Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-12 / 181. (1219.) szám
5 1926 augusztus 12, csütörtök. >MAfífeAR'HÍRBSB Katasztrofális földrengés a ruszinszköl Teresván A ruszinszkói földrengés epicentruma Teresván volt — A kőházak megrongálódtak, a kémények beomlottak, a faiak bedőltek Teresva, augusztus 11. A Prágai Magyar Hírlap tegnapi számában távirati jelentésünkben beszámoltunk arról, hogy a hétfőről keddre virradó éjjelen két órakor heves földlökéseket éreztek a ruszinszkói Aknaszlatina községben. Ez a tektonikus földrengés nem volt elszigetelt jelenség. A rengés epicentruma a ruszinszkói Teresva városkában volt, melyben a rengés hatalmas méretekben nyilvánult meg. A földfelület hullámszerű mozgást végzett, melynek kilengése több centiméternyi volt. A téglából és köböl épült házak legnagyobb része megrongálódott. A rengéseket a föld belsejéből feltörő hatalmas morajlás kisérte. A rengést a kutyák előre megérezték, mert két óra előtt rettentő vonításban törtek ki. A házakban a falak végigrepedeztek, több helyütt ki is dőlt a ház oldala. A lakosság rémületét még az is fokozta, hogy a rengés az éjjel kellős közepén következett be. A rengés maximumát éjjel két óra tiz perckor érezték. Ez a hullám teljes 30 másodpercig reszkettette meg a föld felszínét és három egymásra következő hatalmas lökésből tevődött össze. Erre még egész sor, bár nem olyan intenzív földlökés következett. Az utolsó rengést hajnali öt órakor érezték, ezután a föld megnyugodott. Az első heves rengés alkalmával az órák megállották, a bútorok több méternyire kimozdultak helyükből, a képek leestek, az edények összetörtek. A lakóházak legtöbbje súlyosan megrongálódott. Több kémény összedőlt. Teresva lakosságán nagy izgalom uralkodik. Ez a rengés már a negyedik ebben az esztendőben. A legtöbben, akik köházakban laknak, arra gondolnak, hogy házukat elhagyják és faházakba költöznek, amelyek a rengés következtében nem szenvedtek kárt. Az eddig beérkezett jelentések szerint emberéletben nem esett kár. A szomszédos községek is mind érezték a rengést, de nem r’yan hatalmas mértékben, mint Teresva. Álarcos vonatrablók gyilkos merénylete Zsolna és flottba között A vonatrablás meghiusitóját, Kafka Alajos sörügynököf agyonlőtték — A támadók meghúzták a vészféket, kiugrottak a vonatból és nyomtalanul eltűntek Az uj illetőségi törvény kiadandó végrehajtási rendeletéhez Irta: Szilárd Marcell dr. I. Törköly József dr, szenátor, foglalkozva a P. M. H. hasábjain az utolsó idők szégyenteljes kiutasításaival, helyesen állapítja meg, hogy a most Szlovenszkón folyó törvénytelenségek nem egyebek, mint a végrehajtó hatalom tüntetései a nemzetgyűlés ellen és hogy a pozsonyi minisztériumnak egyes hivatalnokai lehetetlenné akarják tenni Szlovenszkón a jog és igazság érvényesülését és e végből szükségesnek látja „a nemrégiben meghozott illetőségi és állampolgársági törvény oly végrehajtási rendeletének gyors kibocsátását, mely az embertelen közigazgatási visszaéléseket lehetetlenné teszi". Ahhoz azonban, hogy a végrehajtási rendelet a visszaéléseket lehetetlenné tegye, szükséges, hogy a végrehajtási rendelet szabatosan egészítse ki, illetve magyarázza az amúgy is meglehetősen hézagos és pongyola törvény szakaszait, nehogy egyes rendelkezések felvételének elmulasztása folytán ezen amúgy is sovány eredménnyel biztató törvény még illuzórikusabbá váljék. így a törvény első szakaszának első bekezdéséhez kiadandó végrehajtási rendeletnek szabatosan magában kell foglalnia annak megállapítását, hogy a törvény nem azt követeli a folyamodótól, hogy húsz évi állandó megszakítás nélküli ittiakást, illetve tartózkodást mutasson ki, hanem hogy az is megfelelt a húsz évi állandó ittartóz- kodás követelményének, aki akár saját lakását, akár rokonainál, vagy másoknál birt. lakását fenntartotta akkor is, mikor nem a végleges elhagyás szándékával hagyta el egy időre az állam területét. Ezen, a parlament magyarázatának is megfelelő rendelkezés kimaradása könnyen azt eredményezhetné, hogy a zsupáni hivatalok a folyamodóktól minden egyes estben a megszakítás nélküli, fizikai állandó ittlakás kimutatását kérnék a felektől és ennek elmaradása esetén a kérvényeket visszautasítanák. A törvény 1. §-ának második bekezdése azon eseteket sorolja föl, melyekben a távoliét nem szakítja meg a törvényben előirt húsz évi állandó ittiakást. Minthogy a képviselőház közjogi bizottsága előadói jelentésében megállapítja, hogy az ezen bekezdésben említett kivételek felsorolása nem taxativ, hanem csak exemplativ, meg van adva a jogalapja a belügyminiszternek ahhoz, hogy a bekezdésben példakép felsorolt négy esetet, az élet és a méltányosság kívánalmainak megfelelő számos további esettel bővítse ki a rendeletben, miáltal a törvénynek számos igazságtalanságát és hiányát legalább részben jóvá tenné. Természetesen meg van a joga ahhoz is, hogy a törvényben felsorolt eseteket a legkiter- jesztőbb magyarázattal lássa le. Igen sok embert kímélne meg a felesleges és jogtalan vexációtól egy oly értelmű rendelkezésnek felvétele, hogy az 1918. október 28-tól 1920 aug. 1-ig terjedő időnek Szlovenenszkó területén kívül való eltöltése nem szakítja meg az állandó ittiakást. Ezen rendelkezés fölvételét indokolja azon figyelmen kívül nem hagyható indok, hogy 1918. év végén és 1919. elején sokan kénytelenek voltak átmenetileg Szlovenszkót elhagyni az akkor itt uralkodott túlzó sovinizmus és hihetetlenül rossz közbiztonsági állapotok miatt. És csak természetes, hogy ezek egy része, megfélemlítve a közelmúlt emlékeitől, csak a trianoni bék9 életbelépte után tért vissza Szlovenszkóra. Tudjuk, hogy épen az ezen kategóriába tartozókat üldözték állandóan az alsóbb hatóságok, ezek illetőségét birálgatták és vizsgáltatták felül, inig sikerült az illetőre rásütniük, hogy távoztával itteni illetőségét feladta és átmeneti tartózkodási helyén szeneit illetőséget és állampolgárságot. Az ezen a címen történt sok-sok igazságtalanságot is expiálnák legalább részben a javasolt rendelkezés felvételével! Az • 1910. január 1-től 1919. julius 1-ig terjedő időben teljesített katonai szolgálat Szlovenszkón kívül a második bekezdés a) pontjának igazságtalan stilizálása következtében megszakítaná a volt tényleges katonák folytonos ittartózko- dását és igy ezeket elütné a jelen törvény igény- bevehetelótől és ezért igen fontos volna a kimondása annak, esetleg egy külön pontban, hogy az 1910. január 1. és 1919. julius 1. közötti időben Szlovenszkó területén kivül töltött tényleges katonai- és közszolgálati idő a folytonosságot nem szakítja meg. A második bekezdés d) fontját, mely kimondja, hogy az átmenetileg kereset miatt távol töltött idő nem szakítja meg a folytonosságot, a rendeletnek úgy kell magyaráznia, hogy az minden, bármilyen foglalkozású egyénre vonatkozzék, nehogy az alsóbb hatóságok ezen szakaszt úgy értelmezhessék, hogy csak az idénymunkásokra vonatkozik, annál is inkább, mert egyes lapokban már ily nyilatkozat is napvilágot látott. Mondja ki a rendelet nyiltan, hogy ez a kedvezmény minden köz-, vagy magánszotgálatbrm állott, valamint önálló foglalkozást űző személyre vonatkozik, ki kereseti okokból 1910 jauár 1. és 1920. augusztus 1. között, bármily hosszú időt is, Szlovenszkó területén kivül töltött. Rákosi Mátyás újabb bünpöre Budapest, augusztus 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék értesülése szerint az ősszel főtárgyalásra tűzik ki Rákosi Mátyásnak másik bünpörét, melyben a népbiztossága alatt elkövetett dolgaiért vonják felelősségre. Az ügyészség 149 rendbeli gyilkosságra való felbujtás, rablás, személyes szabadság megsértése és egyéb bűntett cimén emel vádat Rákosi ellen. Zsolna, augusztus 11. Az egész vidéket óriási izgalomban tartja a legújabb s a balkáni állapotokra emlékeztető véres rablóbandamerénylet, amely a keddről-szerdára virradó éjszaka történt a Zsolnáról Ruttka felé haladó robogó személy- vonaton. Az esetről szemtanuk vallomásai alapján az alábbi tudósításunk számol be: Az éjjel két órakor Zsolnáról induló személyvonaton, körülbelül ötszáz lépésre a cel- lulózegyártól valaki meghúzta a vészféket s a vonat a nyílt pályán koromsötétségben megállt. Az ötödik kocsi másodosztályú fülkéjéből vészkiáltó hangon kiabálnak: „Fogjátok meg! Fogjátok meg! Gyilkolt! Gyilkosok/“ Az utasok és vonatkísérők azonnal a hang iránya felé szaladtak. Az egyik fülkében egy vérben fekvő férfit találtak, akiben már nem volt élet. Halántékából patakzott a vér. Itt, a véres látvány mellett megtudtuk, hogy a megölt férfi Kafka Alajos, a pilseni Svetovar sörfőzde 31 éves ügynöke. Kafka észrevette, amint nyolc férfi a koÉrsekujvár, augusztus 11. Még ma is rendkívül élénken foglalkoztatja az érsekujvári közvéleményt az a meg- lepetésszerü hatósági intézkedés, amellyel két tekintélyes érsekujvári polgárt családjukkal együtt kiutasítottak a köztársaság területéről. A dolog annál érthetetlenebb, annál megmagyarázhatatlanabb, mert nyilvánvaló, hogy nemcsak emberi szempontból lehetetlen a több minit negyedszázad óta itt élő, itt ingatlan vagyon nal rendelkező Néder Jánosnak és Farkas Sándornak három napon belüli kiutasítása, hanem az időközben 24 órával később kihirdetésre kerülő Dérer— Szent-Ivány-törvény világosan megengedhe- tellenné teszi a kiutasítás végrehajtását. Holota János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő tegnap Néder János társaságában Pozsonyba utazott, hogy a kiutasítások ügyében interveniáljon a teljhatalmú minisztériumnál. Kállay miniszter távollétében Dolejs dr. miniszteri tanácsossal, a miniszter helyettesével tárgyaltak, aki kijelentette, hogy nincsen tudomása arról, milyen felsőbb hatalom utasítására adták ki a kiutasi- tási végzéseket, de a teljhatalmú minisztérium ilyen utasítást nem adott a nyit- rai zsupánnak. csiba jött, az ajtókat bezárták és az arcukra álarcot raktak. Azonnal felugrott a helyéről és a folyósón kiáltozni kezdett, hogy a bóbiskoló utasokat föllármázza. Az álarcos férfiak azonban üldözőbe vették és az egyik közülük lelőtte az ügynököt. A lövésre az utasok fölébredtek. A rablók azonban rájuk szegezték revolvereiket, úgyhogy senki sem mert megmoccant. A rablótársaság egyik tagja meghúzta a vészféket és a vonat lassítani kezdett, ele még mielőtt megállóit volna mind a nyolcán kiugrottak a vonatból s a sötétség leple alatt nyomtalanul eltűntek. A zsolnai rendőrség a gyilkosságról csak reggel kapott értesítést. Azonnal telefonon rendelte el a tanuk kihallgatását. Ez azonban nagy nehézségekkel jár, mert hiszen az utasok szétmentek a szélrózsa minden irányába. Eddig Alsókubinban, Besztercebányán és Liptószentmiklóson történtek kihallgatások. A merész rablók fölkutatására óriási aparátus- sal látott hozzá a csendőrség. Nincsen kizárva, hogy Csaca irányában a lengyel határ felé menekültek. A miniszteri tanácsos elismerte, hogy a kiutasítások jelenleg több okból nem lesznek végrehajthatók. A minisztériumban tisztában vannak azzal, hogy a Csehszlovákiából kiutasított egyéneket a magyar hatóságok csak az esetben tartoznak átvenni, ha szabályszerű, magyar illetőségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Ilyennel pedig a kiutasítottak, akik már évtizedek óta laknak ezen a területen, nem rendelkezhetnek. Egyebekben azt hangsúlyozta Dolejs dr., hogy a minisztériumhoz beérkező felebbezé- seket szigorúan adminisztrativ utón fogják elintézni és politikamentesen s a legliberálisabb szellemben fognak a kiutasítottak ügyében dönteni. A pozsonyi tanácskozás után Holota dr. képviselő kijelentette érsekujvári munkatársunk előtt, hogy mindent elkövet, hogy megállapítsa: ki áll a kiutasitások mögött, melyik politizáló hivatalnokcsoportnak áll érdekében a Dérer—Szent-Ivány-féle illetőségi törvényt — a kihirdetéssel csaknem egyidejűleg — semmibe venni s a törvény hatását annak szellemével ellentétes intézkedésekA kiutasítások ügye a pozsonyi minisztérium előtt Holota János dr. képviselő intervenciója — A minisztérium „nem tudja11, hogy milyen felsőbb utasításra történtek a kiutasítások — A föllebezéseknek méltányos elintézését ígérik — Saját tudósítónktól — kel — mint egy felelős tisztviselő mondotta — „a kellő értékére leszállítani'4. A kiutasítások a német sajtóban Prága, augusztus 11. A Bohemia mai számában Flaehbarth Ernő dr., a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, vezető helyen ismerteti a szlovénszkói és ruszinszkói kiutasításokat s követeli a kormánytól a kiutasítások haladéktalan visszavonását. A német köztársaság ünnepe Berlin, augusztus 11. A mai alkotmány- ünnep hivatalos jellegét biztosította a kormány ünnepe a birodalmi gyűlésen, amelyen a birodalmi kormány, Hindenburg elnök és a porosz kabinet teljes számban vett részt. Az üléstermet fekete-vörös-arany zászlókkal di sz Ítélték. A köztársaság terén katonai zenekar hangversenyzett. A teret szinültig megtöltötte az ünneplő közönség. A kormány ünnepe karénekkel kezdődött. Ezután Kuiiz dr. birodalmi belügyminiszter tartott ünnepi beszédet, amelyben kifejtette, hogy a weimari alkotmány a nemzet önfentartási ösztönéből fakadt. Három gondolat testesül meg benne: az állameszme, a népeszme és az emberiesség eszméje. Az állam én vagyok, ez az eszméje a német polgárok egyetemének, nem uralmi, hanem szolgálatra kész felfogásból. Ez a szellem a belső béke feltétele. A nép érzéséből fakad az alkotmány, hogy az emberi kötelességre neveljen. Ezután Marx kanoeüár röviden méltatta az alkotmány jelentőségét és éltette a német köztársaságot. Az ünnepség után Hindenburg elnök, akit a lakosság viharosan ünnepelt, katonai szemlét tartott. Eredménytelenek az angol buvárhajó mentési munkálatai London, augusztus 11. Az N 29 buvárhajó elsülye dósén ek okát még nem tudták megállapítaná. A mentési munkálatok idáig eredménytelenek. A búvárok, miután több ízben hiába kísérelték meg, hogy a tengeralattjáróba behatoljanak, a további kisérle- tektől kénytelenek voltak eláll ani. Abból a dokkból, amelyben a tengeralattjáró elmerült, a vizet körülbelül tiz láb magasságban kiszivattyúzták. Erre elhatározták, hogy a hajót kiemelik és a tisztviselők remélik, hogy ez bizonyos titkos módon, melyet első ízben próbálnák ki, sikerülni is fog nekik. A szocialisták Herriot polgármestersége ellen Lyon, augusztus 11. A Rhone-kerület szocialista pártja Herriot lyoni polgármestersége ellen foglalt állást és a polgármesteri széket a szocialista pártnak követeli. A Rajnavidék kiürítése Páris, augusztus 11. A Quai d‘Orsayról származó értesülések szerint a nagyobb csapattestek kivonása a Rajna-terü'letről szeptember első hetében kezdődik meg. Hatszáz ember húsmérgezésben Prága, augusztus 11. A csehországi berko- vicei országos elmegyógyintézetben vasárnap 515 elmebeteg és 86 ápolo mérgezési tünetek között megbetegedett. A mérgezést romlott hús okozta. A betegek erős hasgörcsöket kaptak s többen még most is magas lázban fekszenek. A tartományfőnökség vizsgáló bizottságot küldött a hely szinére, mely megállapította, hogy a kórház éléskamrája ahol a Prágából szállított húst őrzik, tőszomszédságban van az intézet fütőházának, úgyhogy az éléskamra hőmérséklete rendszerint 18 fok Celsius. A Ceské Slovo értesülése szerint az elegyógyintézet alkalmazottai hétfőn, a tömeges husmérgezés után ülésezett, s ultimátumszerűén követelték a tarthatatlan állapotok azonnali megváltoztatását, különben éhségsztrájkba lépnekZichy Rafael gróf újabb pőre Budapest, augusztus 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Zichy Rafael ellen pornografikus képek terjesztése miatt feljelentés érkezett a budapesti főkapitányságra. Zichy Rafael gróf nevével legutóbb sokat foglalkozott a magyarországi sajtó a felesége és Tormay Cecl írónőnek ellene indított pőrével kapcsolatosan, amikor is a grófot a törvényszék másfél évi börtönbüntetésre Ítélte. Az újabb feljelentés szerint Zichy Rafael gróf pornografikus képeit jegyzetekkel látta el és Bródy József Muzeum-küruti könyvkereskedő révén terjesztette, de a terjesztésben maga is részt vett. A feljelentést emiatt szemérem elelni vétség címén tették meg a gróf és Bródy könyvkereskedő ellen. A mai tárgyalást nem tudták megtartani, mert a gróf I időközben külföldre távozott.
