletük, tovább utaztak. Ahogy a vonat elindult, azonnal feltették fékete álarcaikat s abba a kocsiba mentek, ahol a négy lengyel zsidó ült. Ebben a pillanatban lépett ki fülkéjéből Kav- ka Alajos, aki észrevette az álarcosokat, azonnal átlátva a helyzetet, az egyik rablónak ne- kiesett és annak álarcát letépte. A válasz erre revolverlövés volt. Kavka óriási sikollyal a szomszédos kocsiba szaladt, az ütközőkön azonban két bandita fogadta, akik még két lövést adtak le, amelyek közül az egyik halálosan megsebesítette öt. A revolverlövések felriasztották a többi utast, akik a fülkékből pánikszerűen a folyosókra szaladtak. Briohta Antal a nagy káoszban gyorsan meghúzta a vészféket s a hat rabló a még mozgó vonatból kiugorva, megfutamodott. A rablógyifkosság tneghiusitójállflk élettörténete Kavka Alajos, a pilseni Svétovár sörfőzdének ügynöke, aki a rabi óm erénylet meghiúsítását életével fizette meg. Kassán és Ungvárott is közismert ember volt. A forradalom után ugyani* a 66. gyalogezred közélelmezési főhadnagya volt és amikor a bolsevikiek áttörték Kassa mellett A csehszlovák frontot, ő biztosította a körülzárt ez- rexlek élelmezését. Később megnyitotta Ungvárott az úgynevezett „BörsZanatóriumát". Kavka a Melnlk melletti Sopkó községből származott s kereskedelmi akadémiát végzett Karibiban. A linzi pUspök az öngyilkosságok ellen Bécs, augusztus 12. A linzi püspök körlevelet bocsátott ki egyházmegyéje lelkészeihez, melyben előírja az öngyilkosokkal szemben tanúsítandó temetési eljárást. A beszámítható öngyilkosoktól a lelkészeknek meg kell tagadniuk az egyházi temetést, valamint a halotti istentiszteletet. Azon öngyilkosok, akik haláluk előtt megbánásuk jelét adták, egyszerű temetésben részesülhetnek. Ha a beszámithatatlanságot orvos igazolja, akkor megengedhető a minden pompa nélküli egyszerű temetés, de csak olyanoknál, kik különben feddhetetlen keresztényi életmódot folytattak. A lengyel monarchisták fuzionálnak Varsó, augusztus 12. A lengyel monarchisták szövetsége, amelynek legalizálását a belügyminisztérium elutasította, elhatározta, högy a régebben fennálló legális mon- archista szervezetekkel fuzionál. Az uj mon- archii-sta szervezet napilapot fog kiadni. Wíndischgrátz uj vallomásokra készül Budapest, augusztus 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelent'ése). A frankpör táblai főtárgyalása iránt, amely tudvalevőleg hétfőn, augusztus 16-án veszi kezdetét, máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. Wíndischgrátz Lajos herceget a rabkórházból betegszállitó kocsin fogják a tárgyalásra szállítani. Úgy hírlik, hogy a herceg érdekes részletekkel akarja kiegészíteni a törvényszéken tett vallomását, különösen Schulz- ra, valamint a franciák szereplésére vanaíkozóan. A főtárgyalás elnöke Gadó Isván dr. lesz, aki annak idején a Tisza-pört vezette. Befejezték a bécsi jogi kongresszust Bécs, augusztus 12. Az International Law Association a legeredményesebb munkát a nemzetközi magánjog terén végezte. Az elfogadott határozatok alapján a bel- és külföldi adásvételi szerződéseknél az eladó joga mértékadó, a szolgálati és munkaszerződéseknél annak az országnak jogszokásai érvényesek, amelyben a munkát végzik, ingatlan forgalomban pedig annak az államnak a törvényei, amelyben az ingatlanok fekszenek. Elhatározták, hogy ezeket a határozati javaslatokat Genfben vagy Hágában a diplomáciái konferencia elé terjesztik, hogy igy biztosak azoknak felvételét az egyes államok törvényei közé. A szociális biztosítási jogi-bizottságban Manes tanár (Berlin) terjesztette elő a jelentést, amelyben^ a szociális biztosítási jog fejlődését a magán- és közjogból vezeti le. Indítványozza, hogy albizottságot küldjenek ki a világ biztosítási jog komplikált törvényhozásának tanulmányozására és hogy a szociális jog problémáját a legközelebbi kongresszusnak tárgysorozatára tűzzék. Tegnap délután a kongresszus ünnepélyes záróülést tartott, amelyen az összes bizottságok tagjai megjelentek. Ez alkalommal a plénum elé terjesztették a nemzetközi magánjog, a valutáris adósságok fizetési alapelveit, a cif- szerződések, a kereskedelmi döntőbíróságok, a légijog, a nemzetközi cscdjog és üsztességtelen verseny ügyében folytatott tárgyalások eredményeiről szóló bizottsági jelentéseket. A bizottságok által előterjesztett határozati javaslatokat a plénum elfogadta.
